Kelet Magyarország, 2008. április (65. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-25 / 97. szám
2008. április 25., péntek KELET SÉTA /9 SAJTÓ ÉS TANULÁS Budapest, Budapest, de csodás A hétvégén egy fantasztikus utazásban volt részünk. Úti célunk a főváros volt. Mivel egy NATO-s versenyhez gyűjtöttünk anyagot, fővárosunk könyvtárában kellett kutakodnunk. A munka mellett, persze maradt időnk egy rövid városnézésre is. Sokan a nagy világban, főleg az amerikaiak, nem tudják megmondani azt, hogy mi Magyarország fővárosa. Bizony ez nagy szégyen. De valójában, mi magyarok, mennyit tudunk elmondani Budapestről? A szmog és dugó mellett vannak pozitív jellemzői is fővárosunknak. A sok meseszép épület, a régi hangulatos utcák, a csodálatos látnivalók mind magukért beszélnek. A lehetőségek bővültek mind kultúra, mind szórakozás terén. A város arculata minden külföldit meggyönyörködtet. Egy biztos, büszkének kell lennünk, hogy ilyen fővárosunk van! Boros Zsanett A mi fővárosunk! (Fotó: amatőr) Fedél nélkül 14 évesen Április első napjaiban egy este a párommal Nyíregyházán sétálgattunk. Az egyik buszmegállóban két fiút láttunk a kukában turkálni. Akkor mesélte el a kedvesem, hogy az előző nap a buszon mögötte ült ez a két gyerek, és hallotta, amint arról beszélgetnek: az anyjuk kirakta őket az utcára. Azóta a két kissrác Sóstón alszik valahol. Minden este sötétedés után bejönnek a városba busszal a központig, és a Sóstói úti kórház megállójáig végigtúrják a kukákat üvegekért. A fiúk jól öltözöttek, vállukon utazótáska, benne otthonról elhozott holmijaik. Még a kukába is úgy nyúlnak bele, hogy a pulóver ujját felhúzzák, mert tudják, hogy a kezüket meg tudják mosni, de a pulóverüket nem. Egyikük azon kesergett egy esős estén, hogy nincs kapucnija, és így hogyan fog éjszaka aludni. Valószínűleg nem járnak iskolába, bár ez nem csoda... 14 évesen nem gondol arra egy gyerek, hogy ha így is alakult az élete, iskolába mégis jó lenne menni, hogy szakmája legyen. Érdekes: egyetlen „illetékesnek” sem tűnt fel, hogy ez a két, 18 éven aluli gyerek este 10 óra után felügyelet nélkül mászkál az utcán. És végül a „szülők” felelőssége, ha lehet őket annak nevezni. Megdöbbentő ezeknek az embereknek a felelőtlensége és kegyetlensége. KArpáti SAra DIÁKŐISÁGÍRÓINK Boros Zsanett (fent) Ady Endre Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium, Csenger. Felkészítő tanár: ________Magos Margit Kállay Rudolf Szakiskola, Nagykálló. Felkészítő tanár: Czérnáné Vass Mónika Agócs Gábor, Kárpáti Sára Lippai János Szakközépiskola és Szakiskola, Nyíregyháza. Felkészítő tanár: _________Borza Tünde Tóth Margit (lent) Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakközép- iskola, Újfehértó. Felkészítő tanár: Jáczint Zoltán Hagyományokat őrző íjászok Hős őseink ruházatáról sem feledkeznek meg a hagyományőrzők (Fotó: amatőr) | ■ Újfehértón is lesz ver- j seny, így otthon is meg- | mutathatják tudásukat | a hagyományőrzők. A honfoglaló őseink hagyo- i mányait őrző íjászattal ismer- : kedhetnek meg Újfehértón az I érdeklődők. Az íjászklub ve- I zetője 2007. augusztus 11. óta j Jáczint Zoltán, akinél bátran K jelentkezhetnek mindazok, akiket érdekel ez a hagyományőrző, szép sport. Jáczint Zoltán egyébként történelem- ; tanár az újfehértói Bajcsy-Zsi- í linszky Endre Gimnázium és Szakképzőiskolában. Az egyesület 2004-ben alakult, s azó- í ta igen szép eredményeket ér- í tek el a tagjai.- Egyénileg Urgyán Csaba, id. Sztányi József és Györki Attila már sok versenyt megnyertek, s mindezek mellett Urgyán Csaba a Keleti gyepű bajnoka is - sorolja a dicséretes eredményeket Jáczint í Zoltán. Ezt a sportágat már ! egészen 5 éves kortól el lehet j kezdeni. Az egyesület jövőbe- i li céljai közé tartozik, hogy bő- j vitse a csapat létszámát. Fő- ! ként a fiatalokat szeretnék megnyerni, mert eddig nem volt túl nagy az érdeklődés az i ifjabbak részéről. Minden va- i sárnap vannak edzéseik, versenyekre szinte hetente járnak. Augusztus 9-én Újfehértón is lesz verseny, így otthon is megmutathatják tudásukat a hagyományőrző íjászkodók. Az egyesület tagjai a külsőségekben is ápolják a hagyományokat, ugyanis a honfoglaló őseinkhez hasonló öltözéket öltenek magukra a rendezvényeken, s pár órára megpróbálnak úgy élni, mint őseink. A felszerelések, a fegyverzet viselése, a közös étkezések - mind honfoglaló őseink korát elevenítik meg, kizárva mindenféle mai technikai alkotást.- Ez a kívülállók számára érdekes lehet, de reméljük, hogy egyszer kipróbálják, és rájönnek, hogy ez nemcsak egy egyszerű jelmezes bál, hanem annál sokkal jobb, és sokkal értékesebb! - mondta befejezésül Jáczint Zoltán. Tóth Margit KELET kmf/ppek.szon.hu • Diákcikkek. A diákok írásai teljes terjedelemben illetve további diákcikkek letölthetőek. (PDF, 69 kB) A jó bor dicsérete ■ Április 11-12-én került sor Egerben a kertész-borász iskolák fesztiváljára. Osztálytársammal, Kovács Mátéval már hónapok óta készültünk erre az alkalomra, ugyanis beneveztünk a szavalóversenyre. Pénteken, a megérkezés után szerencsére nem kellett sokáig izgulnunk, mert már aznap délután lezajlott a versengés. Az első három helyezés közül egyiket sem sikerült „elcsípnünk”, ezért kissé lehangoltak lettünk, de nem éreztük magunkat rosszul: vendéglátóink (az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium tanárai és diákjai) mindent megtettek annak érdekében, hogy egy percig se unatkozzunk. A péntek délután mozgalmasan telt: felültünk egy kisvo- natra, amely városnéző körútra vitt minket. Eger belvárosát, pincéit, a város egyéb nevezetességeit mutatták meg nekünk. Ellátogattunk a híres minorita templomba is, és (igaz, csak kívülről) megnéztük a várat, valamint Gárdonyi Géza szülőházát. A Szép- asszony-völgybe is ellátogattunk. Este borbemutatóval egybekötött díszvacsorán vettünk részt, miközben 14 lány a „Scholavin királynője” címért versengett. A szépség nem volt elég: énekelniük, szavalniuk is kellett, borokat felismerni, „lo- pózni”, ételreceptet bemutatni, magukról és iskolájukról beszélni. Másnap kissé nehezen keltünk, ennek ellenére délelőtt tudományos diákköri konferencián vettünk részt: kilenc pályázó borral kapcsolatos előadásait hallgattuk meg. Agócs GAbor Agócs Gábor és Kovács Máté Egerben (Fotó: amatőr) Szálltak a rímek a költészet napján ■ Április 11-én nyüzsgő kis csoport gyülekezett a Nagykállói Kállay Rudolf Szakiskola aulájában. A diákok nem másra készültek, minthogy méltóképpen megemlékezzenek a költészet napjáról egy szavalóverseny keretein belül. A versenyen több remek előadást láthattunk, hallhattunk. Horváth Éva tolmácsolásában újra átélhettük József Attila szenvedéseit anyja elvesztése után, a „Kései sirató” című versben. Ellátogattunk még Petőfi Sándor „kurta” kocsmájába is a Szamos partjára, és a közönség lélegzet visszafojtva várta Szabó Lőrinc „óriásának” feltűnését a házak felett, akinek Debrecenben van ékszerészüzlete, és akiről a szonett végén kiderül, hogy valójában csupán egy „közönséges” órás, de egy nyolcéves kisfiú olvasatában ő nem más, mint egy „Óriás és ékszerész”. A versenyen A nyertesek felelevenedtek „Edward király, angol király” rémtettei is, aki a Montgomery lakoma után 500 walesi bárdot küldött máglyára, mert „egy se bírta mondani Hogy: éljen Eduard.” A versenyzők meghallgatása után a zsűrinek nem volt könnyű dolga. Sok remek előadás közül kellet kiválasztania a legjobbakat. A végeredmény a következőképpen alakult. Első helyezett Horváth Éva (12. a), a második helyezett Szabó Nóra (11. a (Fotó: amatőr) sz.), a harmadik pedig Molnár Julianna (9. a sz.) lett. Holtversenyben a negyedik lett Szögi Erika (9. a sz.) és Fodot Ivett (10. a sz). Különdíjat kapott Asztalos László (12. m) osztályos tanuló. Reméljük, hogy jövőre is ugyan ilyen sok diáknak lesz kedve megmérettetnie magát ezen a kihíváson, és nem rettennek meg az elsőre néha érthetetlennek tűnő rímek sokaságától. Asztalos László A nyelvvizsga vizsgája Legalább két nyelvvizsga a kötelező! - hangzik sokszor nyelvtanáraink szájából. Bizony, a nyelvvizsgáért kapott pontok ma már beleszámítanak a felvételibe, sőt a diploma megszerzése is ehhez kötött. Sokan úgy vannak vele, hogy megcsinálják a vizsgát, de csakis azért, mert kell. Akinek van nyelvvizsgája, az valóban tudja azt a nyelvet? Korántsem hinném. Attól, hogy egy középfokú, felsőfokú nyelvvizsgája van valakinek, nem biztos, hogy azon a szinten tudja is az adott nyelvet. Ezeket a vizsgákat ha „megvizsgáljuk”, megfigyelhetünk egy szokott sémát. Képleírás, szituáció stb. Egyet ne felejts el soha: ahány nyelven tudsz, annyi ember vagy! Boros Zsanett
