Kelet Magyarország, 2008. október (65. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-30 / 254. szám

2008. október 30.. csütörtök KIÜT UTÁNAJÁRTUNK /9 KÖSZÖNET Megnyugtatott gyászunkban Mivel közeledik a halottak napja, köszö­netét szeretnék mondani a Mátészalkai Te­metkezési Vállalat dolgozóinak, különösen kiemelném az irodában dolgozó O. J.-nét önzetlen segítségéért. Augusztus elején temettük el édesapámat egy közeli faluban. Lelkileg most értünk el oda, hogy köszöne­tét mondjak a hölgynek odaadó munkájá- ! ért, segítőkészségéért. Legnagyobb fájdal- i munkban őszintén, ügyesen, talpraesetten végezte munkáját, ami nagyon megnyug­tatóan hatott ránk. Jó lenne, ha az életben sok ilyen emberrel találkoznánk! Köszönettel: a gyászoló család. Van-e joga a halottnak? Szeretném tudni, mi a teendőm ahhoz, I hogyha meghalok, a porhüvelyemmel az ; történjen, amit én akarok. Azaz, hogy or­vostanhallgatók kapják meg tanulmányozásra. Ezt az ügyet kellene sok­szor emlegetni a Kelet- Magyarországban is! So­kan felajánlanák szervei­ket, ha nem lennének gúny tárgyává. Azt is szeretném tudni, hogy a holttestnek vannak-e jogai? - érdeklődött nyíregyházi olvasónk. Saját testéről való rendelkezésének jog­szabályi hátterét az egészségügyről szóló, 1997. évi CLIV. törvény adja, melynek XII. fejezete tartalmazza a halottakkal kapcso­latos rendelkezéseket. A törvény 19. § (2) bekezdése szerint: „A betegnek joga van arra, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról. A beteg megtilthatja, hogy holttestéből szervet és szövetet átültetés, egyéb gyógyító célú fel- használás, kutatás vagy oktatás céljából eltávolítsanak.” Az önrendelkezési jog ki­terjed a boncolás tilalmára, vagy éppen an­nak kérelmére is, a hivatkozott törvény 219. § (1) bekezdésének megfelelően „orvos- tudományi egyetemi oktatási célból holttes­ten orvosi beavatkozást végrehajtani akkor szabad, ha az elhunyt ez ellen életében nem tiltakozott.” A nyilatkozatot közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az Ön esetére kifejezett ren­delkezést tartalmaz még a törvény 222. § (2) bekezdése, mely lefekteti, hogy orvostudo­mányi egyetemi anatómiai oktatás céljára átadható a holttest, ha az elhalt ehhez kife­jezett beleegyezését adta. Arra a kérdésére, hogy a halottaknak vannak-e jogai, a ke­gyeleti jog a válasz, valamint a halottak­kal való méltó bánásmód kérdésköre. Hogy az emberi méltóság tiszteletének (mely az Alkotmányban biztosított, minden embert megillető alapjog) joga kiterjed-e a holttest­re is, egyelőre nyitott jogértelmezési kér­dés, abban az Alkotmánybíróság még nem foglalt állást. Ami viszont vitathatatlan rendelkezés, az a Ptk. 22. §-a, mely szerint „A jogképesség a halállal szűnik meg.” Dr. Kotnári Ágnes Reumaklub - hétfőn A Reumaklub soron következő foglalkozá­sát november 3-án, hétfőn délután két órakor tartja Nyíregyházán, az Esély Centrumban, a Tiszavasvári út. 41. sz. alatt. A klub meghívott vendége: dr. Tóth Julianna reumatológus. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak! Járda. Nyíregyházán, a munkaügyi központ nyíregyházi kirendeltsége előtt az idén tavasszal készítették el az új jár­dát. Most ismét fel kellett szedni, majd visszarakni a lapokat, mert erősáramú vezetéket fektettek le. (Fotó: Lefler György) Fagyos légkör a társasháziján ■ A szociális igazgató­ság dolgozóin, lakóin és azok hozzátartozóikon kívül sok idegen átjárt. Lefler György lefler@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Önök már korábban foglalkoztak Nyíregyházán a Búza tér (egy másik táblán utca) 11. sz. alat­ti „Idősek Otthona” társasház anomáliájával. Már eltelt több mint egy év, s a helyzet annyi­ban változott, hogy már karan­ténba zárták az ott lakó idősö­ket. Igaz, hogy ebben döntő sze­repet játszott az a tulajdonosi csoport, amely magát házbizott­sággá nevezte ki. A társasház .......................................... Külön szempontként szerepelt, hogy a Pacsirta utcai idősek ott­honával eleven kapcsolatban állt. Schmidt Józsefné ...............................................» három egységből áll, ebből ket­tő az utcai fronton van, az Idősek Otthona a belső területen, jelölet­lenül, kapuval van építve, s oda csak az mehet be, akinek a „ház- bizottság” engedélyt ad. így lett az otthonból mára a terror háza! - fordult szerkesztőségünkhöz Schmidt Józsefné, a C épület lakója. Mindenható házbizottság- A férjem halálát követően, a nyáron költöztem Budapest­ről vissza Nyíregyházára, hat­van év után. Itt lakik két test­vérem, s a gyermekeik - kezdte a 84 esztendős asszony. - A köl­tözésemet is ők segítették. Kez­detben megnyugtatónak tűnt az otthon, s a benne lévő kis lakás, amelyet megvásároltam. Külön szempontként szerepelt, hogy a város központi, mégis csön­des, elszigetelt helyén található, (Fotó: a szerző) A kapu nincs lezárva! - áll a levélben, ám ez nem igaz, állandó­an kulcsra van zárva, egy kriptá­ban élünk itt. Kaputelefon nincs, a házon semmiféle jelzés nem ta­lálható, amikor postáshelyettesí­tés van, akkor ide levél nem érke­zik. Én kértem a társasház közös képviselőjétől az alapitó okiratot, a szervezeti és működési szabály­zatot és a házirendet. Mondanom se kell, házirend nincs, de a való­ságban házbizottság sem lehet­ne, mert ilyen nem létezik sehol. Milyen jogon döntenek ők a lakók feje fölött hárman?! Miért zárja le az a lakó a területet, aki még csak itt sem lakik? Azt viszont már többen is megtették, hogy a közös tulajdonnak számító folyo­só egy részét lefalazták, önkénye­sen megnagyobbítva ezzel a laká­suk alapméretét. Ezt bizony a többi lakó engedélye nélkül nem tehették volna meg, mert az az ő tulajdoni részük is. KELET kmtippek szon.hu •Anomáliák az idősek társasházában. Korábbi cikk a témában letölthető. (PDF, 37 kB) Kulcsra zárni! - figyelmeztet a házbizottság s hogy a szomszédos, Pacsirta utcai idősek otthonával építésze­tileg és működésében is eleven kapcsolatban állt. Szükség ese­tén azonnal ott lehetett az orvo­si, gondozói segítség. Azért mon­dom múlt időben, mert a korábbi igen jó légkör megfagyott a két egység között, pontosabban a mi, a C épületben élők magatartása miatt. Az történt ugyanis, hogy a házunkból hárman önkényesen kinevezték magukat „házbizott­ságnak”, s egy kapuval lezárták a közlekedést a Pacsirta utcai idő­sek otthonának lakói és gondozói elől, akik történetesen itt jutot­tak ki a Búza téri piacra. A „ház- bizottság” három embere „alá­írásokkal megerősített” levelet juttatott el dr. Együtt Mihály­nak, az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság igazga­tójának. Ebben a levélben az áll, hogy a Búza tér 11. sz. utcafron­ti és a nyugdíjas társasház (A és C épület) lakótulajdonosai tiszte­lettel kérik, hogy az ingatlanon a Pacsirta utcai intézmény felé és felől szüntessék meg a gyalo­gos átjárást. Az indoklásban az szerepel, hogy a nagy létszámú átjárás zavarja a két társashá­zi ingatlan lakóinak nyugalmát. A szociális igazgatóság dolgozó­in, lakóin és azok hozzátartozó­ikon kívül sok idegen (a Pacsir­ta utca parkolóit használó, piac­járó és a piacon árusító) itt járt keresztül. Mi látjuk a kárát! Nem akarok okoskodni, mint friss lakó, de ezekkel nem értek egyet és nem is engedek az igazamból. A jó kapcsolatot pedig mindany­nyiunk érdekében célsze­rű lenne mihamarabb visz- szaállítani a szomszédos ott­honnal, mert annak nem ők, hanem inkább mi látjuk majd a kárát! - mondta Schmidt Józsefné. Időseknek. Kedden dr. Moskovits Károly ügyvéd tar­tott az öröklési, a tartási, az életjáradéki szerződések és a végrendelkezés kérdéseiről előadást az Idősek Akadémiája keretében Nyíregyházán, a római katolikus plébánia dísz­termében. A következő előadás november 4-én lesz a bűn- megelőzésről a nyugdíjasok érdekében. (Fotó: Lefler György) Fogyasztói panaszok ■ A fogyasztóvédel­mi törvényben új fejezet foglalkozik a fogyasztói panaszokkal. Nyíregyháza (KM) - A fogyasztóvédelmi törvényben új fejezet foglalkozik a fogyasz­tói panaszokkal. A fogyasztó a panaszát szóban vagy írás­ban közölheti a vállalkozással, a szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni és szükség sze­rint orvosolni kell. Ha a fogyasz­tó a panasz kezelésével nem ért egyet, illetve, ha a panasz azon­nali kivizsgálása nem lehetsé­ges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjá­ról haladéktalanul köteles jegy­zőkönyvet felvenni, s annak egy másolati példányát a fogyasztó­nak átadni. Az írásbeli, illetve a jegyző­könyvbe vett panaszt a vállalko­zás 30 napon belül köteles írás­ban megválaszolni. A panaszt elutasító álláspontját a vállal­kozás köteles megindokolni. A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasz­tót írásban tájékoztatni arról, hogy a panaszával mely hatóság, vagy a békéltető testület eljárá­sát kezdeményezheti. Református emlékek Tiszavasváriban ■ A tiszavasvári kiállítás megnyitója egyben a pro­testáns világ nagy ünne­pe, a reformáció n apja. Tiszavasvári (KM) - Amint arról már sok forrásból értesül­hettünk, a Magyar Bibliatársu­lat kezdeményezésére a katoli­kus, a református és az evangé­likus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. Kez­deményezésük természetes célki­tűzése, hogy az egyháztól elide­genedett és oly sokféle szempont által vezérelt közéletben megszó­laltassák a kereszténység alap­üzenetét, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Erre bátorít mindannyiunkat a Biblia éve mottója is: „Boldog, aki olvassa...” (Jelenések könyve 1,3). Európában német és fran­cia nyelvterületen már sikerrel valósították meg azt a kezdemé­nyezést, amelynek célja a Biblia „újrafelfedezése” a modern társa­dalomban, a Bibliával kapcsola­tos általános ismeretek terjesz­tése, népszerűsítése, aktualizá­lása; egy teljes esztendő kultu­rális és egyházi életének pozitív értelmű „tematizálása”. Úrasztali térítők, kannák Ezen üzenetek fényében ren­dezzük meg október 31-én a „Büdszentmihályi református emlékek” című közös kiállítást, mely a Tiszavasvári Református Egyházközség és a Vasvári Pál Múzeum gyűjteményeiben lévő tárgyi emlékeket mutatja be. A kiállítás során feltárul a helyi református közösség élete, tárgyi kultúrája, melyhez nagy segítsé­get nyújt a Debreceni Reformá­tus Kollégium Múzeuma, ahol az Egyházművészeti Gyűjtemény megőrizte a Tiszavasváriban még fennmaradt református értékeket - úrasztali térítőkét, kannákat, kelyheket. A kiállí­tás megnyitója egyben a protes­táns világ nagy ünnepe, a refor­máció napja. A helyszín maga is kapcsolódik az ünnephez, s a kiállítás témájához, hiszen a 18. század végén épült református parókia ad otthont a Vasvári Pál Múzeum gyűjteményeinek. A megnyitó igei szolgálatát Katona Béla, a Tiszavasvári Egy­házközség református lelkipász­tora mondja, majd dr. P. Szalay Emőke, a Déry Múzeum főmu­zeológusa mutatja be a kiállí­tást. A kiállítás 2009. január 2-ig tekinthető meg - tájékozta­tott Baloghné Szűcs Zsuzsanna muzeológus. Készülődés a megnyitóra (Fotó: amatőr)

Next

/
Thumbnails
Contents