Kelet Magyarország, 2007. december (64. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-10 / 287. szám
2007. december 10., hétfő KILET ESÉLYEGYENLŐSÉG / 5 7 Fát vettek minden családnak Csökmő (KM - B. K. A.) - Minden cigány család három mázsa tűzifát kapott a közelmúltban Csökmőn, tudtuk meg Dávid Anikótól, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjétől. Mint mondta, pozitív döntése volt a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak, hogy az éves költségvetésükből kimaradt összeget arra használták fel, hogy a családok téli tüzelő beszerzéséhez hozzájáruljanak. Azt is megtudtuk Dávid Anikótól, hogy a kisebbségi önkormányzat dicséretes módon igyekszik együttműködni a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. Életkép a cigánytelepről (Fotó: archív)' Cigányok gázsó szemmel Nyíregyháza (KM) - Vajon hogyan látják a cigánytelepeken élők életét a nem romák? Kiderül azokból a szociofotókból, amelyek a Romano Trajo Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület kiállításán láthatók. A Cigányok gázsó szemmel címet viselő tárlatnak a nyíregyházi Mustárház ad otthont. A portrékat és élethelyzetek ábrázoló képek hűen reprezentálják a valóságot. Az érdeklődő lakosság mellett szociális és kulturális intézmények vezetőit és a kisebbségi önkormányzatok képviselőit is meghívták a napokban a megnyitóra, amelyen a cigány irodalomból Szőcsi Dániel adott verses ízelítőt, valamint táncosok szórakoztatták a közönséget. A fotókiállítás december 13-áig tekinthető meg. Igény saját közösségi térre Vámospércs (KM - Sz. V. É.) - A város több mint 700 fős roma közössége eddig nem rendelkezett saját közösségi térrel. Ügyes-bajos dolgaikat más hivatalokban próbálták intézni, rendezvényeiket is a város intézményeiben bonyolították. így lesz ez a jövőben is, de igény van egy olyan tér kialakítására, amely a hét bármely napján rendelkezésükre áll. A Leader+Avop program lehetőséget kínált arra, hogy az önkormányzat pályázatot nyújtson be a roma közösségi ház kialakítására és működtetésére. Az elnyert 850 ezer forint közösségi ház vásárlására, vagy építésére nem elegendő, viszont a Béke úti iskolában lévő összkomfortos szolgálati lakást rendbehozva már alkalmas arra, hogy a Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak működési helye, s kisebb közösségi rendezvényeknek helyszíne legyen. A helyiséget az önkormányzat rendbehozatta, a pályázaton elnyert összeghez pedig 150 ezer forint önerőt hozzátéve kulturált, minden infrastruktúrával felszerelt, korszerűen berendezett közösségi helyiséget vehetnek hamarosan birtokba a roma lakosok. Karácsonyi ajándékként megvalósul a vágyuk - lesz egy hely! Az oldal az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány pályázati támogatásával készült. Cigányságom sosem tagadtam (Fotó: Sz. Vrancsik Éva) sos. Három gyönyörű gyermekünk született, ma már mindegyik önálló családban él.' Mi nyugdíjasok lettünk, de gazdálkodunk. Van egy jó lovam, szekerem, Juliskának meg rengeteg aprójószág. Ketten maradtunk a nagy portán. Eljárunk a nyugdíjasklubba, meg a templomba. Juliska presbiter. Szabad-idejében szép díszeket készít - ikebanákat divatos nyelven, én meg nézem, ahogy jár a keze. A jó kézügyességet még az édesanyjától örökölte. Jó szomszédaink vannak, segítünk egymáson, ha a szükség úgy hozza. Megvan mindenünk, ami egy magunkfajtának kell. A cigányságom sosem tagadtam meg, de nagy öröm az nékem, hogy a magam erejéből lett, ami lett. Nem az államra, hanem a két kezemre támaszkodtam, s a családom is ezt a példát látta - mint ahogy én láttam az apámtól. »**» hirek.szon.hu A régió és a világ hírei. ■ Ma is hallom apám szavait: „becsületesség és szorgalom a legfontosabb a cigányembernél". Vámospércs (KM - Sz. Vrancsik Éva) - A Róna-telep, ahol felnőttem, az emlékeimben egy kis üdülőövezethez hasonlít. A kicsi, ám rendben tartott cigányporták szomszédságában aranytiszta vizű tavacska volt, oda jártak horgászni a nagyemberek - még a fővárosból is. Gyerekként ott fürödtünk, játszottunk. Rendszeresen járták a cigánytelepet az egészségügyi felügyelők, ellenőrizték a tisztaságot, a rendet. A magam erejéből Ahol nem volt felgereblyézve az udvar, utca, még meg is büntettek. Az apám szorgos ember volt, az építőipar minden munkáskezet felszívott. Már a hatvanas években az elsők között hagyta ott a cigánytelepet. Sok pércsivel együtt ő is Budapestre járt dolgozni. Telket vett, építkezett - idézi a régmúltat Kozáp Sándor, egyike azon roma származásúaknak, akit befogadtak, s elfogadtak a magyarok. Esténként készülnek az ikebanák- Ketten voltunk testvérek, de rajtunk kívül a telepről talán csak heten-nyolcan jártak iskolába. A többiek analfabéták maradtak. Tiszták voltunk, arra anyám nagyon ügyelt, s nem mertünk rosszalkodni, mert mit mond apám, ha hazajön! Tiszteltük a szüleinket, nem mertünk ellenükre tenni, nem is éreztük a megkülönböztetést a magyarok részéről. A rokonság összetartó volt, egy- egy lakodalom, disznótor, keresztelő, mind okot adott a muzsikálásra, mulatozásra. Apám arra tanított, hogy mindig tudjam, hol a határ. Ma is hallom a szavait. „Becsületesség és szorgalom a legfontosabb a cigányembernél.” Ha a művezetőmnek azt ígértem, bemegyek húsvétkor is dolgozni, akkor úgy is volt. Tudta, hogy számíthat rám. Ez az, amit az apám örökül hagyott, s még ezt a telket, amire aztán Juliskámmal építettünk. A korombeli roma srácokon kívül a magyarokkal is jó barátságban voltunk. Sokukkal együtt mentünk Budapestre tanulni. Én ács lettem. Vitt bennünket a fekete vonat - úgy, ahogy a könyvben meg van írva. Baga- mérból hoztam el Juliskát. Hetvenben esküdtünk, még egyikünk sem töltötte be a húszat. Ügyes lány volt és valláA kis hegedűt eltette A menyem is roma származású, de senki meg nem mondja róla. Csinos, takaros, nagyon szépen neveli a három unokámat. Jó tanulók, különórákra járnak. Ők a szemünk fényei. A kis hegedűt eltettem, hátha a fiúunokám egyszer kedvet kap - szívesen megtanítanám. A lányok zongoráznak, a fiam meg modern hangszert vett: szintetizátort. Építési vállalkozó, de alakított egy kis zenekart. Hiába, az anyatejjel szívta magába a zene szeretetét, a gyerekeknek is egyből jár a kis lába, ha megszólal a muzsika..rA két vöm magyar, mindkét lányom - ahogy mifelénk mondják, anyja lánya. A jég hátán is megélnek, a munkától nem félnek. Tünde érettségizett, jól beszél németül. Már dolgozott Ausztriában, most megint kifelé kacsingatnak, pedig jó állásuk van, Esztergomban dolgoznak a férjével együtt. Mónika Győrben vert gyökeret. Roma, aki kiáll a romákért Attól, hogy nem a számítógép előtt nő fel, még nem fogyatékos (Fotó: magánarchívum) ■ Azért van annyi álfogyatékos roma gyerek, mert a szülők nem érvényesítik a jogaikat. Derecske (KM - Fegyveme- ki Gergő) - Egy szegényes körülmények között élő roma fiatal leérettségizett. Aztán kézzel-lábbal próbált érvényesülni, de sehol sem alkalmazták, hiába is tanult tovább és szerzett nyelvvizsgát. Nem adta fel: Báthory Róbert - a Brüsszelben töltött ösztöndíja után - az MTV Kékfény és Szempont című műsorának egyik szerkesztő-riportere lett.- Érettségi után tudtam, hogy el kell mennem Derecskéről. Nem találtam a helyem- kezdi a történetét Robi.- Egy derecskéi vállalkozó és családja segítségével tanultam tovább Gödöllőn, ahol idegen- vezetői OKJ-s képzést szereztem. Közben középfokú angol nyelvvizsgát tettem, ami furcsamód Debrecenben sosem sikerült, Gödöllőn elsőre. Nem volt pénzem, így beadtam mindenféle helyre az önéletrajzom. A felvételi beszélgetésen minden oké volt, de valamiért sosem mondták, hogy: „Gratulálok! Ön megkapta az árufeltöltő munkát”. Próbálkozások, elutasítások, kis sikerek és tanulás. Erről szóltak Robi évei aztán, míg egy nap e-mailen egy ösztöndíj-lehetőségről értesült: Brüsszel, Európa Parlament, 3 hónap.- Az esélytelenek nyugalmával pályáztam, ám néhány nap múlva felhívott Brüsszelből Mohácsi Viktória Európa parlamenti képviselő. Mondta, hogy 400-an jelentkeztek, bent vagyok a bűvös négyesben. Fél órát beszélgettünk, a romák iskolai szegregációjáról is kérdezgetett, szerintem miért van ennyi álfogyatékos roma gyerek a kisegítőben.- Egyszerű - mondtam. - Mert a szülők érdekérvényesítő képessége egyenlő a nullával. E mondat nyomán kerültem négyünk közül én az Európa Parlamentbe. Végeredményben sok mindennel lehet magyarázni a roma gyerekek álfogyatékosságát és iskolai szegregációját, de, ha a szülők tudnának a jogaikról, akkor hazánkban minimális iskolai szegregáció lenne. Csakhogy a szülő nem is tudja, milyen hátránya származik a gyereknek a későbbiekben abból, hogy kisegítő iskolába járt - állítja határozottan Robi, aki abban a tekintetben végre elégedett, hogy sikeresen tudja adottságait hasznosítani a munkaerőpiacon. Ma is úgy látja, van értelme a kiállásnak. Mint mondja, harcolni kell az alapvető, mindenkit megillető emberi jogokért. Megszűnt egy iskola Nyíregyháza (KM) - Megszűnt a 13. számú általános iskola a Huszár telepen és a Váci Mihály Általános Iskola mandabokori tagiskolája, valamint néhány intézményt összevontak. A volt guszevi, a mostani Huszár telepi iskola többségében roma kisdiákjai tíz másik intézménybe járnak, egy-egy iskolába 14-17, egy-egy osztályba 1-2 tanuló. Nagyszerű lenne, ha a roma és nem roma gyerekek közös ün- l nepeken találkoznának. | (Fotó: archív) §
