Kelet Magyarország, 2008. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-31 / 126. szám

2008. május 31., szombat

**#■»*'«'«»»a*«

SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /7

Ösztöndíjrendszert

szorgalmaznak

Budapest (MTI) - Átfogó ösztöndíjrendszer és információs adatbázis létrehozását szorgalmazták a szakképzéssel foglalkozó szakemberek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által rendezett beszélgetésen.

Berki Éva, a tárca szakmai tanácsadó testületének elnöke elmondta, hogy jelen pillanatban elsősorban az építőiparban, a faipari szakmákban és a gépészet területén nincs elegendő jól képzett szakmunkás. Van olyan hely, ahol 36 hónapja hiába keresnek kovácsot. Szakemberhiány jellemző ugyanakkor a feldolgozóiparban is - tette hozzá. Mint megjegyezte: ebben sokszor a nem megfelelő munkakövetelmények, illetve az igen alacsony kereseti lehetőségek is szerepet játszanak.

Köpf Lászlóné, a szakmai tanácsadó testület tagja fontosnak nevezte, hogy a szakképzés felé irányítsák a fiatalokat. Mint mondta, a tanulószerződések „valamit jelentenek ugyan”, de igazi érdekeltséget nem teremtenek a szakképzésbe való bekapcsolódásra. Ezért átfogó ösztöndíjrendszerre van szükség, amelyben a vállalatoknak éppúgy szerepet kellene vállalniuk, mint az államnak.

A TÁRCA SZERINT...

A tárca írásos összegzése szerint problémát jelent, hogy a szakképzési kínálat megismeréséhez jelenleg nem adnak elegendő információt és segítséget a pályakezdő fiataloknak, szüleiknek, a felnőttképzésbe bekapcsolódni szándékozóknak, továbbá a hazai vállalkozásoknak. Ezért átfogó információs felület létrehozását szorgalmazták a szakemberek.

_______________

Nem kellően ösztönzött a gazdaság által igényelt szakirányokban az új kompetenciák, a hiányszakmák elsajátítása sem, a szakemberek szerint ösztönözni kell a gazdálkodó szervezeteket abban, hogy szélesebb körben és nagyobb mértékben járuljanak hozzá a hazai szakképzés eredményességéhez.

I

Ápolónőkből nemcsak hazánkban, Európa-szerte hiány van. (Fotó: archív)

A 2007/2008-as tanévben szakiskolai képzés 532 helyen, szakközépiskolai oktatás 731 intézményben folyt. Szakképző intézményekben összesen 420 680 diák tanult, közülük szakközépiskolákban 281 841-en, szakiskolákban 138 839-en. A tanulólétszám az érettségit adó iskolatípusban folyamatosan nőtt, míg a szakiskolákban meredek csökkenés után stagnált, illetve

enyhén emelkedett.

______________________________

Képzés 21 szakmacsoportban folyt, s az adatokból kiderül, hogy a képzési struktúra nem felel meg a gazdaság igényeinek. A legtöbben - 18 077-en - az előző tanévben vendéglátás-idegenforgalom képzésben vettek részt, amelyet a kereskedelem-marketing- üzleti adminisztráció követett, 16 236 diákkal. Harmadik helyen állt a gépészet, 13 521 tanulóval, amelyet az építészet követett 9316 diákkal.

A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja.

A munkát vállaló kerestetik

■ A magas munkanélküliség mellett az állást kínálók morális problémákkal néznek szembe.

Soós Roland

Mindezek mellett drasztikusan lecsökkent az alacsony képzettséget igénylő munka iránti igény és nem csökken a kizárólag ilyen munkára képesek aránya. A megoldás során fontos a munkára való

Nyíregyháza (KM) - A humán erőforrás-versenyképesség helyzete volt a témája a Magyar Közgazdasági Társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete tanácskozásának. Az immár VI. alkalommal tartotta Közgazdász Napokon többek között a munkaerő-piaci helyzetről, a témában folyó egyetemi kutatásról hangzott el beszámoló, valamint mindennek egy konkrét cégére gyakorolt hatását is bemutatták.

Legyen kifizetődőbb

Soós Roland, az ÉRÁK igazgatója a felnőttképzés szerepét, eredményeit, aktuális kérdéseit ismertette. Az előadás problémafelvetésében szerepelt az alacsony aktivitási ráta és foglalkoztatottság, az inaktívak, a segélyekből élők egyre nagyobb aránya.

ff

.........................

Számos gonddal kell megküzdenie hazánkban a felnőttképzésnek.

ösztönzés javítása, hogy a szociális segélyezettek minél nagyobb arányban kerüljenek vissza a munkaerőpiacra. Lényeges - mutatott rá az előadó - a munkahelyteremtő támogatások, projektek bővítése, a fekete munka visszaszorítása, a tartós munkanélküliség újratermelődésének megelőzése.

Problémák, fejlesztések

Számos gonddal kell megküzdenie a felnőttképzésnek - utalt rá Soós Roland. Ezek közül a kereslet-kínálat eltérései, az elavult szakmai tartalom, az elmélet túlsúlya, a valós munkatapasztalat hiánya a

legsúlyosabbak. Probléma van a pályaválasztás, tanácsadás, a szakmai vizsga ellenőrzése és az oktatók (tovább)képzésé- vel is. A fejlesztési célok tekintetében szükséges az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzés összehangolt fejlesztése. A képzési szerkezetet közelíteni kell a munkaerő-piaci igényekhez. Javítani kell az intézményrendszer költség-hatékonyságát. Az elaprózott intézményi struktúrát át kell alakítani, mely a kis tanulólétszámok, szűk képzési kapacitások megszüntetését jelenti. Az intézményi működés hatékonyságának növelése érdekében új ösztönző rendszert kell kialakítani.

km tippek, szón. hu

•Felnőttképzés (PDF, 782 kB)

(Fotó: archív)

Az építőiparban évek óta jelentős a szakemberhiány

Fejlesztési célok_____________________________________________________- Az iskolarendszerű és a felnőtt szakképzés összehangolt fejlesztése.- A képzési szerkezet közelítése a munkaerő-piaci igényekhez.

__________- Az intézményrendszer költség-hatékonyságának javítása.______________- Az elaprózott intézményi struktúra átalakítása (kis tanulólétszámok, szűk

képzési kapacitások).________________________________________________- Ösztönző rendszer kialakítása az intézményi működés hatékonyságának növelése érdekében.

A Nemzeti Fejlesztési Terv II: keretében megvalósuló fejlesztések:

________- A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása (TISZK-rendszer reqionális koordináció).

_______________________________________________- A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése (pályaorientáció, pályakövetés, tananyagfejlesztés, minőségbiztosítás).

_____________________- Kapcsolódó infrasrukturális fejlesztések.

A felnőttképzés problémái- keresletkínálat eltérései;

■ a képzési rendszer rugalmatlan, a képzési kínálat módosítása nehézkes; elavult szakmai tartalom, magas elvárások, az elmélet túlsúlya;

• gyakorlati oktatás/képzés problémái: a valós munkatapasztalat hiánya; pályaválasztás, pályaorientáció, tanácsadás, pályakövetés;

____________

szakmai vizsga ellenőrzése, oktatók (tovább)képzése

Faiparosok

vizsgaremekei

Bár manapság nincs túl sok alkalom a szakmunkások vizsgaremekeiben gyönyörködni, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Országos Asztalos- és Faipari Szövetség idén is megrendezte a végzős asztalos és faipari technikus diákok vizsgaremekeinek kiállítását Miskolcon. A szebbnél szebb bútordarabokat egy hétig láthatták az érdeklődők.

(Fotó: Ádám János)

Tragikus a helyzet

Budapest (MTI) - Tragikusnak nevezte a szakképzés visszaszorulását Schréder Mihály, az Építési Fórum elnöke. Mint mondja, az ágazat 8 milliárd forintot fizet be szakképzési hozzájárulásként évente, amiből 1,2 milliárdot kap vissza. Amíg az 1990-es évek elején 14 ezren tanultak folyamatosan valamilyen építőipari szakmát, addig mára a számuk háromezer alá esett. Ausztriában a harmadéves szakmunkás tanulók 900 euró ösztöndíjat kapnak, a kezdő bér pedig 1100 euró. Ezzel a feltétellel kell versenyeznünk - mondta Schréder Mihály.

Foglalkoztatás az Unióban - a kilátások az egyenlőtlen fejlődés ellenére is reménykeltőek

A foglalkoztatásügyi miniszterek által február végén elfogadandó közös foglalkoztatási jelentés szerint a foglalkoztatottak száma az elmúlt évben rendkívüli mértékben megnövekedett. Az elmúlt két évben mintegy 6,5 millió új munkahelyet teremtettek, és 2009-re újabb 5 millió munkahely létrehozását tervezik. Az uniós munkanélküliség 2008-ban várhatóan 7 százalék alá csökken, amely az 1980-as évek közepe óta a legalacsonyabb érték. A jelentés - amely a nemzeti reformprogramoknak a foglalkoztatás terén történő végrehajtását vizsgálja az egyes tagállamokban - optimista, rámutat ugyanakkor olyan területekre is (például a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség, a képzésbe és az oktatásba történő nem megfelelő mértékű befektetés), amelyek továbbra is aggodalomra adnak okot.

„A közelmúltban hozott munkaerőpiaci reformok kezdik éreztetni hatásukat - nyilatkozta Vladimír *pidla, az EU foglalkoztatási biztosa - A strukturális munkanélküliség aránya 2004 óta egy harmaddal csökkent,

és az EU foglalkoztatási rátája (amely jelenleg 66 százalék) erősen közelít a 70 százalékos általános célkitűzésünkhöz. 2005 óta valamennyi tagállam jelentős reformokat hajtott végre, azonban néhányan sokkal határozottabban válaszoltak a kihívásokra. Annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat találjunk a globalizáció és az elöregedés kihívásaira, meg kell kétszerezni erőfeszítéseinket, elsősorban az egész életen át tartó tanulásba történő nagyobb és célzottabb befektetés terén".

Az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátája (43,5 százalék, célkitűzés: 50 százalék), illetve a nők foglalkoztatási rátája (57,2 százalék, célkitűzés: 60 százalék) az EU teljes területén továbbra is erőteljesen nő. A 2006-os jó teljesítmény ellenére ugyanakkor Európa továbbra is elmarad a 2010-es foglalkoztatási célkitűzésektől. A jelenlegi foglalkoztatási ráta mellett a 2010-es célkitűzés teljesítéséhez 20 millió új munkahelyre van szükség.

A munkanélküliség 2005-2006 között számottevően, 8,9 százalékról 8,2-re csökkent,

amihez csaknem minden tagállam hozzájárult. A nők és a férfiak munkanélküliségi rátája egyaránt csökkent (a nőké 9, a férfiaké 7,6 százalékra). A munkaerőpiac jelenlegi erőteljes teljesítményének egyik fontos mutatója, hogy a tartós munkanélküliek aránya egymást követő második évben is csökkent, ezúttal 4 százalékról 3,6-ra. Egyes régiók és csoportok azonban kevéssé érezték e változásokat. Az alacsonyan képzettek, a fogyatékkal élők, illetve a bevándorlók még mindig szembesülnek nehézségekkel. A fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség (átlagban 17,4 százalék) több tagállamban is súlyos probléma. Noha az elmúlt évben összességében csökkent a munkanélküliség a fiatalok körében, ez főleg annak volt köszönhető, hogy az uniós országok egy kis csoportjának (Lengyelország, Bulgária, Litvánia, Hollandia és Spanyolország) nagy mértékben sikerült javítani a fiatalok foglalkoztatási arányát. Más országokban ez az arány emelkedett, és általánosságban elmondható, hogy a fiatalok kétszer olyan nagyobb valószínűséggel lesznek munkanélküliek, mint a munkavállalói réteg egésze.

Az uniós tagállamok körülbelül fele fejlesztett vagy fejleszt ki a munkaerő-piaci rugalmasságot és a foglalkoztatási biztonság jobb egyensúlyát célzó átfogó megközelítéseket. A rugalmas biztonság különleges összetevőivel kapcsolatos eddigi teljesítményük idáig kevésbé pozitív.

A munkaerő-piaci szegmentáció sok tagállamban továbbra is jelentős probléma, több ország még mindig a munkaerő-piaci szabályozás különféle szempontjaira összpontosít ahelyett, hogy a meglévő jogszabályokat alapjaiban reformálná meg.

A szociális biztonsági rendszerek reformja általában a nyugdíjreformra korlátozódik.- Annak ellenére, hogy az aktív munkaerőpiaci politikák egyre inkább személyre szabottak, a rájuk fordított kiadások összege 2000 óta egy munkavállalót tekintve, valamint GDP-arányosan is csökkent. Végezetül pedig 2005-2006 között az egész életen át tartó tanulási programban résztvevők száma alig nőtt az Unióban, sőt a tagállamok felében ez a szám még csökkent is. A felnőttképzés elérhetősége pedig nincs mindenhol egyenlően biztosítva.

A jelentés szerint a munkaerő-piaci igényekhez jobban igazodó humán erőforrásba történő befektetés jelentős növelése elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU ledolgozza a termelékenység területén fennálló hátrányát a legfontosabb globális versenytársakkal szemben. A tanulást egészen fiatal korban kell elkezdeni, és egész életen át kell tartania. A munkahelyen megszerzett képesítést pedig Európa-szerte el kell ismerni.

Egyre több szektorban (például egészségügy, idősgondozás, oktatás, kézművesipari ágazatok, gépgyártás) lép fel munkaerő- hiány és hiányoznak a megfelelő képesítéssel rendelkező munkavállalók, ezért szükség van arra, hogy átfogóbban és jobban előrejelezzük, milyen képesítésekre lesz a jövőben szükség, és hogy nyomon kövessük ezeket a területeket. Európa regionális és nemzeti munkaerő-mobilitását javítani kell, illetve szervezett bevándorlási politikát kell kidolgozni. Ezt a politikát a bevándorlók gazdasági és társadalmi integrációját javító intézkedéseknek kell kísérniük.