Kelet-Magyarország, 2007. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-24 / 70. szám

2007. március 24., szombat KÜLPOLITIKA ÉS DIPLOMÁCIA /16 kelet A schengeni egyezmény Aláírásának dátuma: 1990. június 19. - hatályba lépett 1995. március 26-án. A megállapodást erede­tileg az NSZK, Franciaország és a Benelux államok írták alá, még 1985-ben, amit öt évre rá kibővítet­tek. A cél a részt vevő államok közötti közös határokon gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszün­tetése volt. Az egyezmény részesévé vált a későb­biekben 23 EU-s ország, köztük Magyarország. A később aláírók nem váltak azonnal taggá is, ez többéves folyamat, így hazánk esetében is. „Schen­gen" egyébként az amszterdami szerződés révén vált utóbb az EU saját szabályozásának részévé. (Forrás: wikipedia.hu) Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: Külügyminisztérium (A grafika a Külügyminisztérium honlapján található lista alapján készült, amely lista csak a Magyarországgal vizummegállapodást kötött országokat tartalmazza.) Külső és belső határon át Budapest (ÉKN) - Mivel jár pontosan a schengeni egyezményhez-övezethez való csat­lakozása hazánknak? - kérdeztük a Határőr­ség szóvivőjétől. Tímár Zoltán válaszából először az derül ki: az olyan határszakasz, amely Magyarország és egy már eddig is „schengeni” állam között húzódott, az adott pillanattól „virtuálissá”, láthatatlanná válik. Ott a jövőben külföldre utazva megállás nél­kül hajthatunk keresztül, nem lesz sem útle­vél-, sem másfajta ellenőrzés. A szabad át­járhatóság a határ egész hosszára kiterjed. Ám a határok mint nemzetközi jogi objektu­mok fennmaradnak (a szóvivő egy groteszk példával érzékelteti: a határkő szuvenírként való hazavitele továbbra is tilos lesz!), és a határ őrizete szükség esetére, ideiglenesen (mondjuk, ha egy nemzetközi rablóbandát üldöz fél Európa) visszaállítható. Hőkamerákkal készülnek Budapest (ÉKN) - Magyarország határai­nak másik része schengeni „külső határrá” válik - az azon államokkal közös szakaszok, amelyek egyelőre kívül maradnak az öveze­ten. Ukrajna, Szerbia és Horvátország: az onnan érkezőknek már hazánkba lépve „schengeni” szigorúságú ellenőrzésen kell átesniük. (Románia esete sajátos, ott nem lesz változás.) Ezeken a külső határokon megnő az ellenőrzés kiterjedtsége, a határ­őrség már évek óta készül erre, képzi az állományt, speciális technikai eszközöket szerez be, hőkamerákat, lépésérzékelőket, terepjárókat. Csatlakozásunk percétől Ma­gyarország „Schengen külső határa”, itt kell megállítani (illegális bevándorlás, bűnözők), amit és akiket a schengeni államok nem szeretnének határaikon belül látni. Összeállításunk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült . Merre védi a sajtó szabadságát? Az OSCE konferenciáján: Christian Möller, Christiane Hardy, Arnaud Amouroux és Haraszti Miklós ■ Haraszti Miklóst ne­vezték ki ismét az EBESZ sajtószabadság-képvise­lőjévé. Mérő Miklós ________________ ekn@inform.hu Budapest (ÉKN) - Az EBESZ miniszteri tanácsának döntéséről Miguel Angel Moratinos spanyol külügymi­niszter, a szervezet soros el­nöke tájékoztatta az 56 tagor­szág képviselőit - adta hírül az MTI. A magyar ombuds­man ismételt kinevezése e posztra - egyéni szakmai munkásságának maradékta­lan elismerése mellett - a ma­gyar diplomáciai tevékenység újabb, markánsan megjelenő sikere is. ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): Az EBESZ-ben az európai or­szágok mellett ott van Ka­nada és az Egyesült Álla­mok is, de a közép-ázsiai öt ,,-sztán”: Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsi­kisztán, Kazahsztán és Türkmenisztán is. Tevé­kenységi köre tehát igen széles. Hol és milyen jel­lemző gondokat lát e vi­lágban, amikor sajtósza­badságról beszélünk? Haraszti Miklós: Az új, vagy újabb demokráciákban a füg­getlen sajtó adminisztratív korlátozását, a televízió ilyen vagy olyan úton való monopo- lizálását és az újságírók elle­ni gyilkos erőszak megtörését tartom a legjellegzetesebb saj­tószabadság-problémának. A régebbi demokráciákban pe­dig az ügyészeknek azt a tö­rekvését, hogy - a könnyebb utat keresve - úgy járnak a kiszivárogtatási ügyek végé­re, hogy az újságírókat he­lyezik vád alá titoksérté­sért, vagy azt, hogy tanúsko­dásra kényszerítik őket a for­rásaikról. ÉKN: Ez utóbbiakról az el­múlt időszakban nemegy­szer hazánkban is hallot­tunk. Haraszti Miklós: Sajnos igen. A kriminalizálás Magyaror­szágon is fellelhető. Jelenleg is folyik titoksértési per új­ságíró ellen. Az ilyen gondol­kodás és törvénykezés az új­ságírói tényfeltáró munka egyik legkomolyabb akadálya, mert veszélyezteti a közügyek félelemtől mentes megvitatá­sát. ÉKN: Mi a megoldás? Haraszti Miklós: A már rég elavult büntető törvények megváltoztatása, s ebbe ugyanúgy beletartozik a rá­galmazás dekriminalizálása, mint a „civil” titoksértésé is. Egy valódi demokráciában ugyanis a titoksértésért csak és kizárólag a kiszivárogtató hivatalnokok büntethetők. ÉKN: Mit tart eddigi mun­kája legjelentősebb sikeré­nek? Haraszti Miklós: Azt, hogy már hat országban, nevezete­sen Ukrajnában, Grúziában, Moldovában, Boszniában, Cip­ruson és Észtországban éppen a rágalmazás és a becsületsér­tés dekriminalizálása terén si­került áttörést elérnem. Nem­csak az történt, hogy ezekben az országokban ezeknek a cse­lekményeknek a szankcioná­lása átkerült a polgári jog te­rületére, és hogy számos más országban legalább a szabad­ságvesztést törölték a bünte­tési tételek közül, hanem az is, hogy az Európa Tanács is csatlakozott az álláspontom­hoz. Terry Davis főtitkár fel­szólította az ET összes tagor­szágát, hogy a rágalmazási és becsületsértési ügyeket he­lyezzék át a büntetőjogból a polgári jog illetékességi kö­rébe. ÉKN: Milyen feladatokat lát kinevezése új, elkövetkező szakaszában? Haraszti Miklós: A sajtósza­badság korlátozására kész erők új rohamainak megállí­tását. Azokét, akik mindig a biztonság, a béke vagy a mél­tóság védelmének az ürügyén próbálják korlátozni a szólás szabadságát, aminek minden esetben éppen a biztonság, a béke és a méltóság csorbulá­sa volna a vége. »rí rr A sajtószabadsággal foglalkozó EBESZ-szervezet az interneten: www.osce.org/fom NÉVJEGY Haraszti Miklós sajtószabadság-képviselő 1945-ben született. A budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegyetemen ta­nult filozófiát és irodalmat. 1976-ban a magyar demokratikus el­lenzéki mozgalom egyik alapítója volt. 1990 és 1994 között a Magyar Parla­ment képviselője, majd több egyetemen oktatott. Számos esszé és könyv szerzője Házas, két lánya van. Jövőre csatlakozunk a schengeni övezethez ■ Minden magyar kül­képviseleten lesz majd ujjlenyomat-olvasó be­rendezés is. Budapest (MTI) - Ma­gyarország 2008. január else­jén csatlakozhat a schengeni övezethez, a légiforgalomban a nyári menetrend kezdetén vezethetik be a rendszert. Ezt a héten jelentette be Horváth- né Fekszi Márta, a Külügymi­nisztérium államtitkára. A magyar csatlakozásról az unió bel- és igazságügy-minisztere­inek 2007. december eleji brüsszeli ülésén születhet döntés - mutatott rá a külügyi képviselő. Konzulokat képeznek A schengeni határokon be­lül teljesen megszűnik az el­Útlevél-ellenőrzés. Keleten meg­marad (illusztráció) lenőrzés a személyforgalom­ban, azokban az esetekben, ahol ellenőrzésre van szükség, valószínűleg növekszik majd a várakozási idő - mondta az államtitkár. Magyarország a felkészülés jegyében folyamatosan képzi a konzuli szolgálatot, egy-két hónapon belül pedig kész lesz az az informatikai rendszer, amellyel a strashourgi ellenőr­ző központhoz lehet csatlakoz­ni - mondta az államtitkár. Az előkészületek része egyebek mellett, hogy valamennyi ma­gyar külképviseletet ujjlenyo­mat-olvasóval szerelnek fel, várhatóan 2008 közepétől az új schengeni rendszer ugyanis megköveteli az ujjlenyomatvé­telt - tette hozzá. A csatlakozás után tovább­ra is vízummentesen utazhat­nak a horvátok Magyaror­szágra, a Szerbiából és Ukraj­nából érkezőknek azonban ki kell váltaniuk az okmányt, amiért fizetni is kell. A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a kötelező biztosítás, amely napi átlag 1-2 eurót le­het - tette hozzá. Az összeg visszafizetésére nincs lehető­ség - húzta alá az államtitkár. Csökkenthető Az Európai Unió és Ukraj­na közötti vízumegyezmény­nek köszönhetően az ukrán állampolgárok egy részének nem kell megfizetnie a beuta­zási engedély árát, ebbe a kör­be tartoznak egyebek mellett a fuvarozók, a nyugdíjasok, az iskolai csoportok és az újság­írók - húzta alá az államtit­kár. Horváthné Fekszi Márta hozzátette: a szerb-uniós ví- zummegállapodás e hónap vé­gére várható. ?* ...................... A vízum díja 35 euró lesz, ehhez jön még a köte­lező biztosítás, amely napi át­lag 1-2 euró. Horváthné Fekszi Márta A konzulok vizsgálni fogják a vízumdíj csökkentését egye­di, méltányossági alapon, egy magyarigazolvánnyal rendel­kezőnek jó esélye lehet a több­szöri beutazást lehetővé tévő vízum megszerzésére. A ma­gyar hatóságok alapvetően mindenkinek schengeni vízu­mot adnak majd ki, kivételes esetben kaphat valaki csak magyar beutazási engedélyt - mondta Horváthné Fekszi Márta. _____________________ kmtippek szon.hu •Dokumentum. A schengeni egyezmény szövege magyar nyelven (PDF, 399 kB) Csak útlevéllel Budapest (MTI) — A jelenlegi előírások alap­ján a horvát állampolgá­rok a schengeni csatlako­zás után nem léphetnek be Magyarországra sem személyi igazolvánnyal, csak útlevéllel, a magya­rok azonban továbbra is beutazhatnak ezzel az ok­mánnyal. Kishatárok mentén Budapest (MTI) - A kishatárforgalommal kapcsolatban Horváthné Fekszi Márta a többi között elmondta: a ter­vek szerint az 50 kilomé­teres sávon belül élhet­nek a kishatárforgalom adta lehetőségekkel a térségben élők, ez a kár­pátaljai magyarság 90 százaléka, a vajdasági magyarság kétharmada. A kishatárforgalmi iga­zolvánnyal többször beutazhatnának Magyar- országra a határokon túlról, ennek az ok­mánynak a díja 35 euró lenne. Haraszti Miklós EBESZ-képviselővel Vízum kell... ________ ...ha innen oda (a hazánkkal vízummegállapodást kötött országok közül azok, ahova magyar ál- lampolgárok vízummentesen csak diplo- JHP mata-, szolgálati vagy egyéb speciális út- '■'•w-—J ^ levéllel utazhatnak, magánútlevéllel nem) 1 Algéria 9 Kazahsztán 17 Seychelle-szigetek 2 Azerbajdzsán 10 Kína 18 Szváziföld 3 Fehéroroszország 11 Kirgizisztán 19 Tádzsikisztán 4 Ecuador 12 Kuba 20 Thaiföld 5 India 13 Laosz 21 Törökország 6 Irán 14 Mongólia 22 Türkmenisztán 7 Jemen 15 Oroszország 23 Üzbegisztán 8 Kambodzsa 16 Örményország 24 Vietnam 15 3 ^ 2311 14 21 22319 10 12 1 5 „ 7 20^24 4 17 18 ...ha onnan ide (a hazánkkal vízummegállapodást kötött \ országok közül azok, amelynek állampol­jL&z, ; | gárai hazánkba vízummentesen csak dip­........i iomata-, szolgálati vagy egyéb speciális út­levéllel utazhatnak, magánútlevéllel nem) 1 Albánia 15 Kazahsztán 28 Oroszország 2 Algéria 16 Kína 29 Örményország 3 Azerbajdzsán 17 Kirgizisztán 30 Peru 4 Fehéroroszország 18 Kolumbia 31 Seychelle-szigetek 5 Bosznia-Hercegovina 19 Kuba 32 Szerbia 6 Dél-Afrika 20 Laosz 33 Szváziföld 7 Ecuador 21 Macedónia 34 Tádzsikisztán 8 Fülöp-szigetek 22 Makaó 35 Thaiföld 9 Grúzia 23 Málta 36 Törökország 10 Hongkong 24 Maroldó 37 Tunézia 11 India 25 Moldova 38 Türkmenisztán 12 Irán 26 Mongólia 39 Ukrajna 13 Jemen 27 Montenegró 40 Üzbegisztán 14 Kambodzsa 41 Vietnam 4 28 » 24i7« ”38* 16 io 18 13 2° $18 7 30 31 * 33

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents