Kelet-Magyarország, 2007. március (64. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-07 / 56. szám

2007. március 7., szerda KELET MÚZEUM /9 Bart ha András Nyíregyháza (KM)- A 87 esztendős Bar- tha András több évti­zede hűséges előfizető­je a Kelet-Magyarországnak. Miután la­punk nyíregyházi szerkesztőségében át­vette ajándékcsomagját, elmondta: a Kelet igazi családtag a háztartásban, szabad idejében sokat sétál és olvasgat nyugdíjas előfizetőnk. A számviteli főis­kolát végzett Bartha András a 60-as években a járási tanácsnál dolgozott re­vizorként. - Az 50-es években döntöt­tem a KM-előfizetés mellett, sosem bán­tam meg. Elégedett vagyok mind a kéz­besítéssel, mind a lap tartalmával, így jó, ahogy van! Gyermekeim (Tibor és Gabriella) már nem laknak otthon, ám ők is járatják a lapot. Feleségem a re­cepteket kedveli, engem főleg a sport és a politika érdekel. kmf/ppeír.szon.hu Hűséges előfizetőink. A korábbi nyerteseinkről készített írások on-line oldalunkon olvashatók. letölthetők: (PDF. 50 kB) __________________ Régészeti kutatás. Kétszáz sírt rejt az a temető, amelyre az M3-as nyomvonalán bukkantak a Jósa András Múzeum régészei Kálmánháza határá­ban. (Archív fotó: Balázs Attila) Diákjaink a Van Gogh-on Budapest (KM) - Túljutott a háromszáz­ezredik látogatón a Szépművészeti Múzeum Vincent van Gogh munkásságát bemutató tárlata. Az óriási érdeklődés azt is magával hozta, hogy a kiállítás szervezői szeretnék két héttel meghosszabbítani a nyitva tartást. A kiállításra műveket kölcsönző csaknem negyven gyűjtemény közül már csak a pári­zsi Musée D Orsay hozzájárulása hiányzik ahhoz, hogy a december elején megnyílt és hivatalosan március 20-án záró Van Gogh- tárlatot két héttel meghosszabbítsák. A nézőszámhoz nagyon sok megyénkben látogató is hozzájárult, többek között szociá­lisan hátrányos helyzetű gyerekek nézhették meg a napokban a kiállítást. A tanulók az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében utaz­tak Budapestre és másfél órás tárlatvezetés során gyönyörködhettek a világ egyik leg­jobbjának tartott művészének alkotásaiban. A régészet szigorú keretei A cikk megjelent a Kelet-Magyarország január 24. 6. oldalán. Jerménytároló úgy 6 J^rer évesre becsülhető, * neolttikumból való. Lmat György i Jbf ány (KM) - S/iív *»/.&?!• ||aíipjim a svksdatwn már az a»ü üévbúföíaUilási kcaziici- fflb dű. yíülköt Lröj&tötiyi Ti- fim-, őz Ibrfifcyí iiclytörtdsdi F GySytcméav ős Képtár claiae 1 ie$ teawsu-ójft telkei steisöfígeJ s nyírbogdányi haíftrba tgyo t Somok Tamás barátja Iva!, ahol valamivel kAráhhori wssáatás braben tigyancssk ér- gtékf« r#gé.<<7pri darabot fordi- ggSftt? ki a rrakmr «kéj#.. T».. mit jfdsrabtó?' Egy hatalmas mére- F tű ítg.yag t#nn«nytSirwh>tí Mu/,í?ulóyuM>krá vár- Az értékei tetei úgy -10 ki- ksgramm körüli, a áötiíj mint [ 2 us vuslajísáiíú - lüjékoztiií­I« ............... I ás -éríáfcfs Ufíe-t jép. I xyj itt I mmm Uralt, $ 0||n: 1 mkb mint 2 m ’UM&MigflP Bmsm? slip's. pGaszión o Tib&í íXTÜát JúhuMlíi & I'áSüí’hüa, A tcrmihyíánxlö üift 0 utót évesre bccsiUtocsí^ a hcolHi Intthböl váló. A pontos WejM, és még vagy íovAbht cacr if­iét korát, amelyeket n? elműt egy év során gyűjtöttünk óssTe. a megyei nrsizeum régé­szei állapítják tneg a bswwlj«- vííben. A nyísisoytfMnyi {eletet Fe- kiíte «testsef és Szmmú Ferenc ibrányi mßtnttk és családjuk pnitxiíla ösüszüíraiuii. Étiben a A helytörténeti gyűjtemény tat utóbbi időhesi gazdagodott egy Iskóíí-zaha búterratávsíy amelyet Kató Bélsné, lányko­ri nex'én R. Fekete F;?eik» k»- pi>tt » «ikgyermekes szegény családok leányainak kiházassiása je^jébé«. Netmé­áibvn készüli el a 1 netí Gytütemonyí 0 boimiUi« brossiml fargaláters, miként f műnk tnéfffckhbéa szVwe? ajánletn mi nF A tekintélyesre ámt Történeti és rséxtnsj/i ZíHifl máretnsáhan § modern művelődj epüíetéísen kapotl lyet közel félezer 1 téren. Ä gyűjtemény it| .av.iiitiiiBteiü M Minden földben, víz alatt, vagy barlangban talált leletnek