Kelet-Magyarország, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
2007. február 27., kedd AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG /11 KELET Munkavállalás márciustól Brüsszel (KM) - Március 1-jétől Hollandiában is szabadon vállalhatnak munkát a 2004-ben csatlakozott tagállamok munkavállalói - írja a holland szociális és munkaügyi minisztérium honlapja. A minisztérium államtitkára erről levélben értesítette a parlamentet, amelynek hozzájárulását kell adnia a döntéshez. Az értesítés eddigi késlekedését az okozta, hogy a bérminimumról szóló vitát mindeddig nem tűzték ki, s ezt a minisztérium a munkaerő-piaci nyitás engedélyezése előtt mindenképpen meg kívánta várni. Miután kiderült, hogy a minimálbérről szóló szabályozást február 27-én egészíti ki az alsóház, s március 1-jén léphet hatályba, így elhárult a kelet-európaiak szabad munkavállalása előtti akadály. A szabályozás módosítása lehetővé teszi, hogy pénzbírsággal sújtsák azon foglalkoztatókat, akik a minimálbér alatti béreket adnak dolgozóiknak. A holland kormány ezzel kívánja biztosítani, hogy az EU10-ek munka- vállalói a holland munkavállalókkal ugyanazért a munkáért ugyanolyan bért kapjanak. A munkaadók és munkavállalók közötti megállapodás értelmében a törvényi szabályozás megvalósításának ellenőrzését szigorítani fogják, és a Munkaügyi Felügyelőségen lehet majd bejelenteni, ha a foglalkoztatók a kollektív szerződésektől eltérő bért fizetnének a külföldi munkavállalóknak. A minisztérium szerint a legtöbb munkavállaló a mezőgazdasági és a kertészeti szakmákban próbál majd elhelyezkedni. AZ EURÓPAI UNIÓ BÓVÍTÉSE 1951. április 18. - Franciaország, az NSZK, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Olaszország aláírja a Párizsi Szerződést az európai szén- és acélközösség (Montánunió) megalapításáról. (1952-ben életbe lép.) _____________ 1957. március 25. - A hatok aláírják a Római Szerződést az Európai Gazdasági Közösség (EGK) megalapításáról. Külön egyezményben megalapítják az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) is. (Életbe lép 1958. január 1-jén.) A Párizsi és a két Római Szerződéssel megalakuló három közösség válik a ma Európai Unióként ismert európai integráció magjává. _____________________ 1965. április 8, - A hatok aláírják a szerződést az EGK, a Montánunió és az Euratom egyesítéséről. Életbe lép 1967. július 1-jén, a szervezetet Európai Közösségnek (EK) nevezik. ____________________________________ 1973. január' - Nagy-Britannia, Dánia és Írország csatlakozik a közösséghez, amely Így kilenctagúra bővül. 1981. január 1. - Görögország a közösség tizedik tagállama lesz.__________________________________ 1986, január 1. - Csatlakozik Spanyolország és Portu- gália. ______________________________________ 1991, december - A kelet és közép-európai térségből az első társulási szerződések aláírása Magyarországgal és Lengyelországgal. 1996-ig a többi érintett kelet-európai állammal is megkötik a társulási szerződést. (Törökországgal már 1963-ban, Máltával 1970-ben, Ciprussal 1972- ben Írnak alá hasonló megállapodást.) _____________ 1992. február 7. - A Maastricht Szerződéssel a tagállamok létrehozzák az Európai Uniót. (Életbe lép 1993. november 1-jén.) _______________________________ 1995. január 1. - Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával az Európai Unió 15 tagú lesz. ________ 2004, május 1. - Ciprus, Csehország, Észtország, Len- gyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia az Európai Unió új teljes jogú tagállamaivá válnak. Az EU a csatlakozással 25 tagúvá bővül. __________________________*_________________________ 2007. január 1 - Románia és Bulgária csatlakozik az Európai Unióhoz teljes jogú tagként. Ezzel az unió 27 tagúvá bővül. Talajvédelem borászattal Brüsszel (KM) - Jelentősen átalakítaná a világtermelés 60 százalékát adó európai borászatot az Európai Bizottság tervezete. Az Európai Unió világszinten a bor első számú termelője, első számú fogyasztója és első számú exportőre - áll a borreformmal foglalkozó, Katerina Batzeli (szocialista, görög) által jegyzett saját kezdeményezésű