Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-14 / 266. szám
2008. november 14., péntek RÖVIDEN KIÜT ORSZÁGBAN-V1LAGBAN /2 • Három nap, A jövő héten háromnapos ülést tart a Ház; kedden elkezdődik a jövő évi költségvetés részletes vitája, tízórás időkeretben. Erről Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke beszélt a házbizottság csütörtöki ülése után. JEGYZET o Hibernáltak párbeszéde Petneházi Attila petnehazi@naplo.haon.hu Hogy bajban van az ország, azt eddig is tudtuk - egy nemzetközi járvány (értsd: pénzpiaci válság) még az egészségeseket is megviseli, hát még az alultápláltakat - hogy miként tudunk kikecmeregni belőle, arról viszont halovány sejtésünk sem volt. Mint ahogy továbbra sincs, noha immár a nemzeti után egy gazdasági csúcsot is „végigélvezhettünk" a tévében. Persze, egy néhány órás összeborulástól hogyan is várhatnánk bármi érdemit. Egy másik országban talán természetes lenne az, hogy egy gazdasági csúscstalálkozóra a pártok a szakpolitikusaikat delegálják, nálunk viszont napok óta arról szól a Közbeszéd, hogy lufi ez az egész, hiszen az ellenzéki pártok vezetői egytől egyig távol maradnak a rendezvényről. Nekem két problémám van ezzel: egyrészt a gazdaságban a meghatározó döntések általában és jellemzően nem „népgyűléseken" születnek, másrészt viszont stratégiák aligha készülhetnek anélkül, hogy a politikusok előzetesen le ne vernék a cölöpöket. Az persze az ő felelősségük, hogy a cölöpverés eredményeként létrejövő (cselekvési) terek között az átjárhatóságnak a lehetőségét meghagyják. Na, ez az, ami nálunk nem történt meg, aminek eredményeként hibernálódtak az egyes szerepek. Mert mi is történt tegnap? Az egyik fél az elején kicsit „édeskedett", a másik igyekezett szakmai érveket az asztalra tenni, mire a harmadik úgy reagált, hogy bár e lépések némeliyke jó irányba mutat, ma már politikai fordulat nélkül nem lehet hiteles gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani. Ha viszont így van, akkor a mostani gazdasági csúcs sem lesz egyéb, mint újabb hivatkozási alap arra, hogy miért nem jutunk egyről a kettőre. „Most rosszabb..." Pozsony (MTI) - Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) előző elnöke a pozsonyi Pravdában csütörtökön megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy a szlovákmagyar viszony most rosszabb, mint Meciar idején volt, de ezért nem csak a kormány, hanem az MKP vezetése is okolható, és „Csáky Pál ügyetlenségének” is része van benne. Bugár - akit tavaly tavasszal Csáky Pál váltott az MKP élén - ma is a legnépszerűbb szlovákiai magyar politikus, aki kitart a szándéka mellett, hogy 2010-ben, képviselői megbízatásának kitöltése után végleg kivonul a közéletből - emlékeztetett a pozsonyi Pravda. Várnak Budapest (MTI) - Az Országgyűlés egyelőre nem fogad el politikai nyilatkozatot a szlovákiai magyarellenes megnyilvánulásokról - közölte Szili Katalin, házelnök csütörtökön. A frakciók megállapodtak: ez a kérdés nem kerül napirendre, amíg a köztársasági elnök, a miniszterelnök és ő maga nem találkozott szlovák partnerével. Kezdeményezi a szlovák házelnöknél: vonják vissza a határozatot, amely szerint a pozsonyi törvény- hozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje égisze alatt létrehozott testület munkájában. A biztos szerint kívánatos lenne a bírságolási jogkör Budapest (MTI) - Jóri András adatvédelmi biztos kívánatosnak tartaná, ha bírságolási jogkört is kaphatna. Emlékeztetett: az adatvédelmi biztos - a nyilvánossághoz forduláson túl - 2003 óta széles hatósági eszköztárral rendelkezik. A bírságolással a jogsértés súlyához lehetne mérni a szankciót. Ez a módszer egyébként elterjedt Nyugat-Európában - tette hozzá. Gazdasági csúcs, félévente A kormány 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő programot jelentett be a csúcson. Budapest (MTI) - A jövőben a parlament gazdasági bizottsága félévente összehívja a gazdasági csúcsot, amelyet a csütörtöki találkozót