Kelet-Magyarország, 2007. február (64. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-09 / 34. szám
VESZÉLYBEN A FÖLD /4-5 Tiszta energiát! Ezzel a jelszóval szervezett a Magyar Természetvédők Szövetsége a fővárosban látványos aláírásgyűjtést a napokban a klímaváltozás mérséklése érdekében. A nemzetközi kampány célja az európai döntéshozók befolyásolása, hogy az EU márciusi kormányfői ülésén a megújuló energiaforrásokon és az energiahatékonyságon alapuló európai energiapolitikát fogadjanak el. Az akcióban kétméteres „EU-csillagokra” gyűjtött aláírásokat az MTVSZ; jelen volt és aláírt többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is. Februárban még 11 európai fővárosban lesz gyűjtés - a várhatóan több ezer aláírással teli csillagokat a Föld Barátai nemzetközi mozgalom tagszervezetei Brüsszelbe viszik. Képünkön: „Zöld”-tilta- kozás, sárgában Sziréna az emberiségnek ■ Az emberiséget okolja az éghajlati változásokért az ENSZ jelentést kiadó kormányközi bizottsága. Párizs (MTI, ÉKN) - Az eddigi leghatározottabb figyelmeztetést adta közre az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi bizottsága a múlt héten. Lényege, hogy „az emberi tevékenység idézi elő a gyorsuló globális felmelegedést” - és az elemzők szerint nincs mese, fokozott nyomást kell gyakorolni a világ országaira, hogy tegyenek többet a káros folyamat megfékezése érdekében. A felmelegedés adatokkal alátámasztható tudományos tény, ám okairól és tevőlegesen megakadályozható voltáról máig nem alakult ki egyöntetű nézet a világban. Szakemberek, ökológusok, klímakutatók jellemzően amellett állnak ki, hogy az utóbbi évszázadok, évtizedek nagyarányú iparfejlesztése, energia- gazdálkodása, azaz a környezetet, a légkört szennyező emberi tevékenység az ok, ám más tudósok nem biztosak ebben, politikai és gazdasági szempontok pedig kormányokat, befolyásos csoportokat arra sarkallnak, hogy kifejezetten cáfolni igyekezzenek a fenti állítást. Hiszen ez esetben a megoldás csakis az említett ipari tevékenységek, károsanyag-ki- bocsátások visszafogása lehetne - ami nyilván érdekekbe ütközik. Túl az ébresztőn A globális felmelegedés kérdésében a legtekintélyesebbnek számító, több mint 130 ország 2500 tudósát tömörítő bizottság (IPCC) jelentésében szélsőséges éghajlati változásokat vázol fel, így a hőmérséklet „példátlan” - legrosszabb esetben 6,4 Celsius- fokos - emelkedését vetíti előre az évszázad végéig... Olvadó jéghegyeket, kánikulákat, egyre gyakoribb aszályokat és hőhullámokat, trópusi ciklonokat, heves esőzéseket jósolnak, és a tengerszint lassú, „több mint ezer éven át tartó” emelkedését, összefüggésben az Antarktisz és Grönland jégtakarójának olvadásával. A dokumentum szerzői „nagyon valószínűnek” tartják, hogy az elmúlt fél évszázadban tapasztalt felmelegedés nagy része az emberi tevékenységgel, a fosszilis energiahordozók elégetésével, üvegházhatást okozó gázok koncentrációjával magyarázható. A tengerek vízszintjének emelkedését 2100-ig a legoptimálisabb forgatókönyv 18-38 centiméterre teszi, a borúlátóbb változat viszont 26-59 centire: ekkor az óceánok Sanghajt éppúgy elöntenék, mint Buenos Airest. Vezető tudósok számításai a felmelegedésről Csak a következő tíz év károsanyag-kibocsátása annyira befolyásolhatja az üvegházhatást, hogy a Föld klímaváltozása jelentősen és visszafordíthatatlanul felgyorsulhat. A szennyező anyagok és a hőmérséklet emelkedése a legújabb feltételezések szerint végérvényesen is tönkreteheti bolygónk légkörét, lakhatóságát. Golf-áramlat: Ha az északi vizek hőmérséklete megemelkedik, a Golf-áramlat lelassul, és ezzel csökken hőmérsékletszabályozó szerepe. Hatalmas katasztrófához vezetne, ha az áramlat leállna. Déli-sark: Bár a felmelegedés itt lassabban zajlik, a hőmérséklet folyamatos növekedésével óriási havazások lehetnek. Extrém időjárás: Hatalmas esőzéseket és eddig ismeretlen erejű viharokat okozhat a klímaváltozás. © GRAPHIC NEWS Az átlaghőmérséklet emelkedése (Celsius-fok, 1990-2100) A hőmérséklet emelkedése folyamatosan gyorsul, és 2100- ban legalább 2. legfeljebb 4,5 Celsius-fok- kal nőhet meg a Föld átlaghőmérséklete. A legvalószínűbb a 3 °C-os emelkedés 2100-ig. 6,0 5.0 4.0 3.0 2.0 Felmelegedés: Leginkább az Északi-sarkhoz közel eső részeken növekszik a hőmérséklet, míg legkevésbé déAz Északi-tenger jege: A 21.század közepe előtt elolvadhat a sarki jég. Fenyegető veszélyek 0,0 2000 2020 2040 2060 2080 2100 50 '40 30 20 10 0 2000 2020 2040 2060 2080 2100 A tengerszint emelkedése (centiméter, A mostani szá- I 1990-2100) mítások szerint | 28-43 cm-rel nő a tenger- | A jelenlegi szint 2100-ra. j C02-kibocsátási színt megtartása mellett is 30-80 cm-rel nőne a jÄ tengerszint 2300-ra. kia és új c beszá- sökken- lyagok- 3t a se- vagy nazásá- )k szer- is csök- kedéséve Szlová- i elindí- 5 EU bi- ra köte- szág ne- i-dioxid- 5Ött. Ezt llzónak hogy a íű csök- jazdasáJutalom, ha nemet mond London (MTI) - Egy amerikai tanácsadó csoport fejenként 10 ezer dollárt ajánlott fel tudósoknak és közgazdászoknak azért, hogy megkérdőjelezzék az IPCC jelentését. Az American Enterprise Institute (AEI) olyan intézmény, amelyet az ExxonMobil olajcég finanszíroz. Az AEI közlésében azt nehezményezi az IPCC jelentésével kapcsolatban, hogy „ellenez minden ésszerű és eltérő véleményt hangoztató kritikát, és olyan sommás megállapításokat tesz, amelyek nehezen állják ki az elemzés próbáját”. Ezért akar az intézet a jelentést elítélő cikkeket összegyűjteni, elsősorban amerikai és brit tudósoktól - amint arról a The Guardian londoni lap beszámol. Áradások A tengerek vízszintjének emelkedését a legoptimálisabb feltételek között 2100-ig 18-38 centiméterre becsüli a jelentés, a legborúlátóbb változat 26-59 centiméterre taksálja... (Összeállításunkhoz EPA-fotókat használtunk) MEGKÉRDEZTÜK S ajnos nem nagyon hiszek a hókuszpókuszokban. Szerintem, az emberek fejében nehéz rendet tenni. Mi naponta találkozunk környezetszennyezőkkel. Mert, aki eldob egy papír zsebkendőt, cigarettacsikket, műanyag flakont, nem is hinné, hogy ezzel a jövőt mérgezi. Aki rendszeresen megfordul a természetben, látja a rengeteg szemetet. Ha ez megszűnne, akkor talán elképzelhető, hogy nagyobb dolgok is megértésre találnának. Gura Mihály, a Halgazdálkodási Szakbizottság elnöke, Nagykálló N em hiszem, hogy lesz majd eredmény, mert Amerika úgysem írja alá, és hiába akarja a világ egyik fele, ha a másik ellenáll. A nagy gazdasági hatalmaknak nem áll érdekükben védeni a környezetet, mert az ipar fejlesztése ennek az ellenkezőjét vonja maga után: az új gyárak létesítése nagy károsanyag-kibocsátással jár. Az ő szempontjaik viszont iparteremtést sürgetnek. GAll Gábor, főiskolás, KAntorjánosi A globális felmelegedést összekapcsolják a vezető gazdasági hatalmak iparának károsanyag-kibocsá- tásával, és szomorúnak tartom, hogy éppen azok nem csatlakoznak az egyezményhez, akik a legnagyobb szinten károsítják a környezetet. Nem értek egyet azzal sem, hogy az EU vezető autógyárai támadják a gépjárművek károsanyag-kibocsátására vonatkozó intézkedéseket. Hanusi Péter, polgármester, NyIrcsaholy A környezetvédelem még ma is mostohagyermeke az emberiségnek, pedig a természet egyre gyakrabban adja tudtunkra: visszafordíthatatlan önpusztító folyamatokat generálunk. Környezettudatos magatartásával az egyén is sokat tehet az üvegházhatás ellen, ám az igazán hatékony fegyver a globális összefogás lehet. Mucsicska Vladimír, középiskolai tanár B iztos, hogy az ember hibáztatható az időjárás szeszélyessé válásáért. Az Európai Unió jelentése lehet, hogy az öreg kontinensen a környezetszennyezés visszaszorításában hoz mérhető eredményt, ám az időjárás alakulását ez, véleményem szerint, nem fogja pozitív irányban befolyásolni, mert ezzel már elkéstünk. Koncz Zoltán polgármester, Jánd S zerintem nagy előrelépés, hogy nyilvánosan bejelentették: az emberiségnek köszönhető nagy részben, hogy globális klímaváltozás részesei vagyunk. Sajnos ott vannak a gyárak, erőművek is, és a levegőszennyezés. Hogy kevésbé szennyezzük a levegőt azért van, aki továbbra sem tesz, van aki igen: emberfüggő. Varga Henriett, eladó, Nyíregyháza J elentős lépéshez érkeztünk, hiszen a dokumentum embereket, sőt egész társadalmakat szembesített a szomorú ténnyel: veszélyben a bolygónk, s mindezt magunknak köszönhetjük. Régóta szennyezzük a környezetünket, mostohán bánunk vele, a globális fel- melegedés a természet válasza. Mihamarabb tenni kell valamit, talán még nem késő... Gerebenics Józsefné, nyugdíjas, NyIrtura M egbolondult az időjárás, ez nyilvánvaló. Hol marad a hideg, havas, embert próbáló tél? Az enyhe, tavaszias idő hatására a kertben rügyeznek a fák! Ennek nem lesz jó vége, nagyon aggódom. Az egész emberiségnek össze kellene fognia a Föld megmentése érdekében, kétséges, hogy ez sikerülni fog. Mi vár majd gyermekeinkre, unokáinkra? Horváth József, nyugdüas. Libabokor
