Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-04 / 257. szám

2008. november 4., kedd MINDENFELŐL /2 • Alkotmányellenes. Az Alkotmánybíró­ság (Ab) megsemmisítette a közigazgatá­si hivatalokról szóló kormányrendeletet. A testület megállapította: alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Ország- gyűlés a helyi önkormányzatokról szóló törvényben nem szabályozta a közigazga­tási hivatalok jogállását. Az Országgyűlés­nek december 31-ig kell eleget tennie jog­alkotási kötelezettségének. •• Kétesélyes elnökválasztás Szántó István istvan.S2anto@inform.hu Hungarizálodott az amerikai elnök- választás. Abban a hatalmas országban, ahol sosem okozott gondot egy demokra­ta republikánussal való házassága, ketté­szakadt a társadalom. A republikánus Bush nyolc esztendeje alatt folyamatosan csök­kent az USA gazdasági ereie és ezen még az al-Kaida ellenes háborúkba pumpált dollármilliárdok sem segítettek. A hatal­mon lévő elnök egyetlen intézkedésével sem segítette McCain kampányát. Barack Obama az első színesbó'rű potenciá Egyesült Államok ciális elnökjelölt­je. Ha kompromisszumot köt Hillary Clin­tonnal, ha ó't jelöli alelnökeként, biztos győztes lett volna. Ezzel ledarálhatta vol­na a vele szemben álló fehérbőrű ameri­kaiak idegenkedését. Ám nem tette, s ez a kompromisszumképesség-hiány akár az elnökségébe is kerülhet. McCain sem biztos, hogy jól választotta maga mögé Sara Palint. A riválisok, a bul­vársajtó támogatásával már túl sok fogást találtak a csinos alaszkai kormányzón. Meg is jegyezték - vicesen a rosszmájúak: ha McCaint mint elnököt bármi baj érné, az FBI-nak le kell lőnie az alelnököt, hogy ne tetézzék a tragédiát. Túl a visszaszámláláson már csak órák kérdése, s megtudjuk, hogyan döntöttek az óceánon túl, ki lesz az USA követke­ző elnöke. Tény, hogy mindkettőjük idejében végig­látogatta az államok legfontosabb szövetsé­geseit, s hitet tett a hagyományos amerikai értékek, s a külpolitika vezérfonalának meg­tartására. Obama még a jeruzsálemi Sirató­falhoz is elzarándokolt. Hogy ez előnyére vagy hátrányára lesz, most még kérdéses. Egy a biztos: régen volt ilyen súlyos tétje a választásnak. A sokat hangoztatott ame­rikai demokrácia próbaköve lehet, hogy a fehérbőrű többség elfogad-e egy színes bőrű elnököt, kenyai gyökerekkel. Ha nem, a jövőben nehezebb lehet a demokrácia, a szabadság amerikai exportja a világba. Obama és McCain: ki nyer ma? (Fotó: epa) Ma elnököt választ Amerika Washington (MTI) - John McCain republi­kánus jelölt még a számára legkedvezőbb szö­vetségi állami szavazati arányok mellett sem nyerheti meg a keddi amerikai elnökválasz­tást - jósolta a The Washington Post. A libe­rális napilap számítása szerint McCainnek nincs esélye, hogy elérje a győzelemhez szük­séges bűvös számot, a 270 elektori voksot. Az Újság adatai szerint biztosan a demokrata jelöltre szavaz 227 elektori vokssal rendelke­ző 18 állam, köztük a két legnagyobb, Kalifor­nia és New York. A biztos McCain-voksok szá­ma viszont csak 126, ezt 16 állam adja, a legna­gyobb Texas. A lap megjegyezte: az egyik leg­lényegesebb bizonytalansági faktor az, hogy a szavazók felkészültek-e egy fekete elnök meg­választására. Ha nem, a verseny nagyon szo­rossá válhat. ■ Veres János szerint Magyarország 2009-ben megfelel a maastrichti kritériumoknak. Budapest (MTI) - A kor­mányzat azzal számol, hogy jövőre az államháztartás hiá­nya GDP-arányosan 2,6 száza­lék lehet, ami azt jelenti, hogy Magyarország meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózóna-csatlakozás- hoz teljesítendő államháztartási feltételnek - mondta Veres János pénzügyminiszter expozéjában hétfőn a parlamentben, a jövő évi költségvetési törvényjavas­lat általános vitájának elején. A pénzügyminiszter elmond­ta: a kiadáscsökkentő lépé­sek összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérsék­lik a büdzsé ez év október ele­jén beterjesztett változatához