Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-20 / 297. szám

2008. december. 20., szombat MINDENFELŐL /2 JEGYZET A nem akarás országháza Rataucs László laszlo.ratalics@naplo.haon.hu tv végével jönnek majd sorra, mert jön­niük kell, a különféle rendű és rangú poli­tikai összegzéseknek. Mit mondjak, las­san elképzelni sem tudok dermesztőbb programot a parlamenti események köve­tésénél. Pedig egy időben nem csak érde­kelt, de szórakoztatott is. Talán szánalmas­nak tartanak érte, de engem különösebben a hangnem se zavart, egészen a hajdú-bi­hari Arnóth „Lógni fogtok!" Sándor hirtelen felindulásból, felborzolódott szó'rrel elköve­tett ocsmánykodásáig. A Fidesz becsületé­re legyen mondva, Arnóth repült a Tisztelt Házból. De nem is ő a lényeg, hanem az, hogy a meghatározó erők képviselői idén is csak annyira értették egymást, mintha leg­alábbis a Csendes-óceán két partjáról kia­báltak volna át, és vissza. Persze, nem is akarták. Elkeserítő, hiszen bármelyik nyer 2010-ben, attól még valószínűleg a másik alkotja majd a második legnagyobb frakci­ót. Gazdasági válság, cigánykérdés, a poli­tikai elit, s az állam szerepének napról-nap- ra történő elrozsdálódása: csak a főbb cím­kéi azon kihívásoknak, melyek mindannyi­unk boldogulását veszélyeztetik, s erőből nem nagyon, inkább csak politikai, társadal­mi egyetértéssel lehet megoldani. PRÓ ÉS KONTRA Pelczné dr. Gáli Ildikó, a Fidesz-MPP országgyűlési képviselője: A Fidesz frakció első negyedéves munkájának oroszlánrészét, a Parlament falain belül és kívül is egyaránt a Szociális Népszavazás tette ki. Egyrészt a kabi­netek szakmai munkájának, másrészt a Parlamentben felszólaló politikusainknak köszönhető a márciusi népszavazás sikere, a vizitdíj, kórházi napidíj és a tandíj eltörlése. Az őszi ülésszak leginkább a költség- vetésről, annak módosításairól és elfogadásáról szólt. A Fidesz képviselőcsoportjának tagjai 2008. tavaszi és őszi ülésszak ideje alatt összesen 260 interpelláció, 132 szó­beli kérdés és 99 azonnali kérdés elhangzását kezdemé­nyezték az országgyűlés elnökénél, valamint 436 írásbe­li kérdést intéztek a kormány tagjaihoz. A frakcióvezető, illetve a frakcióvezető-helyettesek 59 alkalommal éltek a napirend előtti felszólalás lehetőségével, míg a frakció tagjai 37 esetben szólaltak fel napirend után. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának tagjai által 2008. janu­ár 1. óta összesen 33 törvényjavaslat és határozati javas­lat került benyújtásra. A Fidesz önállóan összesen 1014 módosító indítványt nyújtott be. Dr. Faragó Péter, az MSZP országgyű­lési képviselője: Bármit tett a kor­mány, vagy az MSZP parlamenti kép­viselőcsoportja ebben az esztendő­ben, a Fidesz részéről rögtön negatív jelzőket és elutasítást kapott. A leg­nagyobb ellenzéki párt képviselőinek csak az volt fontos, hogy ellent mondjanak nekünk és ellentéteket szítsanak a társadalomban. Kizárólag a mi lejáratásunkra törekedtek, tették ezt azért, mert őket jól láthatóan csak a hatalom érdekli. Konkrét véleményt soha nem mondtak és mondanak, például azt, ha ők len­nének kormányon, hogyan és miképpen csinálnák a dol­gokat. Alig fogadtuk el a költségvetést, az előre elkészí­tett forgatókönyvük szerint máris arról beszéltek, hogy előrehozott parlamenti választásokat kell tartani. Szóval tovább szítják az ellentéteket, támogatják az elégedet­lenkedőket, nagy lendülettel sütik, sütögetik