Kelet Magyarország, 2007. október (64. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-03 / 231. szám
2007. október 3., szerda KELET UTAZÓ / 9 r * SS A gyógyító víz (Fotó: Kiss Erzsébet) Szembajra Magyaregregy Nyíregyháza (KM) - K. E.) - Mintegy százötven búcsújáró helyet tartanak számon, Nagy-Magyarország területén. A hiedelmek szerint, ezeken a helyeken jelent meg Szűz Mária, vagy imameghallgatások történtek, amelyek sok emberen segítettek. A hívők otthagyott tárgyai: mankók, botok, bilincsek, szemüvegek, személyes kegyeleti tárgyak hirdetik a csodálatos gyógyulások, megmenekülések, emberi sorsok jobbra fordulásának megtörténtét. A Baranya megyei Magyaregregy környékét a régebbi időkben, feketeszén lelőhelyként tartották számon. A XIX. században figyeltek fel a plébánia közelségében bugyogó forrás, gyógyító hatására.- Főként szembajosok, és mozgásszervi problémákban szenvedők keresnek itt gyógyírt panaszukra - mondja Kárpáti Jenőné gondnok. - A Torma patakból, a Szentkúthoz jövő vízbe még manapság is sokan megmosakodnak a gyógyulás reményében, de az már nem iható. Felújításra szorul a templom belső része, amelynek főoltárán az egre- gyi Mária-szobrot helyezték el. A jobb oldalra került a Gyurasovics Mihály plébános által Fatimából hozott Mária-szobor, valamint a Lourdes-i Mária-kegyszobor. A kápolna főbúcsúját szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén tartják. Misén szerdán, pénteken és vasárnap vehetnek részt a hívők. A helységet autóbusszal, vagy kocsival Pécsről, Szekszárdról, Bony- hádról lehet megközelíteni, majd a Kossuth utcán kis sétával lehet feljutni a kápolnáig. Gyógyfürdő Csisztapusztán (Fotók: Dankó Mihály) ■ Olajkutatás közben bukkantak az 593 méteres mélyből feltörő 42 C-fokos hévízre. Buzsák-Csisztapuszta (KM- D. M.) - Már harmadszor nyaraltunk Balatonlellén. Számunkra a Hotel Lelle minden igényt kielégítően biztosítja a pihenést. Az egykori „szocreá- los” szakszervezeti üdülő egyszerre több mint 300 embernek nyújt átmeneti otthont. Az elérhető ár, a remek konyha, a megfelelő ellátás, s a közeli, tiszta Balaton part nagyon csábítóak. Igaz, az sem mellékes, hogy augusztusban, amikor mi megyünk, gazdag kulturális programok között is lehet válogatni. A várost és a konyákét bebarangolva szép, történelmi emlékekben gazdag látnivaló vár az üdülőkre. Emellett lehet hajózni, horgászni. Nem csalódtunk Első évben a távolabbi nagy fürdőhelyekre Hévízre, Zalaka- rosra is ellátogattunk. Második alkalommal egy kiadványban olvastunk a közeli Buzsákról. Ismerve népművészeti értékeit, egyik kirándulásunk úti céljának a kis Somogy megyei települést tűztük ki. Valóban nem csalódtunk, a templom, a múzeum, a „buzsáki hímzés” megismerése igazi élményt jelentettek. Mégis, a legnagyobb kincset, a beszélgetések közben szóba kerülő - a településhez tartozó, központtól három kilométerre lévő - csisztapusztai termálfürdő megismerése jelentett. Három medence Csisztapuszta történetéről annyit érdemes tudni, hogy a középkorban elpusztult kis faHárom medence vár a pihenőkre lu, Magyari helyén fekszik. Nem volt nagy események színtere, nem voltak különleges építményei, templomai, évtizedeken keresztül mindössze néhány cselédház és egy istálló állt itt. 1956-ban aztán váratlan fordulat következett be: ekkor találtak rá a gyógyvízre, mely jó hatással van különböző betegségekre. Az Országos Közegészségügyi Intézet támogatásával megkezdődött a Termálfürdő kiépítése. Napjainkban már három melegvizes medence várja a gyógyulni és pihenni vágyókat, akik akár csemetéjükkel együtt is érkezhetnek, hiszen gyermekek számára is van fürdésre alkalmas medence. A gyógyvíz literenként 5200 mg oldott anyagot tartalmaz, a kút vízhozama percenként 280-300 liter. A medencék vize 32, 36, 38 fokosak. A fürdő termálvizét 2006 januárjában a Gyógyfürdő Igazgatóság gyógyvízzé nyilvánította. lavaslat: félóra A medencében tartózkodásra általában egy félórát javasolnak. Ami igazán szembetűnő, s mutatja a víz hasznosságát, rengeteg német idős ember, jár ide gyógyulni. Az ellátásra sem lehet panasz, hisz minden adott, hogy jól érezze magát a fürdőző. Érdemes tehát a környéken nyaralóknak meglátogatni, ha kedvezőtlenre fordul az idő, vagy délelőtt, amíg a Balaton vize fel nem melegszik. KILETkmf/ppek.szon.hu • Buzsák. A témával kapcsolatos további információk letölthetők. (PDF, 53 kB) Kloridos és kénes Gyógyfürdő, gyógyhely és termálfürdő. Nyitvatar- tás: május 1-jétől október 15-ig, télen előzetes bejelentkezésre fogadnak csoportokat a fedett medencébe. Gyógyvíz, gáz ásványi összetétele: alkalikus, kloridos, kénes. A fürdőt nem vehetik igénybe: alkoholhatás alatt álló, fertőző megbetegedésben, gümőkórban, heveny gyulladásos megbetegedésben szenvedő és leromlott egészségügyi állapotú személyek. Javasolt bőrbetegségekre, emésztőrendszeri és epebántalmak- ra, anyagcserezavarokra, gyulladásokra, mozgásszervi, nőgyógyászati betegségekre, utókezelésekre, rekreációra, vérnyomási rendellenességekre. Előbb Akts és Magyari Buzsák a Balatontól 15 kilométerre, délre fekvő település. Lakosainak száma 1500. A mai település helyén a középkorban Akts és Magyari falvak voltak. Nevükre a mai dűlőnevek is utalnak. A terület a somogyi vár tartozékaként a XIII. században a Bő nemzetség birtoka volt. Az 1536. évi adólajstrom szerint a két falu egyesült Akts-Magyari néven. Ebben az időben délvidékről rác telepesek költöztek ide. A ma is használatos Buzsák névvel először egy 1675. évi peres iratban találkozunk. 1678-ban Janko- vics és Lengyel földbirtokos családok között osztották fel a települést, ezen alapul a XX. századig fennmaradt Jankovics-Buzsák és Lengyel-Buzsák elnevezés. A Fürdő bejárata Sxentkút története Az öt községet ellátó kérészi plébánia történetében olvasható, hogy 1856. október hava óta igen sokan jönnek a Magyaregregyi Szentkúthoz. Girk püspök 1857-ben bérmálás alkalmával jegyzőkönyvet vétetett fel a környékbeli plébániákon a Szentkután történt gyógyulásokról. Az idő teltével a fakápolnát kőkápolnával cserélték fel, melyet 1867. szeptember 8-án, a kápolna főünnepén szenteltek fel. Az idők folyamán ez is kinőtte magát, belsejét meghosszabbították, és a bővítmény 1948. szeptember 8-ra készült el. A Hegyhát népének kedves búcsújáró helye, a 2000-es évek elején Keresztúttal bővült, 2003-tól pedig szabadtéri oltár is várja a hívőket. A Vértes üyenkor már az őszi képét mutatja. (Fotó: amatőr) Fenyőág és szalmaköteg a házakon ■ Mindenkinek volt szőlője, pincéje, minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. Nyíregyháza (KM) - Magyarország Európa nagy hagyományú bortermelő országai közé tartozik. A változatos talajnak és klímának köszönhetően gyakorlatilag az egész ország bortermő vidék: összesen 22 borvidéket található. Az Alpok lábánál A soproni borvidék címerbora a szinte egyeduralkodó kékfrankos, amely jelzi: jellegzetes vörösborvidéken járunk. Kevesen tudják azonban, hogy a XIX. század előtt ez a terület még fehérborairól volt nevezetes. Ezek közül ma leginkább zöld veltelinit, leánykát, traminit és a sauvignont termelnek. Kuriózum a korai piros vel- teliniből készülő soproni bor. Az Alpok lábánál, a Fertőtó környéki hegyoldalak lankáin elterülő soproni borvidéken egykor szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje, és minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A városi szőlőtermelőkre (egykori elnevezésükön: poncichterekre) jellemző volt, hogy a pincéket nem a termőterületekre, hanem a városban, saját házaik alá építették. A vidéken a bortermelést számos, olykor napjainkban is felbukkanó hagyomány kísérte: a ház elé függesztett friss fenyőág jelezte azt, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort árultak. Piros, illetve fehér szalagról tudhatta meg az arra járó, hogy vörös vagy fehérbort mérnek. Soproni borvidék két körzetre oszlik: a sopronira és kőszegire. A sopronihoz Fertőhöz, Fertőendréd, Fertőrákos, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka, Hidegség, Kópháza, Nagycenk és Sopron, míg a kőszegi körzethez Csepreg, Kőszeg, Vaskeresztes települések határrészei tartoznak hozzá. Kőszeg város féltve őrzött ereklyéje az 1740-től vezetett úgynevezett Szőlő Jövések Könyve, amelybe napjainkban is berajzolják minden év áprüis 24-én (szent György napján) a szőlőhajtások állapotát. Ezen a területen a hűvösebb klíma és a kötött, agyagos talaj miatt nehéz, testes, az országos átlagnál savasabb vörösborok teremnek. Soproni borvidék Terület: 1666 hektár. Talaj: meszes __________________ Jellemző borfajták: Soproni kékfrankos mélyvörös színű, keményebb és fanyarabb, mint az ország más vidékeiről származó kékfrankos borok. A merlot és a zweigelt száraz, savgazdag, a hűvös klíma miatt viszonylag alacsony alkoholtartalmúak. A fehér bort adó fajták közül a legjellegzetesebb a zöld veltelini, a char- donnay-ból és olaszrizlingből élénk fehérborok készülnek.
