Kelet Magyarország, 2008. október (65. évfolyam, 230-255. szám)

2008-10-09 / 237. szám

2008. október 9., csütörtök • „Diszkriminatív". Ameny- nyiben nem változnak meg a jelenlegi sarokszámok, akkor 448 millió forinttal kevesebb állami támogatásban része­sülnek jövőre az egyházak - ezt Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyaror­szági Református Egyház Zsinatának elnöke (képünkön) mondta sajtótájékoztatóján. A kormány egyházakra vonatkozó költségve­tés-tervezetét diszkriminatívnak nevezte. a savfürdőben Nyéki Zsolt nyeki@inform.hu Melamin ante portás! Most Hajdú­ban is riadót fújtak melaminos szennyezés miatt, így a halálos méreg már a mi kapu­inkon, azaz boltjainkon belül riogat. Ha olyan pánik nem is tört ki, mint a római­ak soraiban a derék pun vezér váratlan fel­bukkanása után, elmélázhatunk a jelenség fölött, mert jócskán eszünk-iszunk más ter­mékeket is a globális kereskedelem nem éppen áldásos árutengeréből. A szabolcsi, borsodi és hajdú-bihari gaz­dák vállán nyugszik például a hazai alma­termesztés, és nem kis bosszúsággal jegy­zik meg: ha lenne olyan automata, amibe majd' kétszáz forintot dobálnának fél liter almaiéért, akkor nem fájna a fejük és mel­lesleg a magyar fogyasztó is egészségesebb maradna. No de az egészséges üdítő nem lesz divat, amíg David Beckham és Britney Spears kólával pózol - sok-sok dollármillió­ért, persze. Arról meg ki is beszélne, hogy egy üveg kólába dobott tejfog pár napon belül eltűnik - egyszerűen szétmarja, fel­oldja a foszforsav... A profit szentségétől vezérelt nagytő­kével ellentétben a magyar termelők nem tudnak megfizetni sztárokat és nem képe­sek felállítani automatákat. Ezt megtehetné egy kormányprogram, amely az egészséges táplálkozást tűzné zászlajára - ha néhány minisztérium kevesebb tanulmányt rendel­ne meg, ki is jönne a költség. Addig viszont cukros löttyöktől és adalékanyagos kajáktól hízik a magyar, s jönnek elő más bajai - itt jön a gyógyszerüzlet, érdeklődjünk házior­vosunknál vagy gyógyszerészünknél! Oszlatás a hídon: „jogszerű volt" Strasbourg (FH) - A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerdai ítélete szerint a magyar rendőrség megfelelően járt el 2002. július 4-én, ami­kor föloszlatta az Erzsé­bet hídi, majd pedig a Kos­suth téri tüntetést, amely megbénította Budapest belvárosának közlekedé­sét. A keresetet Molnár Éva nyújtotta be, aki sze­rint a hatóság intézkedé­se miatt sérült a gyüleke­zési joga. Az 1954-ben szü­letett nő egyébként Német­országban él. Az Erzsébet hidat 2002. július 4-én zár­ták le kormányellenes tün­tetők, akik a parlamenti választások után a szava­zatok újraszámlását köve­telték. Kémiai Nobelt ért a zölden fluoreszkáló protein Stockholm (FH) - A japán Oszamu Simomura, az amerikai Martin Chalfie és Roger Y. Tsien kapták az idei kémiai Nobel-dí- jat. Ezt az elismerést odaítélő testület közöl­te szerdán Stockholmban. A tudósok a zölden fluoreszkáló protein (GFP) felfedezéséért kap­ják a díjat. Legközelebb ma az irodalmi Nobel- díj tulajdonosát hirdetik ki, majd pénteken a Nobel Békedíj nyertesének nevét közük Osló­ban. Október 13-án hirdetik ki, hogy ki kapja a közgazdasági Nobel-díjat. Székely Tamás Elfogadva Budapest (FH) - A kormány szerdai ülésén elfogadta a Biztonság és Part­nerség - Feladatok az egészségügy­ben című progra­mot és meghatároz­ta a végrehajtáshoz szükséges lépéseket és törvénymódosítá­sokat, mondta Szé­kely Tamás, egész­ségügyi miniszter. A társadalmi egyezte­tésen a programhoz 600 oldalnyi észre­vétel érkezett, körül­belül 90 szervezet­től és 40 magánsze­mélytől. KILÉT MINDENFELŐL /2 „A bankrendszer stabil..." Simor András és Veres János, a bankbetétekre vonatkozó garancia bejelentésekor: 13 millióra emelik a határt (Fotó: MTI) ■ Veres János teg­nap bejelentette: teljes védettséget élveznek a banki betétek. Budapest (MTI) - Szerdá­tól teljes védettséget élvez­nek a magyarországi bankbe­tétek is - jelentette be