Kelet Magyarország, 2008. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-19 / 168. szám

2008. július 19., szombat FÓRUM /7 Szabó Lajos, nyíregyházi olvasónktól: iii A legcsinosabb ruhákat azért hordják, hogy végül levegyék... Suzanne Finnamore W JÓKÍVÁNSÁG Pásztor Violának Berkeszre! Tizenharmadik születésnapod al­kalmából nagyon sok szeretettel köszöntünk: anya, apa, ma­ma és nagyapa! 30/459-2054 ____________________ Fábián Lajosnak Géberjénbe! Születésnapja alkalmából nagyon boldog, egészségben gazdag, hosszú életet kíván unokája: Ta­maral 30/341-3642 _________________ Harangozó Fanninak Garbóiéra! Boldog születésnapot kíván: anya. Gyöngyi mama, Pityu papal 70/401-9015 ________ Kántor Heriettát Baktalórántházán 13. születésnapja alkal­mából köszönti anya, apa és testvérei: Julcsi és Rebeka! 70/342-4918 ______________ Mák Benjáminnak Nyíregyházára! Tizenegyedik születésnapja alkalmából nagyon sok boldogságot kívánnak keresztszülei, nagyszülei és Kornélia: 70/324-0365________________ Székely Dianának Vámosatyába! Születésnapja alkalmából erőt, egészséget, hosszú, boldog együtt töltött életet kíván férje Zoli és kisfia Zolika! 20/968-4598__________________ Névnapjuk alkalmából nagyon sok boldogságot és jó egész­séget kívánok anyukámnak, Vadász Lajosnénak és nagyimnak, Fábián Lajosnénak Géberjénbe! Tamara: 30/34T3642 Névnapmenü: 19. szombat: Emilia ________________________ 20. vasárnap: Illés ____________________________ Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló al­kalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 16 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarországban megjelenik jó­kívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kez­deni. k _____________________________________„ Jól haladnak a munkálatok Gulácson, az Ivóvízminőség-javító Prog­ram keretein belül. A víztorony közelében, a vasiszap-ülepítő gépház és az iroda is felépült. A szakemberek a külső munkálatokat végzik. (Fotó: Berki Károly) ÍZT0 * Új virtuális naplót indítottunk útjára a Kelet- Magyarország internetes portálján, a Sza­bolcs Online-on, A Keleti Kiakasztó névre ke­resztelt blogba naponta kerülnek új bejegyzések. Olyan hétköznapi, bosszantó történeteket, felháborító eseteket adunk közre eme élet írta, digitális teleregényünkben, amitől biztosan felszalad az emberben a pumpa. A por­tállátogatók és a KM-olvasók hozzászólásának, kritikájá­nak, háborgásának ezentúl tehát nemcsak lapunk hasáb­jain, hanem internetes blogunkban is hangot adunk! Kat­tanjanak ránk, „kiakasztó" élményben lehet részük! Blog/Keleti Kiakasztó szon.hu A föld szeretete „Erre is, mint mindenre az életben, születni kell!” - állítja Szűcs Sándor bácsi, aki közel a kilencvenhez, még mindig fiatalos lendü­lettel ügyködik az egy hek­tárnyi földjén. A jó gazda nem a szájával gazdálkodik csak, olykor igénybe kell vennie az eszét is, hogy tö­retlen szorgalmáról, ne is beszéljek. Aki ezt nem szív­ta az anyatejjel magába, pénz nélkül nem fog haladni sehová sem. A mezőgazda­sággal foglalkozó ember mindig ki van téve az időjá­rási viszonyoknak! A másik, a nagyobb baj az, az új tu­lajdonosok egy része dolgoz­ni sem akar, nem szoktak hozzá, hogy saját fejjel gon­dolkozzanak. „Mi, régiek, vagyunk még páran, mi tud­juk csak, hogy a föld bár­mily jó helyen is volt, in­gyen, munka nélkül, nem adott soha semmit. Minde­nért keményen meg kellett dolgoznunk. A jó gazda ott kezdődik, hogy törődik a ' van-jával. Látod ezt a görbe ócskavasat a kezemben, ez egy csodasarló, én csak me­gyek utána, ha bírok.” Szűcs Sándor bácsi valósá­gos mintakertet varázsolt a közel hektárnyi földjén. Él­vezet a szemnek, a rendsze­rességnek, hisz minden él, s virul itten. A fiam elvesztet­tem, de az unokák majd va­lamikor hasznát fogják látni. „Ültettem: 85 diófát, 83 alma­fát, 50 meggyfát és beszeg­tem 26 szilvafával a föld ele­jét. Közte mindig megterem a szükséges burgonya, bab, tök, lucerna és cukorrépa a jószágnak, a vénembernek meg munkát biztosít a föld.” Vándor, ha arra jársz, a nábrádi temetőhöz közel, csodát fogsz látni, megnézhe­ted a csodakapa művelte kis édent, a 90 éves Szűcs Sán­dor bácsi megfizethetetlen örökségét, melyet idővel unokái bírnak majd. „Bár­csak a föld szeretetét is rá­juk hagyhatnám!” - mereng el az örökmozgó kis öregem­ber. E. Nagy István, Fehérgyarmat Jó kis csapat a miénk Mintha ma vál­tunk volna el Huszonöt éve már, hogy 1983 júniusában elballagott a 8. a osztály a nagykáUói 1. Sz. Általános Iskola fa­lai között. Negyedszázad sok, vagy kevés? Pontosan annyi, amennyi idő alatt az egykori kamaszok fel­nőtté váltak. Ezért is gon­doltuk úgy, hogy ideje összegyűlni egy közös él­ménybeszámolóra, régi és új emlékek felelevenítésé­re. Nagy szeretettel hívtuk volt osztályfőnökeinket is, akik az „osztály vigyázz!”- zal kezdődő jelentés után megtartották a rendhagyó osztályfőnöki órát, A rövid életút-beszámolókból kide­rült, hogy valamennyien megálljuk helyünket az életben. Ez a mai világban nagyszerű dolog! Sajnos, két osztálytársunk már nem lehetett velünk, csu­pán lélekben. Rájuk áldás­kéréssel és sírjukon koszo­(Fotó: amatőr) rú elhelyezésével gondol­tunk. Este ízletes és bősé­ges vacsora mellett (köszö­net érte a Dinkó család­nak) folytattunk éjszakába nyúló beszélgetéseket a nagykállói strandon. Bár volt több olyan osztálytár­sunk is, akivel 25 éve nem találkoztunk, mégis „mint­ha tegnap váltunk volna el”. Jó kis csapat volt a miénk! Bízom benne, hogy nem felejtkezünk el ezután sem egymásról! Sz.-né Túrosán Tímea ■ Egyesek számára megerőltető, hogy munkajövedelmi lehe­tőség után járjanak. „Ne legyen megélhetés a bűnözés!” - vetette fel Király Attila olvasónk. Levelében felháborodottan szól, hogy „a korábbi lopás 10 ezer forint büntetési határát 20 ezerre emelték. Aki 20 ezer forint alatt követ el lopást, az a tör­vény szerint szabálysértés­nek számít, és nem bűncse­lekménynek. Megélhetési bű­nözőnek minősül! így lophat télen tűzifát, élelmiszereket stb., csak arra kell csupán vi­gyáznia, nehogy a 20 ezer fo­rintos értékhatárt túllépje a „rászoruló” megélhetési bű­nöző.” Már egyáltalán a szó- használat ellen tiltakozik, hisz ezzel a bűncselekményt legalizálják, s „A köztudat­ban az a nézet kezd kialakul­ni, hogy csak azoknak van­nak megélhetési problémáik, akik lopnak” - írja. „Az a kérdés fel sem merül, hogy akiktől lopnak, vajon, azok­nak nincsenek megélhetési problémáik? Azaz idős 70-80 éves, öreg, magára hagyott néni, aki erején felül, a kony­hakertjében veteményez, ka­pál, hogy megélhetését könnyítse, neki talán kön­nyebb?” Nem, neki még ne­hezebb! S ha meg akarja ma­gát védeni, még bajba is ke­rülhet. A törvényalkotóknak inkább szigorítani kellene, mint enyhíteni! (Szerk.) SZÓN TOP 10 (07. 18.) Közélet: Még piramis is épülhet Nyíregyházán Monumentális beruházás valósulhat meg az Állatparkban. ___________ Állatszépségverseny a SZON-on Ismét lázban tartja a látogatókat a ve- télkedő. _____________________ Baleset: Autó alól szedték ki a gyalogost Szenzációs mentést hajtottak végre pénteken Nyíregyházán. ___________ Fának csapódott a bóbiskoló sofőr Péntek reggel egy Opel haladt a 4­esen Ajak irányába._____________ Eltüntette a Trabant tetejét az ütkö­zés Kótajnál történt a baleset. _________ Bűnügy: Főbe lőtte magát az újonc rendőrnő Két hete állt munkába a szekszárdi rendőrkapitányságon. ___________ Ittas-drogos sofőr A férfi Kömörő belterületén árokba hajtott az általa vezetett személygép­kocsival _____________________ Bulvár: Horváth Éva megint térdelt Fájdalmas arccal borult le a topmo­dell _____________________________ Megmutatta bájait Fresh Wiki Férfimagazinnak fotóztatta magát az énekes. _____________________ Sport: A magyar kézilabda-válogatott lány beleszeretett Nyíregyházába Egyszer akár még le is telepedne a szabolcsi megyeszékhelyen. ITT ÖNÖKÉ A SZÓ! Várjuk leveleiket a 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. címre, e-mailjüket a kelet@inform.hu címre, telefonszolgá­latunk a 42/501-510 (4280-as mellék) számon fogadja hívásaikat, személye­sen a Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. alatt, 9 és 16 óra között kereshe­tik fel olvasószolgálatunkat. A leveleket terjedelmi okokból rövidít­hetjük megjelenéskor. Nem közölhetünk azonban jogszabályokba ütköző tartal­mú, vagy névtelen leveleket. Kérjük, tüntessék fel a levélen/e-mailen a telefonszámukat is. hirek.szon.hu A régió és a világ hírei. VENDEGS0R0K Köztudott, hogy az ember tü­relme véges, efölött aligha lehet­ne vitát nyitni. Nem szeretjük például, ha valaki azért beszél lyukat a hasunkra, mert gyönyör­ködik a saját hangjában. Hason­lóan a rosszul lét környékez ben­nünket, ha valaki örökösen el­lentmond. Az én ismerősköröm­ben is találni olyanokat, akik a nyilvánvaló zöldre is azt mond­ják: ha jobban megnézzük, lehet, hogy sárga. Különben nem nagyon szere­tem ezt a témát, elcsépeltnek, agyonírottnak vélem. Mert a fel­sorolásban a legtöbbször ilyene­ket látni, olvasni: a nyegle, tüskéshajú fiatal úrvezető keresz­tülhajt a piroson, száguld a for­galomtól elzárt területen, hajme­resztőén előz ott, ahol már nem szabad. Neki mindig sürgős a dolga, a frászt hozza az emberre a kanyarban, az utolsó pillanat­ban kapja jobbra a kormányt, hogy elkerülje a frontális ütkö­zést, aztán jót röhög a saját bravúrján - már amelyik meg­ússza, mert közülük sokan úgy egyenesítik ki a kanyart, hogy közben felcsavarodnak a fára, gazdagítva a halálos karambol statisztikáját. Ámde nem kell még idáig sem menni, hogy példákat találjunk a türelmetlenségre. Gyakorta elkap bennünket például a harctéri ide­gesség, ha tárcsázunk egy tele­fonszámot és az foglaltat jelez. Sokan személyes sértésnek ve­szik a szituációt: hogyhogy nem az ő hívásukra vár, áll készenlét­ben a tárcsázott, miként meré­szel éppen akkor mással beszél­ni. Avagy: mi az, hogy a szolgál­tatócég megvárakoztat ben ün két, miközben elment az áram, vagy csöpög a csap, mit képzelnek ők ott az ügyeletén, talán azt, hogy a mi idegünk kötélből van? (Né­ha - okkal - ezt gyaníthatjuk, legutóbb is a mentősök miatt a férj vezette le a szülést a dikón, mert a kocsi 40 percet késett, amikorra már felsírt a csecsemő.) Esetleg: a húsboltban hiába ké­rünk kis csirkecombot rántani, csak óriásit ajánlanak, mert a koránkelők elvitték a javát. Aztán a panaszkönyvért kiáltunk (de minek?) ha az akciós árut már nyomában sem találni a divat­áruboltban, mert mire odaértünk, a bolt dolgozói az összesét felvá­sárolták maguknak, meg a széles rokonságnak. Ez utóbbiak bizo­nyítják, sokszor van alapja a há­borgásunknak, mert palimadár­nak néznek bennünket. Gyakorta előfordul azonban, hogy akkor is felhúzzuk magun­kat, amikor pedig megértésre, tü­relemre, az együttélés elemi sza­bályainak megtartására volna szükségünk. Dudált és rázta az öklét például az egyik autóvezető, amikor a gyalogátkelőhelyen egy csípőműtéten átesett férfi görbe­botra támaszkodva csak lassan lépdelt, kínok közepette. Az esze­veszett tülkölés mintha csak azt ordította volna: hogy merészelsz engem feltartani, te szerencsétlen flótás, maradnál otthon a házad­ban, neked is jobb volna. Hát persze. Amíg az ember egészséges, addig képtelen beleél­ni magát az elesettek, a rászoru­lók helyzetébe.'Pedig mindenkit elérhet a fájdalmas helyzet... Mondja minderre az áruházi pénztárosnő: náluk mindennapos a türelmetlenség, a vita a sorállás­nál. Legutóbb például két idősebb hölgy emelte fel a hangját amiatt, hogy ki állt be előbb. Mondta az egyik: neki mindjárt indul a bu­sza, mire a másik azzal tromfolt, akkor miért nem kelt fel koráb­ban. Már majdnem hajba kaptak azon, kinek miért sürgősebb az útja, - aztán még húsz perc múl­va is ott kiabáltak egymásra kí­gyót, békát a bolt bejáratában, fe­ledvén, hogy mennyire sietnek... Hát ha igaz, hogy a türelem ró­zsát terem, akkor nekik legfeljebb a tövis jut.

Next

/
Thumbnails
Contents