az állam a tulajdonosa. Nyíregyháza (KM) - A Ke­let-Magyarország lapjain lel­kes cikk jelent meg a közel­múltban. Hírül adta, hogy gyarapodott az ibrányi hely- történeti gyűjtemény. Nem is akármivel. Egy Nyírbogdány- ból származó régészeti lelettel. Lelkes kis csapat keresgélte a széttört több ezer éves edény törvény alapján ma minden, a földben, víz alatt, barlangban talált régészeti lelet tulajdonosa az állam. Dr. Kurucz Katalin ...............................................V összeillő cserepeit, és ragaszt- gatta össze. Örüljünk együtt a „leleménynek”! A nyíregyhá­zi múzeum régészei egyáltalán nem lelkesedtek a hírért. Ellenőrzött kutatás- A Magyarország területén előkerülő régészeti leletek sorsát 1997 óta a kulturális örökség védelméről szóló tör­vény szabályozza, amit 2004- ben módosítottak - kezdte a Kelet-magyarország tájékozta­tását dr. Kurucz Katalin ré­gész, a Jósa András Múzeum igazgatóhelyettese. - Ennek alapján ma minden, a földben (víz alatt, barlangban) talált régészeti lelet tulajdonosa az állam. Megszabott az is, hogy mely intézményeknek van fel­tárási joga, és szigorú szabá­lyok alapján dönti el a Kul­turális Örökségvédelmi Hiva­tal égisze alatt működő Ása­tási Bizottság, hogy személy szerint ki kutathat ezeknek az intézményeknek a képvisele­tében egy-egy régészeti lelőhe­lyen. A vita nem arról folyik, hogy ezt a szigorúan ellenőr­zött kutatási szisztémát vál­toztassuk-e meg, hiszen épp ez a biztosítéka annak, hogy a munka tudományos keretek között folyik. A vita a tulaj­donlás kérdését illeti.- Miért is fontos az ellenőr­zés a terepmunka során? A hozzá nem értő szem elől rejt­ve maradnak azok a finom részletek, amelyek arra utal­hatnak, hogy mely korban és milyen körülmények között került a földbe egy-egy lelet. Nem tudja értelmezni e jelen­ségeket, nem ismeri annak technikáit, hogyan lehet eze­ket írásban és képen rögzíte­ni, értelmezni, majd később a közönség számára bemutatni. Leletek feltárása- Aki egy lelőhelybe beleás, annak számolnia kell azzal, hogy a tudomány számára minden olyan adat örökre el­vész, amelyet nem figyelt meg és nem megfelelően rögzített. Aki a leletet feltárja, tudja-e, hogy mi mindenre kellene odafigyelnie? A régészeti ása­tás folyamán a megfigyelés egyszeri és megismételhetet­len, hiszen a leletek feltárása egyúttal a lelőkörülmények megsemmisítését is jelenti. A régészeti lelőhelyek feltárása nagy felkészültséget igényel, nem helyes ennek hiányában ahhoz hozzányúlni. A szakem­berek ezt egyetemi oktatás ke­retében sajátítják el. Ezért született a szigorú törvény, amely a régészeti kutatás mi­kéntjét szabályozza. Helyesen! Fontos építőkő- Hogy a régészek között mégis vita van, az a kérdés másik felét érinti. Helyes-e, ha valamennyi lelet alapító okirattal rendelkező közgyűj­teménybe kerül? Ez a kérdés túlmutat a múzeumok kere­tein. Fontos-e manapság a so­kat emlegetett identitás szem­pontjából, hogy az emberek múltjukon keresztül kötődje­nek a tájhoz, a településhez, ahol laknak? Mert ennek fontos építőkö­ve lehetne egy-egy település helytörténeti gyűjteménye, amelyben nem csupán népraj­zi és helytörténeti vonatkozá­sú tárgyak lehetnének, hanem régészeti leletek is. A törvény ezt ma nem teszi lehetővé, pe­dig a régészek munkáját is megkönnyítené. Jó kapcsolat az amatőrökkel A helybeli lelkes amatő­rökkel kialakított jó munka- kapcsolat teszi lehetővé olyan lelőhelyek megisme­rését, amelyre másként alig­ha kerülne sor. Jó példa er­re Ibrány, ahol Gosztonyi Tibor munkája révén ma 60 helyről ismerünk régészeti anyagot. Ezen a ponton te­hát találkozik a régész és a múzeum, valamint a hely- történeti kutató érdeke. Oly­annyira, hogy a nyíregyhá­zi múzeum számos olyan vi­déken élő emberrel tartja a kapcsolatot, akik figyelnek a szűkebb hazájukban folyó földmunkákra, és nélkülük sok-sok lelőhely veszne szem elől örökre. Jó volna, ha a törvényalkotók egyszer ezt figyelembe vennék! Megoldható lenne, hogy az ületékes megyei múzeumok nyilvántartásba vennék a helytörténeti gyűjteménye­ket, így segíthetnék az ot­tani gyűjtő(k) munkáját a kormeghatározással. Ugyanakkor a bekerülő anyagok szakszerű bemuta­tása is megvalósítható lesz. A helyi támogatók révén új lelőhelyeket ismerhet meg a tudomány. Hívjuk a szakembereket! A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum régészei tisz­telettel felhívják a megye lakosságának figyelmét a törvények betartására, és kérik, hogy akinek régésze­ti lelet a tudomására jut, értesítse róla az intézményt (42/315-722 telefonon, jam @jam.nyirbone.hu e-mail címen, vagy 4401 Nyíregy­háza Pf. 57. postai címen). Szakembereink érdeke, hogy a lelőhelyekről és le­letekről értesüljenek. A leg­nagyobb aggály az szokott lenni, hogy a régészek be­vonása csak további komp­likációt von maga után, te­lik az amúgy drága idő, és a beruházás késedelmet szenved. A megyében eddig jó néhány nagy beruházás valósult meg úgy, hogy az építkezés mellett a régészek is dolgoztak, gondoljunk csak a legnagyobbra, a nyíregyházi ipari park ese­tére, de a jelenleg folyó ti- szalöki büntetés-végrehajtá­si intézet építését is meg­előzte régészeti feltárás. Az autópálya pedig a legjobb bizonyíték, hiszen annak területéről 2005 novemberé­ben levonultunk. Ezer cserepet raknak egybe M Részletek a Kelet- Magyarországban ja­nuár végén megjelent írásból. Ibrány (KM) - Szilveszter napján a sokadalom már az esti óévbúcsúztatást készítet­te elő, amikor Gosztonyi Ti­bor, az ibrányi Helytörténeti Gyűjtemény és Képtár címze­tes igazgatója lelkes sietséggel a nyírbogdányi határba igye­kezett Sarnek Tamás barátjá­val, ahol valamivel korábban szántás közben ugyancsak ér­tékes régészeti darabot fordí­tott ki a traktor ekéje: egy ha­talmas méretű agyag ter­ménytárolót!- Az értékes lelet úgy 40 ki­logramm körüli, s több mint 2 centiméter vastagságú - tá­jékoztatta lapunkat Gosztonyi Tibor.- A traktoros, ahogy érezte, hogy megakadt az eke, ki­szállt, s egy ásóval egy méte­res gödröt ásva kiszedte az edényt. Sajnos, az ekétől ezer darabra törött, a cserepeket pedig kihordta a fasorhoz. A terménytároló úgy 6 ezer évesre becsülhető, a neoliti- kumból való. Muzeulógusokra vár- A pontos idejét, és még vagy további ezer lelet korát, amelyeket az elmúlt egy év során gyűjtöttünk össze, a me­gyei múzeum régészei állapít­ják meg a közeljövőben. A nyírbogdányi leletet Fekete József és Szennai Ferenc ib­rányi segítőink és családjuk próbálja összerakni. Ebben a sziszifuszi munkában főként a gyerekek jeleskednek, akik a felnőtteknél jártasabbak az ilyesmiben, mint a puzzle já­tékokban.- Az ibrányi helytörténeti gyűjtemény az utóbbi időben gazdagodott egy lakószoba bú­torzatával. Nemrégiben ké­szült el a Helytörténeti Gyűj­teményt és Képtárt bemutató brossúra, amelyet forgatásra, miként a múzeumunk megte­kintését is jó szívvel ajánlom mindenkinek - mondta Gosz­tonyi Tibor.., ______________ m.m kmf/ppe/r.szon.hu • Helytörténet. Korábbi cikk letölthető (PDF, 48 kB) A Jósa András Múzeumban a felújítási munkálatok mellett za­vartalanul folyik a min­dennapi munka. (Fotó: Balázs Attila) A KAP ELŐFIZETŐI! küldje SMS-ét:^J^^ —j fjJÜJ Szeretné jókívánságait SMS-ben elküldeni és a Kelet-Magyarországban, valamint a Szabolcs On-line-on megjelentetni? SMS-ét kezdje így: kjk majd hagyjon egy szóközt, és ír­hatja is jókívánságát, üdvözletét szeretteinek, ismerőseinek. Példa: kjk Sok boldog névnapot kívánunk a nyíregyházi Kovács Pálnénak. Böbéék! Üzenetét a következő emelt díjas számra (160 Ft + áfa) küldje: 90/612-222. A trágár, obszcén, a hatályos jogszabályokat, az Inform Média üzletszabályzatát, vagy a közerkölcsöt sértő SMS-ek nem ke­rülnek megjelentetésre, az emelt díjas SMS árát nem térítjük vissza. A formai hibát tartalmazó SMS-eket nem jelentetjük meg, ezek díját pedig nem térítjük vissza. A szolgál­tatás részvételi feltételeinek változtatási jogát az Inform Média fenntartja. ^_

Next

/
Thumbnails
Contents