Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-21 / 272. szám
2008. november 21., péntek SETA /9 SAJTÓ ÉS TANULÁS Gimicsere céhes mintára A SÉTA kölcseys diákújságírója írását olvastam (megjegyzem, nagyon tetszett), amikor késztetést éreztem, hogy tollat ragadjak. Két évvel ezelőtt vettem részt cserediákprogramban a csengeri Ady Endre Gimnázium és a németországi testvérváros, Hauestein gimnáziumának közös európai uniós projektjében. Ezek a lehetőségek főként azért lettek életre keltve, hogy az idegen nyelvet és a hozzá tartozó kultúrát a maga hamisítatlan hétköznapi valóságában saját bőrünkön tapasztaljuk, ismerjük meg. Örömteli élmény volt számunkra, hogy az utat oda és vissza is repülővel tettük meg. A szállást adó német családok kedvesek, segítőkészek és odaadóak voltak, mindenben a kedvünkben jártak. A céhek idejében teljesen természetes volt, hogy a diákok elmentek tanulni külföldre, és neves mesterektől tanulták meg a szakmát. Én ehhez tudnám hasonlítani a mi programjainkat, azzal a különbséggel, hogy mi a nyelvet tanuljuk. A német gimnáziumban részt vettem tanórákon is, és nagyon megfogott, hogy az órai munka a tanárok és diákok között meghitt, barátias volt. Nyugodt légkörben zajlott a tanítás, mindenki beleszólhatott az órai tananyagba. Mostanában lehet olyan híreket hallani, hogy a magyar oktatási rendszert is külön megreformálják, és a lexikális tudás helyett a kreativitásra teszik a hangsúlyt. Ezt személyesen is külön üdvözlöm, mert a Mária Terézia nevéhez fűződő évszázados oktatási rendszert én is elavultnak tartom. Haklik Andrea Kirándulás közben a cserediákok (Fotó: amatőr) PC-szenvedélybetegség? Nagyon sok gyerek szenved a számítógép által okozott szenvedélybetegségben. Ennek több negatív hatása van. Egyrészt a diákok a játék és az internet miatt nem tanulnak. A rengeteg gépezéstől nem tudnak készülni az órákra, ezért van a sok bukás, és így nyáron pótvizsgázniuk kell. A sok üléstől ellustulnak, már az iskolába sem képesek gyalog menni, csak autóval. Keveset mozognak, nem sportolnak, csak a suliban, testnevelés órán. (Jobb esetben, mert valaki még ott sem...) Ha nem ennének annyi édességet, és néha például futnának, tornáznának, akkor nem híznának el. Ebből a szenvedélybetegségből csak úgy lehet kigyógyulni, ha a szülők határokat szabnak a gyereküknek. Szigorral sok mindent el lehet érni. Nem szabad, hogy a gyerek állandóan azt csinálja, amit akar, mert nem biztos, hogy érti, felfogja, mi jó neki, és mi nem. Persze nem mindegy, hogy a szülők milyen példát mutatnak. Például ha egy anya vagy apa (esetleg mindkettő) dohányzik, hiába tiltja meg a „csemetéjének”: ha a gyerek akar, úgyis rá fog gyújtani. Nagy TImea DIÁK ÚISÁGÍRÓINK Haklik Andrea (fent) Ady Endre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Csenger. Felkészítő tanár: ____________Magos Margit Váliaji Zénó Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium, Nyíregyháza Felkészítő tanár: Kecskeméti né ________Szilvási Zsuzsanna Tóth Margit Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola, A felkészítő ________Jái Kukucska Eszter Kölcsey Ferenc Gimnázium es Kolleg Nyíregyháza A felkészítő tanár: Szabolcsiné Kántor Éva Nagy Tímea, Fechete Barbara (lent) Lippai János Szakközépiskola, Nyíregyháza Felkészítő tanár: Borza Tünde Verébavató tréfás versennyel A hangulat Ünnepi volt (Fotó: amatőr) ■ November harmadikén ünneplőbe öltözött diákhad lepte el iskolánkat, a Kossuthot. Az esemény, ami miatt beöltöztünk mi, „újak”, nem volt más, mint az a bizonyos avatás, amitől mindenki tart egy kicsit, de várja is nagyon. A verébavatás a Kossuthban is régi hagyományokkal bír. Egy templomi és egy iskolai részből áll. Az idén sem maradhatott el egy-két mókás „alapkövetelmény”, mint például a fordított ruhaviselet napja, vagy a kossuthos pólóban a Kossuth- nóták éneklése és a közös menetelés. Ezekért a feladatokért az osztályok pontokat kaptak. Esküt tettek az új diákok Az őszi szünet első napján aztán az ünnepélyes formája következett a beavatási szertartásunknak. A templomban az osztály ifjúsági énekeket adott elő, és mi, új diákok letettük az esküt, miszerint jó Kossuth Diákká igyekszünk válni. A rendhagyó áhítatnak fontos szerepe van az életünkben, hiszen egy egyházi gimi fogadott minket a sorai közé, aminek falai már több mint 200 éve fogadnak új diákokat. A hangulat ünnepi volt. Az emelkedett hangulat addig tartott, amíg a gimnázium dísztermében, a már hivatalosan is Kossuth Diákok tréfás versenye elkezdődött. A jó kedvről, a Beugró című műsorhoz hasonló szituációs feladatok gondoskodtak Tamás Melinda tanárnő vezetésével. A feladatok között szerepelt versírás, rögtönzés, lufifejek készítése és színészkedés. A közös móka után táncház és teaház mulattatta a fáradt verebeket az eredmény- hirdetésig. Az avatón a legtöbb pontot gyűjtő osztály a mienk, a 4/9 volt. Teljesítményünket egy hatalmas tortával ismerték el, két napig ettük. A mi verébava- tónkon minden jól sült el. Izgatottak voltunk és azt kaptuk, amit vártunk és amit minden veréb elvárhat. Tréfás, gondolkodtató feladatok, ünnepélyesség és jókedv egyszerre. A felsőbb évesek persze jót derültek rajtunk, de nem kellett tartanunk egy percig sem attól, hogy „leverik rajtunk” a saját veréb- ségüket. Tudom, hogy ebben az iskolában ez minden évben így van. Ezért már megéri Kossuth Diáknak lenni. Vállaji Zénó kmf/ppeír.szon.hu •Diákcikekk. A diákok írásai teljes terjedelemben, illetve további diákcikkek letölthetőek. (PDF, 42 kB) Szalagot kaptak a végzősök A szalagavató műsor egy pillanata (Fotó: a szerző) ■ Minden osztály levetítette a régi szép időket, a képeket az osztálykirándulásokról. November 7-én nagy nap köszöntött a Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskola végzősei számára, ugyanis ezen a napon tartották a szalagavató ünnepséget. Három végzős osztály kapott szalagot a rendezvényen, amely keringővei kezdődött, majd az iskola igazgatónője, Buczkó Ágnes mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a szalagok játszották a főszerepet. Minden 12.-es tanulóra és osztályfőnökükre szalagot tűztek. A szalag az idő múlását és a közelgő érettségit jelképezi. Ezentúl a 12.-es diákoknak még lázasabban, még szorgalmasabban kell készülniük. A szalagok feltűzése után a közönség megtekinthette a végzősök előadásait, így láthattak mókás jelenetet, és több stílusban táncot is, mint például szambát, salsát, rock and rollt, cha-cha-chát. A műsor egyik különlegessége volt a vetítés. Minden osztály levetítette a régi szép időket, a képeket az egykori verébavatóról, az osztálykirándulásokról, a sok-sok közös képekkel, illetve gyerekkori képekkel együtt. A szalagavató keringővei kezdődött, s így is fejeződött be. Az angol keringő volt az utolsó táncos előadás. Zárásként minden végzős diák az osztályfőnökökkel együtt közösen énekeltek. Tóth Margit A téli rosszkedv A kutatások szerint a téli depresszió kialakulásában közrejátszik a természetes fény hiánya, ezért az orvosok a fényterápiát javasolják. Annyiszor menjünk ki a szabadba, a friss levegőre, ahányszor csak lehet, és minél több időt töltsünk jól megvilágított szobában! Heti egy-két séta vagy szoláriumozás csodákat tehet. Ezenkívül bármilyen fizikai aktivitás, pl. úszás, tánc, torna szintén jó módszer, de a takarítás is! A lehangoltság ellen sokan az ételekkel próbálnak védekezni, és többet esznek.. Könnyebben nyúlnak a csokoládéhoz, a rágcsálnivalókhoz, amelyek egyáltalán nem tesznek jót a léleknek a testnek meg különösen nem. Ezért inkább együnk több zöldséget, gyümölcsöt, szedjünk multivitaminokat! Minél kevesebb koffeint, alkoholt, cukros ételt vegyünk magunkhoz! Fechete Barbara Utam a szállodaigazgatásig Óvatosan! A verébavatókon a legfurcsább feladatokra is fel kell készülni, a nyíregyházi kossuthosok például lufit festettek - míg ki nem durrant! (Fotó: amatőr) ■ Két gyönyörű, méregdrága Chanel topán kopogása. Modern telefon pittyegése, csörgése. Dunára néző kilátás az irodából. A vendégek háláját kifejező italok a polcon. A falon képek... Az egyiken egy amerikai filmcsillaggal, a másikon a köztársasági elnökkel pózol. Hogy ki ő? Egy szállodaigazgató nő. Aki én lennék... Úgy 20 év múlva. Legalábbis nagyon szeretnék ilyen lenni. Egyelőre az ide vezető út elején álldogálok, és nem tudom, hogy ez teljesülni fog-e, nem tudom, hogy egyáltalán ez marad-e az álmom. Most csak az biztos, hogy májusban érettségi vizsgát fogok tenni. Az előbbi csodás kép mostanság csak a fejemben van meg, és még rágondolni is csak a hajmeresztőén unalmas órákon merek. A Kölcsey nem csak azért szuper, mert olyan emberek járnak oda, mint mondjuk Te, vagy én, :-) hanem azért is, mert biztosítja tanulói számára a turisztikát, mint faktválasztási opciót. A turisztika fakt, nem csak szorgos körmölésből áll: dolgoznunk is kellett a nyáron. Szabadon lehetett választani: volt, aki krumplit pucolt egy Tisza-parti büfé hátuljában, volt, aki utazási irodában szorgoskodott, más pedig szállodák szobáit varázsolta tisztává. Én csendes megfigyelő voltam egy óbudai szállodában. Apukám egy régi jóbarátja manapság szállodát igazgat a „Nagyvárosban”, és ő biztosított nekem és egy barátnőmnek munkát a hotelban. Mivel se végzettségünk, se egészségügyi kiskönyvünk nincs, komoly feladatokat nem bízhattak ránk. (Manapság már ott járunk, hogy lassan a takarítóknak is vizsgát kell tenniük a tisztítóberendezések használatáról, illetve a tisztítószerek hatásáról, összetételéről. Nem viccelek, ez komoly!) Az összes ottdolgozó munkájába bepillanthattunk. Segítettünk a szobaasszonyoknak, számlákat pakolásztunk, volt, hogy a Metróban kutattunk egyszerű, de nagyszerű ágynemű után. Levontam a konzekvenciát: a szálloda olyan, mint a testünk: minden kis alkotóelemnek jól kell szu- perálnia ahhoz, hogy az EGÉSZ tökéletesen működjön. Aranyszabályok: „Mosolyogni, mosolyogni, mosolyogni!”, illetve „A vendégnek mindig igaza van!” Én már nagyon szeretném a koszos tornacipőmet arra a bizonyos Chanel topánra lecserélni. És te? Mit szeretnél? Kukucska Eszter