jelentésben. A szöveget a napokban 484 igen, 129 nem, 24 tartózkodó szavazattal fogadta el az EP. Az unióban több mint 1,6 millió gazdaságban, 3,4 millió hektárnyi területen foglalkoznak borászattal. A jelentés megjegyzi, hogy a bortermelés pozitív hatást gyakorol a környezetre, elsősorban a talajerózióval szembeni védelme révén, de azért is, mert általában a természeti erőforrások kiterjedt felhasználásával jár. Összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. Dohányzás. Rossz példát mutatnak az európai parlamenti képviselők: miközben a kontinensen egyre több helyen tiltják be a dohányzást a zárt helyeken, az Európai Parlamentben újra engedélyezni fogják... (Fotó: epa) Küszöb alatt Brüsszel (KM) - Az európaiak egyhatoda a nemzeti szegénységi küszöb alatt él, míg a lakosság 10 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol senki nem dolgozik - áll az Európai Bizottság szociális kirekesztésről szóló éves jelentésében. A 2004-es adatokra épülő tanulmány szerint a tagállamokban a lakosság 16 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, amely az egyes országokban mért átlagkeresetek 60 százalékánál alacsonyabb jövedelmet jelent. 2004- ben a legkevesebb szegény Svédországban és Csehországban (9-10 százalék), míg a legtöbb Lengyelországban és Litvániában (21 százalék) élt. Unió: közös az érdekünk dések néhány kivéte tői eltekintve egyhangú döntést igényelnek. A mindenki számára elfogadható kompromisszum kimunkálásában vi- j szont segítenek a külügyminiszterként szerzett tapasztalataim. Azt is neh megszokni, I hogy I a bo- I nyo- 1 lult. M ■ Az elmúlt több mint két évben a beilleszkedés, a szakmai felzárkózás kötötte le az időmet. Brüsszel (ÉKN) - Kovács László 2004-től az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa - előtte hazánk külügyminisztere volt. Eddigi tapasztalatairól kérdeztük. ÉKN: Az Európai Bizottság tagjaként hogyan kell „európai uniósán” gondolkodnia, s miben különbözik jelenlegi tevékenysége korábbi diplomáciai munkájától? Kovács László: Magyarország külügyminisztereként a nemzetközi fórumokon, beleértve az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsát is, a magyar érdekek érvényesülését igyekeztem előmozdítani. Az EU intézményei közül viszont éppen a bizottság az, amely kizárólag a közösségi érdekeket kell szolgálja, a bizottság tagjai nem képviselhetnek nemzeti szempontokat. Az egyes kérdések vitájában a biztosok természetesen adhatnak olyan, a döntést befolyásoló információkat az adott országról, amelyeket csak ők ismernek. Ezzel a lehetőséggel én is élni szoktam. A több mint kétéves bizottsági munka tapasztalatai alapján azt mondhatom, hogy Magyarország érdekei csak ritkán és akkor is inkább rövid távon különböznek a közös érdekektől. Például saját munkaterületemen, az adó- és vámpolitikában a kezdeményezéseim a tagállamok vállalatainak versenyképességét javítják, ami megfelel a magyar érdekeknek is. ÉKN: Nehezebb-e az Európai Unió vezető testületéivel elfogadtatnia egy-egy javaslatát, mint korábban itthon, miniszterként? Kovács László: A bizottságban - ha nem is mindig könnyen - eddig minden javaslatomat elfogadtak. Ez azonban csak az első lépcsőfok. Nehezebb a több mint 700 fős Európai Parlament többségének támogatását megnyerni, bár eddig ez is sikerült. A legnehezebb dolgom a Pénzügyminiszteri Tanácsban van, mert az adózási kértöbblépcsős döntési folyamat nagyon időigényes, a javaslattól a döntésig és annak valamennyi tagállamban történő megvalósulásáig általában évek telnek el. ÉKN: Milyen hosszú távra kell előre terveznie munkarendjét? Hogyan néz ki egy zsúfolt napja? Kovács László: Vannak menet- rendszerű programjaim, mint az Európai Bizottság szerdán- kénti ülése, az ezt előkészítő megbeszélésem a kabinetem tagjaival, a szűkebb biztosi munkacsoportok megbeszélései, az Európai Parlament és az én munkaterületemmel foglalkozó két parlamenti bizottság ülései, a Pénzügyminiszteri Tanács ülései, a kabinetemmel, valamint az Adó- és Vámpolitikai Főigazgatóság vezetőivel hetente tartott közös munkaértekezletek. Gyakran jönnek hozzám, vagy hívnak megbeszélésre az egyes tagállamok pénzügyminiszterei. Rendszeresen találkozom a különböző nagy európai gazdasági szervezetek vezetőivel, akik az EU adópolitikai terveiről kérnek tájékoztatást. Az első egy-másfél évben az adó- és vámpolitika számomra új szakmai ismereteinek elsajátítása nagyon sok időt vett igénybe. Később ez a teher csökkent, megszaporodtak viszont a felkérések előadások tartására a nagy nemzetközi pénzügyi és adótanácsadó cégek, kutatóközpontok, egyetemek és más intézmények konferenciáin. Az átlagos munkanapom reggel 8-tól este 9-ig, néha 10-ig tart. Nem ritka, hogy egyetlen napra 6-7 komoly tárgyalás esik. Előfordult az is, hogy reggel Brüsszelben az Európai Parlament egyik bizottságával találkoztam, azután Párizsba utaztam egy előadásra, este pedig már újra Brüsszelben fogadtam tárgyalópartnereket. A felkészülésre sokszor éjszaka, kora hajnalban jut idő. ÉKN: Hogyan viszonyul önhöz a többi biztos, s hogyan lehet megtalálni a munkában a közös nevezőt a sok- nemzetiségű munkatársi gárdával? Kovács László: Valamennyi biztossal baráti viszonyban vagyok. Tapasztalataim szerint a biztosok megítélésében, elfogadottságában nem hazájuk nagysága, uniós csatlakozásuk dátuma a döntő, hanem saját szakmai teljesítményük. Beilleszkedésemet megkönnyítette, hogy a biztosok között jó néhány korábbi külügyminiszteri kollegám is van. A kabinetemben a magyarokon kívül nyolc tagország állampolgárai dolgoznak, a munkanyelv az angol. A több mint négyszáz fős főigazgatóságon valamennyi tagállam szakemberei megtalálhatók. A nemzeti sokféleség nem okoz problémát, inkább színesebbé teszi a közös munkát. Büszke vagyok arra, hogy a bizottság apparátusában igen jó híre van a kabinetemben uralkodó baráti, egymást segítő szellemnek. üti! kmf/ppefc.szon.hu • Értékelés. Február végén értékelik a magyar konvergenciaprogramot, letölthető (PDF, 44 kB) A magyarok közösségi élete- Az elmúlt több mint két évben a beilleszkedés, a szakmai felzárkózás kötötte le az időmet, energiámat. Az Európai Parlament magyar tagjaival az üléseken találkozom. A központi apparátusban dolgozó fiatalokkal az étteremben szoktam találkozni, néha egy asztalnál ülni és beszélgetni, de szólítottak már meg uniós intézményben dolgozó magyarok az utcán, vagy éppen bevásárlás közben is. Alkalmat adnak a találkozásra a Brüsszeli Magyar Kulturális Intézet rendezvényei is, ha részvételemet a programom megengedi. Minden találkozásnak örülök, de ez persze nem tekinthető közösségi életnek. Bízom abban, hogy immár túljutva a beilleszkedés nehézségein, a jövőben ennél többre is lesz lehetőségem. Bővítés után többet kémek ■ Norvégia, Izland és Liechtenstein - évente fizetnek az EU-nak a szabad belső piacért. Brüsszel (KM) - Az Európai Unió újabb pénzösszegeket kért az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamaitól, amiért 2007-től a román és a bolgár piac is nyitva áll vállalataik előtt. Az EGT-tagállamok - Norvégia, Izland és Liechtenstein - évente fizetnek az EU-nak a szabad belső piacért cserébe. Hasonló összeget Brüsszel azt szeretné elérni, hogy a három EGT-tagállam arányaiban hasonló összeget fizessen a 2007-es bővítésért, mint a 2004-esért. Norvégia, Liechtenstein és Izland 2004- ben 120 millió eurót fizettek. HASZNOS LINKEK Cím: Európái Parlament Tájékoztatási Irodája, 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 15. (az Európai Unió Háza). Nyitva tartás: hétfőtől csütörtökig naponta 9-től 17 óráig, pénteken 9-től 13 óráig.______________________ Telefon: a Europe Direct ingyenesen hívható telefonszáma: 00-800678-91011; az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának telefonszáma: 06-1-411-3540. E-mail: epbudapest@europarl.europa.eu Internetes oldalak: az Európai Parlament honlapja: www.europarl.europa . eu. ________ Az Európai Parlament Budapesti Tájékoztatási Irodájának honlapja: www.euparl.hu Az Európai Bizottság honlapjának címe: http://ec.europa.eu Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete honlapjának címe: www.eu.hu Az Európai Parlament honlapjának címe: www.europarl.europa.eu Audiovizuális portál: http://ec.europa.eu/avservices