követően sikeresnek ítélt a kormányzati oldal. Az Országházban tartott csütörtöki tanácskozáson a gazdaság- élénkítéssel kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg a kormány, a parlamenti pártok, a jegybank, a bankszövetség, a kamarák és érdekszervezetek képviselői. Az elhangzott javaslatokról vita nem bontakozott ki, mert a résztvevőknek csupán egy felszólalási lehetőséget biztosítottak. Mindenki a magáét A gazdasági csúcson az ellenzéki pártok adó- és járulék- csökkentést, valamint az euró mihamarabbi bevezetését szorgalmazták. A szakszervezetek elutasították a bérek csökkentését, a kamarák zömmel támogatásukról biztosították a kormány 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítési programját. A miniszterelnök nem fogalmazott meg új kezdeményezéseket, azt javasolta, hogy a kormány által előterjesztett gazdaságélénkítési programban állapodjanak meg, kérte, a munka- vállalók és munkaadók jussanak egyezségre a munkahelyek megvédéséről. Veres János és Bajnai Gordon tárcavezetők sikeresnek értékelték a gazdasági csúcsot Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy a jegybank értse: a válságkezelés közepette az inflációs célkövetés indokolható monetáris politikája új környezetbe került. Úgy vélte, első számú feladat a likviditás biztosítása, és olyan kamat- és árfolyampolitika működtetése, ami segíti a válság legyőzését. Döntően uniós pénz Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint a gazdasági csúcs résztvevői több lényeges pontban is egyetértettek, egyebek között KIRAGADOTT MONDATOK A legfontosabb feladat a munkahelyek megtartása - a bérek emeléséről félév múlva kell asztalhoz ülni a szakszervezetekkel. Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke A gazdasági válság terheit nem lehet a munkavállalókra terhelni, országos bérmegállapodásra van szükség. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek ELNÖKE, BoRSIK JÁNOS, az Autonóm Szakszervezetek elnöke Az első számú feladat most a likviditás megőrzése. Bár Magyarország elkerülte a pénzügyi válságot, a csőd bármikor bekövetkezhet. Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Orsz. Szöv. ügyv. elnöke A gazdasági problémákra csak a reformok végrehajtása jelenthet hosszú távú megoldást. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (Fotó: MTI) abban, hogy az egyik legfontosabb feladat a források biztosítása a gazdaság szereplőinek, a munkahelyek megtartása és a piaci lehetőségek bővítése. A tárcavezető a kormány terveit ismertetve azt mondta, a következő két évben a vállalkozások 1400 milliárd forint közvetlen támogatáshoz juthatnak, ami döntő részben az uniós források átcsoportosításával valósul meg. Veres János pénzügyminiszter szerint a tanácskozás megerősítette azt a kormányzati szándékot, hogy folytatni kell a strukturális reformokat. A kormány a következő hónapokban az önkormányzati, az adó- és a szociális reform területén javaslatokat terjeszt az Országgyűlés elé - mondta a tanácskozás után. A PÁRTOK SZAKÉRTŐK SZERINT Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa hétpontos növekedési javaslatcsomagot ismertetett, amelynek része a többi között az adó- és járulékcsökkentés. Ennek első eleme egy célzott munkaadói járulékcsökkentés. Javasolta még az építőipari 400 milliárdos lánctartozás állami kivásárlását. Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője elmondta: kezdeményezik, hogy a kormány azonnal hozzon létre egy 100 milliárd forintos hitelalapot a kis- és középvállalkozások számára, amelyben e cégek az IMF-hitel kamatszintje körül juthatnának hitelhez. Emellett az SZDSZ kiállt az euró 2012-es bevezetése és az adóreform, az adócsökkentés mellett. Herényi Károly, az MDF parlamenti frakcióvezetője szintén szorgalmazta az euró mielőbbi bevezetését, valamint a 18 százalékos szja- kulcs értékhatárának 1,7 millióról 2,2 millió forintra emelését, amelyet a két százalékos áfaemeléssel ellensúlyoznának. Latorcai János, a KDNP képviseletében családi típusú jövedelemadózást és a felhalmozott nagy vagyonok megadóztatását javasolta, hozzátéve: szerintük szükség van az áfakulcs megváltoztatására és adócsökkentésre is. Résztvevők. A gazdasági csúcson a munkaadók és az érdekképviselők is kifejtették a véleményüket. Képünkön: Demján Sándor, mellette Borsik János. (Fotó: MTI) Hogyan tárgyaljanak a magyar vezetők? ■ Arról egyeztettek a magyar vezetők, hogyan enyhíthető a magyarszlovák feszültség. Budapest (MTI) - Sólyom László köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt; a közjogi méltóságok a Magyarország és Szlovákia közötti feszültség enyhítéséről tárgyaltak csütörtök reggel - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az Országgyűlés elnökével és a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen közösen áttekintették a szlovák-magyar viszonyt az elmúlt időszakban kedvezőtlenül befolyásoló konfliktusokat - tartalmazza a közleSólyom László, Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin (Fotó: mti) mény, amely szerint a résztvevők arról tárgyaltak, hogy a másmás közjogi funkciójukból eredően milyen eszközökkel járulhatnak hozzá a két ország közötti feszültség enyhítéséhez. Háttér A kormányszóvivő kedden jelentette be, hogy szombaton magyar-szlovák kormányfői találkozó lesz Komáromban. A két ország közötti feszültség szeptemberben újult ki. A helyzet a november 1-jei dunaszerdahelyi futballmeccs után tovább romlott. LAPSZEMLE Lidové Noviny: A szlovák-magyar vitát mesterségesen táplálják mindkét oldalon. A szlovák oldalon azzal, hogy Robert Fico a goromba Ján Slota ultranacionalista pártjával együtt alakított kormányt. Azzal a Slotával, akinek legkedveltebb szórakozása ittas állapotban a magyarok sértegetése. Gyurcsány Ferenc kormányfőnek pedig szintén megvan a maga része a felelősségben, mert már több mint egy éve nem tud mit kezdeni a magyar neonácikkal, akik a kormánya elleni támadások mellett a másik célpontnak éppenséggel a szlovákokat választották. „Törvényes" rabosítás, nem veszélyes oknyomozás... ■ Megszüntette az eljárást a rabosított televíziós újságíróval szemben az ügyészség. Budapest (MTI) - Megszüntette a nyomozást az RTL Klub riporterével szemben csütörtökön a Fővárosi Főügyészség, mert úgy ítélte, az újságíró cselekménye nem volt veszélyes a társadalomra. A főügyészség közleményében emlékeztetett: a riportert a hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt indult ügyben gyanúsítottként hallgatták ki. A riporter a gyanúsítás ellen panaszt tett, amelyet a Fővárosi Főügyészség elutasította, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „aggály nélkül megállapítható, hogy a gyanúsított a Btk. rendelkezései szerint büntetendő cselekményt követett el”, amikor rábírt egy hivatalos személyt, hogy hamis okiratot készítsen neki. A főügyészség szerint tehát a riporter meggya- núsítása törvényes és megalapozott. Emlékeztettek arra, a sajtóról szóló törvény szerint „a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást”. A Fővárosi Főügyészség szerint megállapítható volt ugyanakkor, hogy a gyanúsított magatartása „a közATÉNYEK Az RTL Klub riporterét - aki a mozgássérülteknek kiállított uniós parkolóigazolványok hamisításáról készített riportot az év elején - kedden rabosították a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az újságíró a februárban sugárzott riport elkészítése előtt több alkalommal felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, majd vélemény érdeklődésére is számot tartó, társadalomra veszélyes jelenség feltárására irányult, nem kívánt szembehelyezkedni a társadalmi értékrenddel, a jogszabályokkal. többhónapos előkészület után talált közvetítőt, akinek a segítségével egy önkormányzati ügyintéző kiadta neki a hamis igazolványt. Az újságíró még a riport közlése előtt feljelentést tett az ügyben, hamis igazolványát és a riporttal kapcsolatos dokumentumait, rejtett kamerás felvételeit pedig átadta a rendőrségnek.
