Kelet Magyarország, 2007. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-11 / 160. szám

2007. július 11., szerda EGÉSZSÉGÜNK /16 A vitézi daljáték sikere máig töretlen (Fotó: Balázs Attila) János vitéz a Szabadtérin Nyíregyháza (KM) - Tavaly nyáron mu­tatta be először, s az évadban közel félszáz- szor játszotta már színpadon a János vitéz című daljátékot a Mandala Dalszínház. Jú­lius 11-én, 12-én és 13-án 20 óra 30 perctől a Mandala Nyár programcsokrában újra megelevenedik a Petőfi, Kacsóh, Bakonyi és Heltai nevéhez fűződő kosztümös produkció. A János vitéz igazi magyar remekmű, amely több mint egy évszázad elteltével sem veszí­tett értékéből, sikere máig töretlen. Az előadás helyszíne a nyíregyházi szabadtéri színpad, esőnap: július 14-15. KIÚT kmf/'ppe/r.szon.hu • Mandala Nyár. A Mandala Nyár előadásainak ütemterve letölthe­tő. (PDF, 51 kB) Hiteltelenség Bizonyára mindenkinek ismerős az a jelen­ség, amikor a szórólapok, reklámanyagok tömkelegével untatják, illetve bosszantja a lakosságot egy-egy kereskedelmi cég, illetve nagyáruház. Mégis ez még a kisebb baj, a nagyobb, hogy amikor valaki elhiszi ezeket, s elmegy az üzletbe, bizony nagy a csalódás. Vagy úgy tesznek, „sajnos már elfogyott”, esetleg „még nem érkezett meg”, netán nem is tudnak róla helyben. Sokszor tapasztalom, hogy belépve megkérdezik a vevőt, hogy miben segíthetnek. Nos, a legnagyobb segít­ség az lenne nekünk, vásárlóknak, ha a szórólapok hitelesek lennének. Azt mondják: „a jó bornak nem kell cégér!”. Ha egy üzlet jól megy, van bőven áruválaszték, kedvesek, figyelmesek az eladók, úgy is bemegy a vevő, reklám nélkül is. Ha pedig úgy dönt, hogy ebbe a boltba be nem teszi a lábát, hiába a reklámok tömkelegé! Szabó Lajos A kérelmet benyújtó munkáltatókra vonatkozó létszámadatok összesen* Az összes foglalkoztatott havi átlagos statisztikai létszáma: _________45 576 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók hathavi átlagos statisztikai lét­száma;____________________________________________________________34 352 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók tényleges létszáma: (a kére­lem benyújtása előtti hónapban) 38 890 fő Az akkreditált székhelyek és telephelyek létszámadatai* ____________________ Az összes foglalkoztatott hathavi átlagos statisztikai létszáma: 31 485 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók hat havi átlagos statisztikai létszáma: _________________________________________________________23 921 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók tényleges létszáma: (fő, a ké­relem benyújtása előtti hónapban) 26 616 fő Az akkreditált célszervezetek székhelyeinek és telephelyeinek létszámadatai* Az összes foglalkoztatott hathavi statisztikai átlaga:________________24 752 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók hathavi átlagos statisztikai lét­száma; ____________________________________________________________21 577 fő A megváltozott munkaképességű munkavállalók tényleges létszáma: (a kére­lem benyújtása előtti hónapban) 24 238 fő * a létszámadatok folyamatosan változók Újra dolgozni 2. (A sokakat érintő téma el­ső részét tegnapi számunk­ban közöltük, íme a folyta­tás. - a szerk.) A foglalkoztatás elősegíté­séről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, 1991. évi IV. törvény felhatalmazása alapján kiadott 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet az akk- reditációs eljárás lefolytatá­sára a Foglalkoztatási Hiva­talt (2007. január 1-je óta Foglalkoztatási és Szociális Hivatal) jelölte meg. Az Akkreditációs Iroda A hivatal e célból létreho­zott egy elkülönített szerve­zeti egységet, az Akkreditá­ciós Irodát. Az iroda eljárá­sa során a kizáró okok fenn­állását, a követelményrend­szer formai és tartalmi ele­meit vizsgálja. A munka­helyi követelményeket hely­színi szemlével - sok esetben szakértő bevonásával - ellen­őrzi. A tanúsítvány kiadásá­ra vagy a kérelem megszün­tetésére vonatkozó javaslat a beadott iratanyag, a helyszí­ni szemle, illetve a szakértői vélemény alapján készül. Az elmúlt évben összesen 195 alap, 36 rehabilitációs, 146 kiemelt és 2 feltételes kérelem került elbírálásra. 218 tanúsítvány kiadására került sor, ez 767 székhelyet és telephelyet jelentett. A jogszabályban rögzített esetekben sor kerülhet a megszerzett tanúsítvány visszavonására is. Ezek az alábbiak lehetnek: A munkáltatónál történt változás esetén: változásbeje­lentés, ill. új eljárás iránti kérelem hiánya, a munkál­tató maga kérelmezi, a mun­káltató tevékenységét, illető­leg a rehabilitációs foglal­koztatást megszünteti, a ren­deletben előírt akkreditációs követelmények nem teljesül­nek, a védett foglalkoztató a létszámváltozást nem jelenti, illetve nem kér új akkreditá­ciós eljárást, az akkreditá­ciós tanúsítvány érvényessé­ge alatt kizáró körülmény következik be. 2005. novem­ber l.-december 31. között 80 esetben került sor az eljá­rás megszüntetésére, 35 eset­ben a foglalkoztató vonta vissza kérelmét, 45 esetben az eljárás során feltárt hiá­nyosságok miatt a hivatal szüntette meg az eljárást (mindez összesen 2981 fő megváltozott munkaképessé­gű személyt érintett, lásd.: táblázat). A legtöbb megváltozott munkaképességű foglalkozta­tott Szabocs-Szatmár-Bereg megyében dolgozik (mintegy 4281 fő), míg a legkevesebb Győr-Moson-Sopron megyé­ben (146 fő). A megyék több­ségében jellemzően 1500-2000 fő az érintett dolgozók szá­ma. Az adott időszakban 379 akkreditációs eljárás során összesen 58 szakértő állt rendelkezésre. A szakértői kirendelések 822 szakértői napot vettek igénybe, ez 850 telephely vizsgálatát jelen­tette. További 67 esetben az iroda munkatársai végeztek helyszíni szemlét. Helyszíni ellenőrzéssel A tanúsítvány kiadása után a minősített munkálta­tót további - a hivatkozott jogszabályokban meghatáro­zott - kötelezettségek terhe­lik. Az iroda munkatársai, illetve a kirendelt szakértők ezen feltételek teljesítéséről, valamint az akkreditációs követelményrendszer szemé­lyi és tárgyi feltételeinek fennállásáról helyszíni el­lenőrzéssel győződnek meg. A mai foglalkoztatáspoliti­ka súlyponti eleme - nem­zetközi és hazai szinten egyaránt - a megváltozott munkaképességű és fogya­tékkal élő munkavállalók emberi jogainak, esélyegyen­lőségének érvényesítése, fog­lalkoztatottság növelése. A komplex foglalkoztatási re­habilitációs rendszer kiépíté­se fokozatosan, lépcsőzetesen megvalósítandó szakmai feladat, amely a szociálpoli­tika több részterületét érinti (a támogatási rendszerek, a rokkantsági nyugdíj rend­szer, rokkantsági járadék el­látás, a rendszeres szociális járadék rendszer szabályai­nak átalakítását, az akkredi­táló intézményének kiter­jesztését stb.). A rendszer kiépítésének számos előnye van: a meg­változott munkaképességű emberek foglalkoztatottságá­nak, az adó- és járulékbevé­telek növekedése, passzív szociális ellátások összegé­nek csökkentése. Olyan ösz­tönzési rendszer alakul ki, amely javíthatja a fogyaték­kal élők érdekeltségét a munkavállalásban. Az iroda munkatársai a jogszabályok betartásával és betartatásával arra töreked­nek, hogy elősegítsék a meg­változott munkaképességű embertársaink munkába ál­lását, ezáltal társadalmi in­tegrációjuk növekedését, éle­tük minél szélesebb körű ki- teljesítését, mely egyben a munkáltatók és a társada­lom érdekeit is szolgálja. Krőzsel Károly Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Csökkenő gyógyszerárak, kevesebb orvos-beteg találkozás Átalakulóban az egészségbiztosítás Folytatódik az egészségügy reformja, a koalíciós pártok hosszú menetelésben eljutottak a megállapodásig, hogy mi­ként is alakuljon a biztosítási rendszer jövője. Az SZDSZ kiindulópontja, hogy versenyző magánbiztosítók garantálják a minőségi ellátást majd azzal kiegé­szítve mindezt, hogy maradjon meg az OEP, vitázott a szocialisták egybiztosí­tós elképzelésével, majd eljutottak a nagyobbrészt állami tulajdonban mara­dó, versenyző