Kelet Magyarország, 2008. február (65. évfolyam, 27-51. szám)
2008-02-13 / 37. szám
2008. február 13., szerda KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Eltűnt a nagykövet. Eltűnt Pakisztán Afganisztánba akkreditált nagykövete. A hatóságok attól tartanak, hogy a diplomatát elrabolták. A nagykövet sofőrjével az afgán főváros felé tartott, amikor nyomuk veszett. GYÁSZHÍR Név: ifj. Kodolányi János Élt: 1922-2008 Nemzetisége: magyar _____________________________ Munkássága: néprajzkutató, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettese. Apja az ismert író, Kodolányi János volt. A Pázmány Péter Tudomány- egyetemen néprajzi, finnugrisztikai, nyelvészeti és művelődéstörténeti tanulmányokat folytatott, 1945-ben szerzett diplomát. Attól az évtől volt a Néprajzi Múzeum munkatársa. Néprajzkutatóként és muzeológusként a finnugor és uráli népek magyarországi szakértője, a finnugor néprajz és filológia kutatója volt, ő gondozta a Néprajzi Múzeum páratlan finnugor anyagát. Érdemeit, tudományos és muzeológiai munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Mindörökké a gyászolók szolgálatában Moszkva veszélyt sejtet Moszkva (MTI) - „Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása veszélyezteti a stabilitást Európában és aláássa az ENSZ alapokmányát” - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a svájci Genfben tartott keddi sajtótájékoztatóján. A most Szerbiához tartozó terület a tervek szerint már vasárnap, február 17-én kikiáltja függetlenségét. A lépést az USA és az EU 27 tagállamának többsége támogatja, a Szerbiával szoros kapcsolatokat ápoló Oroszország azonban ellenzi. Az orosz miniszterelnökhelyettes, Szergej Ivanov korábban azt mondta: ha az EU- országok elismerik Koszovó függetlenségét, akkor el kell ismerniük az Észak-ciprusi Török Köztársaságot is. Újra sztrájk? Budapest (MTI) - „Legkésőbb pénteken folytatódik a »gördülő« sztrájk, ha nem sikerül megegyezni" - mondta Gaskó István (képünkön), a VDSZSZ elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A keddi egyeztetések sem voltak eredményesek sem a bérkövetelésről, sem pedig az elégséges szolgáltatásokról. Gaskó István elmondta azt is, az érdekképviselet fellebbez a Fővárosi Munkaügyi Bíróság hétfői, elsőfokú végzése ellen. MINISZTERI VÁLTOZÁSOK A MÁSODIK GYURCSÁNY-KORMÁNYDAN 2007. április 4. - Lemondott Molnár Lajos egészségügyi miniszter, lemondását Gyurcsány Ferenc kormányfő április 6-ai hatállyal elfogadta. Április 6-tól miniszteri hatáskörében Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter helyettesítette az egészségügyi minisztert az új tárcavezető munkába állásáig. 2007. május 7. - Fodor Gábort nevezték ki a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, aki Persányi Miklóst váltotta a minisztérium élén. 2007. július 1. - A Miniszterelnöki Hivatal élén miniszterelnök-helyettesként Kiss Péter váltotta Szilvásy Györgyöt, aki azóta tárca nélküli miniszterként irányítja a polgári titkosszolgálatokat. A szociális és munkaügyi miniszter - Kiss Péter helyett - Lamperth Mónika addigi önkormányzati és területfejlesztési miniszter lett. Az ő helyére Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos került, aki továbbra is felügyeli a fejlesztéspolitikát. Tárca nélküli miniszter lett Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság alelnöke, aki a kormányzati igazgatás összehangolásáért felel. 2007. április 2007. május 2007. június 2007. július 2007. december 2008. február 2007. április 23. - Horváth Ágnest, az Egészségügyi 2007. június 1. - Takács Albertet nevezték Minisztérium addigi államtitkárát nevezték ki egészség- ki igazságügyi és rendészeti miniszternek, aki ügyi miniszternek. Petrétei József utóda lett á tárca élén. 2007. december 5. - Kákosy Csaba lett az új gazdasági és közlekedési miniszter, aki a posztjáról lemondott Kóka Jánost váltotta a mi-----------------------nisztérium élén. 2008. február 18. - Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter váltja Takács Albertet az igazságügyi és rendészeti tárca élén. Draskovics Tibor tárca nélküli miniszteri posztja megszűnik. Takács ment, Draskovics jött ■ Nemcsak minisztercsere lesz, hanem a kormány szerkezete is átalakul valamelyest. Budapest (MTI) - Február 18-tól Draskovics Tibor eddigi tárca nélküli miniszter veszi át Takács Albert helyét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium élén. Takács Albert nem vállal újabb posztot a kormányban. Átalakul a Miniszterelnöki Hivatal munkavégzése is, mert a jövőben Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök a politikai típusú döntésekért, Kiss Péter kancelláriaminiszter pedig a társadalmi kapcsolatokért és az igazgatási feladatokért felel majd. Megszűnik a kormányzati koordinációért felelős tárca nélküli minisztérium, a feladatait pedig részben a MeH, részben pedig az IRM végzi tovább. Következetes munka Draskovics Tibor elfogadja a miniszterelnök felkérését az igazságügyi és rendészeti miniszteri tisztségre. A politikus közleményében elmondta: „Az a célom, hogy Magyarország minden polgára tudja és érezze, számíthat a köztársaságra, akkor is, ha az ügyét akarja gyorsan és kényelmesen intézni, akkor is, ha a jogát akarja eredményesen és gyorsan érvényesíteni, és akkor különösen, ha bárki veszélyezteti jogait, szabadságát vagy javait”. Mint írta, külön megtiszteltetés számára, hogy a miniszterelnök elvárja tőle: a reformok érdekében végzett eddigi munkában kiérlelt elveket és követelményeket következetesen képviselve vegyen részt a kormány munkájában. Draskovics Tibor valamit tudhat Gyurcsány Ferencről. A fideszes Navracsics Tibor szerint legalábbis ez lehet a magyarázat arra, hogy a korábbi pénzügy-, majd tárca nélküli miniszter „nem tud Draskovics Tibor megbukni” Gyurcsány Ferenc mellett, mindig újabb és újabb posztokat keresnek neki. „Egy biztos, Draskovics Tibor valamiért mindig fontos posztot tölt be” - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Az ellenzéki politikus szerint Draskovics Tibor, Lamperth Mónikához hasonlóan, igazi reneszánsz emberként újabb és újabb pozíciókon pórbálja ki magát. Navracsis Tibor emlékeztetett arra, hogy a második Gyurcsány-kormányon belül ez már a hatodik átalakítási hullám, ez pedig szerinte azt jelzi, hogy a miniszter- elnöknek nincs koncepciója a kormányzati politikáról. MMkifkmtippek.szon, hu • Kormányátalakítások (PDF, 34 kB) SZAKÉRTŐNK A MINISZTERCSERÉRÓL Gyulai Attila, a Political Capital Institute politikai elemzője: „A minisztercsere okai között nagy szerepet játszhat a miniszterelnök és az MSZP-frakció közötti viszony instabilitása. Ebből a szempontból ez a személycsere párhuzamba állítható a kabinetfőnöki poszton történt váltással. Amennyiben ennek az lesz a következménye, hogy a párt és a kormány közötti kapcsolat konfliktusmentesebbé válik, akkor Gyurcsány Ferenc pozíciója erősödhet. A sorozatos személycserék ugyanakkor két problémát is felvetnek: ha a személycserék oka valóban a kormányoldalon belül keresendő, akkor nehéz lesz olyan hiteles indokot kapcsolni az intézkedéshez, amely a választók számára is üzenetet fogalmaz meg. Másrészről a folyamatosan önmagával, saját belső helyzetével foglalkozni kénytelen kormányoldal így éppen azzal nem tud foglalkozni, amivel a szavazók megszólítására törekedhetne: a szakpolitikai programok, reformok értelmezésével, középpontba állításával. Takács Albert és Draskovics Tibor alapvetően különböző politikai karriert futottak be, és ez miniszteri posztjukat is meghatározza. A távozó igazságügy-miniszter »kívülről« érkezett, a választók előtt ombudsmani és szakértői múltjával jelent meg, így próbálta »depoli- tizálni« a tárcához tartozó rendőrséget, Draskovics viszont hangsúlyos politikai szereplője volt az elmúlt éveknek, ez a tárcát is erősebbé teheti. Összességében azonban a 2006- ban kialakított kormányzati szerkezet folyamatos felbomlása figyelhető meg: a miniszterelnök és az általa képviselt politika szempontjából fontos személyek távoznak vagy kerülnek az eredetitől eltérő pozícióba (Szetey Gábor, Szilvásy György, Bajnai Gordon, Draskovics Tibor)." „Nem a kormánybuktatásról szól a referendum" csak népszerű intézkedéseket hozzon. Egy ilyen döntés pedig teremtene egy precedenst, hogy a kormány a népszerűtlen intézkedések kiváltotta elégedetlenség esetén hajlandó visszakozni, ráadásul egy olyan esetben, mikor tudjuk, hogy ez a helyes irány. Az eredményeket illetően A múlt és a jelen között is választunk, mikor ezekről a kérdésekről népszavazunk" (Fotó és videó: Ádám János) www-booo.hu ■ „Nem egyszerűen a három díjról szavazunk, hanem választunk múlt és jelen között..." Olajos Katalin_________________________ katalin.olajos@eszak.boon.hu Miskolc (ÉKN) - „Népszavazásügyben” járt pénteken Miskolcon Gusztos Péter, az SZDSZ országos ügyvivője, a párt frakcióvezető-helyettese, aki szerkesztőségünkbe is ellátogatott, hogy interjút adjon az Inform Média lapcsoportnak. ÉM: A népszavazást a kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj eltörlésére kezdeményezte a Fidesz, az SZDSZ szerint ugyanakkor ez a népszavazás választás múlt és jelen között. Ennek kapcsán sokat emlegetik, újra a szocializmusról szavazunk. Önök szerint miért erről szól? Gusztos Péter: A három kérdés külön-külön is, de együtt még inkább az ingyenesség hamis kádári illúzióját kelti. Azt üzeni, hogy politikai jóindulat kérdése, hogy ezekhez ingyenesen juthatunk, vagy sem. Semmi nincs ingyen. S amit a kádári Magyarország állított, hogy ingyenes, illetve ingyenességnek éltünk meg, azt sok generáción keresztül végül megfizetjük. Mi azt szeretnénk elmondani, az oktatás és az egészségügy komoly pénzekbe kerül, amit adóval fizetünk meg, illetve közvetlenül akkor, amikor igénybe vesszük. Ezek ingyenessége csak illúzió lenne, s ezért mondjuk: a múlt és a jelen között is választunk, mikor ezekről szavazunk. ÉM: Mégis azzal is érvelnek, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése elsősorban nem anyagi jellegű változtatás volt, sokkal inkább a szemlélet változását célozza. Gusztos Péter: A kórházi napidíj, illetve vizitdíj esetében az eseti háromszáz forint szimbolikus díjfizetés - amit a szociális kedvezmények és mentességek bevezetésével a legrászorultabbaknak nem kell megfizetni -, mégis óriási jelentősége van a háziorvosoknál és kórházaknál egyaránt. Előbbieknek havi 160-200 ezer forintot jelent, amiből fejleszthetnek, korszerűsíthetnek. Emellett egyre többen értik azt is, hogy mindez egy szemléletváltás része, ahol a beteg megrendelőként lép fel, és nem tárgyként, ami egyébként jellemző Magyarországon. Ugyanez jelen van a felsőoktatásban, a tandíj esetében, ahol a diák, ha fizet valamiért, akkor magasabb szolgáltatást vár el. ÉM: A kampányeszközeik nem vernek éket a párt és az MSZP közé? Gusztos Péter: Jogos a kérdés. Aki mögé lát, az tudja, nem a szocialistákról, hanem a szocializmusról beszélünk. Az MSZP törekszik, hogy szakítson a kádári szocialista hagyományokkal, ők értik, hogy mi miről beszélünk. ÉM: A közhangulatból sejthető a népszavazás kimenetele, mi történik, ha az igenek lesznek többségben? Gusztos Péter: A kormánykoalíciónak nincs más dolga, mint hogy azt végrehajtsa. ÉM: A reformokat illetően? Gusztos Péter: A vizitdíj és a kórházi napidíj nem a legfőbb eleme a reformoknak, mondjuk az oktatásban már nagyobb a jelentősége, de ez a reformokat nem akaszthatja meg. ÉM: A népszavazásra költendő jó néhány milliárd jól jönne az oktatásban, az egészségügyben. Talán túl egyszerű a kérdés, de nem merült fel - tekintve a népszavazás várható kimenetelét hogy visszavonják a három intézkedést és a megspórolt pénzt a két területre költik? Gusztos Péter: Egyetlen kormánynak sem adatik meg, hogy pedig úgy hiszem - és ez nem kincstári szöveg -, nem biztos, hogy eredményes lesz a népszavazás. ÉM: A népszavazás kezdeményezői erősen sugallják, hogy a szavazásnak van szimbolikus jelentősége is, benne van a kormánybuktatás lehetősége. Gusztos Péter: Igen, próbálják elhitetni, hogy többről is szól a népszavazás, de ez irreális. Nincs és nem is lehet ilyen eredménye. Nem a kormánybuktatásról szól. K £ UTkmf/ppe/r szön.hu • Gusztos Péter önéletrajza (PDF, 60 kB)
