Kelet-Magyarország, 2008. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-14 / 138. szám

2008. június 14., szombat KELET Itt 4 fi « fi tt ß »'* lid FÓRUM /7 Leégett a tetőnk! Anyagi helyzetünk megromlott, a három gyermekünkből kettő még kiskorú. Sajnos, az életünket még inkább megnehezítette az a tény, hogy a közelmúlt­ban - eddig ismeretlen okból - kigyulladt a há­zunk, s a teljes tetőzete a tűz martalékává vált. Az áramszolgáltató a mai napig nem kötötte vissza az áramot, igaz, hogy azt ki sem tud­nánk fizetni. Kérem a jó szándékú emberek segítségét, szívesen elfogadunk mindenfajta segítségadást. Jól jönne, ha a tetőszerkezethez kaphatnánk akár használt anyagokat is. Egészségi állapotunk miatt csupán rokkantsá­giból és a gyermekek után járó családi pót­lékból élünk. Telefon: 06-70/419-3054. Név és cím a szerkesztőségben Szépek az álmaim „Szépek nékem még mindig az álmaim. Nyílnak és pompáznak kedvenc virágaim. A rózsa, a liliom, petunia, mályva, szívemnek- lelkemnek meseszép virága. Búm, bánatom elszáll, ha reá emlékszem, mennyi nyugalom él egy kis nefelejcsben. Kéklő szerénységét, mi kapzsi emberek bi­zony irigyeljük, mert csupa szeretet. Illatos a rózsa, de szúr a tövise, a világra Isten azért teremtette. Sok emlék fűz engem minden kis virághoz, mert ők jutottak el az igaz boldogsághoz.” Egészségügyi nyugdíjas vagyok, van időm a házimunka elvégzése után a virágaim gondo­zására. Időtöltésem még a versírás, melyet az életből merítek. Már száz fölötti a versek szá­nna, amelyekből a falurendezvényeken szíve­sen szoktam szavalni. Most már a befűzetés és a kiadása hiányzik. Nagyon sok szép virá­gaim vannak, e kép a házam tájáról készült, az írások pedig a verseimből valók. Máskü­lönben Kocsord ahol élek, nagyon szép, virá­gos település. Tárcáéi SAndorné, Kocsord PIACI ÁRAK Káposzta _________100-120 Csípős paprika 20-60/db Kelkáposzta _______100-150 Szárazbab_________500-700 Vöröskáposzta _________250 Zöldbab_______________800 Uj káposzta ____________300 Napraforgómag 250-350 Karfiol ____________180-200 Padlizsán______________600 Karalábé ________80-120/db Gomba, csiperke_______600 Sárgarépa _________150-250 Mák 1_________________500 Uj sárgarépa ________250/cs. Dióbél__________1600-1800 j Petrezselyem ______600-700 Akácméz________1000-1200 Uj petrezselyem 250/cs. Virágméz ________800-1000 Fejes saláta _____________50 Alma_____________250-350 Vöröshagyma 150-180 Körte _____________450-600 Hagyma új ______70-100/cs. Citrom____________600-700 Fokhagyma ____________800 Narancs___________300-400 Paradicsom 300-400 Kiwi ______________300-350 Uborka ___________200-250 Datolya________250-300/cs. Kígyóuborka_______180-220 Banán _________________480 Hónapos retek 60-100/cs. Cseresznye ________250-350 Fekete retek ______250-300 Mandarin______________600 Burgonya _________100-150 Grépfruit_______________600 Uj burgonya _______100-180 Füge ________________400 Fehér paprika 20-70/db Tojás 20-25 OLVASÓINK ÉRIÁK Háromszáz év pipái Tiszadadán Másodszor kerül sor a Táj­ház Éjszakájára. A községi rendezvények között előkelő helyet elfoglaló program jú­nius 14-én, szombaton 17 óra­kor kezdődik, ünnepélyes megnyitóval a tiszadadai Táj­házban. Ezt követően 300 év - 300 pipája címmel nyílik kiállítás a Vasvári Pál Mú­zeum gyűjteményéből. A kiál­lítási anyagok között számos mestermunka található, né­melyik az iparművészet re­meke. Ezt követően helyi ifjú tehetségek rajzaiból nyílik kiállítás, majd a 2007 novem­berében talált mamutcsont névadó ünnepségére kerül sor, ahol a legfrappánsabb név kitalálója ajándékot kap. Ezután lesz még airsoft be­mutató, népi játszóház, csalá­di makettépltő foglalkozás, majd a rendezvényt 21 óra­kor kötetlen beszélgetéssel ki­bontakozó kiadvány-bemutató zárja. A friss kötet címe: Ti- szadada A-Z-ig, avagy közsé­gi szemle az ABC mentén. Ifj. KovAcs Géza, tAihAzvezető Ráférne a névváltoztatás Megrökönyödve fogadtam, hogy az önkormányzat, mint tulajdonos és a Gyógyfürdő Zrt. vezetése úgy döntött, hogy a Parkfürdőt gyógyulás­ra, szakorvosi beutalóval nem lehet igénybe venni. Szakorvosi beutalóval a Ma­lom utcai meleg vizű Júlia fürdőbe lehet menni. E fürdő vize ugyan meleg, de gyógyí­tó hatással nem rendelkezik. Tisztálkodni odahaza is lehet, ahhoz nem kell szakorvosi beutaló! A Nyíregyházán élő idős emberek bizonyítják, hogy mielőtt az 1950-es évek végén a Parkfürdő megépült, nagyon sokan a hideg strand­ra jártunk, mert annak a vi­ze is gyógyítólag hatott a há­ború utáni újjáépítésben résztvevők által megszerzett ízületi, reumatiküs betegsé­gek enyhítésére. Jómagam is dolgoztam a Parkfürdő építé­sénél társadalmi munkában, ellenszolgáltatás nélkül. Örül­tünk, boldogok voltunk, sze­rettük a Parkfürdőt. Joggal viselte a városrész a Sóstó- gyógyfürdő nevet. Sajnálatos, hogy napjainkban szinte már mindén városi vagy egyéb ve­zető nem veszi tudomásul, hogy napjaink öregjei építet­ték fel a háború után romok­ban heverő országot. Betegen, de még élünk! Megszerzett betegségünket szeretnénk né­mileg enyhíteni. Ezért szeret­jük a Sóstógyógyfürdő Park­fürdőjét. E fürdő szeretetétől fosztottak meg bennünket azok, akik csak igen magas összegű fürdőjegy megváltá­sával biztosítanák a betegség elviselhetőbbé tételét. Javas­lom a város vezetésének, hogy a Sóstógyógyfürdő elne­vezés helyet csak a Sóstó megnevezést használják! Kókai Ferenc, nyíregyházi nyugdíjas Öreg motor - nem vén motor... Veteránok lettünk Az ember nemes tulaj­donsága, hogy szeret emlé­kezni a múltra, a rég volt időkre. Körbe veszi magát régi tárgyakkal, például motorokkal, személygépko­csikkal. Ezekre rá-, illetve beleülve visszatérnek a régi szép emlékek. Nemes érzel­mű, tiszta emberek ők, akik e régi járművekre komoly összegeket költenek, hogy azok újból a régi fényükben ragyoghassanak. Ezek a „megszállott” emberek al­kotják a Nyíregyházi Vete­rán Autós-Motoros Klub tagságát. Ők az ország egész területén szerveznek (Fotó: Leviczky Ágnes középiskolás) nagy sikerű kiállításokat, hirdetve azt a múltunkat, mikor még engedték az ipa­runkat kibontakozni. Ilyen vendégszerető kiállításuk­nak lehettünk résztvevői a közelmúltban Sóstóhegyen, a Kemecsei úton lévő kiállí­tóhelyükön. A kiAllItAs résztvevői, Sóstóhegy Bolond ballagás. A Nyírbogáti Vántus István ÁMK 8. a és 8. b. osztály végzős diákjai különböző figu­rák szerepébe öltözve, bolondosán búcsúztatták az álta­lános iskolás éveiket, bejárva iskolájuk tantermeit. A képen a 8. a osztály. (Fotó: Gulyás Jánosné) A HÉT LEVELE Elbirtokolt birtokok A rendszerváltás hajnalán, már az első kormány megkezd­te a szerintük erőszakkal megalakított téeszek módsze­res felszámolását. Ebben az időszakban hatalmas teret ka­pott, s nyert, a „Marokrácia” elve; vagyis a mindent lehet, amit a törvény nem tilt! Na­gyon sok vezető vizsgázott eb­ben az időben jellemességből, illetve jellemtelenségből! Saj­nos, az utóbbiak voltak többen! Előjött az igazi énjük, mindent megfogni, megtartani, akár törvénytelenségek útján is. Az információk visszatartása, a téesz iratainak megsemmisíté­se, az egykori tagok tudatos át­verése. Előjöttek az eddig rej­tett kapzsi „ének”, megjelentek a „majd ekkor, majd akkor, majd így, majd úgy ember­kék”, akiknek elsősorban a maguk haszna volt a döntő té­nyező! - írta levelében E. Nagy István, fehérgyarmati olvasó- szerkesztőnk, amely június 9- én, hétfői lapszámunkban je­lent meg. E. Nagy István a megoldás­ra is választ keres, szerinte „a bajok orvoslása az lenne, hogy visszamenőlegesen kivizsgálja­nak minden gyanús privatizá­ciót, zsebszerződést! Ezért is alakult ki egy olyan állapot, fa­lun és városon egyaránt, hogy van pár (az ország népességé­hez képest) emberutánzat, akik arra vetemedtek, mert megte­hetik, hogy meglopják honfi­társaikat, méghozzá törvényes garanciával. VENDEGSOROK Elcsent milliók Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu Nem ismerek olyan embert, aki szeretné, ha a zsebében tur­kálnak. Kiváltképp borsódzik a hátuk azoknak a közéleti funk­ciósoknak, akiktől elvárják, hogy üvegből legyen ez a ruharészük, tehát átlátható, így külön turká- lás nélkül is láthassa a rájuk sza­vazó állampolgár, mi me§ hány, s hogy mennyi az annyi. Éppen ezért sokunk kedvenc olvas­mányélménye a képviselők évi jövedelem-bevallása: annyi ötlet­tel, trükkel és mesével ritkán ta­lálkozhat a magamfajta földi ha­landó, mint amikor ezeket vé­gigböngészi. Mert ugye az én zsebem az enyém, ahhoz kinek mi köze, turkáljon mindenki a saját szemét... akarom mondani a saját zsebében. Nahát ezen tudnak csak iga­zán röhögni a markecolók, ma­gyarul a zsebtolvajok, akiknek a száma egyre szaporodik, mivel reneszánszát kezdi élni ez az ősi mesterség. Ám nem csak az ut­cán dolgozó prostituáltak, ha­nem mások előszeretettel nyúl­nak a testek felé, a nadrág irá­nyába, különösen, ha ott pénzt szimatolnak. Kicsit az ég irányá­ban akadt meg a szemem, ami­kor azt a hírt olvastam, hogy a rekorder markecoló egyetlen mozdulattal 1,2 millió forintot emelt el az idén. Ez a sumpna még akkor is jelentős csomó, ha mondjuk húszezresekben lapult a zsebben, vagy egy retikülben, netán más szállító alkalmatosság­ban. Húszezrével - ha jól szá­molom - hatvan, tízezrével meg százhúsz darab papirost kellett a pillanat tört része alatt elemelnie az élelmes, ügyes kezű markecolónak, miután valami­lyen trükkel elterelte a tulajdonos figyelmét. Ez, kérem tisztelettel, még egy mentalistának is becsü­letére válna. Ezer oka lehet an­nak, ha valaki ennyi pénzzel jár­kál az utcán: kocsit, lakást akart leelőlegezni, vásárolni, netán be­fizetni a családnak tengerparti, távol-keleti nyaralásra. A legtöbb ember azonban nem hord ilyen nagy összeget magánál, sőt! A zsebtolvajlást megelőzvén kártyá­ja van, azzal fizet, ha éppen akad pénz a számláján. Nekem két dolog szúrt szemet ebben az egész megújuló jelenségben. 1. Bár nő a zsebtolvajlás, az ezt mutató statisztika meg csökken, mivel sokan észre sem veszik, hogy meglopták őket, vagy nem jelentik az esetet, gyakran szé­gyenük a dolgot. (Hej, de sokan vannak, akik nem szégyelnék je­lenteni, csak volna nekik a mil­liónak kicsi töredéke!) 2. Miköz­ben széltében-hosszában arról hallunk, hogy több millióan él­nek a létminimum alatt, vagy a mély szegénységben, hogyan él­heti ismét fénykorát a markecolás? Kiktől zsebelnek ezek a minden hájjal megkent elvetemültek, akik között még olyan is akad, aki nemcsak házat épít, de a családja mellett szeretőt is tart magának, aki megint csak nem ingyért van? Lenniük kell tehát olyan embe­reknek, akiknek a zsebe mindeközben tele van, olykor észre sem veszik, hogy mennyit emelt el a pénztárcából az a re­tek (ahogy bűnügyi tudósító kol­légám becézgetni szokta a bűnö­zőket). Nagyon helyes, hogy a rendőr­ség komoly erőket mozgósít a zsebtolvajok fülöncsípésére, felde­rítésére, hiszen végül is jogállam­ban élnénk, ahol a tulajdon szent és sérthetetlen, nem szabad csak úgy hip-hop elemelgetni a sok iz­zadsággal megszerzett milliókat, a drága ékszereket, a gyémántokkal kirakott aranyórákat, láncostul. Jól is néznénk ki, ha nem tennénk meg mindent a kétkezi, tisztessé­ges munkával megszerzett jöve­delem biztonságáért. Mert azt feltételezni sem me­rem, hogy ezek az elcsent mil­liók másként is keletkezhettek volna. Azért Rózsa Sándor már rég halott!

Next

/
Thumbnails
Contents