Veres János pénzügyminiszter szer­dán sajtótájékoztatón, melyen részt vett Simor András, a jegy­bank elnöke és Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke is. Ötpárti egyeztetés A miniszter hozzátette: a kormány azt javasolja, hogy az Országos Betétbiztosítá­si Alap (ÓBA) által biztosított összeghatárt a jelenlegi 6 mil­lió forintról 13 millió forintra emeljék, és töröljék el a 10 szá­zalékos önrészt is. A javaslatról ötpárti egyeztetést követően a parlament dönt, a pénzügymi­niszter reményei szerint már hétfőn, így egy héttel később kihirdethetik a jogszabályt. Parlamenti menetrend azon­ban nem befolyásolja a teljes körű állami garancia azonna­li hatályba lépését - erősítette meg. A bankok számára nem írnak elő azonnali, csak foko­zatos feltöltési kötelezettséget az OBA-ba. Az ÓBA forrásait a Simor András röviden ismertette a szerda délelőtt a jegybankban köz­zétett Jelentés a pénzügyi stabilitásról című jegybanki elemzés főbb megál­lapításait is. Két kockázatra is felhív­ta a hazai bankrendszerrel kapcsolat­ban a figyelmet. Egyrészt arra, hogy a hitelválság miatt bekövetkezett biza­lomvesztés következtében nőnek a magyarországi bankok költségei, ami hosszabb távon megemelheti ideha­za a hitelkamataikat, a hitelezés szű­bankok adják össze, ha a kor­mány azon túlmenően beavat­kozik, közpénzből teszi. Veres János elmondta: a garantált betétek köre nem változik. Simor András elmondta: a magyar bankrendszer tőke­erős, stabil, de az MNB folya­matosan figyeli a folyamato­kat és kész megtenni a szük­séges lépéseket. „Sem igény, sem szükség nincs arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jelen­külhet, és végeredményben a várako­zásokhoz képest mérséklődhet a gaz­dasági növekedés üteme. Gond az is, hogy a növekvő hitelezést a bankok részben külföldi forrásokkal fedez­ték, az elmúlt időszakban azonban az volt a jellemző, hogy a külföldi for­rások költségei emelkedtek, miköz­ben a források futamideje mérséklő­dött. Ez hosszabb távon a banki költ­ségek megemelkedését eredménye­zi Magyarországon is. légi helyzetbe beavatkozzon, de a jegybanknak vannak forgató- könyvei az ellenkező esetekre is” - mondta a jegybank-elnök, megerősítve, hogy napi kapcso­latban állnak a bankokkal. „Túlreagált” Farkas István, a PSZÁF elnöke elmondta: a felügyelet folyamatos kapcsolatot tart a hazai hitelintézetekkel. Úgy ítélte meg, a magyarországi bankrendszer stabil. Elmond­ta egyúttal, hogy a hazai bank- rendszer elhanyagolható mér­tékben rendelkezik kitettség­gel azon eszközfedezetű érték­papírokkal szemben, amelyek gyakorlatilag a válságot elő­idézték. A PSZÁF adatai szerint a hazai bankoknak a Lehman Brothers-szel és az amerikai AIG biztosítóval szembeni kitettsége mindössze a hazai bankrendszer tőkéjének keve­sebb mint 1,5 százaléka. Kérdésre Farkas István közölte: a tőzsdéken a bankok tőkepiaci mozgása túlreagált, ez igaz az OTP árfolyamára is, mivel a Budapesti Értéktőzsde papírjainak 75 százaléka kül­földi kézben van, az OTP árfo­lyamára is érvényesek a nem­zetközi tőkepiaci folyamatok. Támogatják A Fidesz támogatja Veres Jánosnak azt a tör­vényjavaslatát, hogy növe­kedjen a bankban lévő betétek garanciaösszege. Sőt, az ellenzék úgy véli: nemcsak 13 milliós érték­határig, hanem a teljes betétállományra garan­tálni kellene a szavatossá­got - közölte Tállai András fideszes képviselő szerdai sajtótájékoztatóján. HÁTTÉR Adótörvény: akik jól járnak Fidesz-csomag Budapest (MTI) - Drasztikus adócsökken­tés, a bürokrácia és a korrupció radikális visz- szaszorítása, kisebb par­lament és kisebb létszá­mú államigazgatás alkot­ja azt a csomagot, amelyet a Fidesz válaszként ajánl a pénzügyi és gazdasá­gi világválság kihívásai­ra, ha kormányra kerül - jelentette ki Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke a Mun­kaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének rendezvényén. Budapest (MTI) - A szemé­lyi jövedelemadó 18 százalékos sávjának évi 1,7 mülió forintról 2 millió forintra szélesítésével a kormány számításai szerint az adózók 40 százaléka jár jól, a változás 1,7 millió adózónak jelent többletjövedelmet - mond­ta Veres János pénzügyminisz­ter az adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényja­vaslat kapcsán mondott expo­zéjában. Kiemelte: jövő ápri­lis 1-jétől a járulékok 4 száza­lékponttal csökkennek a mini­málbér kétszeresének megfele­lő jövedelemig; a munkaadói járulékok 2,5 százalékponttal 26.5 százalékra, a tb-járulék és 1.5 százalékponttal 1,5 százalék­ra csökkennek. A rehabilitáci­ós hozzájárulás a háromszoro­sára emelkedik, a társas váüal- kozásoknál, valamint az egyé­ni vállalkozóknál megszűnik a különadó, szélesedik a társasá­gi adó alapja, a 16 százalékos általános adókulcs 18 százalék­ra emelkedik, megszűnik az osz­talékadó 35 százalékos mértéke, a teljes osztalékjövedelem a 25 százalékos általános adókulcs szerint adózik és megszűnik a cégautóadó, amit vagyoni típu­sú adó vált fel - sorolta a rész­leteket Veres János. A kis- és közepes vállalkozások kapjanak beruházási célú kedvez­ményt, az alapvető élelmiszerek és a távfűtés áfája pedig kapjon kedvezményes kulcsot. Varga Mihály, Fidesz A kisebbségbe került és elbizony­talanodott kormány adócsomag­jában helyes célokat tűzött ugyan ki, de azok megvalósításához nem mer igazi döntéseket felvállalni. Hargitai János, KDNP A lakosság életkörülményeit első­sorban a jelenlegi adórendszer és a lusta elhízott állam nehezíti, amelyből a kormány adójavasla­tai sem mutatnak kiutat. Kóka János, SZDSZ Járai Zsigmond volt jegybanki elnökkel Járai Zsigmond nyugalomra int ■ A volt pénzügymi­nisztert és jegybankel­nököt a pénzügyi válság hatásairól kérdeztük. Debrecen (ÉKN - PA.) - Az emberek pénze a bankbetét­ben teljes biztonságban van, ugyanez igaz az államkötvé­nyekre, a részvénnyel rendelke­zők azonban most jobban teszik, ha kivárnak - ezt tanácsolja a hazai befektetőknek Járai Zsigmond volt pénzügyminisz­ter, majd jegybankelnök, aki az általa alapított CIG Közép­európai Biztosító Zrt. debrece­ni bemutatkozása alkalmával adott interjút lapunknak. ÉKN: Nem túlzás azt állí­tani, hogy a hazai pénzpia­cot csak a „farvizein” érin­ti a nemzetközi pénzügyi válság? Járai Zsigmond: Nem látok a jövőbe én se, de úgy gondolom, hogy egy ilyen válságot nem lehet elkerülni, ez egyszerű­en jön. Az látszik, hogy keve­sebb a pénz a világban, a forrás­hoz jutás költsége drágul, tehát a kamatok emelkedni fognak. Ebből kialakulhat egyfajta gaz­dasági visszaesés, de ma ez is csak találgatás. ÉKN: Miközben a magas­röptű makrogazdasági elemzésekkel „tele a pad­lás”, az embereket olyan hét­köznapi kérdések foglalkoz­tatják, hogy mi lesz a pén­zükkel, ha azt bankbetétben, államkötvényben, esetleg részvényben vagy más érték­papírban tartják. Járai Zsigmond: A betétbiz­tosítási rendszerünk korrekt, az Unióban éppen most emel­ték fel a kártalanítás határát 50 ezer euróra (mai árfolya­mon 12,4 millió forintra), tehát az emberek pénze a bankbetét­ben teljes biztonságban van. Ugyanez mond­ható el az államköt­vényekről, hiszen azokra korlátlan garancia vonat­kozik. A rész­vény már egy kockázatosabb befektetés, ami ugyan nagyobb hozamot ígér, de a bukás veszélyét is magában rejti. A jelen helyzetben tehát egyrészt most érdemes vásárol­ni, aki viszont korábban vett részvényt, az egyelőre „alud­jon”. Én azt tanultam a meste­remtől, hogy aki részvényt vesz, az öt évig rá se nézzen az árfo­lyamára. Hát, most igazán nem érdemes kapkodni... Járai Zsigmond: a válság egyszerűen jön... (Fotó: archív) ÉKN: És mi a helyzet ebből a szempontból az egyéb meg­takarítási formákkal, mint például a kötvények, a leté­tijegyek vagy a befektetési jegyek? Járai Zsigmond: Attól függ, hogy pontosan milyen papír­ról van szó, de ezekre általá­ban nem vonatkozik a bankbe­téteknél és az államkötvények­nél említett garancia.

Next

/
Thumbnails
Contents