a politikai pecsenyéjüket. Nagyon remélem, hogy ezzel a magatar­tással nem fognak majd célba érni. A PDSZ fenntartja Budapest (MTI) - Fenntartja sztrájkfelhí­vását és követeléseit a Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete (PDSZ) - közölte Kerpen Gábor pénteken Budapesten. Elégtelennek tar­tották a kormány ajánlatát a közszféra kom­penzációjáról. Az ajánlat nem érte el a követe­léseiknek még a harmadát sem - mondta sajtó- tájékoztatón. Még karácsony előtt értékelik a kialakult helyzetet, és a „további akcióik üte­mezését” ez alapján határozzák majd meg. Fidesz: „a kormány zsarolt" Budapest (MTI) - A Fidesz szerint a kor­mány megzsarolta a közalkalmazottakat, így sikerült elérnie, hogy az Egységes Közszolgála­ti Sztrájkbizottság visszavonta a januárra ter­vezett sztrájkot - mondta Kontur Pál, az ellen­zéki párt országgyűlési képviselője pénteken. A Fidesz szerint a kormány azzal a fenyegetés­sel érte el a január 12-re tervezett munkabe­szüntetés visszavonását, hogy megszünteti a közszféra 13. havi illetményének kompenzálá­sát - állította Kontur Pál. ÉKN-INTERJÚ: Navracsics Tiborral, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetőjével í j j i j j j£ y'i jiiiJJJJJjj.il j'j J j'jTTj'jj JrllFrfj J J JJJ j j . j j jj j i jrjrfj...........J j s J s J J j JJ I j'j j j j j j j j J j ti > , , , - v u u j > J J f J i 1 > > u , Wí J J „Hazugságok miatt fizet az ország" költségtérítés megadózta­tása az alapvető prob­lémán nem változta­tott, viszont a koráb­binál is bizarrabb jogi helyzetet ered­ményezett, hiszen a 15 százalékos adó­val elismerjük, hogy a költségtérítés nem a költségek megtérítésé­re való, hanem valójában jövedelem, viszont továbbra sem fize­tünk utá­na annyi adót, mint bár­ki más az országban. A jelenlegi megoldás a szocialista frakció ízlését tükrözi, a Fidesz javaslata az egyez­tetés során az volt, hogy mind az országgyűlési képviselők, mind pedig a minisz­terek fizetését állítsuk vissza a 2002-es szint­re. Ezt az indít­ványunkat azon ban az MSZP lesöpörte. .. «V ** Navracsics Tibor: A demokráciának az a lényege, hogy a törvé­nyek a választók fel­hatalmazása alapján születnek, nem pedig az emberek akaratá­nak ellenére (Fotó: MTI) ■ Navracsics: A koalíció felbomlása után a parla­mentnek fel kellett vol­na oszlatnia magát. Budapest (ÉKN) - Összeg­zésre kértük a pártok parla­menti frakcióvezetőit. Első­ként Navracsics Tibor, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője válaszolt lapunk kérdéseire. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Véget ért a parlament idei munkája. Ön szerint mik voltak az év eredményei az országgyűlésben? Navracsics Tibor: A március 9-i népszavazás eredményeként az emberek akaratának megfelelő­en eltöröltük a tandíjat, a vizit­díjat és a kórházi napidíjat. Szin­tén a népszavazás eredménye, hogy az országgyűlés visszavon­ta a szocialisták által kétszer is áterőltetett egészségbiztosítási törvényt. ÉKN: Milyen mulasztásai vol­tak a törvényhozóknak? Navracsics Tibor: Nem történt előrelépés az adócsökkentés, a kisebb parlament, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása kérdésében. Márpedig Magyar- országnak a világgazdasági vál­ság miatt most az eddigieknél is nagyobb szüksége lenne a társa­dalomban rejlő energiák felsza­badítására és az állami pazar­lás megfékezésére. ÉKN: Ez milyen arányban terheli az ön által