Kelet-Magyarország, 2007. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-08 / 57. szám

2007. március 8., csütörtök * o ft * * A a KÜLPOLITIKA ÉS DIPLOMÁCIA /4 DIPLOMÁCIAI LEXIKON A „Visegrádi Négyek" A Visegrádi Együttműködés, más néven visegrádi or­szágok, Visegrádi Négyek vagy V4-ek közé tartozik Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlová­kia. Az együttműködés célja ezen közép-európai or­szágok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekei­nek közös képviselete, lépéseinek összehangolása. Az egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Nagy Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A találkozó célja az volt, hogy elsimít­sák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműkö­désben állapodjanak meg az osztrák kereskedők el­lenében. Ennek az együttműködésnek a felújítása történt meg 1991. február 15-én, amikor a Visegrádi Nyilat­kozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Walesa, a Lengyel Köztár­saság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke aláírta. 1993-ban Csehszlovákia ket­tészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együtt­működés. (forrás: wikipedia.hu) KKI CT A Visegrádi Együttműködés hivatalos honlapja: www.viseg- ■7 .■**“,* radgroup.eu Hol mondható vélemény? Budapest (ÉKN) - A HVG hetilap online oldalán, a hvg.hu/kulugy.aspx címen hétről hétre a készülő külkapcsolati stratégia egy- egy területét elemzik szakértők, egyszersmind véleményezik az olvasók. Legutóbb a kulturá­lis kérdések voltak napirenden, az ehhez ér­kezett hozzászólások közül idézünk (a konk­rét téma megjelölésével, a hozzászólót a site- on általa megadott nickname-mel jelölve). KIRAGADOTT MONDATOK (A magyar kultúra szerepe Magyarország nemzetkö­zi kapcsolataiban) A magyar(országi) kultúra külföldi reprezentációja ne­hézkes, lassú és drága fenntartású intézményekhez van kötve. Kisebb, ügynökség jellegű irodák jobbak volnának, mint például New Yorkban. Plusz: tekintély- elvű is a kulturális reprezentáció. Nem a kultúra ak­tuális állását reprezentálja, hanem azt, amit a politika elismer. Kissé „gerontofil", az újnak nehezen ad teret. SIRA Mi az, hogy „magyar kultúra"? Itt New Yorkban van egy Magyar Kulturális Központ... teljes szerencsét­lenkedés és pénzkidobás az egész... koncerteket szerveznek, amelyeken 30 nyugdíjas vesz részt. Az összes magyar kulturális központot be kellene zárni. A kutyát sem érdekli itt a magyar kultúra... de egy jó zenekar, nagy név behozza a tömeget. Géza Magyar főkonzulátusok és konzuli hiva­talok a világban Ausztrália Canberra Konzuli hivatal (1) Gm: 17 Beale Crescent DEAKIN, ACT 2600 Előhívó: Í00M61M2) Telefon: 6282-2555, 6282-3226 Ügyelet: (00)-(61 M4)-3855-ó504 Fax:6285-3012 Konzul; Bozsík Béla E-mail: hungcbr@ozemall.com.au Honlap: www.matra.com.au/~hungemb Ügyfélfogadás: hétfő-péntek: 10.00-13.00 Konzuli kerület: Canberra, Új-Zéland, Csendes-óceáni szigetek Sydney Fökonzulátus (2) Cím: Suite 405, Edgediff Centre, 203-233 New South Head Road, Postai cím: P.O.Box 130,Edgecllff NSW 2027 SY Előhívó: (00)-(61)-(2) Telefon íhetfö-péntelc 10,00-15.00): 9328-7859.9328-7860 Ügyelet: (00)-(61 )-0417-299-016 Fax:9327-1829 Fökonzul: Papp József Konzul: Jancsi Zoltán E-niaíl: hunconsydifkum.hu Honlap: www.hunconsydney.com ; http://ww.mfa.gov.hu/cons/sydney Ügyfélfogadás: hétfó-szerda-péntek: 10.00-13.00 Konzuli kerület: New South Wales, Northen Territory, Queensland, South Australia,Tasmania, Victoria, Western Australia Földrészenként Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: wv2w.kulugyminiszterium.hu Összeállításunk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. ÉKN-INTERIÚ: A formálódó külpolitikai stratégiáról Ehhez mindenki hozzászólhat majd a műhelyviták tárgyát. A nyolc elemzést bemutat­juk az ország egyetemi váro­saiban, az összegzést pe­dig májusban, júniusban megvitatjuk a politikai, gazdasági, üzleti és a nem kor­mányzati szféra szer­Szombati Béla: A stratégiaalkotás során tekintélyes kutató- műhelyekre, kormányzati és nem kormányzati szakértőkre támaszkodunk ■ Elkezdődött a vita ha­zánk új külpolitikájának elveiről. A szaktárca vár­ja a hozzászólásokat. Mérő Miklós ekn@inform.hu Budapest (ÉKN) - „Több mint 15 év telt el azóta, hogy a magyar külpolitika a rend­szerváltást követően megfogal­mazta hármas - integrációs, szomszédkapcsolati, nemzetpo­litikai - prioritásrendszerét. Azóta beléptünk a NATO-ba, felvételt nyertünk az Európai Unióba. E tényezők egyrészt keretet és eszközöket adnak cselekvésünkhöz, másrészt kö­telezettségeket rónak ránk. S mert a vüág is és a közvetlen környezetünk is folyamatosan változik, szükségessé vált, hogy újrafogalmazzuk céljain­kat, törekvéseinket, ezek érvé­nyesítésének útjait, eszközeit.” E szavakkal indította útnak február közepén Göncz Kinga külügyminiszter azt az orszá­gos kiterjedésű, nagy nyilvá­nosságot átölelő munkát, melynek végeredményeként a Külügyminisztérium kialakít­ja hazánk jövőbeni külkapcso­lati stratégiáját. Erről beszél­gettünk Szombati Bélával, a Külügyminisztérium Külpoli­tikai Stratégiai Tervezői és In­formációs Főosztályának veze­tőjével. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): A miniszter asszony szerint ahhoz, hogy e stratégia hosszú távon is megállja a helyét, a véleményalkotói, javaslattevői munkába be kell vonni a társadalom legszélesebb rétegeit. Ho­gyan képzelik el ennek a gyakorlati megvalósítását? Szombati Béla: Úgy, hogy a stratégiaalkotás során egy­részt tekintélyes kutatóműhe­lyekre, kormányzati és nem kormányzati szakértőkre tá­maszkodunk, tőlük az egyes témákban helyzetelemzéseket, következtetéseket, tanulmá­nyokat és javaslatokat kér­tünk, másrészt ezekről nyüvá- nos vitát kezdeményezünk, amelyben a civü szervezetek, az egyes állampolgárok is részt vehetnek. ÉKN: Hol lesz a vitafórum? Szombati Béla: Már megvan, a világháló HVGOnline.hu független elektronikus újság oldalain, ahol megtalálható az új külkapcsolati stratégia nyolc fő kutatási témája, ol­vashatók a kutatók vitaanya­gainak összefoglalói, de hoz­záférhetők a teljes anyagok is. ÉKN: Melyek a fő témák? Szombati Béla: Magyarország biztonsági érdekei, azok érvé­nyesítésének lehetőségei; a vi­lággazdaság fejlődése és a ma­gyar alkalmazkodási kénysze­rek; a biztonság gazdasági vo­natkozásai, a mozgástér pers­pektívái; a sikeres EU-tagság stratégiai kérdései; Magyaror­szág szomszédsági kapcsolatai­nak jövője; nemzeti azonosság- tudat. Megújításának és fej­lesztésének feltételei, intéz­ményrendszere; a magyar kul­túra szerepe Magyarország nemzetközi politikai és gazda­sági kapcsolatainak fejlesztésé­ben; a külpolitikai stratégia kulturális és társadalompoliti­kai aspektusai című témák. 40-45 részanyag készül róluk, április közepéig ezek képezik vezeteivel. A kutatói és társa­dalmi viták után a külkapcso­lati stratégiát a Külügyminisz­térium munkatársai öntik vég­ső formájába, és a Kormány a Parlament elé terjeszti. ÉKN: Elképzelhető, hogy a parlamenti vita során e té­mában is összecsapnak majd a parlamenti pártok? Szombati Béla: Az előkészítő munkának célja, hogy annak folyamán minél több véle­mény, elemzés és nézőpont je­lenhessen meg, hogy ez idő alatt a politika és a társada­lom minden rétege között fel­tárjuk a lehetséges egyetérté­si pontokat, és az, hogy ezek­ből minél több legyen. Vagyis azt szeretnénk, hogy az egész stratégia konszenzus alapján szülessen meg, hogy miután nagy célokról van szó, meg­fogalmazásukkor hosszabb időre, több, egymást követő kormányzati ciklusra tervez­hessünk. Olyan külkapcsola­ti stratégiát szeretnénk alkot­ni, amely a szakemberek kol­lektív tudásából, a közügyek iránt érdeklődő polgárok egyetértésével, politikai hova­tartozástól függetlenül, mind­annyiunk érdekében születik. Véleményeket tallóztunk ■ Egyelőre mintha kerül­nék az állásfoglalást a politikusok a formálódó külügyi stratégiáról. Budapest (ÉKN) - A formá­lódó, vitára bocsátásra váró új magyar külpolitikai-kül­kapcsolati stratégia várható megítéléséről, az esetleges üt­köző álláspontokról próbál­tunk tájékozódni parlamenti körökben - mérsékelt siker­rel. Áttekintve az országgyű­lés külügyi bizottságának ak­tuális névsorát (az interneten: www.mkogy.hu ), három párt­ból találunk ott képviselőket. Három bizottsági tagot keres­tünk meg az elmúlt napok­ban, mind írásban (nyilvános parlamenti képviselői e-mail címeiken), mind közvetlenül (telefonon a frakcióirodákban vagy saját titkárságukon).' Az e-mailben feltett kérdé­sekre senkitől nem jött sem­milyen reakció. Telefonos ke­resésünkre a megtalált mun­katársak, titkárnők üzene­tünk továbbítását, visszahí­vást ígértek. Ezek sem váltak valóra lapzártánkig. A világhálón igen Jobb híján a parlamenti pártok saját világhálós hon­lapjain kutattunk idevágó uta­lások, azaz a készülő straté­giára vonatkozó megnyüvánu- lások után. Ilyet a közelmúlt­ból hosszas keresés után sem találtunk három párt eseté­ben. A magyar külpolitika jö­vőjére vonatkozó konkrét hír­adások csak a Fidesz és az MSZP weboldalain bukkan­nak fel, ha az ember rákeres a „külpolitika” szóra. Ezekből tallózunk az alábbiakban. MIIÉI kmf/ppek szon.hu • Dokumentum. Kik irányították a magyar diplomá­ciát? A külügyminiszterek listája, névsora 1848-tól máig: (forrás: kulugyminiszterium.hu) (PDF, 80 kB) KETTEN, UGYANARRÓL Németh Zsolt, Fidesz: Pártpolitikai, napi politikai és PR- megfontolások temették maguk alá az elmúlt öt évben a magyar külpolitikai gondolkodást. Üdvözöljük a beje­lentést, miszerint a kormányzat új külpolitikai koncep­ciót készít. Amennyiben a Külügyminisztérium részéről megkeresés érkezik, a Fidesz szívesen részt vesz a kon­cepcióalkotásban. Göncz Kinga már a harmadik szocia­lista külügyminiszter - Kovács Lászlót és Somogyi Ferencet követően - aki külpolitikai koncepciót alkot... Ezek az erőfeszítések elhaltak. További óvatosságra ad okot az is, hogy a kormány egyik pillanatról a másikra megszüntette a külpolitikai gondolkodás műhelyét, a Teleki László Intézetet. Végső soron ennek a külpolitikai koncepcióalkotásnak a legfőbb indítéka az, hogy Magyarország színtelen, szagtalan és jellegte­len. Sajnálatos, hogy pártpolitikai szempontok továbbra is meghatározóak a magyar külpolitikában, (forrás: www.fidesz.hu ) Szanyi Tibor, MSZP: Az MSZP Európai Integrációs Orszá­gos Tagozata üdvözli a kormány új magyar külpolitikai stratégia kidolgozására irányuló szándékát. A rendszer- váltás idején megfogalmazott külpolitikai célokat az ország lényegében elérte, azaz EU-, NATO- és szom­szédsági kapcsolataink rendezettek, azok karbantartása folyamatos. Az új célok tekintetében elsőrangú szerepet kell betöltsön az, hogy az EU-bővítési folyamat mindinkább érje el földrajzi lehetőségeinek végső határait, különös figyelemmel a Balkánra. Törekednünk kell arra, hogy az Egységes Belső Piac már középtávon zavartalanul működhessen, s nyugvópontra jusson az Európai Alapszerződés kérdése. Külpolitika nem következhet másból, mint belső igényeinkből, önképünkből. Egy új, sikeres Magyarország nyi­tott szellemiségre, a nagyvilág felé kitárulkozó gazdaságra és sokrétű együttműködésekre támaszkodva képes kiépülni, (forrás: www.mszp.hu ) Különös tekintettel a V4-re... ■ Milyen alapelvek és irányelvek mentén alakul a friss magyar külpoliti­kai stratégia? Budapest (ÉKN) - Ebben kértünk útmutatást a Külügy­minisztériumtól, amelynek munkatársa, Odze György vá­laszolt:- Számos országnak nincs pontosan megfogalmazott kül­politikai stratégiája, más nem­zetek úgy dolgoznak, hogy nem deklarálják a stratégiát, csak érvényesítik. A kanadai diplo­mácia például a globális kér­désekben kinyüvánított állás- foglalásait tekinti stratégiának. Magyarország esetében a rend­szerváltás után fogalmazták új­ra a „prioritásokat”: ez az eu­rópai szövetségi rendszerekhez történő csatlakozás, a térség­ben elfoglalt szerepünk megha­tározása és a határon túli ma­gyarság voltak. A NATO- és az EU-tagsággal az első tétel már teljesült, ma azt kell vizsgál­ni, hogy a nemzeti érdekek ér­vényesítése hogyan történhet sikerrel e keretek között, va­lamint a térség (különös tekin­tettel a V4-re, azaz a „Visegrá­di Négyekére) összefogásában müyen szerepe lehet Budapest­nek. Arról nem is beszélve, hogy a külügyminiszter asz- szony szándékosan beszél „kül­kapcsolati stratégiáról”, és ez fontos, hiszen ma a nemzetkör zi gazdasági és kulturális és ci­vil kapcsolatok ápolása igen fontos része az általános együttműködésnek. Ez az el­képzelés is indokolja az új megfogalmazásokat. Valamint és talán ez a legfontosabb, hogy végre el kell magunkat helyezni a világban, tudnunk kell, hogy müyenek vagyunk, müyenek lehetünk és azt ho­gyan érhetjük el... - mondta. A nemzet egészét Odze György hozzátette: a határon túli magyarság hely­zete is fontos, ám korántsem mindegy, hogy ehhez a témá­hoz milyen módon és eszkö­zökkel nyúlunk hozzá. A stra­tégia hosszú távú, összefogla­ló jellegű megfogalmazása ezeknek a kérdéseknek, a Kül­ügyminisztérium arra törek­szik, hogy a nemzet egészének érdekeit fogalmazza meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents