Kelet Magyarország, 2007. július (64. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-11 / 160. szám

2007. július 11., szerda UTAZÓ /9 A dubai nyílt sakkverseny eredményhirdetésén, jobbról Mohammed, a helyi sakk-klub titkára (Fotó: Kolodzey Tamás) Mohammed Ali, a sofőr Miskolc (ÉM - K. T.) - Egyesült Arab Emírségek, Dubai... Amikor az ottani sakk­klub vezetői felajánlották, legyek a vendé­gük, nyomban igent mondtam. Elvégre a mesés gazdagságáról híres sejkséget a világ „nyolcadik” csodájaként is emlegetik. A csaknem hatórás repülőút végén, a kiszállás­kor ért az első meglepetés. Mohammed Ali Al-Maghawry, a Dubai Sakk Klub egyiptomi születésű titkára közölte: nyolc napig ő lesz a sofőröm, a nap huszonnégy órájában Dubaitól Abu Dhabiig oda megyünk, ahová csak kérem. Megköszöntem, megöleltem, s így feleltem: oké. Akkor még nem tudtam, mire vállalko­zom. Másnap, a délelőtti reggeli után Mohammed előállt, ismerkedjek meg a vá­rossal. Amikor kiléptem az ötcsillagos Princes Hotel főportáján, csaknem elájultam. A hőmérő 52 fokot mutatott! Derék idegen- vezetőm gyakran állt meg, ezt is látni kell közelről, meg azt is, mondta nevetve. Sötéte­déskor értünk vissza. A légkondicionált szál­loda halijában ültünk le, majd kissé félve közöltem vele: rendben, holnap is mehetünk, de csak naplemente után. így történt. Mindig nyolckor vacsoráz­tunk, tízig pihentünk, majd rendre megszó­lalt a telefon. Mohammed előállt, beültem és hajnali négyig jártuk Dubait és környékét. Udvariasságból a sakk-klub nagyhatalmú (és természetesen nagyon gazdag) elnökénél kezdtük a vizitet. Persze mindig teáztunk is, aztán az éjszakai fürdőzés sem maradt el so­ha. Tehettük, a Perzsa-öböl vize 32 fokos volt. Az utat, amíg élek, nem felejtem el. Aki teheti, válassza Dubait! De az arra vetődők- nek azt tanácsolom, napközben szállodai szobájukban csücsüljenek. A fokozottan védett Szent Ist­ván-barlang bejárata Lillafüreden, a Pa­lota Szállótól ötszáz méterre található. Járatainak hossza 1043 méter, függőle­ges kiterjedése 94 méter. A bemutatott szakasz hossza 230 méter. A barlangot különleges, látványos oldásformák mel­lett gyönyörű cseppkőképződmények te­szik feledhetetlen élménnyé. (Fotó: amatőr) Sopronba az Alpok is csábít M A Szentháromság-szobor Sopronban, a háttérben a Tűztorony (Fotó: a szerző) ■ Nem a gyönyörű óváros, nem az utcák, nem is a kastélyok ha­tottak rám leginkább. Sopron (KM - P. V.) - Azt már régóta tudom, hogy Sop­ron és környéke gyönyörű vi­dék. Mivel a környéken a hegy és erdő mellett van tó és fürdő is, az itt szerzett élmé­nyek versenybe szállhatnak a külföldiekkel. Nyíregyházáról autóval öt óra alatt el lehet jutni Sopron­ba, autópályán Polgártól Győ­rig haladhatunk. Kiváló szál­láshelyek várják a vendégeket a környéken, mindenféle tí­pus és kategória között válo­gathatunk. Ha már van hol le­hajtanunk a fejünket, a prog­ramokon is elgondolkodha­tunk. A legcélszerűbb, ha dél­előtt egy közeli településre ki­rándulunk, majd az estebéd után magával a soproni bel­várossal ismerkedünk. Számomra az első nap él­ményei felülmúlhatatlanok voltak. Noha Nagycenk so­káig versenyben maradt a legemlékezetesebb látnivalók közötti versenyben, ám ahhoz újra el kell mennem a kas­télyhoz, hogy belülről is ala­posan szemügyre vehessem a Széchenyiek lakhelyét. Bizto­san „defektes vagyok kicsit, de nálam a határ melletti tör­ténelmi múltidézés, pestiesen (nyíregyháziasan) szólva min­dent vitt. Ez volt a Páneuró­pai Piknik helyszíne, azóta emléket állítottak az 1989-es kora őszi események memen- tójaként. Izgalmas piknik volt Sopronban a határ mentén vasfüggönyt húztak fel. 1988-1989 fordulóján az akko­ri belügyminiszter a jelzőbe­rendezés leszerelését indítvá­nyozta, amit a Politikai Bi­zottság elfogadott. Kikapcsol­ták az elektromos jelzőberen­dezést. 1989. június 27-én ün­nepélyesen átvágták a vasfüg­gönyt, melynek bontása már nagy ütemben haladt. A mun­ka befejezésének határideje 1991. január 1. volt. Mészáros Ferenc debreceni - később soproni - lakos fejében fogant meg a Páneurópai Piknik öt­lete. Habsburg Ottó egy elő­adásán a berlini falról, vala­mint a vasfüggönyről szólt. Mészáros Ferenc úgy vélte, hogy a beszélgetést Magyaror­szág ausztriai határán kelle­ne folytatni, ahol a tényleges kmtippek.szon.hu •Sopron. További érdekességek a városról, letölthető (PDF, 45 KB) határvonalon tüzet rakva, sza­lonnát sütnének egy piknik keretében úgy, hogy a vendé­gek egy része Ausztriában, a másik része Magyarországon ül - demonstrálva az egyes kelet-európai országok nyuga­ti határain uralkodó állapotok különbözőségét. Szándékaik szerint a helyszínen ideiglene­sen megnyílhatott a magyar­osztrák határ, ahol egy lista alapján átengedtek volna em­bereket. Számolatlanul érkeztek az esemény ötletét támogató le­velek. Egymás után jelentkez­tek a nyugati tv-társaságok, egymásnak adták a kilincset a stábok. A hivatalos program 1989. augusztus 19-én 14.00 órakor kezdődött nemzetközi sajtótájékoztatóval, melynek végét váratlan esemény zavar­ta meg. A várt delegáció he­lyett egy nagy gyalogoscsapat érkezett, egy NDK-s csoport. Ausztriába kívántak távozni. Utánuk csapatosan, vagy csa­ládonként, de egyesével is fo­lyamatosan érkeztek a határ­átkelőhöz a kelet-németek. A menekültek a magyar határ­őröket megkerülve - majd­nem fellökve - özönlöttek át a határon. A szomszédos oszt­rák település polgármestere a hírek hallatán a határra sie­tett. Látva a történteket, a községében minden panziót, vendéglőt felhívott, és szál­lást, ételt, italt kért a mene­kültek részére. Aki el akart menekülni a szocializmusból egy jobb élet reményében a vasfüggönyön túlra és akkor ott volt Sopronban, pillanatok alatt szakított addigi életével. Az eseményekre egy fotós tab­lósorozat emlékeztet ma is a helyszínen, ami megrendítő. Megrendítő a félelem az ar­cokon, az öröm, az egymást szorító kezek a képeken, a gyermekeiket kereső anyák látványa, az egymást fellökő emberek rohama, az erdőben hátrahagyott kelet-európai au­tók tucatjai. Számomra ez volt a legemlékezetesebb. Régi mozdonyok Persze van sok minden más is Sopronban. A történelem­leckén túl az itt kezdődő Al­pok csábít. Kiépített sétaútvo­nalak várják a túrázókat, több kilátóból lehet megtekinteni a gyönyörű panorámát, a sógo­rok határközeli falvait, a majd' 2000 méteres Schnee­berg csúcsát. A Soprontól 25 kilométernyire lévő Fertődön az Esterházy-kastély kínál programot. A várostól 10 perc­nyi autóútra található Balf csobogójához rendszeresen za­rándokolnak