vezetett frakciót? Navracsics Tibor: Úgy érzem, minden tőlünk telhetőt meg­tettünk az általunk fontosnak tartott javaslatok elfogadtatása érdekében. A parlament létszá­mának csökkentésére irányu­ló javaslatunkat például min­den egyes ülésen benyújtot­tuk, a szocialisták 59-szer még a napirendre vételét is eluta­sították, majd amikor 60-ikra mégis engedték napirendre ven­ni, akkor a javaslatunk részle­tes vitára bocsátását akadályoz­ták meg. ÉKN: Mi az, amit meg kellett volna tennie a parlament­nek ebben az évben, és nem tette meg? Navracsics Tibor: Miután fel­bomlott a kormánykoalíció, a parlamentnek fel kellett volna oszlatnia magát. Hónapok óta szilárd társadalmi támogatott­sággal és parlamenti többség­gel rendelkező kormánya lehet­ne az országnak. ÉKN: Lesz a mulasztásnak valamilyen következménye a következő évre? Navracsics Tibor: Természete­sen, hiszen egy gyenge kormány csak gyenge válaszokat tud adni minden kihívásra, többek között a világgazdasági válság­ra is. A kormány hiteltelensége, Gyurcsány Ferenc hazugságai miatt százmilliárdokban mérhe­tő kamatfelárat kell fizetnie az országnak. Ennek terhét külön­böző megszorítások formájában mindannyian viseljük, gondol­junk csak a 13. havi nyugdíj és a 13. havi bérek elvételére. ÉKN: Az emberek sok kifo­gással illették az országgyű­lést. Egyebek között kisebb és hatékonyabb parlamen­tet szeretnének. Lát-e esélyt, hogy még ebben a parlamen­ti ciklusban megteremtsék a kisebb parlament alapjait? Navracsics Tibor: Esély mindig van, de az jól látszik, hogy a szocialisták önszántukból nem akarnak kisebb parlamentet, ezt a társadalomnak kell kikény- szerítenie. Ha a szocialisták azt látják, hogy a saját szavazó­ik is megbüntetik őket, ha nem tesznek eleget a kisebb parla­mentre vonatkozó jogos társa­dalmi elvárásnak, akkor elkép­zelhető, hogy felülvizsgálják az álláspontjukat. A 2009-es euró­pai parlamenti választás jó alkalmat kínál a választók szá­mára, hogy a kisebb parlament­ről is elmondják a véleményü­ket. Ha ezen a választáson elsöp­rő többségbe kerülnek a kisebb parlamentet szorgalmazó poli­tikai erőkre leadott szavazatok, akkor elképzelhető, hogy a szo­cialisták még ebben a cildusban hajlandóak lesznek megszavazni a parlament létszámának csök­kentését. ÉKN: A gyakori kifogások közé tartozik, hogy nem tel­jes a jog előtti egyenlőség: a törvényhozás tagjainak csak a legutóbbi módosítá­sok alapján kell adózniuk a költségtérítésük után....? Navracsics Tibor: Jogos elvá­rás, hogy a képviselők ugyan­úgy adózzanak a jövedelmük után, mint bárki más. Sajnos a most elfogadott módosítás­sal nem sikerült megnyugta­tóan rendezni a problémát. A ÉKN: Melyek azok a törvé­nyek, amelyeket még ennek a parlamentnek kellene meg­hoznia, és milyen szerepet szánna ebben a saját frakci­ójának? Navracsics Tibor: A demokráci­ának az a lényege, hogy a törvé­nyek a választók felhatalmazá­sa alapján születnek, nem pedig az emberek akaratának ellené­re. Sajnos ezt a jelenlegi kor­mány nem érti, ezért került sor a tandíj, vizitdíj, kórházi napidíj bevezetésére, valamint a szak­ma által elutasított egészségbiz­tosítási törvény kétszeri áteről- tetésére. A március 9-i népsza­vazás a demokrácia ünnepe volt, az emberek megmutatták, hogy ki az úr a háznál, így végül az ő akaratuk érvényesülhetett a kormányéval szemben, nem pedig a kormányé az embere­kével szemben. Sajnos azonban nem állíthatom azt, hogy a kor­mány túl sokat tanult volna az esetből, a jövő évi költségvetés is az emberek által elutasított módszerekkel igyekszik kezelni a válságot, ez pedig nem vezet semmi jóra. Természetesen min­den napirendre kerülő törvény kapcsán igyekszünk együttmű­ködni, megtesszük a módosító javaslatainkat, de valódi meg­oldást az jelentene, ha mielőbb egy szilárd társadalmi támo­gatottsággal rendelkező kor­mány alakulhatna. A jelenlegi országgyűlés tehát akkor tehe­ti a legtöbbet az országért, ha a lehető leghamarabb feloszlatja , magát és új felhatalmazást kér a választóktól. . 1 1 Kifli kmtlppekszon.hu •A Fidesz alapító nyilatkozata (PDF 19 kB) Ellentételezik a 13. havi juttatást Varga László és Borsik János érdekvédők Simon Gábor államtitkár tár­saságában az ÓÉT ülése előtt (Fotó: mti) ■ Egyezség született az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kor­mány között. Budapest (MTI) - A pén­tek hajnalban született meg­egyezés tárgya a közszféra 13. havi illetményének kompen­zálása. Ennek eredményekép­pen a január 12-re meghirde­tett sztrájkot a szakszervezetek nem tartják meg - ezt jelentet­te be Simon Gábor, a kormány­zati oldal szóvivője, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) államtitkára. Amit kapnak A tárgyalások, amelyek meg­állapodással, illetve összefog­lalóval zárultak, azt rögzítik, hogy a közszféra dolgozói a 13. havi illetmény 2009. évi felfüg­gesztése helyett havi bruttó 180 ezer forintos illetményig teljes mértékben kompenzációt kap­nak havi 8,33 százalékos mér­tékben, afölött pedig havi bruttó 15 ezer forint összegben - ismer­tette a részleteket Herczog Lász­ló, az SZMM szakállamtitkára. „Amit aláírtunk, az nem meg­állapodás, de lehetőséget teremt a későbbi megállapodásra” - közölte Varga László. A Szak- szervezetek Együttműködési Fórumának elnöke idézte a tár­gyalásokon résztvevő Csizmár Gábort, a Miniszterelnöki Hiva­tal államtitkárát, aki szerint „a most született egyezség egy olyan fegyverszünet, amely érté­kesebb lehet egy rossz békeszer­ződésnél”. A most aláírt egyezség 14,5 milliárd forint összegű kiadást jelent a költségvetésnek - felelte az MTI kérdésére Herczog Lász­ló szakállamtitkár. m mm wmm ■«■■»■ AlVIVIIIIin AZ ELEMZI) SZERINT Fekete Sándor politológus (Mis­kolci Egyetem): Ha a közvélemény­kutatások aktu­ális tendenciáját tekintjük kiindu­lópontnak, kijelenthetjük, 2008-ban kiválóan „teljesített" a Fidesz-frakció, hiszen a párt népszerűsége töretlen, s hatalmas előnnyel vezet a kormány­zó szocialisták előtt. (Persze kérdés: általában véve a szavazópolgár lát­ja-e a frakciót, vagy inkább pártban gondolkodik.) Azt is fontos megje­gyeznünk, hogy a kisebbségi kormány túlélte az első megpróbáltatásokat, s a gazdasági-pénzügyi válság ellené­re sikerült keresztülvinnie a legfonto­sabb törvényjavaslatokat az Ország- gyűlésben. A Fidesz-frakció tevékeny­ségét ez év folyamán elsősorban az erőteljes hangnem, az alternativ vál­ságkezelő megoldások hangsúlyozása és a miniszterelnökkel szembeni totá­lis elutasítás határozta meg. Néhány­szor sérült a szavazási fegyelem, de ennél fontosabb a sokkal gyakoribb megoldatlan hiányzások kérdése. A frakciónak nem sikerült egységessé tennie a parlamenti ellenzéket, a jövő év egyik legfontosabb kérdése, hogy ebben képes lesz-e a képviselőcso­port gesztusokat gyakorolni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents