Kelet Magyarország, 2007. szeptember (64. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-19 / 219. szám

2007. szeptember 19., szerda Megújult a Szőlőskert Fontos szempont volt az információs és kommuni­kációs technológia legújabb eszközökkel ellátott ok­tatásának bevezetése. Ezért készült informatikai és nyelvi labor, kiépült a strukturált hálózati rendszer is. Nyíregyháza 2004 márciusában pályázatot nyújtott be az egykori Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hi­vatal Regionális Fejlesztés Operatív Program és Interreg Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága által kiírt Óvodák és alapfokú nevelési-oktatási intézmények inf­rastrukturális fejlesztése című felhívásra - mondta-Tóth Attila, a Nyíregyházi Önkormányzat Városfejlesztési Iro­dájának pályázatkezelő referense, a projekt menedzse­re. A beadott pályázat - Az általános iskolai tanulási kör­nyezet és közösségi háttér infrastrukturális és módszer­tani feltételeinek fejlesztése a nyíregyházi Szőlőskerti Általános Iskolában - támogatásban részesült. A ROP IH támogató döntésének értelmében a projekt teljes összegét 239 877 491 forintban, a támogatás összegét pedig 227 883 616 forintban határozták meg. A pályá­zatban vállalt önerő (11 995 000 forint) kiegészítésé­hez az önkormányzat a Belügyminisztérium EU Önerő Alapja felé is pályázott, ahonnan 7 197 000 forintot nyert el és kapott meg a projekt céljaira. A pályázati program megvalósítása a Támogatási Szerződés 2005. május 26- án történt aláírását követő napon indult el. A projekt célkitűzése volt, hogy hosszú távon az ön- kormányzat a térségben csökkentse a fokozottan hátrá­nyos helyzetű, valamint a fogyatékkal élő gyermekek le­maradását. A pályázat célcsoportja a Nyírszőlősön élő ál­talános iskolai tanulók, a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatásban részesülő családok gyermekei, a fogyaték­kal élők és a roma kisebbséghez tartozó iskoláskorú gyer­mekek. A nyírszőlősi iskola főbejárata A 2005 nyarán lefolytatott nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevőjével (Nyír-Komplett Építőipari Keres­kedelmi és Szolgáltató Kft.) szeptemberben kötött szer­ződést az önkormányzat. Az elsődleges célként kezelt meglévő iskola rekonstrukciója az épületben folyó taní­tás miatt csak szakaszosan haladhatott, viszont az új épí­tés a biztonságosan elkerített munkaterületen zavartala­nul folyhatott. Ezért az oktatás ideje alatt a másodlagos cél (aula- és tornaterem-építés) munkálatai kerültek elő­térbe, így történhetett meg az új komplexum 2006. jú­lius 1-jén való átadása. A tanítás június 2-án történt be­fejezését követően nyílt lehetőség az iskola bútorzatának áthelyezésére, illetve a belső rekonstrukciós munkák el­kezdésére, amelyek a 2006. augusztus 31-én lezajlott műszaki átadásig be is fejeződtek, ezáltal az új tanév egy teljesen felújított komplexumban vehette kezdetét. Elsődleges célként az iskola rekonstrukciója során cse­rélték a külső-belső nyílászárókat, a padlóburkolatot, az elektromos hálózatot, külső világítást, teljes épületgé­pészeti rekonstrukciót, magastető-építést, szigetelést, burkolást és festést végeztek. A másodlagos cél a többfunkciós közösségi, kulturá­lis és sportlétesítmény kialakítása volt. A háromszintes épülethez közvetlen átjárással biztosítják az iskolaépü­letből az átjárást, amelyhez kapcsolódik a tornaterem is. Az új épületben öltözőket, mosdókat, szertárt, okta­tási termeket, galériát alakítottak ki. Fontos szempont volt az információs és kommunikációs technológiai legú­jabb eszközökkel ellátott oktatás bevezetése. Ezért ké­szült informatikai és nyelvi labor, kiépült a strukturált há­lózati rendszer is. A pályázat lehetőséget biztosított taneszközök beszer­zésére is. Közel 13 millió forint értékben kerültek a nyír­szőlősi iskolába új eszközök. Ennek keretében a tavalyi átadásra, 2006 szeptemberére beépítették az informa­tikai és nyelvi labor bútorzatát, s ehhez kapcsolódóan megtörtént az informatikai eszközök (laptopok, multi­médiás számítógépek, lapmonitorok, szoftverek) és a hangtechnikai berendezések beszerelése is. Mivel a má­sodlagos célként kezelt közösségi, kulturális és sportlé­tesítmény építése a meglévő iskolaudvar területéből nagy területet vett el, ezért a telek területének jelentős bőví­tésére volt szükség ahhoz, hogy a megvalósított komp­lexum használatbavételi engedélyt kaphasson. Ezért - a ROP 2.3. pályázatban vállalt önerőn túl - plusz önkor­mányzati saját erő felhasználásával megtörtént az isko­la területének bővítése, illetve a bővítményen parkolók (a pályázat keretén belül) és sportpálya (azon felül) lét­rehozása. 2006. szeptember 2-án, a tanévnyitóval egy­bekötve adták át a szőlőskerti iskolát, amelyen Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere és Veres János pénzügyminiszter vett részt. Az oldal az Európai Unió támo­gatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából készült. íirdetés------------------------------------------------------------------rare; Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére EURÓPAI UNIÓ /4 Több siáz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent euró­pai uniós pályázatok, ame­lyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredménye­sebbé és ami talán még fon­tosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságta­lanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a ki­törésre, a tehetségek kibontakoz­tatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítené­nek a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni a helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és ter­mészettudományos műveltség te­kintetében a 15 éves magyar diá­kok teljesítménye messze elma­rad még a velünk azonos fejlett­ségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyváros­ban élő diákok teljesítménye kö­zötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidé­ki, kistelepülési iskolák felszerelt­ségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felméré­sek szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesít­ménye, tanulmányi eredménye at­tól, hogy milyen anyagi, társadal­mi és kulturális körülmények kö­zött élnek. Ez pedig nagyon igaz­ságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között, európai uniós támogatással 914 Gazda Lászlóról, az Észak­alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnökéről köztudomá­sú, hogy rendszerben, em­berben és partnerségben gondolkodó területfejlesztési szakember. Akit ilyen fából faragtak - bár ere­detileg mérnök -, az vajon az ok­tatásról, annak régióbeli jövőjéről milyen képet tud felvázolni?- Szerencsére, jobban mondva, a nagyon sok elemző és tudatos tervezőmunkának köszönhetően már nem vázlatot, hanem kész raj­zot tudunk felmutatni. Ezen - a hasonlatnál maradva - két fő vonal párhuzamosan ha­lad: a régió versenyképességét kell fokozni, miközben a területi különbségek folyamatos megszün­tetése is feladat. A jobb élet az oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg, több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen be­lül a regionális programok csak­nem 17 milliárd forintos támoga­tásával 92 iskola és 61 óvoda újult illetve újul meg egészen, két­harmaduk az ország leghátrányo­sabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános is­kolás és 5 ezer óvodás minden­napjait tették és teszik barátságo­sabbá. A hátrányos helyzetű tanu­lók esélyegyenlőségének megte­remtésére csaknem 8 milliárdot fordíthattunk, és uniós támogatás­sal több száz iskolában vezettük be a „kompetenciaalapú oktatás­hoz” kapcsolódó, korszerű tana­nyagokat. Fontos terület volt a fel­sőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forin­tos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9 ezer 500 oktató szá­mára teremtett és teremt korsze­rű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell ten­nünk arra, hogy európai színvona­lú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgál­ják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályáza­tok. A következő hét évben, az Új Magyarország Fejlesztési Terv ke­retében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot for­ember természetes vágya, de az életminőség folyamatos javítása érdekében tenni is kell. Azt tar­tom, a régió mi vagyunk... Különö­sen sok a teendő ebben a három megyében. Én az oktatásfejlesz­tést a vidékfejlesztés részeként, annak központi elemeként értel­mezem. Hogyan jellemezné a Jelenlegi helyzetet?- Nagy eltérések és komoly kü­lönbségek vannak - minden szin­ten, minden téren. Ez sajnálatos és vitathatatlan. Az Észak-alföldi Régióban a közoktatási rendszer infrastruktúrája területileg ki­egyenlítetlen. Az intézmények kö­zötti minőségi különbségek is rendkívül nagyok és szoros össze­függésben vannak a települések típusával és a népesség szociális helyzetével is. A régió számos te­lepülésének egyre nagyobb terhet jelent az önálló oktatási intézmé­nyek fenntartása és emellett azok infrastruktúrájának fejlesztése, ok­tatási eszközökkel ellátása. Ezért szükség van a humán jellegű köz­szolgáltatások együttműködésen alapuló optimalizálására. Vegyük sorra a megoldandókat ,alulról felfelé7- Óvodáink zömében zsúfoltak, díthatunk, nagyobbrészt uniós tá­mogatással. Ebből 130 milliárd fo­rintra még ebben a tanévben meg­jelennek a pályázatok - egy jó ré­szük már szeptember elejétől be­nyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a te­rületi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természete­sen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fej­lesztésére minden régióban meg­jelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szak­mai tartalmában a kulcskompe­tenciák fejlesztésére alapozott, in­tegrált intézményi hálózat létreho­zása. Az iskolafenntartók össze­sen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakí­tására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújí­tását, biztonságosabbá tételét, va­lamint többek között a mellékhe­lyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák aka­dálymentes kialakítását, a tan­uszodák, medencék korszerűsí­tését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékony­ságának javulását elősegítő tartal­mi, módszertani fejlesztések is in­Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az iskolák között a mennyiségi mutatókban (tantermek száma, osztálylétszám, pedagógus-diák arány) nem, de a minőségi tényezők szempontjából viszont már számottevőek a különbségek (nyelvtanulási lehetőség, számí­tástechnikai ellátottság...). Általá­nos tendencia a kisebb települé­seken található intézmények ala­csony színvonala. Ez tarthatatlan, és igazságtalan. De eldöntött tény: nem mondunk le senkiről! dúlnak. Külön kiemelt program ke­retében pedagógusképzési cso­magok fejlesztésére és bevezeté­sére is jelentős uniós források jut­nak az Új Magyarország Fejleszté­si Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetenciaalapú oktatás elter­jesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és új­szerű megoldások bevezetése, va­lamint a térségi iskola- és óvoda­fejlesztő központok regionális há­lózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megúju­lás Operatív Program most meg­jelenő pályázatai nyújtanak támo­gatást. Mindez hozzájárul a hal­mozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályá­zatok mellett, több mint 5,3 mil­liárd forintos uniós forrásból foly­tatódik munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gaz­daság igényeihez igazodó szak­képző intézményrendszer kialakí­tása is. A most megjelent oktatási pá­lyázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesz­téseket, pedagógiai együttműkö­déseket és átfogó minőségfejlesz­tést támogató pályázatok meghir­detése követi - csaknem 50 mil­liárd forintos kerettel. Az iskolapadból a munkaerőpiac­ra lépünk...- De milyen ez az iskolapad? Az oktatás színvonalának növelé­sét a gazdasági fejlődéshez szük­séges humán erőforrások megte­remtésének igénye mellett rend­kívül aktuálissá teszi a tény: a la­kosság végzettségi viszonyait te­kintve régiónk a többiekhez ké­pest két fontos mutatót tekintve is az utolsó helyen áll. Hiába itt az autópálya, jönné­nek is már a befektetők, de meg­torpannak: hohó, hol a megfe­lelően képzett, kellő létszámú munkaerő?! Épp ezzel összhangban milyen cé­lú pályázati kiírások várhatók?- Támogatjuk például az okta­tási-nevelési intézmények infra­strukturális fejlesztésének kereté­ben az épületek, a diákotthonok, kollégiumok felújítását, kor­szerűsítését, közoktatási-nevelési intézmények szabadidős program­jainak, foglalkozásainak le­hetőségét biztosító épületek, te­rek építését, megújítását. (Új köz­oktatási intézmény létesítése csak különösen indokolt esetben való­sulhat meg.) Az ilyen célra szóló régiós pá­lyázati keret meghaladja a 12 mil­liárd forintot. A régió mi vagyunk, tehát mondunk le senkiről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents