Kelet Magyarország, 2008. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)
2008-09-24 / 224. szám
2008. szeptember 24., szerda KILÉT MIHDHEFELOL [2 • Egységes nyomtatványok. Jövő év márciusáig minden minisztériumnak és közhivatalnak egységes digitális formára kell átalakítania nyomtatványait annak érdekében, hogy az állampolgárok minél gyorsabban, akár otthonról is kitölthessék ezeket - jelentette be Baja Ferenc (képünkön), az informatikáért felelős kormánybiztos. Nabuccót megszavazták ■ v Szántó István istvan.szanto@inform.hu Idejében érkezik Nabucco, Babilónia királya - a címszereplő - Verdi legnépszerűbb operájában. A negyedik felvonás második jelenete valóságos happy end, a rabszolgákat szabadon engedik, a hamis bálványt ledöntik, miközben az ármány- kodók halállal bűnhődnek. Igazából jobb, hangzatosabb nevet nem is találhattak volna ennek a tervezett földgázvezetéknek. Nabuccótól remélhetjük az orosz földgáz- szállításoktól való függésünk enyhülését. A Törökországból induló vezeték az Iránból, Egyiptomból, Szíriából és a volt Szovjetunió független déli államaiból hozza majd az energiát hazánkon keresztül Ausztriáig. Az Országgyűlés szinte példátlan egyetértésben döntött az eseti Nabucco bizottság létrehozásáról a hét elején. Feladatuk lesz kiharcolni, hogy ebből az uniós projektből a lehető legnagyobb részt kaphassuk. Természetesen ez nem zárja ki, hogy az orosz Gazpromos ihletésű török és olasz Kék áramlat nevű hálózat építésében is részt vegyünk. Már, csak azért is, mert korábban kitaktikáztuk, hogy ennek a rendszernek az elosztó központja éppen nálunk lesz. A Nabucco szép terv, a Kék áramlat pedig már egy megvalosulófélben lévő beruházás. Egyébként is a gáz, mint nélkülözhetetlen energiahordozó pártoktól, ideológiáktól független. Az orosz sztyeppék kincse a legádázabb hidegháború idején is zavartalanul áramolhatott át a vasfüggönyökön. Mégis, korábban a két vezetékrendszer párhuzamos építése nemcsak a hazai pártokat, de az unió és a NATO tagállamait is megosztotta. Ez volt a múlt. Ma már a közös cél, hogy a Nabucco gázvezeték is, mint Verdi operájában a babiloni király, idejében elérje a határainkat. Ám tőle se reméljük, hogy képes lesz rabláncra fűzni a gáz árával ármánykodó spekulánsokat. í Korrupció: romlott a helyzet Budapest (FH) - Romlott Magyarország korrupciós helyzetének megítélése az elmúlt évben - derül ki a Transparency International legújabb felméréséből. A 180 országban végzett felmérés alapján a tavalyi 39.-ről a 47. helyre esett vissza Magyarország. A kutatók szerint a legtöbb problémát a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és a közbeszerzési rendszer bonyolultsága okozza. „Nincs kivetnivaló benne Budapest (FH) - Orbán Viktor szerint semmi kivetnivaló sincs abban, hogy Demeter Ervin tartotta a kapcsolatot Horváth Józseffel, a megfigyelési botrányba keveredett UD Zrt. vezetőjével, aki a Fidesz kormány idején a titkosszolgálatoknál dolgozott - jelentette ki a Fidesz elnöke kedden újságírói kérdésre válaszolva. Elismerte: tudott Demeter Ervin és az UD vezetőjének kapcsolatáról. A Fidesz elnöke szerint, ha valaki tudomást szerez olyan törvénytelenségekről, mint amilyenekről a megfigyelési ügyben hallani lehet, kötelessége feljelentést tenni. Kovács Árpád (Fotó: MTI) Törvény, közpénzre Budapest (MTI)- A zárszámadás is mutatja, hogy szükség van a tervezett közpénzügyi törvény mielőbbi elfogadására - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kedden a parlamentben. n Alkotmányba ütköző reform Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a kórháztörvény egyes rendelkezéseit. Budapest (FH) - Az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi 132. törvény, vagyis a kórháztörvény egyes rendelkezéseit, valamint az azok végrehajtására kiadott egészségügyi miniszteri rendeletet. Elutasította ugyanakkor a törvény egészét támadó indítványokat. A testület szerint az alaptörvénybe ütközik, ha az egészségügyi miniszternek túlzott mérlegelési joga van a kórházi kapacitások felosztásakor. Túlzott jogkör Az ünnepélyes nyilvános kihirdetésen, amelyen részt vett Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettese is, TUDOTT RÓLA? A törvényt, amely Molnár Lajos (SZDSZ) volt egészségügyi miniszter nevéhez fűződik, 2006. december 18-án fogadta el az Országgyűlés, a jogszabály április 1-jén lépett életbe. A törvény többi között meghatározza az egyes kórházak által végezhető egészségügyi ellátásokat, szakmákra lebontva. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke a határozat indoklásakor elmondta, a taláros testület öt indítványozó, közöttük országgyűlési képviselők beadványai alapján megállapította, hogy az egészségügyi reformtörvény által a regionális szinten meghatározott fekvőbeteg-szakellátási kapacitások felosztására kialakított eljárási rend nem felel meg a jogállamiság követelményeinek. A törvény szerint ugyanis az egészségügyi miniszter oly módon hozhat a kapacitások felosztásáról határozatot, hogy döntésének szempontrendszerét a jogszabályok nem kellően egyértelműen határozzák meg. így a jogalkotó a jogbiztonság követelményét sértő túlzott mérlegelési jogkört biztosított a miniszternek, aminek következtében a bíróságok az egészségügyi miniszter határozatát érdemben nem tudnák felülbírálni. Be a törvénybe A regionális egészségügyi tanácsok határozathozatalával kapcsolatban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az sérti a jogállamiság elvét, mert a kapacitás-elosztásról hozott döntésük érvényességéhez olyan szervek, illetve személyek jóváhagyására is szükség van, amelyek, illetve akik nem rendelkeznek a közhatalom gyakorlásához szükséges demokratikus legitimációval, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke ismeretette a testület határozatát felhatalmazással. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a törvénynek azt a rendelkezéseit is, amely a kapacitások felosztására vonatkozó szempontok meghatározását egészségügyi miniszteri rendeletre bízta, mert a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos (Fotó: MTI) jog lényegi tartalmát törvényben kell szabályozni. A törvényi felhatalmazás, amely ezt teljes egészében a miniszteri rendeletalkotásra hagyja, sérti az alkotmányt. KlilTkmf/'ppe/c.szon.hu •Az Alkotmánybíróság határozata (PDF, 128 kB) KIRAGADOTT MONDATOK A kabinet tudomásul veszi a döntést, az Egészségügyi Minisztérium pedig ■megvizsgálja, hogy az Alkotmánybíróság határozatából adódik-e valamilyen jogszabályalkotási kötelezettség. A testület a reformtörvény egészét nem semmisítette meg, vagyis a jogszabály az emberek testi és lelki egészséghez fűződő jogát nem sérti. Budai Bernadett kormányszóvivő A szocialista párt tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, és örül annak, hogy Ab nem kérdőjelezte meg a kórháztörvény tartalmát. A törvény módosítása még ősszel az Országgyűlés elé kerül. Kökény Mihály, MSZP A testület döntése szerint a kórház- törvény több ponton sérti a jogbiztonságot, vagyis nem felel meg a jogállami követelményeknek. Mikola IstvAn, Fidesz A kórháztörvény olyan fontos strukturális elemeit semmisítette meg az Alkotmánybíróság, hogy nagy valószínűséggel az egész törvény újraalkotására lenne szükség. A szocialista kisebbségi kormány ezt a törvényt abban a formában, ahogy az Alkotmánybíróság megköveteli tőle, nem tudja végigvinni. Nagy Kálmán, KDNP A határozat kihirdetésével az Ab visz- szaigazolta az MDF azon álláspontját, hogy a hatályban lévő törvényi szabályozás több ponton sérti az egészségügyi ellátás biztonságát. Csáky András, MDF Ha nincs rá pénz, akkor is Az Alkotmánybíróság megerősítette azt az alkotmányos követelményt, amely szerint az államnak akkor is garantálnia kell a törvényben biztosított egészségügyi szolgáltatások teljesítését, ha az az Egészségbiztosítási Alapból nem finanszírozható. Nem hárítható át az adó Budapest (MTI) - A Magyar Energia Hivatal folyamatosan vizsgálja majd, milyen költségeket próbálnak felszámolni az energetikai cégek, így azok nem számlázhatják ki a Robin Hood-adót az embereknek - közölte Daróczi Dávid kormány- szóvivő kedden. Daróczi Dávid szerint a kérdés az, ki fizesse ki a távhő- kompenzáció árát: az emberek vagy az energetikai nagyvállalatok, amelyek összesített nyeresége tavaly csaknem 500 milliárd forintra rúgott. Erre kell majd választ adniuk a parlamenti képviselőknek, amikor szavaznak - fűzte hozzá. MSZP-SZDSZ: „Amit el lehetett érni..." ■ Az MSZP nyitott az SZDSZ költségvetési plafonról szóló törvényjavaslatára. Budapest (MTI) - Ismét tárgyalóasztalhoz ült tegnap az MSZP és az SZDSZ delegációja. A Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor vezette tárgyalóküldöttségek a parlament nyári szünete óta - szeptember 11. után - második alkalommal ültek egy asztalhoz. Az esemény után a két pártelnök külön tartott sajtótájékoztatót. A kormányfő úgy foglalta össze a megbeszélésén elhangzottakat, hogy: „amit el lehetett érni, azt elértük, nem párt- politikáról tárgyalunk, hanem konkrét, fontos, az embereket érintő kérdésekről”. Szerinte most már a részletekre kell válaszolni, mert az átfogó, nagy politikai kérdésekben „nagyjából létrejött a közös megértés állapota”. A miniszterelnök a két párt közötti megegyezés hátterét firtató kérdésre azt felelte, hogy: a költségvetés elfogadását tekinti kulcskérdésnek. „Feszes büdzsét” Gyurcsány Ferenc szerint a költségvetés kérdésében változatlanul közös a két párt EGY MONDAT JI|i Titkos háttéralku köttetett, újra összeállt a koalíció - a háttéralkunak az ország issza meg a levét, és az emberek látják a kárát, mert a hatalmi osztozkodás következménye a rossz költségvetés, újabb adóemelés, folytatódó nyakló nélküli privatizáció és egyre súlyosbodó lemaradás. Szijjártó Péter, Fidesz törekvése: „feszes, fegyelmezett büdzsét adni az országnak”. Kiemelte, hogy először a rendszerváltás óta a választási időponthoz közeledve nem fog felpuhulni a büdzsé. Fodor Gábor is azt emelte ki sajtótájékoztatóján, hogy az MSZP hajlandó megfontolni a költségvetési plafonra vonatkozó liberális javaslatot, miután az SZDSZ kidolgozta és bemutatta a törvényjavaslat részleteit. A beterjesztett adótörvényekről a liberális pártelnök azt mondta, hogy azok ebben a formában nem elfogadhatóak az SZDSZ számára. A nyugdíjrendszer kapcsán az SZDSZ elnöke arról beszélt, hogy át kellene gondolni, milyen változásokat kell eszközölni e téren és a szociális ellátórendszerben. Ez utóbbiban szükségesnek tartja a rászorultsági elv érvényesítését. Megfigyelési-ügy: „bizonyítékok vannak rá..." ■ Szilvásy György szerint Demeter Ervin és Kövér László is adott megbízást az UD Zrt.-nek Budapest (FH) - Bizonyítékok vannak rá, hogy a Fidesz- kormány két titokminisztere - Kövér László és Demeter Ervin - is rendszeres kapcsolatban állt a megfigyelési ügyben gyanúba keveredett UD Zrt. több vezetőjével, sőt a két ellenzéki politikus megfigyelési feladatokkal is ellátta a „polip-szerű árnyéktitkosszolgálatot” -jelentette ki Szilvásy György titokminiszter kedden a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésének szünetében. A szakminiszter a nemzet- biztonsági bizottság ülésén tájékoztatta a testületet a megfigyelési botrány fejleményeiről. A botrány másfél hete robbant ki, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatásokat tartottak az UD Zrt. telephelyén és több magánszemélynél is. Később a Népszabadság arról számolt be, a Nemzetbiztonsági Hivatal nyolc hónapja észlelte, hogy legalább egy számítógépére ismeretlenek kémprogramot telepítettek. A programtelepítők után kutatva jutottak el az UD-hez. Szilvásy György azt nem árulta el, hogy kinek a megfigyelésére kaphatott megbízást a hálózat az ellenzéki politikusoktól. A tárcavezető azt ugyanakkor elismerte, hogy az ügy felderítése során „találkoztak arra utaló jellel, hogy Bajnai Gordon megfigyelésére sor került”. Szappanopera A fideszes Demeter Ervin szerint a titkos- szolgálati miniszter az adatgyűjtési ügyben kreált „szappanoperával” a Fideszt akarja célkeresztbe állítani; az Orbán-kor- mány egykori titokminisz- tere keddi tájékoztatóján ugyanakkor elismerte, személyesen és telefonon is szokott beszélni az ügyben érintett UD Vagyonvédelmi Zrt. vezetőjével.
