Kelet Magyarország, 2007. december (64. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-01 / 280. szám

2007. december 1., szombat KIÜT MEGYEI TŰKOR /5 • A múzeum napja. Ma 9.45-től ün­nepük meg a Jósa András Múzeum nap­ját, melyen az állandó kiállítások mellett több kapcsolódó előadás is lesz. Elhunyt Páll Géza Nyíregyháza (KM) - A múlt héten még láttuk sétálni hosszú kabátjában, a nyakán oly megszokott sállal. Fiatalos léptekkel imá­dott gyalogolni, napon­ta több kilométert tett meg az apostolok lován. Évtizedeken át volt a Kelet-Magyarország egyik vezéralakja, (rö­vid ideig a Pest Megyei Hírlap szerkesztőjeként is dolgozott), a közokta­tás, a közművelődés te­rületén megjelent írásaival jelentős segítséget nyújtott a megye közéletében. Színvonalas teljesítményeiért többször kapott méltó elis­merést. Nemcsak megyénkben ismerték és elismerték, munkássága példa értékű volt. December 5-én, 11 órakor a nyíregyházi Észa­ki temető főbejárati ravatalozójánál búcsúz­hatunk el végleg Páll Gézától. Hiánycikk a tiszta politizálás Nyíregyháza (KM - Sz. R.) - A Magyar Demokrata Fórum elnöke szerint: a hazai politizálás megújításra szorul, mivel jelenleg a kormányzó pártok és a legnagyobb ellen­zéki párt nem a feladatára koncentrál. A po­litikát inkább az utcára vitték ki, ezzel kí­vánják elérni a kormány leváltását, mialatt a kormányzó pártok kizárólag egymásnak politizálnak és egy soha nem látott méretű népszavazási hullám indult el. Dávid az el­múlt 14 éy komoly törvényalkotási mulasztá­sai között említette, hogy nem jöhetett létre a hazai nemzeti kisebbségek országgyűlési képviseletének rendszere. Arról is kifejtette véleményét, hogy az or­szággyűlés bizottságainak jelentőségét csök­kenti, hogy egyre gyakrabban kezdeménye­zik összehívásukat. Grandiózus emlékmű A tiszalöki arborétumban pénteken felavatták Vígh Ta­más szobrászművész alkotá­sát, mely a Tisza szabályozá­sának állít emléket. A mű egy kettévágott domb, mely a grandiózus munkát szim­bolizálja, közepén Vásárhe­lyi Pál mérnök bronzszobra található, aki Széchenyi Ist­vánnal álmodta meg, és vál­totta valóra a nagy tervet, míg egyik kúpján négy, kő­ből faragott alak áll, akik a munka dandárját végző ku­bikusokat ábrázolja. (Fotó: Racskó Tibor) További fotók és videó: C23 lä* www.szon.hu j .....................................„---------j MSZOSZ-túra ­Az új egészségbiztosí­tási rendszer egyetlen ember ellátását sem veszélyeztetheti. Nyíregyháza (KM - L. Gy.)- Két szándék találkozott - sommázta Tukacs István or­szággyűlési képviselő, az MSZOSZ országos vezetésével szervezett pénteki konzultá­ciót követő sajtótájékoztatón. A konzultáción a megye szak- szervezeti vezetői vitatták meg dr. Vojnik Mária és Tukacs István MSZP-s ország- gyűlési képviselővel az egész­ségbiztosításról szóló tör­vénnyel kapcsolatos aggályai­kat. Az ezen részt vevő Her- nádvölgyi Andrea, az MSZOSZ alelnöke elmondta, hogy a nyíregyházi az első ilyen jel­képviselőkkel legű fórum. Még a december 17-ei népszavazás előtt szeret­nék megvalósítani azt a „túra- mozgalmat”, amelyben a tér­ségek országgyűlési képviselői párbeszédet folytathatnak szakszervezeti vezetőkkel e fontos kérdésben. Ez a párbe­széd ugyanis eddig elmaradt.- A szocialista frakció hét­főn hozza meg álláspontját. Az egészségbiztosítási törvény kerete mindenképpen tartal­mazza majd a baloldali érté­ket: a nemzeti kockázatközös­ségen alapuló, szolidaritási el­ven működő egészségbiztosí­tási rendszert, amely egyetlen ember ellátását sem veszélyez­tetheti, s nem tesz különbsé­get a főváros és a vidék, de még a vidék-vidék vonatkozá­sában sem - mondta dr. Vojnik Mária. Ne rajtunk kísérletezzenek! ■ Társadalmi kon­szenzus kellene, a je­lenlegi törvényjavas­latot vonják vissza! Nyíregyháza (KM) - Az egészségügyi reform, a rendszerváltás óta a legfaj- súlyosabb