Kelet Magyarország, 2008. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)
2008-08-19 / 194. szám
2008. augusztus 19., kedd KELET HÁTTÉR /3 • Értesítj olvasóinkat, hogy lapunk következő száma augusztus 21-én, csütörtökön jelenik meg. Játékos bulinappá silányodott NÉZŐPONT Magyar és európai Zajácz D. Zoltán zoltan.zajacz@kelet.szon.hu Az államalapítás ünnepén évről évre feltesszük magunknak a kérdést: kik vagyunk, hol a helyünk a globalizált világban? Valamennyi ünnepi szónok évről évre próbálja megfejteni, mi is Szent István életművének üzenete, miben áll első királyunk szellemi öröksége, s vajon jól gazdálkodtunk-e az elmúlt ezer évben (de különösen az utóbbi húszban) a ránk bízott javakkal. Megnéztem az elmúlt évek ünnepi beszédeit: volt, aki a nemzeti egységben és nyitottságban látta István legfőbb üzenetét, mások a keresztény hitben, a sziklaszilárd erkölcsi értékrendben, a nemzeti öntudatban és önbecsülésben. Egyesek szerint kora legnagyobb globalistája volt, mások szerint nemzeti identitásunk védelmezője. Ez ellentmondásnak látszik, de nem az. István életművének nagysága abban rejlik, hogy az állam, amelyet megalapított, ezer év után is fennmaradt. Megtanított egy népet arra, hogy alkalmazkodnia kell azért, hogy megmaradhasson és a többi nemzettel egyenrangúvá válhasson Európában. A mindenkori hatalom számára pedig azt üzeni: a döntés joga nemcsak a döntés lehetőségét, hanem a döntés felelősségét is magában rejti. ■ Legnagyobb állami ünnepünk sokak számára már csak (tüzi)játékos bulinap. Palicz István______________ istvan.palicz@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Megyénk számos településén tartanak augusztus 20-ai megemlékezést a napokban. Államalapító Szent István ünnepe, az új kenyér napja 1991-től a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe. Fontos lenne a felnövő generációban is elültet ni történelmünk ismeretét, tiszteletét és szeretetét! Dr. Németh péter - Szent István legnagyobb érdeme, hogy egy nyugat-európai közigazgatási struktúrát vezetett be, a megyerendszert, s persze rákényszerítette a magyar népre a latin rítusú kereszténység felvételét - véli dr. Németh Péter. A Jósa András Múzeum címzetes igazgatója hozzátette: az Új kenyér napja már a Hortykorszakhoz kötődik, melyet átvett a szocializmus. 1949-től alkotmányünnepként tartottuk számon, eltűnt a szent egyház, s vele együtt a megszentelt kenyér, a nyolcvanas években találkozunk újra a kenyérszegés, majd -szentelés hagyományával. Egyháziból állami A gyökereit tekintve egyházi ünnep így lett egyetlen állami ünnepünk. Ez persze kissé ellentmondásos, hiszen a Magyar Köztársaság voltaképpen egy királyra emlékezik! Úgy vélem, bölcsebb lett volna a legkevésbé megosztott nemzeti ünnepünket, március 15-ét hivatalos állami ünneppé nyilvánítani. Sajnálatos, hogy sokak számára augusztus 20-a ma már nem egyházi-állami ünnepet, történelmi sorsfordulót, csupán egy munkaszüneti napot jelent, mely a A jövőnk azon múlik, hogy mi magunk képesek leszünk-e a megmaradásunk érdekében felelősséggel gondolkodó és cselekvő állampolgárokká válni, ráadásul magyarként és európaiként egyszerre. Az ünnep sorsa Szent László király nyilvánította ünneppé augusztus 20-át. 1083-ban ugyanis ezen a napon avatták szentté I. Istvánt. 1092-ben a Szabolcsi Zsinat tette kötelezővé Szent István napjának megünneplését, 1771-ben azonban ez kiesett az egyházi ünnepek sorából. Az 1848- as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, a kiegyezést követően nyerte vissza régi fényét augusztus 20-a. A második világháborút követő Rákosi, majd Kádár-rendszer idején Szent Istvánból I. István, Szent István napjából pedig az Új kenyér és az Alkotmány ünnepe lett. Szent István ünnepének rehabilitációja csak 1991-ben történt meg, amikor az első szabad választás után létrejött Országgyűlés ismét nemzeti ünneppé, s egyben hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. A Szent Korona, az egyik állami jelképünk (Fotó: Balázs Attila) kirándulásról, laza kikapcsolódásról, a popkoncertekkel és tűzijátékkal fűszerezett bulikról szól. Fontos lenne a ma felnövő generációban is elültetni történelmünk ismeretét, tiszteletét és szeretetét. KELET kmtippek.szon.hu • István, a király. Az első magyar király életrajza on-line oldalunkon olvasható, letölthető. (PDF, 16 kB) MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT J J j j J j J J J J J J y J J J ön mit csinál az államalapítás ünnepén? A budapesti Orsós Ferenc Nyíregyháza programjai között válogat barátnőjével. Kicsi az esélye, hogy a budapesti tűzijátékot élőben fogja végignézi. - A televíziós közvetítést azonban nem hagyom ki - mondja. A nyíregyházi Bodor Tibor több lehetőséget említ. Talán a Debreceni Virágkarnevál kavalkádjában gyönyörködik majd családjával. Bár lehet, a Sóstói Állatpark nyújtotta látványosságok jelentik számukra a pihenést. - Augusztus 20-án pihenni szeretnék, valószínűleg a mátészalkai ünnepi megemlékezésen is részt veszek - mondja a mátészalkai Bócsi Zoltán. Ari Zol-Orsós Ferenc Bodor Tibor Bócsi Zoltán Kenyér: mindennapi ünnepünk Ari Zoltán Battyányi Ferencné Nagy Tiborné Megszentelik, az új kenyér és az alkotmány ünnepe is agusztus 20. (Fotó: KM-archív) ■ Bessenyei Ferenc, amikor megkapta a kenyeret, mindkét oldalát megcsókolta. Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - Ha valaki, a nyíregyházi Evangélikusok Emmaus Idő sek Otthonában élő Póta József tudja, mi a jó kenyér. Sütőipari szakmunkásként Matyóföldről indult a fővárosba szerencsét próbálni. Némi vargabetű után sikerült elhelyezkednie Budán, a hírneves Retek utcai pékségben.- Ott kézzel készítettük a kétkilós fehér kenyeret, soron kívül több híresség is bejárt, így például Feleki Kamill, Gobbi Hilda, Bessenyei Ferenc színész, Papp László háromszoros olimpiai bajnok bokszoló, Vitray Tamás riporter, Marosán György miniszter. Emlékszem, Bessenyei művész úr, amikor megkapta a kenyeret, mindkét oldalát megcsókolta és egy kis verssel is ihlette. Megtörte a végét- Feleki Kamill mindig megtörte a friss kenyér végét és hihetetlen gyönyörűséggel tudta enni. Többször figyelmeztettem: - Kamill bácsi, a meleg kenyeret nem szabad enni, ártalmas a gyomornak! - Az én gyomrom koplalt eleget a háborúban, ezt a fenségességet nem szabad megtagadni tőle! - mondta. - Papp Laciról kiderült, hogy éppen egy napon születtünk, 1926. március 25-én. Ettől kezdve jó barátságban éltünk. Az egyik péksegéd azt találta mondani a lángosára, amit mindig mi sütöttünk, hogy egyszer majd jól elsózzuk. Laci erre úgy reagált, hogy ökölbe zárta a kezét, s azzal a jellemző kacsintással azt mondta a péksegédnek: - Rókus kórház, tudod, Rókus kórház! Nyíregyházára 1970-ben kerültem, oda, ahol az elődöm, Racskó bácsi üzemeltetett. Mind a mai napig emlegetik osztályon felüli munkáját. Tőlem is sokan megkérdezik: - Póta bácsi, lesz-e még olyan jó kenyér? Hát, 82 éves fejjel, mit mondhatnék én erre?! tán Zsarolyán településen él: - Dolgozni fogok augusztus 20-án: riasztóberendezéseket telepítek, és bodzaszedést is tervezek. A tiszabezdédi Battyányi Ferencné és férje a Debreceni Virágkarneválra szeretett volna menni, ám erről lemondtak: - így sem maradunk program nélkül, ugyanis a hét végén lesz Bezdéden a falunap - fogalmazott az asszony. A kisvárdai Nagy Tiborné „programja" a pihenés jegyében telik: - Későn kelünk és igyekszünk kipihenni magunkat. Ön szerint reális esély van az ágyszámcsökkentés felülvizsgálatára? Szavazók száma: 23, 2008. 08. 18. 19 óra Igen 47,83% I Nem 52,17% Következő kérdésünk: Ön részt vesz valamelyik ünnepi megemlékezésen augusztus 20-án? SBSS www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Vagép NYÍREGYHÁZA Lujza u. 9. (42) 500-919 H-P: 8-17; SZ-V: 9-13 www.vagep.hu MINDENNAP NYITVA
