Kelet-Magyarország, 2008. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-25 / 147. szám
2008. június 25., szerda KIÜT •MUMMIH SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /8 Pataki vizsgázók egy csoportja (Fotó: archív) Teleházi Kattints rá, Nagyi! Sárospatak (ÉKN) - A kistelepülések tele- házai, nyilvános számítógépparkkal is rendelkező könyvtárai, művelődési központjai komoly szerepet töltenek be az esélyegyenlőséget is biztosító felnőttoktatásban. Az uniós támogatással kiképzett IT-mentorok feladata, hogy minél több településen élő számára adják át az alapvető számítástechnikai, informatikai, internethasználati tudást, amely megkönnyíti a munkahelytalálást, illetve a hivatali ügyintézést. Mindez előfeltétele az úgynevezett e- önkormányzatiság elterjedésének. Minderre az egyik pozitív példa a sárospataki Művelődés Háza, amely már több éve ad otthont a nagy sikerrel működő Kattints rá, Nagyi című idősek internethasználatát segítő tanfolyamnak. A 2004-es indítás óta 7 „évfolyamon” mintegy 300 idős korú hallgató végzett a népszerű tanfolyamon. A tematikát a Budapesti Művelődési Központi dolgozta ki és adta át az intézménynek használatra, az oktatás e tanmenet alapján történik. A Kattints rá, Nagyi sikerességét bizonyítja, hogy a hazai, országos szinten kidolgozott programot Európai Díjjal is jutalmazták. Sárospatakon is nagy sikernek örvendett, már az első kurzuson túljelentkezés volt. A tanfolyam kizárólag az internet használatát segíti. Nem akkreditált a képzés, a gyakorlatban történő használat a tanfolyam lényege, a szoftverek ismerete is csak ehhez mérten szükséges. így szövegszerkesztésből is csak annyi szerepel a tanmenetben, melynek ismerete elengedhetetlen az internetes levelezéshez. A tanfolyam elején a hallgatók azonnal megismerkednek az internet gyakorlatban való alkalmazásával: böngészni tanulnak, leveleznek stb. Az eddigi tapasztalatok alapján nyugodtan elmondható, hogy a hallgatók a 12 héten át tartó heti 2 órás foglalkozás után magabiztosabban ülnek számítógéphez. Vannak olyan visszajáró klubtagok, akik csakis az internetezés örömei miatt látogatnak el A Művelődés Házába. A jövőben immár nyolcadik alkalommal rendezik meg a tanfolyamot, amely várhatóan szeptember végén kezdődik. Erre a kurzusra már most nagy számmal jelentkeznek. Uniós rendszerben Miskolc (ÉKN) - Az európai szakoktatási, szakképzési és képesítési rendszerek sokfélesége miatt nehézségekbe ütközik a megszerzett ismeretek, készségek és kompetenciák át- vihetősége és elismertetése, amikor az egyének egyik országból a másikba lépnek át. Éppen ezért Európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozását tervezi az Európai Bizottság, amely keretrendszert biztosítana az egyéni mobilitás előmozdítására a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás ösztönzéseként. Az ECVET kiegészíti az EKKR-t és azzal közös elvekre épül. Az egyik legfőbb akadály, amely a szakmai alap- és továbbképzés, illetve -oktatás részeként megvalósuló mobilitás iránti érdeklődés felkeltésének útjában áll, a másik országban való tartózkodás során elért tanulmányi eredmények érvényesítésével és elismerésével kapcsolatos nehézségekben rejlik. TUDOTT RÓLA? Az EKKR* legfontosabb céljai:-Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen ké- pesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül.- A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is. _____________- Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése. 'Európai Képesítési Keretrendszer A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja. Iskolapad helyett munkahelyen Kevés felnőtt tanul még, de számuk nő és a képzés rendszere is átalakulóban van. Debrecen (ÉKN) - A Debreceni Egyetem valamikori Közművelődési Tanszéke a '90-es évek elejétől Művelődés- tudományi és Felnőttnevelési, majd 2007-től Andragógiai és Művelődéstudományok Tanszéke néven folytatja munkáját. Művelődési és felnőttképzési menedzserek, később művelődésszervezők, két éve pedig leendő andragógusok tanulnak itt. Mindez jól mutatja, hogyan alakult át a felnőtt- képzés megítélése a kultúra üzletté válása és a munkaerő- piacon lezajlott folyamatok miatt. Skandináv példa- A ma hazánkban tanuló felnőttek 85-90 százaléka munkaerő-piaci okok (munkahely megtartása, előrelépés, váltani szándékozás) miatt teszi ezt - magyarázza Erdei Gábor, az Andragógiai és Művelődéstudományok Tanszékének tudományos segédmunkatársa. - A helyzet nem szerencsés, mert ez a tanulás döntően a gazdaságot szolgálja, ugyanakkor az egyén teljes körű személyiségfejlődéséhez csak részben járul hozzá. Egészségesebb lenne, ha az emberek legalább 40 százaléka saját igényei, önkiteljesedése miatt tanulna - mint például a skandináv államokban -, ami nem feltétlenül jelent iskolapadot. Valakit érdekel egy téma (aminek egyébként nincs köze a munkájához), beiratkozik a képzőnél és négy hétvégén hallgat előadásokat, mondjuk az afrikai népzenéről. S teszi mindez ezt a saját érdeklődésére. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO is ezt a fajta humanisztikus oktatást pártolja.- Növekszik a felnőttképzésben részt vevők száma és ennek több oka van. Az alap- és középfokú oktatásban szinte mindenki részt vesz, a felsőfokú intézményekbe jelentkezők száma azonban megtorpant, s már csökkenni is kezdett. Van benne tartalék Ugyanakkor a felnőtt társadalom képzési és tanulási tevékenységében még hatalmas Az EU irányadó elve 2010-re, hogy az aktív felnőttek (24-64 évesek) 12,5 százaléka tanuljon, ez a szám ma Európában 10,8 hazánkban 4,6 százalék. Ha valaki felnőtt fejjel újra bekapcsolódik az oktatásba, azokat a tanulási szokásokat alkalmazza, amelyekkel annak idején kiszállt a pádból. Az iskolázottabbaknak persze könnyebb visszaszokniuk. A Debreceni Egyetem kutatásai szerint, sajnos nincs idő arra, hogy a felnőttképzésben tanulás módszertani kérdésekre is kitérjenek. A felnőtt tanulóknál ugyanakkor hatalmas előnyt jelent az életben és munkában szerzett tapasztalat. Ha csoportban tanulnak, érdemes együttműködniük, ugyanis egymást gazdagíthatják ismereteikkel, ezt ki kell használni! - véli a szakember. Erdei Gábor (Fotó: IM) potenciál van. Ezt szemlélteti az az adat, mely szerint az iskolából kilépett 25-30 évesek között ma minden ötödik személy tanul (az 50 éveseknél 1-2 százalék ez az arány). Másrészt, a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb számban ülnek vissza a padba, részben munkaerőpiaci okból, részben pedig azért, mert korábbi ta nulási szocializációjuk nem okoz számukra problémát, ha újra tanulniuk kell. Mivel számuk egyre nő, nyilván nőni fog a felnőttként tanulók száma is - mondta Erdei Gábor. Ugyanakkor megfigyelhető a felnőttképzés rendszerének átalakulása. A szervezett tanítás, formális intézményrendszer mellett jelentős hangsúly tevődik át például a munkahelyi szituációban történő nem formális és informális tanulásra vagy az internetre, ahol esetenként több információ összeszedhető, mint egy gyengébb tanfolyamon. A csoportos oktatás egyre inkább arra szolgál, hogy szemléletet alakítson, orientáljon - hangsúlyozta a szakember. Jövőkép: gyorsan változó „világ" Erdei Gábor szerint mindinkább előtérbe kerülnek majd a rövid, intenzív képzések, nemcsak az időkorlátok miatt, hanem mert a tudnivalók is gyorsan változnak. Felértékelődik az egyéni aktivitás, és az új ismeretek nagy részét munkavégzés közben szerezzük meg. Azok a munkahelyek, melyek oktatják dolgozóikat, csak azt és annyit tanítanak, amit szükséges, nem többet. Másfelől mind fontosabb a felnőttoktatás, felnőttkori tanulás foglalkoztatási és szociálpolitikai szerepe. Panziót vezet, tanít és tanul Nemcsak a húszéveseké a világ, azaz nemcsak a fiatalok előtt adott a lehetőség a tanulásra... (Fotó: IM) Mogyorós Judit sikerének titka a toleráns család, és az a tudat, hogy teljes életet élhet. Nyíregyháza (ÉKN) - Mogyorós Judit panziót vezet, gimnáziumban tanít, egyetemre jár, s közben családanyaként gyerekeket nevel. Teszi mindezt kiegyensúlyozottan, boldogan, úgy, hogy tudja: teljes életet él. Amikor találkozunk, éppen túl van az aznapi érettsé- giztetésen, s rohan a panzióba. Turisztikából érettségiztette a nyírbátori gimnázium végzőseit, s most azért siet, hogy a panzióban, mely a nyári időszakban százszázalékos kapacitással működik, behozza az aznapi lemaradást. A Sóstói Vállalkozói Klub elnökeként is számos teendője van, s természetesen két lányával is megpróbál a lehető legtöbb időt tölteni. A három- diplomás hölgy I' fontosnak tartja, I hogy folyamato- Ife san képezze magát, most éppen I-----------W." ' 1 közgazdászkép- Mogyorós zesben vesz reszt,jU(jjt turizmus és szálloda szakon tanul.- Választanom kellett, hogy a budapesti vagy a pécsi ingázás mellett döntök - előbbi mellett maradtam - meséli. - Kénytelen voltam azonban halasztani, mert nagyon összesűrűsödtek a teendőim. Általában hajnalban tanulok, akkor, amikor a család még alszik, s abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számomra már nem kényszer a tanulás, azért képzem magam, hogy a szakmában mindig a legújabb ismeretekkel rendelkezzem, hogy szélesedjen a látóköröm. Abban, hogy minden téren sikeres lehet, a családja megértésére is szükség van, de mint mondja, rendkívül toleráns a férje és két lánya is, ez pedig nagy segítség. A televízió és a sajtó nem nagyon fér bele az életébe, a mozgás annál inkább!- Ha van egy órám, átöltözöm és futok az erdőben - mondja. - Ez teljesen felfrissít, olyankor nem gondolkodom, tisztul az agyam. Úgy alakítom az életem, hogy ami fontos, az beleférjen, a kikapcsolódást számomra az olvasás vagy a régiségek közötti bóklászás jelenti. Esélyt adunk! Jó példák a felnőttképzésben A Magyar Népfőiskolái Társaság fontos szerepet tölt be a hazai felnőttképzésben. Budapest, Miskolc, Sárospatak (ÉKN) - A Magyar Népfőiskolái Társaság (mint az Európai Felnőttképzési Társaság Közép- és Kelet-európai Kapcsolati Irodájának működtetője) jelentős szerepet vállalt az Európai Unió Bizottsága 2007 őszén közzétett Felnőtt Tanulási Cselekvési Programjának megvalósításában. A társaság 2007-2008-as nemzetközi tevékenységének középpontjában „Áz élethosszig tartó tanulás népszerűsítése - Az EU-elvárások megismerése” projekt áll. Enkmf/ppek.szon.hu •A népfőiskolái rendszer felépítése (PDF, 76 kB) nek célja, hogy - folyamatosan nyomon követve és a magyar felnőttképzési szakma számára hozzáférhetővé téve az EU kutatási, fejlesztési, publikációs, konferencia, hálózatépítési és módszertani fejlesztési tevékenységeket - hozzájáruljon a nemzeti szintű szakmai programok kialakításához. A projektnek két lényeges eleme jutott 2008 májusában a megvalósulás stádiumába. Öngondoskodással? A népfőiskola kezdeményezői, vezéregyéniségei tudják, hogy korunk szelleme az „ön- gondoskodást” (azaz a piacképes tevékenységeket) pártolja akkor is, ha a társadalompolitika a „fenntarthatóság” eufemizmusa mögé húzódik. Persze van ebben is ráció, de a társadalompolitika éppen saját lényegének mond ellent, amikor túlzottan azonosítja magát a gazdasági racionalitással. Ezzel szemben látnunk kell, hogy léteznek társadalmi erők, amelyek a gazdasági racionalitás minél teljesebb érvényesülésében érdekeltek, és vannak társadalmi erőtlenségek (azaz embercsoportok), amelyek fenntartott segítség - merjük kimondani: társadalmi gondoskodás - híján a saját gyengeségükkel mindig is a társadalom gyenge láncszemei lesznek. Ebből, ha más nem, annyi mindenképpen következik, hogy a társadalmi egyensúly fenntartására irányuló szocio- kulturális programok közül legalább azokat, amelyek a (pályázati) támogatás időszakában sikeresnek bizonyultak, bármiféle társadalmi áldozat-, vállalás árán fenn kell(ene) tartani. S ide kapcsolódik rögtön a másik tanulság is. Tanári felelősség Minthogy a nem-formális felnőttképzés lehetséges célcsoportjait legkevésbé az optimizmus jellemzi boldogulási esélyeiket illetően, ingerküszöbük viszont magas a mindannyiunkra zúduló információ- és reklámözön következtében, olyan képzési formákkal kell megkínálni őket, amelyek ha biztos foglalkoztatást nem is ígér(het)nek, élménygazdag személyiség- és közösségfejlesztő időtöltést biztosítanak a résztvevőknek. Ebből pedig az a feladat hárul a „szolgáltatókra” (tanárokra, előadókra, trénerekre), hogy didaktikai módszereiket az attraktivitás, valamint a személyesség irányában fejlesszék. Báni senk»« SMrint “"B* wmummm SZBilllI