biztosítókig. Végül is valahol középen sikerült megállapodni, melynek mostantól csak nyertesei lesznek, összegezte véleményét dr. Horváth Ágnes, egy, a napokban megtartott sajtóbeszélgetésen, melyen szó volt a csökkenő gyógyszerárakról, a vizitdíjrendszer változásairól, valamint a dohányzás következményeiről, ame­lyek ma nagyon súlyos egészségügyi problémát jelentenek Magyarországon. Amiben a biztosítási rendszer átalakítá­sa nélkül is könnyű volt megegyezniük a kormánypártok képviselőinek, azok az elkerülheteüenül szükséges fejlesztések, amelyek érintik a kórházi, a járóbeteg­ellátást, és a nagyobb figyelmet érdemlő népegészségügyet. A szemléletváltást jel­zi, hogy a szűrések mellett az egészség- nevelés, az egészségtudatos magatartás is előtérbe kerül.- A közös pont, hogy Magyarországon mindenki legyen biztosított, olyan ala­pot jelentett a megállapodáshoz, amit mindenképpen meg akartunk tartani - szögezte le dr. Horváth Ágnes, majd így folytatta:- Kell a garancia, hogy senki se ma­radjon ellátás nélkül. Ma is működik ugyan a szolidaritási elv, de a hálapénz ezt nagyon torzítja, ez utóbbi szerepét szeretnénk csökkenteni, a szolidaritásét pedig erősíteni. Fontos továbbá, hogy a járulék mértéke sem változhat, ugyanennyiből kell kijönni, csak job­ban. Várható ugyanakkor, hogy bizo­nyos ellátások végre a helyükre kerül­nek. Ma már egy infúzió miatt nem kell kórházba menni, legyen az a járóbeteg­ellátás része. Tisztázódott az is, hogy a biztosítók gazdasági társaságként jöjje­nek létre, és az is, hogy több biztosító legyen, a köztulajdon mellett jelenjen meg a magán is. A fejkvóta kialakítása is nagyon egyszerű, ha elsőre nem is látszik annak...- Ami már biztos, a rendszer jövőre indul el egy nemzetközi pályázattal. Mit tudhatunk a feltételekről?- Része lesz ennek többek között, hogy a magánbiztosító vállalja: az ál­lammal közösen megalakítja a részvény- társaságot, tagokat toboroz, a piacon marad, informatikai, ellátásszervező rendszert, ügyfélirodát épít ki. Öt-nyolc közötti lesz a számuk, akik az alapítási engedély birtokában megkezdik a tagok toborzását. 2009 januárjában megszűnik az OEP és elindul az új biztosítási rend­szer, melybe olyan biztonsági szelep ke­rült, amely szerint akik nem választa­nak, területi alapon kerülnek valahová. Magyarországon ezzel egységes marad a társadalombiztosítás. A kockázatközös­ségi alap fizeti a fejkvótát a biztosítók­nak, ugyanakkor az államnál nagyon sok szabályozási és ellenőrző feladat marad meg. Valamennyi egészségpénz­tárnál, biztosítónál szabályozzuk, hogy mennyi lehet a profit és a reklámkölt­ség. Mint ahogy azt is, hogy amit befi­zetnek, abból állami garanciális alapot képezünk, ami a legvégső garanciát je­lenti veszteségek esetén. Valódi verseny­re számítunk, melynek nyertese az átalakuló, korszerűbb betegellátás lesz. Megszűnnek a volumenkorlátok és a vá­rólisták is rövidebbek lehetnek, kikü­szöbölhető lesz a hálapénz, amely a fel­mérések szerint a vizitdíjnak köszönhe­tően már most is csökkent. A pályázat kiírásakor arra is ügyelnie kell a ma­gyar államnak, hogy a tervben szereplő elvárások a beépített garanciák mellett meg is valósuljanak. Biztosítót egy év­ben egyszer lehet váltani, amit a bizto­sítottnak nem kell indokolnia, és ami ugyanígy fontos, egyik biztosító sem utasíthatja el a nála jelentkezőket. Az egészségügyi reform eddig meg­valósult elemei közül érdemes megem­líteni a gyógyszer- gazdaságossá­gi törvénynek köszönhető pozitív válto­zásokat. Ilyen például az is, hogy július elsejétől lép­tek életbe azok a gyógy­szerreferencia árak, melyek a március második felé­ben történt gyártói licit eredménye­ként alakul­tak ki. Ennek megfelelően 548 készítmény térítési díja csökkent. Emelt és kiemelt jogcímeken további 300 árcsökkenés érzékelhető. A tavalyi első negyedévvel való összehasonlítás­ban mérhetően 20 százalékkal csökkent a dobozforgalom. A legnagyobb mérté­kű csökkenés a kiemelt támogatási körben tapasztalható. A gyógyszer- kassza és a betegek megtakarításai ezek alapján milliárd forintokban mér­hetők. Dr. Horváth Ágnes a dohányzás ká­ros következményeiről szólva elmondta, hogy ma ez jelenti az egyik legsúlyo­sabb egészségügyi problémát. Elemzések szerint 19 percenként meghal egy honfi­társunk, naponta 77, évente pedig 28 ezer ember halálát lehet összefüggésbe hozni a dohányzással, ami a tüdőrák miatti halálozás 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, a légúti betegségekben bekövetkező halá­lozás 80-85 százalékáért, a szív- és ér­rendszeri halálozás 20-25 százalékáért felelős. A dohányosok aránya a fiatalko­rúak körében egyre inkább nő. Mivel a passzív dohányosok veszélyeztetettsége is igen nagy, a kormány szándéka az, hogy az uniós elveknek megfelelően visszaszorítsa a dohányzást, a nyilvá­nos, zárt helyeken teljes dohányzási ti­lalmat vezessen be. A vizitdíj bevezetése óta összegyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy hatmillió esetben problémamentes volt a vizitdíjfizetés, 20 százalékkal csök­kent az orvos-beteg találkozások száma, a háziorvosok átlagosan 186 ezer forint pluszbevételhez jutottak. Hasonlóan alakult ez a gyermekorvosi körzetekben is. Ami változott: a honvédség, a rendvédelmi szervek, a rend­őrség, határőrség, vám- és pénzügyőrség, a polgári védelem, a büntetés­végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat, a mentők a szolgálatukkal összefüg­gő intézkedések során szerzett sérülés, vagy betegség esetén mentesül­nek a vizitdíj megfizetése alól. Ugyanúgy azok a véradók, akik legalább 30 alkalommal adtak vért, valamint a 18 év felettiek, akik nappali alap- és középfokú iskolai oktatásban vesznek részt, ha az ellátást az iskola­egészségügyi szolgáltatás keretében veszik igénybe. A tartós betegség­ben szenvedők nemcsak a vizitdíj, hanem a kórházi napidíj fizetése alól is mentesülnek. Vizitdíjmentes a tüdőszűrés, a jogszabály által elrendelt or­vosszakértői vizsgálat és szakvéleményezés is. Drágult a betegúttól való el­térés, így ha valaki a beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást há­ziorvosi beutaló nélkül veszi igénybe, vagy nem a beutaló szerinti szolgál­tatónál veszi igénybe, 1000 forintot fizet. A beutaló nélkül igénybe vett ellátásnál az emelt összegű vizitdíj fizetése vonatkozik a 18 éven aluliak­ra - ez náluk csak augusztus elsejével lép hatályba -, a rendvédelmi szer­vek dolgozóira, a véradókra, a hajléktalanokra is. Fontos politikai keretmegállapodás született az egészségbiztosítási rend­szer megújításáról a koalíciós pártok között, valamint arról, hogy folyta­tódik a reform.- Miben is állapodott meg az MSZP és az SZDSZ?- Egységes marad a társadalombiztosítás, de ezen belül a lakossággal, - a kiegészítő ajánlatokkal, jobb szervezéssel és a szolgáltatók ésszerű ke­retek közötti versenyeztetésével - a biztosítottak kegyét kereső pénztárak állnak majd kapcsolatban, és ami lényeges: továbbra is érvényesül a szo­lidaritás. Mindenki azonos elv szerint fizet, jövedelmének arányában, és garantált csomagként - egészségi állapota szerinti szükségleteinek meg­felelően - ugyanazt kapja. A pénztárakba a magántőke is befektethet azért, hogy előmozdítsa racio­nális, átlátható működésüket. A magánbefektetők nem lehetnek több­ségben, nehogy profitszempontjaik túl erősen jelenjenek meg. Még szá­mos részkérdést kell illő szakmai alázattal tisztázni. Például azt, hogyan csökkenjenek a területi finanszírozási egyenlőtlenségek, vagy milyen le­gyen a kiegészítő biztosítási kínálat szabályozása annak érdekében, hogy az alapszolgáltatások nyújtása ne kerüljön veszélybe. A szükséges törvény- javaslatokat az egészségügyi és a pénzügyminiszter a kormánypárti frak­ciók szakértőivel együttműködve készítik el azért, hogy azok ősszel be­nyújthatók legyenek az Országgyűlésnek - mondta Kökény Mihály, az Or­szággyűlés egészségügyi bizottságának elnöke. HIRDETÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents