Kelet Magyarország, 2007. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-25 / 172. szám
2007. július 25., szerda KIÜT UTAZÓ /8 Az óvilág vége. Cabo da Roca a kontinens legnyugatibb pontja. Száznegyvenöt méter magasan emelkedik ki az a szikla a tengerből, amelyik az óvilág végét jelképezi. (Fotó: Nagy István Attila) Fatima, a zarándokhely Nyíregyháza (KM) - Fatima, a világ legnagyobb Mária-kegyhelyeinek egyike. Eredete visszanyúlik az első világháború idejére. Ez a szörnyű világégés rettenetes szenvedéseket zúdított az emberiségre. Kinyilvánult benne az emberiség komoly bűnössége. 1916. május 13- tól 1917. október 13-ig, először három alkalommal angyal-jelenés, majd hat alkalommal a Boldogságos Szűzanya megjelenése nyomán alakult világméretű kegyhellyé, az eredetileg meglehetősen kietlen portugáliai ’Cova d’Iria (az Iriai-völgy). Három egyszerű kis pásztorgyereknek, Santos Lucia-nak, (10 éves), s két unokatestvérének, Mártó Ferenc (9 éves) és Jácinténak (7 éves) megjelent a béke angyala, és imára buzdította őket, majd mint Portugália őrzőangyala az áldozatra buzdította őket. A Szent Szűz először 1917. május 13-án jelent meg a „Béke Völgyében” és a rózsafüzér imádkozását kérte a gyermekektől, valamint azt, hogy 6 hónapon át ugyanezen időben jöjjenek el hozzá. A Szűzanya imádságot, áldozatot, engesztelést kért tőlük. Mivel egyre nagyobb lett a fatimai jelenések híre, s a hívek egyre nagyobb tömege gyűlt össze, de a szabadgondolkodók is keményen működésbe léptek, és hatalmas ellenpropagandába kezdtek, sőt, a gyermekeket és családjaikat súlyosan megfenyegették, a Szentszűz megígérte nekik az égi eredetét bizonyító nagy eseményt. A fatimai jelenések folytatása 1925. XII. 10- én a ponteverdai jelenés, mely az elsőszombati ájtatosságot kérte, majd az 1929. VI. 13-ai, mely Oroszország felajánlásáét kérte a Szeplőtelen Szívnek. - Ezt a felajánlást 1942. X. 31-én XII. Pius pápa végezte el - 1964. IX. 21-én II. János Pál pápa a római Szt. Péter téren a fatimai kegyszobor előtt a világ püspökeivel ismételte meg úgy, amint a Szűzanya kérte. 1918-ban megépült a kis kápolna. 1920. VI. 13-án került be a mai kegyszobor. 1924-ben a völgyben lelkigyakorlatos házat és kórházat építettek. 1928-ban megkezdték a hatalmas bazilika építését, majd 1951-ben kialakították a szentély előtti nagy teret. A bűnbocsánatért ma is könyörögni kell (Fotó: Nagy István Attila) j A spanyolok szeretik az életet Egyetlen kávézóban vagy étteremben sem mutattak ránk, amikor a mosdóba nyomultunk. Nagy István Attila ______________ nagyia@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Jól tették a céhlegények, hogy a mestervizsgájuk előtt a nyakukba vették Nyugat-Európát azért, hogy elsajátítsák a legfrissebb ismereteket. Odakint aztán nemcsak a szakma legújabb eredményeit ismerték meg, hanem egy új kultúrába is belecseppentek. Kialakulhatott bennük egy másfajta viszonyítási alap, amely otthoni magatartásukat, értékrendjüket is befolyásolta. Napjainkban is sokan elindulnak Nyugat-Európába. A jól felszerelt kórházból a szegények kórházába helyettesítő orvosnak, a diplomás fiatal lány bébiszitter lesz, a szakmunkás pedig kiszolgáltatott helyzetben lévő segédmunkás is lehet. „Hol lehet altiszt, azt kutatja”- írta hatvan évvel ezelőtt József Attila. Bárhol jobb, mint itthon, valahogy így hangzik a sommás értékítélet. Lehetetlen publicisztikai indulat nélkül hozzákezdeni egy rövid beszámolóhoz, amelyben Spanyolországot ajánlom az olvasók figyelmébe. Magyarországon gyakran lobognak a zászlók. Azért, mert magyarok vagyunk, s mert mi vagyunk a legkülönbek. Hiszen magyarok vagyunk. Két hétig jártuk Spanyolország és Portugália városait, éjfél előtt ritkán kerültünk ágyba, hiszen a szieszta ilyenkor mutatta meg a lényegét és a Flamenco táncos KAI A spanyol barokk számos jellegzetessége látható Sevillában Is hangulatát. De soha egyetlen városban, egyetlen kávézóban vagy étteremben sem mutattak ránk, mielőtt a mosdóba nyomultunk volna, hogy: először a fogyasztás, aztán a mosdó. Mindenütt tisztaság volt, kézszárító, papír, folyékony szappan, kulturált környezet, légkondicionáló. Amikor két hét után átléptük a magyar határt, a koszos mosdó ajtajára ki volt írva, hogy 80 forint vagy 50 cent. Papír nuku, folyékony szappan, szárító nincs. Bűz és kosz igen. Nagyjából egész mentalitásunkat jellemzi ez a helyzet: elvárjuk a pénzt, de nem akarunk szolgáltatni érte. Kell a magas fizetés, de lehetőleg minél kevesebb munkát kelljen végezni érte. Bátran szemetelj! Legendaszámba megy, hogy a madridi kávézó pincére megkér, hogy ne a szemetesbe dobd a szalvétát vagy más szemetet, hanem a földre, hiszen azt jelzi, hogy ott sok a vendég. Igaz, reggelre patyolattisztaság mindenütt! Vannak, akiknek az a dolguk, hogy tisztaság legyen. És csodák csodája megtörténik. Régen Spanyolország több idegen hódító, köztük a föníciaiak és a rómaiak érdeklődését is felkeltette. A középkorban nagy részét a mórok irányították, akik a 8. században érkeztek Észak-Afrikából. A keresztény csapatok a 15. században hódították vissza és egyesítették az országot. Számos uralkodó igyekezett Spanyolországot kulturális egységgé kovácsolni, de sikertelenül. A legtöbb tartomány megőrizte nemzeti öntudatát. A baszkok és a katalánok legtöbbje nem tartja magát spanyolnak. Bár Madrid a névleges főváros, Barcelona, Ka- talónia legnagyobb városa erős riválisa mind kereskedelemben, mind művészetben és sportban. Ezt a sokszínű országot az élet szeretete és a szórakozás utáni vágy teszi egységessé. A spanyolok ugyanannyi energiát fordítanak az élet örömeire, mint a munkára. Sok helyen az emberek ma is elindulnak esti sétára, ilyenkor az utcák zsúfolásig megtelnek. Az ebéd és a vacsora is jobban esik társaságban, nem véletlen, hogy az egy főre jutó bárok és éttermek száma itt a legnagyobb. kmf/ppeír.szon.hu •Spanyolország. Általános információk az országról. (PDF, 39 kB) Amiért mindenki vállalja Miért vállalja az utazó a nyári hőséget, a negyven fok közeli kánikulát? Aki nem valamelyik tengerparton csobban a vízbe, az leginkább a felsorolhatatlan történelmi és művészeti gazdagság kedvéért vállalja az utazást. Jelen van itt a román, a mór, a gótikus, a reneszánsz, a barokk, a modern stílus. El Greco és Murillo, Goya, Joan Miro és Salvador Dali. Lope de Vega és Cervantes vagy Garcia Lorca. Itt vannak a rómaiak és a vizigótok, a mórok, a Franco-korszak számos emléke. Áthatja a lelkeket a flamenco és a spanyol bor. Az éjszakák olykor fülledt mámora. S az útra készülőnek a fülében muzsikál Babits Mihály néhány sora: „Tarka himü rét / Tört árnyat nyújt a minaret, / Bús donna barna balkonon / mereng a bíbor alkonyon.” Hegyek között, völgyek között Kraljevica, az Adria egyik gyöngyszeme (Fotó: Orosz Attila) Aki tengerre és kellemes időre vágyik, annak Horvátország szinte kötelező úti cél. Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - Aki tudja, mire számíthat, azt biztosan nem érik kellemetlen meglepetések Horvátországban. így voltunk ezzel mi is: nem háborogtunk sem a köves part, sem a forróság miatt, ellenben örültünk a klímás apartmannak, a helyes kis városoknak, a finom vacsoráknak és az üdítő tengervíznek. Bár az utazás előtt szinte semmit sem tudtunk Kraljevicáról, utólag büszkén húzhatjuk ki magunkat: jól választottunk. Nincs túl messze - autóval, a dugókat is beleszámítva nyolc óra -, a környék számos látnivalóval büszkélkedik, és persze maga az üdülőhely is kellemes. A legszebb panoráma a mi ablakunk kiváltsága volt, így, bár jó magasra kellett másznunk érte, mindenképpen megérte. A Krk szigetére vezető híd - mellesleg építészeti remekmű - balról a végtelen tenger, jobbról a Szent Márk-sziget pedig középről ötlött a szemünkbe, de az is igaz, az ablakban csak keveset álldogáltunk. Inkább a hűs habokat választottuk, vagy a part menti kártyázást, ha pedig már nagyon mehetnékünk volt, megnéztük Rijekát - tündén hely, mindenkinek ajánlott -, a plitvicei tavakat - negyven fokban ne induljanak el, egyébként pedig kihagyhatatlan csoda -, vagy Velencét - de ez utóbbi már egy másik történet. SZLOVÉNIA Szlovénia nemcsak a legfiatalabb, hanem a legkisebb európai államok egyike is, területe: 20 273 km2. Fővárosa Ljubljana, fizetőeszköze az euró. Kétmillió lakosa van, a hivatalos nyelv a szlovén. A lakosság közel 90%-a szlovén nemzetiségű. Őshonos nemzetiségi közösségnek számít a tengermelléken élő olasz, és az ország északkeleti részében élő magyar közösség: jogaik alkotmányos védelmet élveznek. További etnikai csoportok, amelyek többnyire a második világháború után, gazdasági migráció során kerültek az országba a horvátok, a szerbek, a mohamedánok, a jugoszlávok, a macedónok, a crna goraiak és az albánok. A lakosság többsége római katolikus vallású; Szlovéniában viszont további harminc bejegyzett vallási közösség is működik. Szlovénia az Alpok és az Adriai-tenger között terül el, Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal határos. Területének felét erdők fedik, Európában csak Finnországnak és Svédországnak van több erdeje. Az ország északnyugati részét az Alpok uralják, a legmagasabb csúcs a Triglav (2864 m). Kö- zép-Európából a szlovén tengerpart felé utazva áthaladunk a szlovén karsztvidéken, amely Európa legszebb földalatti galériáit rejti magában.