kérdés ez idáig a parlamentben - leszámítva a költségvetési vitákat - kezdte mondandóját Mádi László országgyűlési képvi­selő. A Fidesz nem tudja tá­mogatni az üzleti alapon működő biztosítók munká­ját, az alapellátást a lakos­ság teljes körére egyenlő feltételekkel kell biztosíta­ni. A kormány beterjesztett törvényjavaslatának az a legnagyobb veszélye, hogy szakadék keletkezik a la­kosság eltérő rétegei kö­zött, a jelenlegi - közel sem tökéletes - rendszer leg­alább valamelyest fékezi ezeket a különbségeket. Emberéletekkel nem lehet játszani, s nem lehet düh­ből, párbeszéd nélkül poli­tizálni. Vonják vissza! Nem vagyunk reformel­lenesek, de egy ilyen nagy horderejű változás több­éves előkészítő munkát, s konszenzust igényel. Von­ják vissza a törvényjavas­latot és ne nézzenek min­ket kísérleti alanynak! - adott hangot a Fidesz véle­ményének Mádi László. A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HÍREI Középpontban a tudományos élet Dr. Kerekes A Nyíregyházi Főiskola vezetési rendszerének átalakításával a tu­domány, a kutatás és a fejlesztés területe főigazgatói irányítás alá került. Az új főigazgató dr. Kere­kes Benedek egyetemi tanár. Vele beszélgettünk munkájáról, az új feladatokról, tudományos pályafu­tásáról és természetesen a hátteret adó családról. Az új megbízatás tulajdonképpen Székely Gábor korábbi rektorhelyettes úr státuszának megfelelő munkakör, csak az új struktúrában más nevet ka­pott. Kinevezésem előzménye, hogy 2000 óta a főiskola tudományos bizott­ságának elnöke vagyok, így a főiskola tudományos életébe már az integráció létrejöttekor bekapcsolódtam, megis­mertem minden kar kutatási területét - kezdi a bemutatkozást Kerekes Bene­dek. - Ebben az új beosztásban csak az egyik feladatom a tudományos bizott­ság életének irányítása, illetve tevékeny­ségének továbbfejlesztése. Legalább ennyire fontos általában a főiskola tu­dományos életének szervezése, irányí­tása. koordinálása, kapcsolattartás a kül­ső intézetekkel, szervekkel, cégekkel, országos szervezetekkel. Ezen kívül Máté Endre stratégiai rektor-helyettes­sel a pályázatok előkészítése, koordiná­lása, segítése is a tennivalók közé tar­tozik. Kicsit célirányosabb, de kiemelt terület a mérnöki, illetve a természet- tudományos képzés, általában a mérnök­képzés technológiai, infrastrukturális hátterének megteremtése. Ennek elősegítéseként és ehhez kapcsolódva projektek, pályázatok készítése, segíté­se, ami Sikolya László dékán úr támo­gatásával eredményes tevékenységnek ígérkezik. Feladatom még a Főiskolai Könyvtár és Információs Központ irá­nyítása, felügyelete. Kerekes Benedek a főigazgatói fel­adatok ellátása mellett tanítás tan­székvezető a Műszaki és Mezőgaz­dasági Karon. Ez sem újkeletű feladat. Közel tíz évig voltam még az integ­ráció létrejötte előtt a Mezőgazdasági Főiskolán a Mezőgazdasági Élelmiszer- ipari Gépek tanszék vezetője, miután habilitáltam a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen, ahová akkor még tar­Benedek főigazgató a tudomány, toztunk. Szeptembertől egyesült a tan­szék az Erőgépek, Gépjárműtechnika Tanszékkel, így most Jármű- és Mező- gazdasági Géptani Tanszék lett, itt va­gyok tanszéki csoportvezető, a Műsza­ki és Mezőgazdasági Karon tudományos dékánhelyettes, ahol a dékánnak segí­tek. Főiskolai szinten pedig az akadé­miai testület tagja lettem. Itt is elsősor­ban a kutatással foglalkozom, mint tu­dományos, kutatási és fejlesztési főigaz­gató, de emellett véleményt nyilvánítok a képzéshez kapcsolódó napi feladatok megoldásában is. Ami a karriert illeti, 1975-ben Gödöllőn szereztem mezőgazdasági gé­pészmérnöki diplomát, s ott maradtam az egyetem gépészkarán tanársegédnek. A Gépjavítás Tanszékre kerültem, ahol a javítástechnológia, az ezzel kapcso­latos kutatások jelentették a munkámat, s közben elvégeztem a gépjavító, alkat­részgyártó szakmérnökit. 1979-ben egyetemi mezőgazdasági-műszaki dok­tor lettem. Már az ezt megelőző év­ben megházasodtam, feleségem nyír­egyházi lakos volt, aki az egyik város- közeli általános iskolában tanított, így 1981-ben családi okokból úgy döntöt­tem, hogy Nyíregyházára költözöm. Kezdetben a császárszállási Mező- gazdasági Termelőszövetkezetben dol­goztam műszaki vezetőként, majd ami­kor 1982-ben a Nyíregyházi Dohány- fermentálóban angol nyelvet ismerő szakembert kerestek, ide kerültem fejlesztőmérnöknek. Ezek a gyakorlati munkák nagyon kutatás, a fejlesztés gazdája sokat segítettek később az oktatásban - mondja Kerekes Benedek. - 1986-ban Bánházi János, akkori főigazgató meg­hívott a Mezőgazdasági Főiskolára, ahol adjunktusként kezdtem, három év után docens, majd 1992-ben főiskolai tanár lettem. Közben megvédtem a kandidá­tusi értekezésemet. Főigazgató úr bizta­tására a dohánytermesztéssel, a dohány- szárítással kezdtem foglalkozni. Soha­sem dohányoztam, de a dohány, mint kutatási téma nagyon tetszett, s főleg a dohány mesterséges szárítása érdekelt, az energia- és költségtakarékos dohány­szárításból írtam a kandidátusi érteke­zésem. Ezután főiskolai tanár lettem, s utána is folytattam a kutatást, természe­tesen élelmiszer-ipari technológiai és műszaki fejlesztési témákkal is kiegé­szítve. Most már inkább az élelmiszer- ipari kutatásokkal foglalkozom pár éve, de a dohányhoz sem lettem hűtlen. 1998-ban habilitáltam, 1999-ben írtak ki egyetemi tanári pályázatot, amit si­került elnyernem az akkori Mezőgaz­dasági Gépek tanszékre, azóta is itt va­gyok professzor. Ami a családot illeti, a korábban em­lített házasságkötésem után egy évvel megszületett a kislányunk. Akkor még Gödöllőn dolgoztam, távházasságban él­tünk, ennek minden hátrányával. Végül 1981-ben költöztem Nyíregyházára. Krisztina lányom jogász, a Városi Bíró­ságon dolgozik titkárként. Azóta megis­mertem a régiót, nagyon jól érzem itt ma­gam, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei­nek vallom magam, annak ellenére, hogy nem felejtettem el Szolnok megyét, Öcsödöt, a szülőföldemet sem. A fele­ségem általános iskolai tanár, földrajz, népművelés, történelem, magyar, angol szakos képesítéssel rendelkezik, a Bem József Általános Iskolában tanít. Hobbim a borászat, nem az ivászat, hanem a bor­kultúra ápolása, a hallgatókat szívesen elviszem kirándulni Tokaj-Hegyaljára. Igazából nem vagyok hivatásos borász, de a szakmához, a szűkebb oktatási te­rületemhez az élelmiszer-technológia, a szőlőtermesztés, a borfeldolgozás és an­nak gépesítése is hozzátartozik. A bemutatkozásom egy idézettel zá­rom: „A bor tudás és bölcsesség.. .a bor egy utazás: vissza a gyökereinkhez és előre az álmainkhoz." A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA HÍREI A tanítás az igazi karrierem Bemutatjuk dr. Kovács Zoltánt, a Nyíregyházi Főiskola képzési és oktatási főigazgatóját Dr. Kovács Zoltán főiskolai tanárt nevezte ki öt évre a Nyíregyházi Főiskola rektora képzési és oktatá­si főigazgatóvá. A korábban rek­torhelyettesi státusznak nem csak a neve változott, a felsőoktatási rendszer átalakítása új feladato­kat, kihívásokat is hozott. Milyen vezetői tapasztalatokkal, tervekkel, elképzelésekkel látott megoldásuk­hoz a fiatal matematikus? Főigazgatói megbízásomig a fő­iskola Természettudományi Karának oktatási főigazgató-helyetteseként a minőségbiztosítással kapcsolatos fel­adatokért is felelős voltam, s tagja lettem a Nyíregyházi Főiskola Okta­tási és Képzési Bizottságának. Része­se voltam a Természettudományi Kar akkreditációjának, több szabály­zat kidolgozásának, a kar szervezeti struktúrája fejlesztésének, a Mate­matikai és Informatikai Intézet létre­hozásának, a kreditrendszerre, illet­ve a Bologna típusú képzésre való áttérésnek, s részt vettem a tanári mes­terszak akkreditációjának elkészíté­sében. Ami a jelenlegi státuszomat illeti, legfontosabb feladatnak az intézmény oktatási-képzési stratégiájának alakí­tását, a megvalósítás irányítását és ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos dön­tés-előkészítő munkát tartom, termé­szetesen mindezt a karokkal egyeztet­ve képzelem el. A közvetlen célok között a főigaz­gató a teljes képzési vertikum minősé­gi, munkaerő-piaci és regionális kihí­vásoknak megfelelő fejlesztését emlí­tette első helyen, amit természetesen az intézményfejlesztési terv alapján kí­ván elvégezni. Ez a felsőfokú szakképzéssel, új fel­sőfokú szakképzések indításával kezdődik, ennek lényegesen nagyobb arányban kell megjelenni a főiskolán, mint jelenleg - fogalmazott. - Az alap­szakok indításán, akkreditációján lé­nyegében már túl van az intézmény, de néhány újabb alapszak akkreditá- ciója is napirenden van, ilyen például a műszaki informatikus és a bio- mémök szak. Alapszakra épülő mes­terszak pillanatnyilag még nincs akk­reditálva a főiskolán, de beadtuk már az egységes tanári mesterszakhoz kap­csolódó szakmai modulok akkreditá- cióját a Magyar Felsőoktatási Akk- reditációs Bizottsághoz. Döntés ebben a félévben várható. Ezen túlmenően előfordulhatnak még nem tanári disz­ciplináris mesterszakok, ezeket azon­ban elő kell készíteni. Úgy gondolom, néhány területen van esély, hogy disz­ciplináris területen is mesterszakot kapjunk. A mesterszak után a képzési rend­szerben a doktori képzés következik, ez hosszú távú feladat. Jánosi Zoltán rektor úr a tudománynapi előadásában utalt rá, hogy egy-két területen a dok­tori iskola megalapítása felé is lépést kell tenni. Rektor úr a szlavisztikát emelte ki elsősorban. A teljes képzési vertikumba bele­tartoznak a felnőttképzés eddig nem említett formái. Ismert forma a részidős (levelező tagozatos) képzés, a szakirányú továbbképzések, szak­mérnöki, illetve minden rövidebb képzésidejű tanúsítvánnyal járó kép­zések akkreditálása, illetve regisztrá­lása. Ez azt jelenti, hogy az alapkép­zettség birtokában további olyan kép­zésen vesz részt a hallgató, amivel a munkaerő-piaci feltételeknek jobban meg tud felelni - mondta Kovács Zol­tán -. Az alapszakokon belül azért még van teendő, mert a szakirányok hivatottak arra, hogy a munkaerő-piaci feltételeknek minél jobban megfelel­jen az alapszak. További szakirányok előkészítése, akkreditálása, indítása szintén hozzátartozik a képzési verti­kum fejlesztéséhez. A teljes képzési vertikum fejlesz­téséhez kapcsolódik az alkalmazott oktatási formák hatékonyságának nö­velése, olyan új képzési formák meg­teremtése, mint pl. e-leaming. Erre már külön szervezeti egység dolgo­zik a főiskolán. Az e-campus neve­zetű egység arra hivatott, hogy keve­sebb kontakt óraszámban, informati­ka- és médiatámogatással segítsük a hallgatót. Kovács Zoltán kitüntetéssel végez­te 1985-ben a Debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem matemati­ka-fizika szakát, három év múlva doktorált, 1994-ben megszerezte a kandidátusi fokozatot. Első munkahe­lye is a Nyíregyházi - akkor még Bessenyei György - Főiskola mate­matika tanszéke, ahol a szokásos ok- .tatói pályafutás következett. Volt ta­nársegéd, adjunktus, docens, a kandi­dátus fokozat megszerzése után tanár. Számos kitüntetést kapott, írt több jegyzetet, tanulmányútjain bejárta Eu­rópa több országát, most főigazgató, de - ahogy mondja: - „tanítani sze­retek a legjobban, azt tekintem iga­zán karrieremnek, hajó tanár vagyok, ha taníthatok. Igazán ebben szeretném kiélni magam”. Kovács Zoltán nős, felesége a főiskola Történettudományi Tanszé­kének docense, lánya építészhallgató a Budapesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetemen, fia középiskolás, jövőre érettségizik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents