Kelet-Magyarország, 2007. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-30 / 279. szám
2007. november 30., péntek KILÉT SZAKOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS /11 KÉT MONDATBAN Napjainkban a felnőttképzésnek leginkább a gazdaság versenyképességét kell szolgálnia elsősorban a szakmai át- és továbbképzésekkel. Ugyanakkor az em- i berek képzettsége, tudásának fejlesztése és megújítási képessége nagyon szorosan összefügg a munkánál- i küliség megelőzésével és a foglalkoztatás hatékony fejlesztésével is. A szak-, illetve szakközépiskolában tanulók aránya Az összes középfokú oktatásban résztvevő százalékában Tanulás egy életen át Miskolc (IM) - Manapság gyakran hallani az élethosszig tartó tanulás szükségességéről, hiszen bizonyos szakmák elavulnak, illetve új szakmákra van igény. Nem kellemes dolog 40-50 évesen tanulni, de ha helyt akarunk állni a munkaerőpiacon, akkor ezt nem kerülhetjük meg - mondta Gúr Nándor. De nem helyes, ha mindig újrakezdjük! Éppen ezért előtérbe került a részszakmák és a rokon szakmák elsajátítása, vagyis a moduláris képzési rendszernek erősítése van napirenden, és nem az, hogy visszamenve a kályhához ötödször is tanuljuk azt, amit már korábban is elsajátítottunk. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy öt-hat évente meg kell újulni egy-egy szakma területén. Ennek az elgondolásnak az alapelvei már fellelhetők nálunk is - elsősorban cégek támogatásával, a munkaviszony keretén belül. De a hatósági szervek, például a munkaügyi központ is, támogatást nyújthat a szakma megújításához, illetve átképzéshez. Akik ilyen képzésekben és továbbképzésekben vesznek részt, azoknak 90-95 százaléka továbbra is ott marad a korábbi munkáltatójánál. Ellenkező esetben ezek az emberek kikerülhettek volna a munkaerőpiacról, mert a munkáltató olyan munkaerőt igyekszik keresni, aki megfelel az új feladatoknak, és aki nem, azoktól igyekszik megszabadulni. Tőzsdei pályázatot hirdettek fiataloknak Miskolc (IM) - A Budapesti Értéktőzsde idén is meghirdeti a Kochmeister-díjat, amellyel olyan tehetséges fiatalokat kíván jutalmazni, akik előre meghatározott, a tőzsdével, tőkepiaccal, a pénzügyi öngondoskodás témájával kapcsolatos témakörökben a legjobb tanulmány(oka)t készítik el. A pályázatra a 35 év alatti nappali, esti és levelező tagozatos egyetemista, főiskolás, PhD-, MBA-hallgató, illetve másoddiplomás, külföldi egyetemen, főiskolán tanuló diákok munkáit várják. A meghirdetendő témákat a Budapesti Értéktőzsde, illetve a tőkepiac aktuális kérdéseinek figyelembevételével állították össze. A pályázatra 2007. november 30-ig lehet jelentkezni (a portálunkról is letölthető pályázati adatlapot elektronikusan is el lehet juttatni a tothz@bse.hu e-mail címre), míg a pályázatok benyújtásának határideje 2008. május 23. ' 1 ;T kmí/ppek.szon.hu •Pályázati kiírás 2007-2008 (PDF, 14 kB) • Pályázati útmutató 2007-2008 (PDF, 35 kB) •Pályázati témakörök 2007-2008 (PDF, 26 kB) •Pályázati adatlap 2007-2008 (PDF, 21 kB) Összeállításunk az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt pályázat elnyerésével készült. A versenyképesség „záloga" ■ Gúr Nándor szerint a versenyképesség alapja a képzés és a gazdaság összhangja. Paulovits Ágoston__________________ agoston.paulovics@inform.hu Miskolc (IM) - A szakképzés és a felnőttoktatás napjainknak olyan témája, amely egyfelől az egyéneknek jelent megélhetési lehetőséget, másfelől pedig a gazdaságnak fontos tényezője. Ezt a két szeg- menst összeegyeztetve javulhat a gazdaság versenyképessége. Ezt szolgálja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megannyi kezdeményezése is. E fontos témáról beszélgettünk Gúr Nándor országgyűlési képviselővel, úgy is, mint a felnőttoktatás egyik parlamenti bizottságának vezetőjével. IM: Nem kerülhető meg a kérdés, mi tette szükségessé a felnőttoktatás és a szakképzés ennyire előtérbe helyezését? Gúr Nándor: A munkaerőpiac és a szakképzés egyre inkább eltávolodik egymástól. Történik ez akkor, amikor az elmúlt másfél évtizedben olyan változások történtek a magyar munkaerőpiacon, amelyek megkívánták a korábban kialakult módszerek változtatását. Véleményem szerint a legnagyobb gond, hogy a mai szakképzési rendszer viszonylag távol kerül a gazdaság igényeitől. De az is igaz, hogy a gazdaság igényei mennyire képezhetők le a szakképzési struktúrákon keresztül, vagyis ezek az igények rövid távú avagy hosszú távú információkat nyújtanak a képzés számáMérnökök, villamosipari és IT-szakemberek - az ő elhelyezkedési esélyeik a legjobbak (Fotó: archív) ra. Az elmúlt években kialakult egy folyamat, amely alapján intenzív mérések folynak a gazdasági szervezetek részéről, és egyre inkább kibontakoznak a kontúrok valós igényei. Más szóval kitűnik, hogy a következő években mire lesz szüksége a munkaerőpiacnak, és ehhez igazított szakképzést kell folytatni. IM: Gyakran hallani, hogy az oktatási intézményekből kikerülő fiatalok nem, vagy csak nehezen tudnak elhelyezkedni. Mennyiben lehetne befolyásolni azt, hogy a valós igényeknek megfelelő képzettséggel rendelkező fiatalok kerüljenek ki a szakmunkás- képző intézetekből és a felsőoktatásból. Gúr Nándor: Meg kell említenem, hogy nálunk ugyanazok a tendenciák rajzolódtak ki, amelyek nyomon követhetők Európában a felsőfokú és a szakképzett munkaerő foglalkoztatási hányadát érintően. Akiknek diplomájuk van, azoknak 80 százalék feletti a részarányuk az elhelyezkedéseknél. A szakképzettek kétharmada van jelen a munkaerőpiacon. Mindezekkel szemben a magyar foglalkoztatási ráta 57,8 százalék. Ennek hátterében az húzódhat meg, hogy akiknek nincs szakmai képzettségük a munkaerőpiacon, a részvételi lehetőségük 25-26 százalék. Tehát elfogytak a lapátok, a csákányok és a talicskák, vagyis a bányászat és a kohászat által igényelt munkaerőpiac, amely korábban meghatározó volt többek között Borsodban. De ha nem minden szakképzett és nem minden diplomás azt a munkalehetőséget tudja betölteni, amit szeretne, akkor is van értelme a szakmai tudás megszerzésének, mert látható módon akiknek nincs szakmai tudásuk, azok jóval nehezebb helyzetben vannak. Lehet, hogy ellentmondásnak tűnik, de vannak, akik szakmai tudásukat nem tudják hasznosítani. Ezek leginkább azok, akik az elmúlt évtizedek tevékenységi köréhez igazították szakmai képzettségüket. IM: De talán ezeknek segíthet legtöbbet a manapság oly gyakran hangoztatott átképzés és továbbképzés. Gúr Nándor: Akik már átképzési folyamatokon mentek át, új szakmákat, kiegészítő rokon szakmákat sajátítottak el, azok döntő többsége a képzés befejezését követően háromhat hónap után el tudnak helyezkedni. Az ellentmondásosság abban van, hogy azoknak, akik diplomát szereztek, nem a képzettségüknek megfelelő szakmákban kínálnak elhelyezkedési lehetőséget. Szakközépiskolai tanuló megoszlása képzési területek szerint Magyarországon, 2006-ban, százalék 5,7 Egyéb 16,0 Szolgáltatás Egészségügy, szociális gondoskodás 10,3-j Műszaki ■ ' r * tudományok Informatika 8,9 Művészetek 12,3 Gazdaság és irányítás 30,3 Grafika: Észak-Keleti Napió, forrás: KSH Nem árt tájékozódni! Nyíregyháza (IM) - A felnőttképzés és szakképzés vonatkozásában azoknak, akik új képzésben, új ismeretek megszerzésében szeretnének részt venni, ajánlatos megnézniük, hogy melyik képző szerv hirdeti az ajánlatát a támogatott programok tekintetében. Bármelyiket is választjuk, fontos, hogy rendelkezzék akkreditálással, mert ez biztonságot ad. Ezek a szervek legitimáltatták magukat, tevékenységük összefügg a munkaerőpiac igényeivel. És így valóban azt csinálják, amit meghirdetnek. Ez akkor is igaz, ha mint mindenhol, a képzési piacon is vannak, akik kínálnak, de kevésbé teljesítenek. Ezt jószerivel ki lehet szűrni az akkredi- táció szem előtt tartásával. De érdemes ismerni a pénzügyi feltételeket is a jogszabályok tükrében, illetve a munkavállaló részéről igénybe venni azokat a forrásokat, amelyek manapság futnak, mert így kaphatnak lehetőségeket a sikeres szereplésre a munkaerő- piacon. De mi közünk a hidrogénhez? ■ A szakember szerint nem sok jóval dicsekedhet jelenleg a magyar iskolarendszer. Nyíregyháza (IM - KHE) - Amikor gyermekünk vállára segítjük az iskolatáskát és betereljük az iskola kapuján, bizonyára nem is gondolunk arra, hogy a magyar oktatási rendszer egyetlen értéke csupán annyi, hogy működik. Legalábbis dr. Knausz Imre, a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének igazgatója szerint. Nem tanulnak semmit A gondolatot folytatva tehát, a magyar oktatási rendszert csupán azért szerethetjük, mert a gyerekek nem csellengenek el, mivel napközben az iskolában tartózkodnak. A szakember szerint azonban az oktatási intézméÁ' 1 T kmf/ppe/c.szon.hu •A magyar oktatási rendszer (PDF, 38 kB) nyék épp az eredeti céljukat nem tudják elérni, vagyis azt, hogy ott tanuljanak valamit a nebulók. Bent ülnek az órán, aztán otthon vagy felkészülnek vagy nem, de hogy mi marad meg és mennyi ideig, azt nem tudni. Azaz tudni, hiszen az évről évre megismétlődő kompetenciamérések jól mutatják: gyermekeink az alapvető kompetenciák terén (matematika, olvasási készség, szövegértés) nem állnak jól. Az eredmények riasztóak, fogalmaz dr. Knausz Imre, az idősebb gyerekek olvasási készsége gyengébb, mint amikor fiatalabbak voltak. Nem szólítja meg- Igazi oktatási reformok kellenének - keresi a megoldást a szakember. - Politikai szinten ugyan elindultak a változások, de ezek alapjaiban nem rengették meg a magyar oktatási rendszert. Először is szükség lenne a tananyag átalakítására. Az a baj, hogy a jelenlegi tananyag nem szólítja meg a gyerekeket. Miért tanulják például a 12-13 éves diákok a hidrogén atomszerkezetét? A tankönyvek nem szólnak arról, hogy mi közük van a nebulóknak a hidrogénhez, pedig épp ezt kellene hangsúlyozniuk. Valami elindult Reformokra várnak a pedagógiai módszerek is, hívta föl a figyelmet. Az új módszertani kultúrák elterjedése lehetővé tenné, hogy a nebulók már az iskolai órákon is tanuljanak valamit. Itt már elindult valami a pedagógus- képzés terén, és sok iskola lépett az innováció útjára, de ez még mindig kevés. Rontja a helyzetet a vizsgáztatási rendszer is. A vizsgák követelményei határozzák meg, hogy mit tanítanak az iskolákban. Az érettségi reformja dicséretes, de nem lenne szabad abbahagyni a megújítást - fogalmazott a szakember. Párbeszéd, az ei múlt években betelepült multik folyamatosan jelzik, hogy milyen szakemberképzésre lenne igényük (Fotó: archív)
