Kelet Magyarország, 2008. augusztus (65. évfolyam, 179-203. szám)

2008-08-14 / 190. szám

KELET « ** ta «•■»«<* HÁTTÉR /3 2008. augusztus 14., csütörtök • Zárva. A közelgő nemzeti ünnepre programot tervezőknek információ: a Jósa András Múzeum augusztus 20-kán zárva lesz. Igyon egy sört, várja a pub! A kínai Ali baba- Száraz Ancsa szancsa@inform.hu Az Ezeregy éjszaka meséinek egyik legismertebb történetében az egyik perzsa városban élő két testvér, Kászim és Ali baba mesékhez méltó, fordulatokkal teli élete - és halála - elevenedik meg. A gazdag és szegény fiú meséje napjaink­ban is gyakran előkerül - időnként ott is, ahol nem várnánk. Például Nyíregyháza új bevásárló központjában, ahol egy kínai falatozó viseli Ali baba nevét. Hogy az arab és kínai kultúra mennyire kapcsoló­dik szorosan egymáshoz, egyelőre nem tudni, ám annak legalább örülhetünk, hogy maga a felirat magyarul olvasható. Merthogy ez sem túl gyakori! A megye­székhelyen ritkán járó édesanyám nemré­giben meg is kérdezte, hogy amerikaiak vagy angolok költöztek-e ide olyan nagy számban, hogy minden felirat az ő ked­vükben jár? Betelepülőkről nincs tudomá­sunk, így nem gondolhatunk mást, mint­hogy az angol nyelvű elnevezések bizony nekünk szólnak. Nekünk, holott honfitár­saink nagy része egyetlen idegen nyelven sem ért, pláne, nem beszél, így születhet­nek igazán érdekes megoldások egy-egy nem magyar nyelvű üzletnév kiejtése kap­csán. „A noname mellett vettem a topo­mat" - mondja a lány, elárulván: fogalma sincs arról, mit beszél. Nincs ezzel egyedül, én pedig nem értem az üzlettulajdonosokat. Nem elég gazdag a magyar nyelv ahhoz, hogy fi­gyelemfelkeltő, egyedi neveket bocsásson rendelkezésükre? Vagy azt hiszik, hogy ha valami idegenül hangzik, ahhoz a vá­sárló több, jobb, szebb árut társít? Vásár­lóként és a magyar nyelv feltétlen híve­ként is azt gondolom, mindkettőben té­vednek. : Itt olvashatják a Szancsa blogot! ■ A tulajdonosok a sö­rözőt pub-nak, a bevá­sárlóközpontot plázá­­nak nevezik. Nyíregyháza (KM - K. A., Sz. A.) - Hat évvel ezelőtt, amikor hatályba lépett a nyelvvédelmi törvény néven ismertté vált szabályozás, a szakemberek azt gondolták, sikerül végre eltüntetni az ut­cákról, terekről az idegen nyelvű feliratokat. Nos, úgy tűnik, nem jártak sikerrel. Abban az időben még egy­­re-másra keresték fel az üzlet­tulajdonosok a Nyelvtudomá­nyi Intézetet, hogy megtudják: az általuk választott név meg­­felel-e az előírásoknak, most úgy tűnik, mintha maga a tör­vény is feledésbe merült vol- W................................................ Úgy gondoltuk, utalva a csörgő ót;ára, könnyen megjegyezhető egy órásüzlet esetében az Álmos név. Álmos László ................................................W na. A tulajdonosok a sörözőt pub-nak, a bevásárlóközpon­tot plázának, a kaszinót cas­­inónak hívják, holott a tör­vény csak azt írja elő, hogy az idegen kifejezés mellett tün­tessék fel a magyar megfele­lőt is. De ezt sem mindig te­szik meg - ezt példázza nyír­egyházi cégérmustránk. Nyoma sincs Nyíregyháza belvárosában ha az új bevásárlóközponttól sétálunk a Kossuth tér felé, két Oázis büfé mellett is elvisz az utunk, majd éles váltás kö­vetkezik, hiszen a sivatagi ér-Vannak jó példák is az ötletes, magyaros elnevezésre is (illusztráció: sípeki Péter) zetet felváltja a francia jelleg: az „új vonalat” - nouvelle ligne - hirdető szemüvegszak­­üzlet és a női fehérneműt áru­sító Jacqueline bolt miatt olyan, mintha Párizs utcáin sétálnánk. Ha pedig a túlolda­li Mo’s boutique-ra tekintünk, nevében már egy igazán kü­lönleges angol-francia keveré­ket látunk, ahol nyoma sincs a magyar szónak. Amíg a férj az egyik oldalon János kocsmájában - legaláb­bis angolról így fordítható a pub neve, mellyel a tulajdo-Feliratok jelentése: jerk, muff, fuckup, mug - balfácán flit, pansy, bugger, creampuff, buggered, gay, fag - homo ­szexuális________________________________________________________ slag, floosie, floosy, floozie, floozy - ledér hölgy_____________ trollop, moll, harlot, drab, polecat - utcalány ________________ fancy man, pimp, ponce - lányfuttató Hang-oltak. A hang nevű hangsze­ren játszottak a megyeszékhely sétálóut­cájában csütörtök délután azok a fran­cia fiatalok, akik ezzel a svájci hang­szerrel gyűjtenek egy kis pénzt az In­diáig tartó Útjukon. (Fotó: Vékony Kata) Ön jár rendszeresen tüdőszűrésre? Szavazók száma: 55, 2008. 08. 13. 18 óra Igen 81,82% Nem 18,18% Következő kérdésünk: Ön támogatná az üzletek magyarosabb elnevezését? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Nevak kavalkádja «r w «y w ’ A Kossuth szobor környékén klasz­­szikus, fémből öntött feliratokkal találkozunk, itt van a Bessenyei ne­vét viselő könyvesbolt, vagy a ne­vezetes porcelánt árusító Hollóházi üzlet cégére, és itt várja a vendége­ket a bájos hölgynevet viselő Lili ét­terem. A Zrínyi Ilona utcára érkezve az arány ismét megoszlik: a külföl­dieket képviseli a királyi - Royal ré­­tesüzlet> a fekete medve - Black bear - szőrmét és bőrt is árusító üz­lete, ezzel szemben a sétáló utca sar­kán többen az egyszerűségre esküsz­nek, ezért csak a kulcsszavakat - óra, ékszer, fodrászat - írják ki. A plázában a játékos kedvűek igazi playersroom-ban - ami játszószobát jelent - tölthetik idejük, s aki ezek után megéhezik, az olasz ízeket idé­ző Don Papa szervíroz neki pizzát, mely után követve a latinos tempe­ramentumot, jöhet egy kávé a Comos Diabos-ban. nos, Novák János, éttermének angol pub jellegét szerette vol­na hangsúlyozni - iszik egy üdítő nedűt, addig a felesége a Mystic divatüzletben választ­hatja ki kedvenc ruhadarab­jait. Ezt követően viszont eny­hül a ránk zúduló idegen szó­áradat. Megjelennek a magyar ember számára is értelmezhe­tő szavak, mint például az „Ál­mos órás” üzlete, ahol az elne­vezés oka, hogy a tulajdonos családjában valamennyi férfi az Álmos László nevet kapta, s úgy gondolják, utalva a csör­gő órára, könnyen megjegyez­hető kifejezés ez egy órásüz­let számára. 11.10 kmt/ppek.szan.hu • Nyelwédelem. A kiszabható bírságokról, s szankciókról bővebben olvashat (PDF, 45 kB) Gondűzőből Zenor Cafe A megváltozott fo­gyasztói vendégkör in­dokolttá tette a névbeli megújulást. Nyíregyháza (KM - P. I.) - Aligha akad olyan közép­vagy időskorú férfi Nyíregy­házán, kinek ne csengene is­merősen a Gondűző név. A szocreál kocsma évtizedekig üzemelt a Dózsa György utca elején, megfáradt „jómunkás­­emberek” sokasága tért be nap-nap után egy kis gond­­űzésre. Év elején megújult, megfiatalodott a hely, a kül­ső-belső megújulást ősztől névváltoztatás követi, Zenor Café-ként él tovább.- Hosszas mérlegelés után döntöttem a névváltoztatás mellett. Az új, modern hang­zás kissé talán idegenül cseng a régi vendégek fülében, a tizen-, huszonéves és harmin­cas fiatalok elvárásaihoz azonban közelebb áll, s nem hordja magán a híres-hírhedt „Gondűzős idők” bélyegét. Az amerikanizálódás ilyen voná­sai szerintem nem rombolják és csorbítják a magyar nyel­vet, melyet a világ legszebb, leggazdagabb nyelvének tar­tok - mesélte Zentai Gábor üzemeltető. Magyarul mindenképpen Nem fordulhat elő, hogy két teljesen egy­forma elnevezésű üz­let legyen a városban. Nyíregyháza (KM) - He­lyi rendeletek nem szabá­lyozzák a névadást, a sza­bolcsi megyeszékhelyen ab­ban az esetben van szükség külön engedélyre, ha a vá­lasztott névben szerepel a Nyíregyháza vagy a nyír­egyházi kifejezés. Az nem fordulhat elő, hogy két teljesen egyforma elnevezésű üzlet legyen a városban, s a törvény sze­rint magyarul mindenkép­pen fel kell tüntetni az adott üzlet profilját. Ha­zánkban több mint százezer üzlet működik, folyamatos ellenőrzésükre egyetlen szervezetnek sincs kapaci­tása, így a névadás ellenőr­zése szinte lehetetlen. Az önkormányzatok nem szólhatnak bele a névadás­ba, a tulajdonosok lelki­ismeretére van tehát bíz­va, hogyan nevezik üzle­tüket. 1 KM MEGKÉRDEZTE: Mi a véleménye az idegen nyelvű üzletnevekről? jjj J J j a j jjjj jJjj j j J'jJjj jj a 4Jj jjJ j J JJ j4JJ JJ 4 4 A Fényeslitkén élő Hegedűs Gergő távolról sem látja fé­nyesnek a globalizáció okozta szomorú jelenséget, nevezete­sen azt, hogy egyre inkább el­tűnnek a közérthető, magyar nyelvű üzlet- és rendezvény­nevek, helyüket sokak számá­ra érthetetlen, idegen szavak veszik át. A kemecsei Szilasi Bence a magyar nyelv egészsé­gét, tisztaságát félti, az új szó­rakozóhelyeket, cégfeliratokat látva, ugyanakkor bevallja: egy mai fiatal számára vala­miért vonzóbb beülni egy pub-ba, netcafé-ba, mint egy sörözőbe, kocsmába, kávézó­ba, holott csak az elnevezés más. A nyíregyházi Balogh Zsolt szerint jó irányba halad a „nyelvi modernizáció”, a turizmus szempontjából hasz­nosak az idegen elnevezések, a magyar nyelv épségét, szép­ségét pedig nem kell félteni. A Pócspetriben élő Sitku János­­né túzzel-vassal harcol az amerikanizálódás ellen. - Dü-Hegedüs Gergő Eltűnnek a közérthető üzlet-, rendezvénynevek. Szilasi Bence Egy mai fiatal számára valamiért vonzóbb... Balogh Zsolt Jó irányba halad a „nyelvi modernizáció". Sitku Jánosné Ragaszkodjunk a szép magyar beszédhez! Kiss József Idegen, sokaknak nem érthető. Nagy Gábor Szerintem megállítha­tatlan e folyamat. hit, amikor idegen szavakat, elnevezéseket használnak in­dokolatlanul. Az idősebbek többsége nem érti, a fiatalok is alig. Nekünk sem írják ki magyarul a dolgokat, ha kül­földön járunk, nekünk miért kellene feladnunk a szép ma­gyar írást és beszédet? Kiss Jó­zsef (Tatabánya): Zavar, ami­kor például az étterem helyett a restaurant kiírást látom, amikor az egyszerű sörözőt átkeresztelik pub-bá, minden­féle marketingszempontok miatt. Idegenül hat, és sokak számára nem is érthető. Szük­ségtelennek és károsnak tar­tom ezt a jelenséget. A nyír­egyházi Nagy Gábor szerint a folyamat megállíthatatlan. - Nekem aztán édes mindegy, hogy a kisboltot csemegének vagy shop-nak, a kocsmát sö­rözőnek vagy pub-nak, a ven­déglátóhelyet étteremnek vagy restaurant-nak hívják, a lényeg a kínálat, a kiszolgá­lás színvonala.

Next

/
Thumbnails
Contents