képest az államháztartási köl­tést, amelynek hatására a koráb­bi hiány további 92 milliárd forinttal lesz alacsonyabb. Visszaesés Veres János kiemelte: a kor­mány pénzügyi válság kapcsán hozott intézkedéseinek része, hogy a kabinet áttervezte a 2009-es makropályát. Elmondta: olyan új makroelőrejelzést készí­tettek, ami a legrosszabb esetet veszi figyelembe. Ez alapján a gazdasági növekedés helyett 1 százalékos visszaeséssel, a beru­házások, a háztartások fogyasz­tásának csökkenésével számol a kormányzat. A büdzsé alapjá­ul felvázolt makropálya szerint a beruházásoknál a csökkenés mértéke 0,9 százalék, a háztar­tások fogyasztásánál pedig 3,1 százalék lesz. „Arra sincs lehetőség, hogy megőrizzük a reálbéreket, ez a nagyon konzervatív prognó­zis a reálbérek 2,7 százalékos mérséklődését vette figyelem­be” - szögezte le a pénzügymi­niszter. Hozzátette: az inflá­ció az ez évihez képest jelen­tősen, mintegy 4,5 százalékra mérséklődik. A kormány által október folyamán megtett rendkívüli döntések közül kitért arra, hogy a szeptember végén benyújtott jövő évi költségvetéá tervezetét október 9-ét követően szinte egy hét alatt átdolgozták, majd ami­kor kiderült, hogy a világgazda­2008. október 9-e emlékezetes nap a számunkra. Ezen a napon ugyanis eltűntek a vásárlók a magyar állam­papírpiacról, a globális kockázatvál­lalási hajlandóság csökkenése miatt mindenki csak eladni akart, ven­ni senki, a tőzsdén a délutáni zárás előtt fél órával jelentős árfolyamesés következett be, elsősorban az OTP papírja zuhant nagyot... ...A válság megérkezett Magyaror­szágra, ráadásul spekulációval páro­sulva. Veres János sági krízis hatásai még erőtelje­sebbek, mint korábban azt felté­telezték, újabb, a jövő évi költ­ségvetéssel kapcsolatos intézke­désekről döntöttek. „Nincs lehetőség...” Veres János emlékeztetett arra, hogy amikor a szeptem­berben benyújtott költségve­tési javaslatot összeállította a kabinet, még teljesen más hely­zet jellemezte a világgazdasá­got, a világ pénzügyi rendsze­rét. Joggal feltételezhette a kor­mány, hogy bár annak közvet­len és közvetett hatásai érinteni fogják Magyarországot, de nem olyan súlyosan, hogy jelentős visszafogásra kényszerüljön az ország. A pénzügyminiszter kiemel­te: jövőre nincs lehetőség arra, hogy a közszférában emelked­jenek a bérek. Ezen kívül arra sem tud a kormányzat felelős­séget vállalni, hogy - szintén a közszférában - 13. havi bért fizessenek ki. „Sajnos nem tehettünk mást, olyan intézkedések is szüksé­gessé váltak, amelyek a nyug­díjasokat érintik. Ezek közé tar­tozik a 13. havi nyugdíj 80 ezer forintban történő maximali­zálása, valamint az, hogy a 13. havi juttatásban csak az öreg­ségi és a rokkantnyugdíjasok részesülnek” - sorolta a pénz­ügyi vezető. Veres János hangsúlyozta: a KIJUT kmí/ppefr.szon.hu • A legújabb költségvetési tervezet (PDF, 321 kB) Költségvetés: „alábecsülve" ■ Kovács Árpád sze­rint a vártnál súlyosabb hatása is lehet majd a válságnak. Budapest (MTI) - A pénz­ügyi válság hatására elképzel­hető a kormány által utoljára prognosztizáltnál is alacso­nyabb gazdasági növekedés, a költségvetési bevételek további csökkenése, valamint az álla­mi kiadások vártnál nagyobb emelkedése - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevő- szék (ÁSZ) elnöke a jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitájának elején hét­főn a parlamentben. Expozéjá­ban hangsúlyozta: a Pénzügy­minisztérium jövő évi költ­ségvetési törvényjavaslathoz Kovács Árpád jegyzetel az Országgyűlés hétfői ülésén (Fotó: mti) készített módosítása a korábbi tervezeteknél jobban igazodik a világgazdasági folyamatok­hoz, és vitathatatlanul a nem­zetgazdasági stabilitás helyre- állítására törekszik. Az ÁSZ számításai szerint a kormány ugyanakkor még a harmadjára átdolgozott költ­ségvetési tervezetben is alul­becsüli a foglalkoztatási szint várható visszaesését, valamint számos, az állami bevételeket meghatározó adónem teljesít­hetőségét - fűzte hozzá Kovács Árpád. Veres János a parlamentben (Fotó: MTI) kormány biztosítja, hogy az uni­ós források felhasználásának 2009-ben sem lehetnek költség- vetési akadályai. Fidesz: kockázatos Budapest (MTI) - A Fidesz kockázatosnak tart­ja a 2009-es költségvetést, amely újabb megszorításo­kat jelent majd, nem támo­gatja magyar vállalkozá­sokat és növeli a munka- nélküliséget - fogalmazott Varga Mihály, a párt alelnö- ke a Fidesz hétfői budapes­ti frakcióülésén. Szerinte a költségvetés kapkodva szü­letett, rossz üzenetet fogal­maz meg, és csak a hiány­mutatóban próbál ered­ményt elérni, de ennek az az ára, hogy növekszik az államadósságteher, az adó­terhelés, magasabb lesz az infláció és a kamatszint. , hogy nem a magyarságuk volt a bűnük" „Jó lenne hinni ■ Nem oszlatta el a magyar kételyeket a szlovák fél hivatalos válasza. Budapest (FH) - Erről szá­molt be hétfőn előtt Draskovics Tibor igazságügyi és rendésze­ti miniszter. A szlovák rendőr­ség szerint a magyar szurko­lók olyan területen követtek el a rendőri beavatkozásra indo­kot adó cselekményt, amit más nézők nem láthattak. Még kértek Draskovics Tibor elmondta, hogy kiegészítő tájékoztatást kértek. Azokat a felvételeket, amiken a rendőri beavatkozást indokoló események látszanak. Magyar és szlovák közös érdek, hogy pontosan értsük a történ­teket, hogy indokolt és arányos volt-e a szlovák beavatkozás - mondta Draskovics Tibor. A parlament hétfői ülésén Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök úgy fogalmazott, jó len­ne hinni, hogy nem a magyar­ságuk volt a szurkolók bűne. Kóka János (SZDSZ) azt mondta, hogy a dunaszerdahelyi eset a legsötétebb tisói éveket idézte. Göndör István, a szoci­alisták frakcióvezető-helyette­se pedig azt hangoztatta: egy felelős kormány mindent meg­tesz azért, hogy ne a szélsősé­gesek irányítsák a két ország viszonyát. Az ügyben megszólált Ivan Gasparovic szlovák államfő: szerinte nem szlovákok vagy magyarok ellen, hanem szél­sőséges szurkolókkal szemben lépett fel a szlovák rendőrség. Nem lesz népszavazás a több-biztosítós rendszerről Budapest (MTI) - Az Alkot­mánybíróság (Ab) hétfőn meg­semmisítette azt az országgyű­lési határozatot, amelyben az Országgyűlés országos népsza­vazást rendelt el a több-biztosí­tós egészségbiztosítási rendszer­rel összefüggésben - közölte a testület sajtófőnöke. Az Alkot­mánybíróság úgy ítélte meg, hogy az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény elfo­gadásával, majd hatályon kívül helyezésével a kérdés tartalma és ezzel együtt a népszavazási kezdeményezésnek a választó- polgárok által támogatott célja megváltozott. Albert Zsolt, aki feleségével együtt kezdeményezte a népsza­vazást, az MTI-nek azt mondta, az ő szerepük véget ért, amikor az OVB-hez eljuttatták az össze­gyűjtött aláírásokat. Véleménye szerint a folyamat ezzel az Ab- döntéssel nem zárult le, hiszen az Ab új eljárásra kötelezte az Országgyűlést. Gazdasági csúcs Budapest (MTI) - Vár­hatóan jövő csütörtökön, november 13-án lesz a miniszterelnök által kez­deményezett gazdasági csúcsértekezlet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hét­fői napirend előtti felszólalá­sában javasolta, hogy a par­lament gazdasági bizottságá­nak keretei között egyeztes­sék a gazdaság válság hatá­sainak csökkentéséről szó­ló programokat és készítsék elő a szükséges döntéseket. Zászlóégetés: nyomoznak Budapest (FH) - Nyomo­zást rendelt el hétfőn a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) garázdaság miatt azok ellen az egyelőre ismeretlenek ellen, akik szombaton egy szlo­vák zászlót égettek el Szlovákia budapesti nagykövetsége előtt. A zászlót ismeretlenek azok után gyújtották fel, hogy szom­baton, Dunaszerdahelyen a DAC-Slovan labdarúgó-mér­kőzésen a szlovák rendőrök a Magyarországról érkezett szur­kolókra támadtak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents