Kelet Magyarország, 2008. március (65. évfolyam, 52-75. szám)

2008-03-06 / 56. szám

2008. március 6., csütörtök KELET HAZAI TÁJAKON /6 RÖVIDEN • Véradás. A Magyar Vöröskereszt szer­vezésében véradást tartanak március 6-án 9 órától 14.30 óráig a máriapócsi műve­lődési házban, 10 órától pedig 16.30 óráig a Nyíregyházi Főiskolán. Tanácsadás Nyíregyháza (KM) - Az Első Nyírségi Fejlesz­tési Társaság Észak-al­földi Regionális Civil Tanácsadó Szolgálat szervezése keretében in­gyenes tanácsadást tar­tanak civil szervezetek­nek. Legközelebb már­cius 6-án 14 órától a vá- sárosnaményi, záhonyi és kisvárdai környékbe­li civil szervezetek kép­viselőit várják az Infor­mációs Pont-ba. Téma: Civilek által átvállalha­tó feladatok. Beszélő gépek Nyíregyháza (KM) - A Vakok és Gyengénlá- tók Megyei Egyesülete tájékoztatja a megyében élő látássérülteket, hogy március 11-én 10 órától a Labrador Bt. bemuta­tót tart önálló életvitelt megkönnyítő, beszélő eszközeiből Nyíregyhá­zán, az Országzászló tér 8. szám alatti TIT-szék- ház 2. emeletén, az egye­sület klubtermében. Ér­deklődni lehet a 42/215- 216-os telefonszámon. Dr. Szőke Lajos Parlagfű Nyíregyháza (KM) - A „Paüagfűmentes Magyarországért" Tárcaközi Bizottság 2008. évi program­nyitó rendezvénye március 6-án 10 órá­tól Nyíregyházán a TIT Jurányi Centrum­ban (Országzászló tér 8.) lesz. A témák kö­zött szerepel többek között a parlagfű el­leni védekezés feladatai, a pollen­helyzet alakulása a megyében stb. A mezőgazdasági szak­hatóság feladatai és kiemelt céljai a par­lagfű-mentesítésben témában dr. Szőke Lajos, a megyei MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazga­tóság vezetője ad tá­jékoztatást. VÁR0SRÁZI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Inkább a sikerekről kellene beszélni! Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - Vissza­utasítom a gyermek-, ifjúsági és sport- bizottság elnökének azon kijelentését, miszerint a bizottság irányítása felül­ről, kézi vezérléssel történik - kezdte sajtótájékoztatóját Nagy László, a me­gyeszékhely alpolgármestere, a Fesz- tóry Sándor által az elmúlt héten tar- • tott tájékoztatóra reagálva. A bizottság több tagja: Szokol Tibor, Glückmann Pál és Póka Imre is megerősítette, hogy a bizottság döntései nem ellentétesek a sportkoncepcióval, Fesztóry Sándor sze­mélyes indíttatásból szerette volna máshogyan elosztani a forrásokat. Az elnök ugyanis a Sporthorgász Egyesüle­tek megyei szervezetének alkalmazottja, ám az egyesület nem kapott annyi pénzt, amennyit igényelt, a bizottság el­leni támadás minden bizonnyal ennek a következménye. Nagy László beszélt a Városkép Kht. által kötött, a Fidesz által kifogásolt reklámszerződésről is. Az alpolgármester elmondta: nem igaz, hogy az ellenzék nem tudott róla: a felügyelőbizottság tagjai, így annak fi- deszes elnöke is ismerte annak tartal­mát. A város számára legelőnyösebb ajánlatot fogadta el a Városkép Kht. - mondta az alpolgármester, hozzátéve: a Fidesz elemi érdeke a botránykeltés, ez az ügy is csak ezt szolgálja. Búcsú. Elbúcsúztatták kedden a nyíregyházi Pedagógiai Intézetet, mely a Búza utcáról Sóstóra költözik ki. (Fotó: Olajos Tamás) További fotók: CQj www.szon.hu NÉPSZAVAZÁS 2008: A vizitdíjról és a kórházi napidíjról A vizitdíjról pró és kontra ■ A népszavazás előtt az egészségügyet érintő kérdésekről dr. Vojnik Máriát és dr. Rizsák Ildikót kérdeztük. Pók Viktória ______________________ viktoria.pok@inform.hu KM: Ön szerint szükség volt a vizitdíj bevezetésére? Dr. Vojnik Mária (MSZP), országgyűlési képviselő: A vizitdij és a napidíj célja, hogy a háziorvosok és az egészségügyi intézmények több bevételhez jussanak. Az európai országok gyakorlatát átvéve a vizit- és napidíjjal egy jelképes nagyságú önrészt kell fizetni a szol­gáltatások igénybevételekor. Tudjuk, hogy ez sokaknak terhet jelent, ezért a rászorulóknak évi 12 vizitre elegendő pénzzel megemeltük a szokott juttatások mértékét. A gyerekek, a sú­lyos betegek pedig vizitdíjmentességet kapnak. Mérséklődött az indokolatlan orvos-beteg talál­kozók száma, ezért több figyelmet és gyorsabb ellátást kapnak a rászorulók. Egy felmérés szerint a vizitdij szemléletváltást hozott, a be­tegekben egyre inkább tudatosul: joguk van elvárni a megfelelő minőséget. Dr. Rizsák Ildikó (Fidesz), a megyei köz­gyűlés tagja, háziorvos: Ha mérlegre tesszük a vízit- és kórházi napidíjat, egyértelmű, hogy a bevezetés mellett szóló érvek eltörpülnek a bevezetésük által okozott káros hatások mel­lett. Enyhítették ugyan a praxisok finanszíro­zási gondját, de megoldani nem tudták. A pra­xisfinanszírozás reálértékének évek óta tartó csökkenését sem kompenzálja. A vizitdíjat megalázónak érzem mind az orvos, mind a be­teg számára. Nem hiszem, hogy a praxis finan­szírozását az egyre növekvő vizitdíjból kellene biztosítani. Ezt a feladatot az államnak kell megoldani, a pénzből, amit TB-járulék címén levonnak, ami Európában százalékosan nálunk a legmagasabbak egyike. A vizitdíj rontja a rá­szorulók gyógyulási esélyeit is. KM: Hová kerül ez a pénz, mekkora szerepe van a kedvezményezettek büdzséjében? Dr. Vojnik Mária: A háziorvosnál fizetett vizitdij a praxis bevétele. Felhasználásáról az orvos szabadon dönt. Fordíthatja a maga, vagy munkatársai bérére, korszerűsítésre, új eszközökre. A szakrendelő és kórházi bevétel is az intézmény saját bevétele. Ez évtől a be­vétel legalább egyharmadát az orvosok és egészségügyi dolgozók bérének teljesítmény­alapú növelésére, vagy jutalmazásra költhetik. A háziorvosok jelentős része kifüggeszti a vá­róban, hogy mire fordítja ezt a bevételt, a kór­házak, rendelőintézetek okosan gazdálkodó ve­zetői kórházi ágyat, a betegek kényelmét szol­gáló berendezéseket vásárolnak, vagy korsze­rűbb előjegyzési rendszert működtetnek. Sok múlik azon, hogy segíteni akarnak-e a betegen vagy „kerésztbe feküdni” a reformoknak. Dr. Rizsák Ildikó: A vizitdíj bevezetése előtt néhány hónappal a TB megvonta a há­ziorvosi praxisoktól az eszköz- és ingatlan támogatást, ami min. 50 ezer Ft/hó elvonást jelentett. A vizitdíj TB-től kapott többlettá­mogatás címén épül be a praxist üzemeltető cég bevételei közé, így mindenfajta adózási kötelezettség érvényes rá. A vizitdíj-bevétel látszólag 10%-os forrásbővülést jelent a pra­xisnak, ezt azonban elviszi az említett támo­gatásmegvonás és a nagy mértékű víz-, gáz-, villanyáremelések sokasága. Ilyen módon a praxisszemélyzet fizetésemelésére sajnálatos módon nem jutott több az inflációs mérték­nél. Összességében a vizitdíj bevételiforrás­bővülést a praxis számára alig, vagy egyálta­lán nem jelent. KM: Milyen laikus vélemények jutottak el Önhöz a vizitdíjról? * Dr. Vojnik Mária: Azok az emberek, akik­kel találkoztam, azt mondták: nem sajnálják a háziorvosuktól a 300 Ft-ot, ha azt tapasztalják, értelmesen használta, fel és erről tájékoztatja a betegeit. Örülnek, ha gyorsabb a rendelés és barátságosabb az ellátás. Vannak, akik arról panaszkodnak, hogy receptírás betegvizsgálat nélkül is fizetnek, ők nehezményezik a valódi orvos-beteg kapcsolat hiányát. Az országban járva azt látom, hogy néhány intézményben olyan helyre teszik a vizitdíj-automatát, ahol rossz időben, esőben hosszú sorban kell vára­kozni, és ezt a személyzet még kormányelle­nes propagandával is megtoldja. Ez utóbbinak már nincs köze a gyógyításhoz. A fizetésre kö­telezettek és a vizitdíj alól mentesítettek tájé­koztatást várnak - jogosan. Dr. Rizsák Ildikó: A betegek többsége fel­háborítónak tartja, hogy nem volt elég 30-40 éven át fizetni a TB-járulékot, most amikor betegek lettek, újra fizetniük kell a gyógyu­lásért. Az emberek háborognak, hogy bővül­tek az adónemek, a kormány bevezette a vi­zitdíjat és a kórházi napidíjat. Vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek eddig is sú­lyos megélhetési problémával küzdöttek, a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése to­vább nehezítette a sorsukat. Néhányan meg­fogalmazták a következő véleményt is: már éppen ideje volt bevezetni a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, legalább akik eddig sem­mit nem fizettek be a nagy kalapba, de an­nál többet vettek ki belőle, most azok is fi­zetnek valamit. KM: Mi történik, ha a nép­szavazás döntése nyomán megszűnik a kórházi napidíj és a vizitdíj? Dr. Vojnik Mária: A vizitdíj nem adó, mert akkor nem tarthatnánk róla szavazást. Önrész, melynek megfizetésével az egészség­ügy korszerűsítése, a jobb ellátás valósul meg. A népszavazás tétje, megmarad-e a háziorvo­soknál a havi átlag 180 ezer Ft-os bevétel, vagy veszélybe kerül a biztonságos működé­sük. Ha megszűnne, 25%-kal csökkenne a ren­delők bevétele. Ezt nem pótolja a központi költségvetés, tétje, hogy a kórházak és szak­rendelők megőrizhetik-e a havi többmilliós be­vételt, vagy elesnek ettől a forrástól. Egy házi­orvost idéznék: „A betegektől kapott 300 Ft-ból egy készüléket vásároltam, ami enyhíti az ízü­leti fájdalmakat. Ezúton is szeretném megkö­szönni a betegeimnek, hogy hozzájárultak a rendelő fejlesztéséhez.” Dr. Rizsák Ildikó: A népszavazási Igenek győzelmével megszűnik a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj is. Tagadhatatlan, hogy a vizitdíj kiesése jelentős érvágást jelent az egészségügyi szakembereknek. Hiszen - mint ahogy azt már említettem - a kormányzat úgy alakította át a háziorvosi praxisok fi­nanszírozását, hogy a praxis a vizitdíjból származó bevétellel tudta kompenzálni a drasztikus áremeléseket, az elvonásokat, s a háziorvosi praxisok csak így tudták megőriz­ni működőképességüket. Ilyen formán ha ki­esik a vizitdíj, az államnak kötelessége azt pótolni. Nyíregyházára érkezik a Karaván ■ A Közép-Európa Tánc­színház vendégszerepei a Móricz Zsigmond Szín­házban. Nyíregyháza (KM) - A Kö­zép-Európa Táncszínház: Ka­raván című előadását láthat­ják az érdeklődők március 11- én 19 órától a Krúdy Kamara­színpadon a Móricz Zsigmond Színházban. „Félhomály, csend, kimért helyzetváltozta­tások és lassan pergő percek indítják útnak Hámor József Karavánját. A Közép-Európa Táncszínházban látható ko­reográfia egy közösségen be­lüli vonzásokról és választá­sokról mesél. A közösségen belüli, kívülről sokszor kiszá­míthatatlannak tűnő játszmák képei peregnek előttünk számtalan verzióban. Szembe­nézni önmagunkkal, felkelni a padlóról, elindulni a bizony­talanba. Az első rész ilyen döntésekről és választásokról szólt. A középső rész a páros szövetségek erejéről mesél, a harmadik, utolsó fejezetben pedig a beolvasztás és önkén­tes betagozódás rajzolja át új­ra és újra a csoporton belüli erővonalakat. Az, aki menedé­ket keresve tér meg az össze­tartozás érzéséhez, később mégis a különállás szabadsá­gát választja. A stabilitás, a tökéletes összhang lehetetlen­nek tetszik...” (Maul Ágnes: Közösségi élmény) Az előadásról Az előadás koreográfusa Hámor Jó­zsef ____________________i__ Előadók: Blaskó Borbála, Bora Gábor, Cserepes Gyula, Hargitai Mariann, Katonka Zoltán, Major László, Palcsó Nóra, Virág Melinda _____________ Fény: Fejes Adám, Foqarasi Zoltán Jelmez: Juhász Dóra, Hámor József Zene: montázs (Nusrat Fateh Ali Khan, Omar Faruk Tekbilek) ____________ Zenei szerkesztő: Hámor József Előadás: március 11. 19 óra, Krúdy Kamara Védőnői szakest Nyíregyháza (KM) - Gondolatébresztő, értékes előadások előzték meg szerdán az egészségügyi főiskolán rendezett védő­női szakest zenés retro mulatságát. Szó esett töb­bek között a védőnői szol­gálat kialakulásáról, a csecsemőtáplálásban hasz­nált korszerű tápszerek­ről, majd végzett védőnők osztották meg tapasztala­taikat a hallgatósággal. A gyermekirodalomba és a boldogtalan terhesek vilá­gába is betekinthettek.

Next

/
Thumbnails
Contents