Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-03 / 2. szám

2009. január 3., szombat KILÉT HÁTTÉR /3 RÖVIDEN • Éremgyűjtők. Minden hónap első vasár­napján, így január 4-én is várja a megyei Éremgyűjtő Egyesület az érdeklődőket 8-11 óra között a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban rendezendő kiállításon. NÉZŐPONT Mentsd meg, ha hagyja! Bednárik Mónika monika.bednarik@kelet.szon.hu Őszinte leszek: vegyes érzéseim van­nak a hajléktalanokkal szemben. A miértre három rövid történet a válasz. Az út szélén kéregető férfi mellé jól öltözött negyvenes férfi lépett. Uram! Jöjjön velem és én adok magának munkát a tanyámon, naponta háromszor kap enni, szállást és havi 60 ezer forintot. Mindezért csak az állatokra kell felügyelnie. A tor- zonborz férfi sanda, már-már megvető pil­lantással csak annyit válaszolt: Nem gon­dolja, hogy én dolgozni fogok..." Ne haragudjon, hogy zavarom, de kétszáz forintot szeretnék kérni - szólított meg egy férfi. Nem volt még nagyon ron­gyos, de látszott rajta, régen aludt ágyban, párnák között. - Enni szeretnék - folytatta a mondatot és az alkoholbűz megtántorí­tott. - Pénzt elvből nem adok, de ha való­ban éhes, akkor bemegyünk a boltba és veszek magának enni. Azt, amit kér. - De nekem pénz kell! - Sajnálom, ételre van, másra nincs! - Maga is olyan aljas, mint a többiek!..." Néhány éve az éjjeli menedékhelyen találkoztam egy 23 éves fiúval. „Nem kel­lettem a szüleimnek, 18 évesen kiraktak, ténferegtem a városban, aludtam minden­hol - mesélte. De addig nem ült le beszél­getni, amíg a napi munka koszát le nem mosta magáról. - Meggondoltam, jobb­ra vágyom! Most már van munkám, a jövő héten letelik a próbaidőm. A főnök azt mondta, ha maradok, emel a fizetésen és akkor elköltözhetek albérletbe. Lesz felesé­gem, családom, Életem!" Három férfi, három hasonló élethely­zet, teljesen más hozzáállás. Hiszem és vallom, minden rászorulónak segíteni kell, mindenki megérdemel még egy esélyt. Ha mégsem'kér belőle, magára kell hagyni, le kell róla mondani? Nem! De örök igazság, csak azt lehet meg­menteni, aki maga is menekülni akar. Elpusztultak a borjak Nyíregyháza (KM) - Péntek hajnalban a rakamazi Állattenyésztő Kft. egyik vem­hes tehenénél komplikációk léptek fel az ellés- nél, így sürgősen életmentő beavatkozást kel­lett rajta végrehajtani. Jelenleg a Nyíregyházi Állatkórház körül uralkodó állapotok miatt az állatnak hosszan kellett várakoznia a műtétre, s a császármetszés után a két borjút már csak élettelenül tudták kivenni... Az orvosoknak életmentő műtéttel kellett beavatkoz­ni További fotók: [g] (Fotó: Sipeki Péter) V1LLÁMV0KS Ön szerint szükség van egy megyei hatáskörű állatkórházra? Szavazók száma: 86, 2009. 1. 2. 18 óra Következő kérdésünk: Ön segítene a hajléktala­noknak, ha bajba kerülnének? SHU www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A tél ne jelentsen fagyhalált! ■ Az éjjeli menedék­helyről senkit sem kül­denek el, mindenki kap szállást. Nyíregyháza (KM - B. M.) - Faggyal és kemény mínuszok­kal megérkezett az igazi tél. Ez viszont azzal is jár, hogy még nagyobb veszélyben vannak a hajléktalanok, akikre ilyen­kor az ellátórendszer fokozot­tan figyel.- A hajléktalanság kifejezet­ten nagyvárosi probléma, itt tud­nak kéregetni, itt tudnak elbújni - mondja Deme Dóra, a szociá­lis iroda vezetője. Nyíregyházán immár évek óta 450-500-ra tehe­tő a hajlék nélkül élők száma. A róluk való gondoskodás többszin­tű a megyeszékhelyen. Az önkor­ai jól szervezett szociális ellátó- rendszerben a hajléktalanel­látás is megfe­lelő súllyal sze-. repel. Deme Dóra A téli hidegben egy tál meleg étel, egy pohár meleg ital életmentő lehet (Fotó: Racskó Tibor) •..................................................» mányzat több éve ellátási szerző­dést kötött az evangélikus egy­házzal és a Periféria Egyesület­tel, a feladatok ellátására. Ellátás minden szinten- A város évente több mint 30 millió forinttal támogatja a mun­kájukat, de a Rákóczi utcai ingat­lan használatba adásával hozzá­járultak egy európai színvona­lú hajléktalanszálló kialakításá­hoz. - Tízéves munka eredmé­nye az a jól szervezett, országo­san is elismert szociális ellátó- rendszer, amelynek létrehozásá­hoz a város sem pénzt, sem ener­giát nem sajnált - teszi hozzá a szakember. Nyíregyházán a fedél nélkül maradtak csaknem kétharma­Veszélyben A kihűlés veszélye ilyen­kor jobban veszélyezteti a magányos, idős embereket is, akik fútetlen lakásban élnek, vagy a szabadban éri őket baleset, és segítsé­get nem tudnak kérni. Az elmúlt év utolsó napjaiban öt férfi kihűlés miatt vesz­tette életét megyénkben. dának tudnak éjszakai szállást biztosítani. Az Oltalom Hajlékta­lanellátó Szolgálat által működ­tetett Bokréta utcai éjjeli mene­dékhelyen 90-100 ember alhat éjjel, és lehetőségük van többek között tisztálkodásra, mosásra, ételmelegítésre, a személyes hol­mik megőrzésére, de krízishely­zetben pótágyakkal, matracok­kal korlátlanul tudják fogadni a szállásra várókat. Szántó Tamás részlegvezető érdeklődésünkre elmondta, hogy a téli időszak­ban már délután fél 5-től egé­szen reggel fél 8-ig tart nyitva a menedékhely. - Azoknak az utcai hajléktalanoknak a köré­ben, akiknek nincsenek igénye­ik, csak a hideg elől keresnek védett helyet, nagyon kedvelt a konténeres szállás. Ebből egy­előre három működik a Bok­réta utcán, de szeretnének még hármat elhelyezni - vázolja a terveket Szántó Tamás. S reg­gel 8 órakor már nyit a Rákóczi utcai nappali centrum. A nappa­li melegedővel (orvosi ellátással), valamint a népkonyhával tulaj­donképp egész nap fűtött, védett helyen lehetnek a nincstelen, ott­honukat vesztett emberek. kmtippek • Hajléktalanság. A témával kapcsolatos információk letölthetők. (PDF, 142 kB) „Engem előbb le kellene lőni!" ■ Sokan már most szí­vességből laknak roko­noknál, barátoknál, de egyszer ez is véget ér. Nyíregyháza (KM) - „Ahhoz engemet le kéne lőni először, hogy bemenjek a Bokrétára.” A hajléktalan férfi szerint ott nincs semmi biztonságban „ellopják ottan az ember cipő­jét is.” De nem csak ő gondol­kodik így. A Periféria Egyesület szerint mintegy 30-40-en lehet­nek azok, akik az utcán, az erdő­ben, sátrakban, üres bódékban vagy lépcsőházakban húzzák meg magukat.- Jó részük nagyon elzárkó­zik attól, hogy az éjjeli menedék­helyre bemenjen, ám a farkas­ordító hideg néhányukat még­is beviszi a meleg épületbe - ezt már Somogyiné Katona Anikó, az egyesület szakmai vezetője mondja. Szisztematikus kuta­tómunka eredményeként jutot­tak el a rejtőzködő hajléktala­nokhoz. A krízisautójuk napi 24 órában, két szakemberrel járja a várost november 1-jétől március 31-éig. Meleg takaró, forró tea, ruha, élelmiszer van a kocsin, amit szétosztanak a rászorulók között, s mindemellett felderítő munkát is végeznek, hogy lehe­tőség szerint minden otthon nél­kül élőt megtaláljanak. Az utcai szolgáltatás keretében hétfőtől csütörtökig a Debreceni úton ételt osztanak. Országos folyamat- Mindig találunk új embe­reket, s vannak, akik nyomta­lanul tűnnek el a rendszerből. A jelek arra utalnak, hogy nőtt azoknak a száma, akik a haj­léktalansággal veszélyeztetettek, ők azok, akik már most szíves­ségből laknak rokonoknál, bará­toknál, de egyszer ez is véget ér. Ez egy országos folyamat, ami Nyíregyházát sem fogja elkerül­ni - teszi hozzá a Somogyiné Anikó. Jégtörők. A Magyar Közút Kht. munkatársai törik a jeget a tiszadobi kompátkelőnél. (Fotó: Balázs Attila) Horváth Erik most már a világhálón szörfölhet ■ Magánemberként érezte úgy: felebarát­ként kötelessége a pél­damutatás. Tiszakerecseny (KM - K. B.)- Nemcsak az esztendő vége felé, hanem az év mind a három­százhatvanöt napján elszomo­rít, hogy sok ember szegény­ségben él, és legtöbbük helyzete reménytelen. E szavakkal som­mázta jótékonykodása mozgató­rugóját a kisvárdai Bumberák László, aki hollandiai kapcso­latai révén évtizedek óta segít a rászorulókon. Számítógép ajándékba Horváth Erik - édesanyja és Bumberák László társaságában - új számi tógépét „bűvöli" (Fotó: Kovács Bertalan)- Jó lenne, ha mindnyájan - akiknek jobb sors adatott meg - önfeledten tudnánk a szegé­nyebb embertársainkon segíte­ni, s ez nemcsak ünnepi gesztus lenne részünkről, hanem a min­dennapi életünk szerves részé­vé válna - magyarázta László Tiszakerecseny felé autózva. A beregi faluban egy 14 eszten­dős fiatalemberhez, Horváth Erikhez igyekszünk, akit a tiszaszalkai általános iskolá­ból „kérünk ki”. - Eriknek Hol­landiából hoztam egy számító­gépet ajándékba, s meggyőző­désem, hogy a PC jól szolgálja majd a fiút céljai megvalósítá­sában - mondja László.- Mindenképpen szakmát sze­retnék tanulni, bár a festészet is nagyon érdekel, korábban négy évig jártam művészeti szak­körbe - mondja a kerecsenyi roma fiú, miközben (immáron a szülői házban) „beüzemeli” nagytudású új számítógépét. A fiúnak ugyan már korábban is volt komputere, ám azon csu­pán néhány kezdetleges játék- program volt, míg az új gépen akár internetezhet is. - Eltökélt szándékunk, hogy - bár szerény körülmények között élünk, de - beköttetjük a világhálót - hang­súlyozza az édesanya. - A Hor­váth családból elsőként a hoz­zám hasonlóan lelkes pecásnak számító nagyapával ismerked­tem meg a szemészeten - avat be a kulisszatitkokba Bumberák László, miközben Erik nagyszü­lei bőséges, ebédnek is beillő tízóraira invitálnak bennün­ket. - Erik, öccsével, a negye­dikes Mátéval egyetemben a sze­münk fénye - mondják moso­lyogva a nagyszülők. Elnézve őket, efelől semmi kétségünk!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents