Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-25 / 275. szám

2008. november 25., kedd KIÜT MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN wfffw • Nem került napirendre. Az Országgyűlés hétfőn nem vette napirendre a Fidesz javas­latát, amely a 2002-es szintre állítaná vissza az államtitkárok, miniszterek és a miniszter- elnök fizetését. Mellette szavazott a Fidesz, a KDNP és az MDF, nemmel az MSZP, az SZDSZ. EGYSET ............ Milliók kötéltánca Petneházi Attila petnehazi@naplo.haon.hu Annak idején Lajos úgy számoltatta ki a svájci frank alapú autóhitelét, hogy a havi törlesztése 20 ezer forint körül legyen. Az elmúlt három évben így is volt (eró'sebb forintnál lement 18 ezerre, gyengébbnél meg fel 22 ezerre), idén októberben már 27 ezer forint szerepelt a csekken. A devizahi­telesek tehát az elmúlt hetekben már szem­besültek a drasztikus mértékű forintgyengü­lés negatív hatásával, míg mások legfeljebb a sajtóból értesülhettek róla. Gyanítom, sokaknak halovány sejtésük sincs arról, hogy. pillanatokon belül gyöke­.1 nem iszen i3 h rés fordulatot vehet az életük. Pedi ártana felkészülni a legrosszabbra, a csapból is az folyik, nogy a hónapok múltán talán lecsengő' pénzügyi válságot évekig tartó gazdasági recesszió váltja fel, ami munkahelyek tíz- és százezreit veszé­lyezteti. Ma még ott tartunk, hogy a pénz­piaci problémákra a vezérigazgatói szobák mélyén igyekeznek hathatós válaszokat találni, de ha a finanszírozás válsága tar­tósnak bizonyul, a mi Lajosunk és család- a számára még az a húszezer forint körüli avi törlesztés is vállalhatatlanná válhat. Aki a pártállamban megtanult a sorok között olvasni, az most ennek nagy hasz­nát veheti. Fia például azt írja az újság, hogy az igazságügyi tárcánál már lázasan dolgoznak a magáncsó'dró'l szóló törvény- tervezeten, akkor a pillanatnyi örömünkön (miszerint éppen ideje segíteni az átmene­ti pénzzavarba kerüló'kön) felülemelkedve érdemes belegondolni abba, hogy miért éppen most került napirendre ez a téma. Természetesen azért, hogy a munkahelyü­ket hamarosan nagy számban elvesztó'k legalább ne maradjanak hajlék nélkül. Per­sze, jobb később... Útban, a munkához Budapest (MTI) - A rendszeres szociális segé­lyezettek közül 80-100 ezer embernek az elhelyezke­dését segítheti jövőre a szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosí­tása - közölte Gúr Nándor (képünkön), az MSZP-frak- ció foglalkoztatási munka- csoportjának vezetője hét­főn Budapesten sajtótájé­koztatón. Az Út a munká­ba program, a rendszeres szociális segélyezés és a munkára ösztönzés for­rásai jövőre meghalad­ják a 97 milliárd forin­tot - mondta a kormány- párti politikus a törvényjavas­latról, ame­lyet múlt szer­dán kezdett tárgyalni az Országgyű­lés. Olcsóbb ünnep Budapest (MTI) - Szerényebb körül­mények között, rövi- debb ideig és keve­sebb pénzből, de az idén is megrende­zi a Miniszterelnö­ki Hivatal az Ország Karácsonya - Miku­lásváros nevű ren­dezvényt a Kos­suth téren - közöl­te Budai Bernadett kormányszóvivő. Az idei rendezvény költsége 45,3 millió forint, kétharmada a tavalyinak. A minisz­terelnök azt kérte, annyira csökkentsék a rendezvény költ­ségeit, amennyiből még a karácsony hangulatának meg­felelő színvonalas és szórakoztató prog­ramokat lehet bizto­sítani. Telekom, digitális tévével Budapest (ÉKN) - A műholdas televízió­szolgáltatás piacon debütáló T-Home mos­tantól T-Home Sat TV néven új tévézési lehe­tőséget kínál az otthoni tartalmas kikap­csolódást kereső családok részére - mond­ta Winkler János vezérigazgató-helyettes a Telekom sajtótájékoztatóján. Az ország egész területén elérhető szolgáltatás digitális hang és képminőségével, széles csatornaválaszté­kával, elektronikus műsorújságjával és akár HD-minőségű tévécsatornákkal még szórakoz- tatóbbá, élvezetesebbé teszi a tévénézést. Kamatcsökkentés: más kilátások ■ Simor András: jelen­tős többség szavazott az alapkamat 50 bázispon­tos csökkentésére. Budapest (MTI) - A monetá­ris tanács előtt három javaslat szerepelt: a kamat tartása, az 50, illetve 100 bázispontos kamat- csökkentés, amelyek közül jelen­tős többséggel a 11,5 százalékos alapkamat 0,5 százalékpontos csökkentéséről döntött a testü­let - mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfői tájékoztatóján. Új prognózis Az elmúlt egy hónapban nagyon megváltozott a világ és nagyon megváltozott az MNB világképe is - utalt a jegybank elnöke az október 22-i, 300 bázispontos kamat­emelés óta eltelt időszakra. A most megjelent inflációs jelen­tés új makrogazdasági pályát rajzolt fel, amelyben a korábbi, 2009-re várt növekedési kilá­tások jelentősen romlottak - magyarázta Simor András. Amíg augusztusban 2,6 száza­lékos jövő évi GDP növekedést prognosztizált az MNB, addig az új prognózis szerint a GDP 0,2-1,7 százalékkal esik vissza Simor András MNB-elnök megindokolja a kamatcsökkentést jövőre. Az új prognózis hátteré­ben egyrészt a romló külpiaci konjunktúra áll, másrészt csök­kent a befektetők kockázatválla­lási hajlandósága és ezzel együtt a pénz- és tőkepiacokon meglé­vő likviditás, amelynek követ­keztében a hazai hitelkondíci­ók romlottak, illetve a pénzkí­nálat szűkült - elemezte a folya­matot az elnök. Mindez a belföl­di kereslet csökkenéséhez vezet, miközben a kormány, összehan­golva a Nemzetközi Valutaalap­pal, tovább mérsékli a költség- vetési hiányt - tette hozzá. Az ismertetett tényezők a gaz­dasági növekedés lassulásához, 2X1*,0"DÄT Az 50 bázispontnál nagyobb kamat- csökkentés a pénzügyi rendszerben, a magyar gazdaságban a jelenlegi hely­zetben jelentős kockázattal járhat. Simor András pontosabban egy recessziós álla­pothoz járulnak hozzá, s ebben a helyzetben az inflációs kilátá­sok alapvetően másként alakul­nak, mint egy hónappal ezelőtt - fejtette ki Simor András. „Olyan helyzet alakult ki, amely régóta nem volt Magyar- országon, a monetáris politika számára tervezhető időhorizon­ton nagy valószínűsége van annak, hogy a 3,0 százalékos célt jelentősen alullövi” - fogal­mazott az MNB elnöke. Ez lehe­tőséget teremt a monetáris poli­tika számára, hogy jelentősen és fokozatosan lazítsa a monetá­ris kondíciókat - jelezte Simor A kamatcsökkentés helyes lépés, melynek mértéke inkább jelzésér­tékű. Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára (Fotó: MTI) András, aki azonban arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a világ- gazdaság és a magyar gazdaság helyzete ennél bonyolultabb. „Javult a megítélés” Az elnök emlékeztetett arra, hogy alig egy hónapja a mone­táris tanács rendkívüli ülé­sen 8,5 százalékról 11,5 száza­lékra emelte az alapkamatot, amelyet a forint elleni táma­dás miatt kellett meglépni, az ország pénzügyi-, gazdasági sta­bilitása érdekében. A döntés után a forint stabi­lizálódni kezdett, majd sikerült bejelenteni a 20 milliárd euró összegű pénzügyi csomagot - amelyben rész vesz a Nemzetkö­zi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank -, s ezt követő­en a magyar gazdaság kocká­zati megítélése javult az elmúlt egy hónapban - foglalta össze az elmúlt hetek eseményeit az MNB elnöke. Kommentár nélkül Az MNB elnöke, kérdés­re válaszolva, nem kíván­ta kommentálni Orbán Viktornak, a Fidesz elnö­kének javaslatát, amely az alapkamat 6,0 százalékra való leszállítását szorgal­mazta. Politikusi megnyi­latkozásokra az MNB nem reagál, a monetáris tanács döntése pedig nyilvános - tette hozzá. Főkormányzói vizit. Michaélle Jean, Kanada főkormányzó asszonya - aki négy napot tölt Magyaror­szágon - az Országházban tett látogatásán beír a ven­dégkönyvbe a Parlament Gobelin termében. Jobbra Szi­li Katalin, az Országgyűlés elnöke, balra a főkormány­zó férje, Jean-Daniel Lafond. (Fotó: mtí) Verespatak: Kanada segítségét kérte az államfő ■ A Tisza védelme érdekében kért fökor- mányzói közbenjárást Sólyom László. Budapest (MTI) - Kanada segítségét kérte a verespataki aranybányával kapcsolatban Sólyom László államfő, amikor tárgyalt az észak-amerikai állam főkormányzójával. „Kértem Kanada segítségét, hogy a Tisza vízgyűjtő területén segítsen meg­akadályozni a bányászatból ere­dő kockázatokat. Verespatakon újra az aranybánya megnyitása fenyeget” - hangsúlyozta Sólyom László a Michaelle Jeannal foly­tatott megbeszélése utáni nyilat­kozatában. A kanadai cégek nem megfelelő magatartása Kanada jó hírét veszélyeztetheti - tette hozzá. Kanada tagja egy nem­zetközi „rizikóelhárító” szerve­zetnek, amely közreműködhetne, hogy a Tisza vízgyűjtőjét fenye­gető veszélyek elháruljanak - mondta Sólyom László. »«"X“ ................ A kanadai Gabriel Resources romániai anyavállalatán keresz­tül Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarja megnyitni az erdélyi Érchegységben fekvő Verespatakon. Ciántechnológia alkalmazásával 1600 tonna ezüs­töt és 330 tonna aranyat kíván­nak felszínre hozni, ami szakér­tők szerint számtalan környezet- védelmi aggályt vet fel. Újabb gázáremelés? „Nem szabad emelni!" „A veszély költségvetése" Budapest (FH) - Orbán Viktor szerint, ha a par­lament változatlan for­mában fogadja el a jövő évi költségvetést, hatal­mas kockázatnak teszi ki az országot. A Fidesz elnöke erről annak kap­csán nyilatkozott, hogy az Országgyűlés kedden szavaz a 2009-es költség- vetés sarokszámairól. A politikus a veszély költ­ségvetésének nevezte a büdzsét, amely szerinte rosszul kezeli a gazdasá­gi válságot. ■ A kormánynak „erős kétségei" vannak a január 1-jei gázáremelés szükségességét illetően. Budapest (MTI) - A kor­mánynak „erős kétségei van­nak”, hogy szükség van-e a január 1-jei gázáremelésre, ezért a Közlekedési, Hírközlé­si és Energiaügyi Minisztéri­um vezetője várhatóan eluta­sítja majd a Magyar Energia Hivatal erre vonatkozó javasla­tát - értesült kormányzati for­rásból az MTI. A Népszava hét­fői írt arról, hogy szakmai elő­rejelzések szerint a januári gáz­ár tarifakorrekció mértéke 5-10 százalék közötti lehet. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar emberek nem bírnak el még egy gázáremelést, hiszen 2002 óta összesen 11 alkalom­mal, csak idén pedig négyszer emelték a gáz árát, ami miatt a távhődíj is növekedett, és az embereknek több ezer forinttal nőttek a kiadásaik. „Mélyítené a válságot” Szerinte egy újabb gázáreme­lés a szociális válságot tovább mélyítené, ezért a kormány­nak nincs mit gondolkodnia az energiahivatal előterjesz­tésén: nem szabad emelnie a gáz árát. Úgy fogalmazott: a Fidesz határozottan azt követe­li a kormánytól, hogy ne emel­je a gáz árát. Arra az újságírói kérdés­re, hogy a sajtóban megjelent információk szerint a kormány nem akarja emelni a gáz árát, a Fidesz szóvivője azt a választ adta: helyes, ha ezt a döntést hozza meg a kormány. Legutóbb október elsején drá­gult a gáz, akkor 6,5 százalék­kal. Idén eddig négyszer emelték a gáz árát: januárban 5, április­ban 5,8, júliusban 9,9, október­ben pedig 6 és fél százalékkal.

Next

/
Thumbnails
Contents