a gyógyulni vá­gyók. A főleg ivókúrára kitű­nő vízből tucatnyi flakonnal visznek haza az érkezők. A mintegy 15 km-re lévő Nagy- cenken áll a Széchenyi-kas- tély, melynek parkja önmagá­ban is remek kikapcsolódást nyújt. Pihentető a séta a ro­mantikus ösvényeken, a szé­pen gondozott növények kö­zött. A kastéllyal szemközt ta­lálható múzeum a vasút tör­ténetét dolgozza fel. A szabad­ban megtekinthetők a régi mozdonyok is. Találkozzunk a Tűztoronynál! Aki Sopronban jár, feltét­lenül ugorjon át Bécsbe. A történelmi város megannyi látnivalóját felsorolni is ne­héz lenne. De ha múzeum­ra, kastélyra egyáltalán nem vágyunk, akkor csak egy séta kedvéért, vagy egy fagyiért ruccanjunk át a másfél órányi autóútra lé­vő fővárosba. A Fertő-tó fürdőzésre csábít, a belvá­ros hangulatos esti sétákra hív, ja fiatalokat zenei fesz­tiválok csalogatják minden évben. Érdemes ellátogatni tehát a nyugati határszélre, mert Sopronban minden van. Erdő, víz, történelem, napfény és pihenés. No meg persze még megannyi látni­való... Találkozzunk a Tűzto­ronynál! Óh Balaton, te drága tenger! ■ Látni, érezni kell a vi­zet, megkóstolni az ét­termi kínálatot, majd le­öblíteni balatoni borral. Nyíregyháza (KM - S. B.) - Balaton. A magyar tenger. A hatvanas, hetvenes években nyaralásaink netovábbja volt, ha eljutottunk a Balatonra. Az­tán kicsit megfeledkeztünk ró­la, s néhány éve ismét kedvelt üdülőhelyünk lett. Ez a Bala­ton már rég nem az a Balaton, amelyiknek még nagyon sokan gondolják. Még ha kicsi is, még ha olykor savanyú is, de ez a mienk. Ez a magyar ten­ger. Elég csak végigautózni a tó körül, sétálni a településeken, rögtön feltűnik: ez egy fiatal, kicsinosított, újjászületett Ba­laton. Virágosak a települések, valamennyin megújultak a strandok, tisztítják a mosdó­kat, a vendéglátóhelyek kívá­natosak, zöldek a sétányok és gyermekbarátok lettek a ját­szóterek. Úgy látszik, a vendég­látósok is rájöttek: csak így le­het megfogni a vendégeket, s nem az egy szezon alatti meg­gazdagodás vezérli őket. Elő- és utószezon Talán most már jobb kedv­vel, s nem kifosztott pénztár­cával indulnak haza a nyara­lás végén a Balaton szerelme­sei. Úgy tűnik, igazi szakembe­rek, lokálpatrióták, hosszú táv­ra gondolkozók vették a kezük­be a hoteleket, kávézókat, ét­termeket. Mondják, akik ott jártak, öröm beülni egy ilyen helyre. A kiszolgálás elsőosztá­lyú, az adagok nagyok, s nem akarják mindenáron átvágni az éhes nyaralókat fizetéskor. Ma már nem két hónapos a Balaton. Egyre növekszik az elő- és utószezon szerepe, s az egész évben nyitva tartó well­ness-, konferenciaszállodáknak köszönhetően januártól decem­berig tart a szezon. De marad­junk a nyárnál. Nincs annál fantasztikusabb érzés, mint ki­menni a vízre egy csónakkal, egy vitorlással, miközben ar­cunkba fújja a szél a vízcsep- peket, látni a Tihanyi-félszige­tet, Badacsony lankáit, miköz­ben még lubickolhatunk is a tó tiszta, kék vizében. De nem is írni kell erről, látni, érezni kell a vizet, megkóstolni az ét­termi kínálatot, majd leöblíte­ni az ételt jóféle balatoni bor­ral, és pihenni, kirándulni, fel­töltődni energiával. Ezt kínál­ja a Balaton, ezt adja az oda ér­kezőnek. Vitorlázni kiválóan alkalmas a Balaton. (Fotó: amatőr)

Next

/
Thumbnails
Contents