Kelet Magyarország, 2007. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-26 / 225. szám

2007. szeptember 26., szerda KELET ■ A * Y A ft O M * X * 4 UTAZÓ /9 A hegy gyöngyszeme: Mátraháza Nyíregyháza (KM) - A Mátra egyik jelleg­zetes épülete a Honvédüdülő, melynek tor­nyos épülete az országúiról is jól látszik. A mátraházi Vak Bottyán „Honvéd Üdülőt” Kaplonyi László építészmérnök-mérnökkari százados tervezte a múlt század harmincas éveiben. A tornyos főépület egy év alatt ké­szült el, melyet 1933-ban adtak át. Az étterem faborításait, a magyarosan fa­ragott bútorokat és a búbos kemence formájú két zöld szemescsempe kályhát, valamint a pohár- és étkészletet is Kaplonyi László ter­vei szerint készítették. Az ő tervei alapján a parádi üveggyárban készültek a kézzel festett harangvirágmintás poharak, valamint ugyanezeket a virágfüzéreket hímezték a gyöngyösi asszonyok a szobák ablakait díszí­tő lenvászon függönyökre. A főbejárat fölötti, nagy négyzet alakú, festett üvegablak, mely Haranghy Jenő művész munkája volt, Vak Bottyán tábornokot ábrázolta. Sajnos, mind­ezek a háború áldozataivá váltak. A főépüle­tet körülvevő épületeket egy-két évvel később emelték, ekkor készült el a kert is, ahol a körforgalmú úton 1933-34 között naponta két­szer a Mávaut rendszeres autóbuszjáratot közlekedtetett. A buszmegálló mögött széles turistaösvény nyílik. A köveken bukdácsoló patak partján sétálni, pihenni egyaránt lehet. Akinek kedve van, áldozhat a gyomor örömeinek is. FŐ az étel a bográcsban (Fotó: Nagy István Attila) Mátraszentimre Nyíregyháza (KM) - „Gályát magas fekvé­sű, szénégetőktől lakott hutáknak nevezett kis községek környezik északról és nyugat­ról, amelyek magukban véve is érdekesek... Nyájas kis faluk ezek, magyarul is beszélő tót lakossággal (hol némi élelmiszert, legin­kább tejet, vajat kaphatunk) jó forrásokkal és szép üde hársfákkal. E kis falukban termé­szetesen nagy esemény egy-egy turistacsapat elszállásolása. Összegyűlnek a fiatalok, öre­gek: előkerül a harmonikás, és kész a bál. Akad, ki jól ismeri a régibb magyar nótákat és dalolgatnak. Az elszállásolásnál az értel­mes bíró nagy segítségünkre van: ahol iskola van, természetesen az értelmileg kimagasló tanítóval lépünk érintkezésbe.” (Mátrai és gyöngyösi kalauz, írták: Hanák Kolos, Stiller János, Széky István - Gyöngyös, 1909.) „A mátrai nép, úgy a férfi, mint a nő, egye- nestartású, pirospozsgás, zömök. A Mátra la­kossága legnagyobb részt tiszta magyar. Leg­régibb lakosai a kun eredetű palócok, akik hajdan az orosz nép szomszédságában élve, te­lepülési helyük után a szlávoktól, „síkon, me­zőn lakók” értelemben polowc-oknak neveztet­tek, amelyből később a palóc elnevezés kelet­kezett. A csekélyszámú németek és tótok újab- bkori telepítvényesek, az utóbbiak az Ágasvártól a Galyatetőig húzódó hegygerincen három kis telepen (Hasznosi Felsőhuta, Fiskalitáshuta, Ötházhuta), valamint a gerinc tövében épült Szuhahután laknak, s mai napig tiszta tót nyelvű telepeket alkotnak, melyek­ben magyarajkú lakosság egyáltalán nincs.” (Mátra részletes kalauza, szerkesztette: Barcza Imre és dr. Vigyázó János, 1930.) A látvány magával ragadja az embert (Fotók: Nagy István Attila) Őszi barangolás a Mátrában ■ A csúcs közelében találjuk a kékesi szana­tóriumot, amely polgári szállodaként épült. Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Közeledik az ősz. Ilyen­kor azért vágyik a természet­be az ember, hogy megmerül­jön a színek pompájában. A Mátra egy kicsit kívül esik az érdeklődési körünkből, ezért így is szeretnénk a figyelmet felhívni rá. „A magyar címer hármas halmából Trianon el­szakította a Tátrát, meg a Fát- rát, s csak a legkisebbet, a Mátrát hagyta meg. Csonka hazánk csonka címerében most már a Mátra a legmaga­sabb, utolsóból lett elsővé. Azelőtt ügyet sem vetettünk rá. Annyi volt a szebbnél szebb hegységünk, hogy dús­kálhattunk bennük. Ma alig maradt egynéhány, s ezért kell megbecsülnünk a hármas halom e harmadik halmát.” (Mátra részletes kalauza, 1930.) Hanák Kolos, a mátrai tu­rizmus megalapítója 1851-ben született, 1923-ban halt meg. 1872-től Gyöngyösön joggya­kornok, majd 1875-ben ügyvé­di vizsgát tett. 25 évesen a gyöngyösi Takarék- és Hitel- intézet ügyésze lett. A jogá­szi hivatás mellett sokféle közéleti szerepet is vállalt: Síversenyek A nemzetközi síverse­nyek jellege 1945 után megváltozott. A hazai na­gyobb sportegyesületek síszakosztályai edzőtábo­roztak itt. A Kékes észa­ki lejtője mellett az 1950- es évek közepére a Hon­véd síszakosztálya meg­építette az első sífelvo­nót. egyleteknek és testületeknek az alapító tagja. 1886-tól írá­saival is népszerűsítette a Mátrát, majd 1887-ben megala­pította a Kárpát Turistaegylet Mátra Osztályát, a mai Ma­gyarország első turistaegyle­tét. Hosszú évekig az egyesü­let elnökeként szervezte a mátrai turizmust. Tevékeny­sége révén út épült Benére (ma Mátrafüred), s ő írta a Mátra első útikalauzát is. Ja­vaslatára megalakult a Mú­zeumi Bizottság, amely ké­sőbb megalapította a Mátra Múzeumot. Szervezte a fiata­lok turizmusát, s az ő irányí­tásával készültek el az első jelzett utak is a Mátrában. Ja­vaslatára feltárták az Ágasvár alatti Csörgő-lyuk barlangot. Közben jogi pályája is felfelé ívelt, s 1897-ben táblabíróvá nevezték ki, és Pestre költö­zött. Néhány évig a Magyar Turistaegylet választmányi tagja, majd 1910-ben visszavo­nult. Nevét ma a Hanák Ko­los Turistaegyesület őrzi. Galyatető Az egykori Nagyszálló ma Hunguest Grandhotel Gálya­ként üzemelő négycsillagos szálloda, neve azonban a köz­tudatban még ma is csak Nagyszálló. Az üdülő a két vi­lágháború között épült 80 hek­táros parkkal, igen gyakran fordult meg itt Kodály Zoltán is. „A Nagyszálló nemzetközi színvonalát tekintve is egyike Európa legszebb idegenforgal­mi gócpontjainak, s aligha akad olyan kényes világjáró, aki ne kapná meg itt mindazt, amihez a legnagyobb igényű külföldi szállodákban hozzá­szokott.” - írta a ‘60-as évek útikönyve. (Aba Iván: Buda- pest-Gyöngyös-Mátra) Kékestető Az 1897-ben megjelent Mát­rai kalauz eképpen ír Kékeste­tőről: ....a Mátra és Közép-Ma­gyarország legmagasabb pont­ja a Mátra-toronynál 1012 m, van ugyan egy ennél maga­sabb pont is, nyugat felé vagy 300 lépésre a 7-es határdomb­nál 1015,57 m, de ezt alig isme­rik. A lapos, fával benőtt hegy­tetőtől kilátás csak a Mátra Egylet által 1888-ban épített és keményfán felül 1200 Ft-ba ke­rült Mátra-toronyról élvezhe­tő. Eme nagyszabású, 20 m magas, kényelmes, 80 lépcsőn megmászható toronyból a Mát­ra gerincének irányát kivéve, szabad kilátás nyűik minden irányban a Határ-Kárpátokra le a végtelen alföldre... Kékes­tető nem is csúcs, de lankás lejtőjű hegytető.” Ezt a kilá­tót 1926-ban még egy menedék­kunyhóval is megtoldották. 1938-ban azonban be kellett zárni a veszélyessége miatt, így a második világháború alatt le is bontották. A fából készült küátót Vass-küátónak nevezték. Ennek igen egysze­rű oka az volt, hogy Vass Jó­zsef akkori népjóléti minisz­terről nevezték el. így nem véletlen, hogy az 1960-as évek elején megjelent Mátra útikönyv még arról ír, hogy bárműyen furcsa is, de Tévétorony az ország legmagasabb he­gyén még kilátótorony sincs, így a ‘60-as években, aki a pa­norámában akart gyönyör­ködni, annak a Távközlési Kutató Intézet nyolc emelet magas, kőből épült tornyába kellett felmásznia, természete­sen külön engedély birtoká­ban. Ma ez a Hegycsúcs szál­loda épülete. A csúcs közelében találjuk a kékesi szanatóriumot, mely­ről kevesen tudják, hogy az 1930-as években polgári szál­lodaként épült. Építését Cson­ka János, (1852-1939) a por­lasztó feltalálója finanszírozta szabadalmi díjából. A kékesi szanatóriumról így ír az 1960- as évek útikalauza: „...nyers terméskőből épült, a kövek közötti hézagokat kitöltő, ké­kesre festett habarcs azonnal megérteti az ideérkezővel, hogy csakis a Kékesen lehet. Kéknek tűnik az épület, kéke­sen csillog a szanatórium mel­lett meghúzódó, ragyogóan tiszta vizű strandfürdő is, kék a napozószékek vászonhuzata, kék a mátrai égbolt...” Az 1920-30-as években a ha­zai sísport is felfedezte magá­nak a Mátra erre alkalmas te­rületeit Kékes és Galyatető környékén. A Magyar Sí Szö­vetség 1937-38. évi évkönyve ekként ír: „Kékesi déli lesik- lópálya. Létesítette 1933-34- ben a Mátra Egylet az MTE gyöngyösi osztálya, Kékeste- tő-Mátraháza-Honvéd Tiszti Üdülő között. A pálya kékes- tető-mátraházai része 2800 m hosszú és 25 m széles, a leága­zás a Honvéd Tiszti Üdülőhöz 800 m hosszú és 30 m széles. Kékes északi lesiklópálya. Lé­tesítette 1934-37-ben a Magyar Sí Szövetség, Kékestető-Kőris- mocsár-Báró kútja között. A pálya 3800 m hosszú és 20-30 m széles.” ________________ KELEI kmf/ppe/c.szon.hu • Mátra. A hegyvidék földrajza, nevezetességei letölthető (PDF, 83 kB) UTAZZ VELÜNK! várjuk kedves utasainkat! UTASSZÁLLÍTÁS élsó osztályom NONSTOP ÜGYFÉLSZOLGÁLAT 06 20 5-666-555 REPTÉRI TRANSZFER Budapest Airport Airport Debrecen DVD. KLÍMA. NAVIGÁCIÓ A KÉNYELEMÉRT! www.civistranszfer.hu AZ AIRPORT DEBRECEN HIVATALOS TRANSZFERSZOLGALTATOJA Szilveszteri ajánlataink! ^QLWESTOR Baja 12.29. 3 éj. 3* *ve//ness Htl, FP, szilveszteri vacsorával ...............34 500 Ft/fő Londoni futballszilveszter ....................................................... 239 900 Ft/fő 12.29. 4 éj, Hotel, FP, rep, transzferrel, 2 őb meccsbelépővel Ball 12.25. 8 éj, Hotel, R, repülővel, programokkal ........................ . 343 900 Ft/fő Külön fizetendő: reptéré illeték, slomö biztosüss (1%), BSP biztosítás _____________Nyíregyháza, Rákóczi út 1. Telefon: (42) 509 044_____________ aj í pénzügyek L ingatlan Futazás, i U&émt vw.quaestor.hu HIRDETÉSEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents