Kelet-Magyarország, 2007. január (64. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-09 / 7. szám
2007. január 9., kedd KElif ti * * * * A # MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Még akkor is legalább két-három évig el fog tartani az iraki háború, ha George Bush amerikai elnök csapaterősítésről dönt új iraki stratégiája keretében - nyilatkozott az arab országban állomásozó amerikai erők új összfegyvernemi parancsnoka, akit a The New York Times hétfőn idézett. Utcai harc folyik Bangladesben a rendőrök és a tüntetők között, akik a választások elhalasztását és a választási törvény reformját követelik (Fotó: epa) V _____________________________________/ Nem engednek Teherán (MTI) - Teherán soha nem enged a nemzetközi nyomásnak, hogy feladja jogát a nukleáris technológia megszerzésére - jelentette ki Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatolláh, akinek szavait az állami hírközlő szervek idézték. „Az iráni nemzet biztosan nem adja fel jogát (a nukleáris technológia megszerzésére), s az iráni tisztviselőknek sincs felhatalmazásuk arra, hogy ettől megfosszák a nemzetet” - mondta egy síita vallási ünnep alkalmából. Osztrák nagykoalíció Bécs (MTI) - Megállapodott egymással hétfőn az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) koalíciós kormányuk létrehozásáról. A megállapodás tényét Alfred Gusenbauer, az október 1-jei parlamenti választásokon győztes SPÖ vezetője jelentette be Bécsben Wolfgang Schüssel ügyvezető kancellárral együtt tartott sajtótájékoztatóján. Nincs mentesség Budapest (MTI) - Nincs még időpont és nincs megállapodás sem arra nézve, hogy Kanadában és az Egyesült Államokban bevezetnék a vízummentességet a magyar állampolgárok számára. Erről Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője beszélt sajtó- tájékoztatóján. Kiemelte, mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert a médiában terjedni kezdett annak a híre, hogy romák Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba készülnek, amikor nem lesz szükség vízumra a beutazáshoz! Elmondta azt is: Kanada 2007-ben újra megvizsgálja a vízummentesség visszaállításának kérdését Magyarországgal kapcsolatban. Az USA és Magyarország vízummunkacsoportja idén tavasszal ül majd össze. Meddig állnak a kordonok? Budapest (ÉKN) - A mai napig dupla kordon védi a Kossuth tér Parlament előtti részét. Sem az igazságügyi tárca, sem a BRFK nem vállalja magára a lebontást, szerintük ugyanis ez nem az ő dolguk. A rendőrségnek arra lenne joga, hogy elvitesse a kordont, a kerítés mégis marad. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szerint a döntés a BRFK-é. Úgy tudjuk, hogy a kordont mindaddig fenntartják, amíg az egykori Kossuth téri tüntetők esténként kijárnak a szomszédos Batthyány örökmécseshez. Budapesten egyébként még egy hely van, amelyet dupla kordon véd, ez pedig a Szabadság téri szovjet emlékmű körüli terület. Az emlékművet az MTV-székház elleni támadás során megrongálták - a helyreállítás azóta is tart. Levélfeladás a vendéglőben? ■ Ezer postahivátalt is bezárhatnak, de állítólag nem a privatizáció miatt. Budapest (ÉKN - SzP) - Kormányközeli információk szerint év végéig akár ezer postahivatalt is bezárhatnak, ezzel együtt a kistelepüléseken független vállalkozásokra bízná a Magyar Posta az üzemeltetést. Az átalakítás előkészítése már megkezdődött, a kiépülő sajátos fran- chise-hálózatban dolgozó vállalkozók munkájáért a posta felel majd. A postamesterséget csak kapcsolt vállalkozásként lehetne működtetni, például régóta jól működő vendéglőkben, közértben. Mi a cél? Az ellenzék szerint a kormány ezzel a lépésével egyértelműen a Posta privatizációját készíti elő. Manninger Jenő, a párt országgyűlési képviselője szerint a Posta 2009-es privatizációjának lehetséges vevője a nagyrészt állami tulajdonban lévő osztrák posta lehet. A tervek szerint ahol nem tudja vállalkozó működtetni a hivatalt, ott mobil postát vezetnének be. „Erről már eddig sincsenek túl jó tapasztalataink - mondta a szintén fideszes Odor Ferenc. A képviselő szerint csak ott vannak pozitív tapasztalatok a mobilszolgáltatással kapcsolatA jövőben nemcsak a postahivatalokban adhatjuk fel küldeményeinket ban, ahol előtte egyáltalán nem volt posta. A Magyar Posta a hírek egy részét cáfolta. Kérdésünkre azt válaszolták, hogy nincs napirenden a privatizáció. A társaság szóvivője, Tomecskó Tamás ugyanakkor hangsúlyozta, a 2009-es postai piac liberalizációjakor szabad lesz a verseny, ezért a szolgáltatások magas szinten tartása rendkívül fontos. A posták egy részének bérbeadása kapcsán a szóvivő tudatta: egyelőre nem dőlt el, mely fiókokat adnák bérbe, és az sem, hogy pontosan müyen feltételekhez kötnék az üzemeltetést. Az elvárások azonban szigorúak lesznek, hiszen a szolgáltatásért továbbra is a Magyar Posta vállalja a felelősséget. Szoros lesz a verseny A privatizációs törvény melléklete tételesen felsorolja a tartós állami tulajdonban lévő vállalatokat, köztük szerepel a Magyar Posta is. A Kormányszóvivői Irodán kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy „csak akkor jöhet szóba a magánosítás, ha a ma(Fotó: archív) gyár embereknek az adott cég privatizálásából hosszú távon is nagyobb haszna származik, mint az állami tulajdonban tartásából”. Ez akár a törvény módosítását is jelentheti, bár ezt konkrétan nem mondták ki nekünk a szóvivői irodán. Azt viszont igen, hogy a liberalizáció után már nem magyar postáról, osztrák postáról, német postáról, hanem egységes postai piacról beszélünk majd. „Azon a piacon pedig csak a leghatékonyabb postai szolgáltató tud talpon maradni” - közölte a szóvivő. „Jó a Magyar Posta" A társaság négy évvel ezelőtt hirdette meg a modernizációs programját, amely egyik alappillére a 950 településen ma üzemelő mobilposták bevezetése volt. A felkészülés jegyében korszerűsítették a küldeményfeldolgozó hálózatot, 13 milliárd forintos beruházással megépítették a budaörsi logisztikai központot, de a Magyar Posta jelentősen korszerűsítette a 3800 járműből álló flottáját is az elmúlt években. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy a tavalyi évet várhatóan 7,4 milliárd forint üzemi eredménnyel záró társaság szolgáltatásainak minősége európai összehasonlításban is jelentősen javultak. A Kormányszóvivői Irodán úgy tudják, hogy ma a Magyar Posta az európai posták rangsorában az igen előkelő 6-7. helyet foglalja el. HÁROM MONDATRAN Az állami cég évente több milliárd forint megtakarítást remél a kiszervezéssel. Az ezer, magánzókra váró kispostára a jelenlegi 13 milliárd forint helyett 6-8 mil- liárddal kevesebbet keltenének. Az évente alig 2,6 milliárd forint bevételt hozó hivatalok vállalaton kívülre kerülésével a posta 20Ö8- tól dolgozói létszámát is több ezer fővel csökkentheti. Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: KSH EURÓPAI KITEKINTŐ Egyre kevesebb postahivatal A posták fenntartása Európa-szer- te egyre veszteségesebb, mert mind kevesebben veszik igénybe a postai szolgáltatásokat. A brit kormány döntése alapján két éven belül 2500 postahivatalt zárnak be Nagy-Britanniában. A folyamatos tiltakozások ellenére tavaly több száz postahivatalt zárt be az osztrák posta is. A német kormány tervei szerint idén 200 postahivatalt szüntetnek meg. A Die Welt német lap úgy tudja, hogy a kormány 2008 után a postai szolgáltatások teljes privatizációját is tervezi. A bejelentett közel 200 postahivatal bezárása és a posta privatizációja több ezer postai alkalmazott elbocsátását is jelentheti. Az összesítés szerint az EU területén tízezer lakosra számítva átlagosan 2,4 a postahivatalok száma. Írországban 4,5, Magyarországon 3,2, Nagy-Britanniában és Franciaországban 2,9, Svédországban 2,5, Olaszországban 2,3, Németországban és Hollandiában 1,5, Belgiumban pedig 1,3. AZ OROSZ-FEHÉROROSZ ENERGIAVITA HÁTTERE w —x w v, Wwvv'v wV Óv’VvvWVVv w s# w w *' tZW'wtcvC' V (Ä. w w' Fehéroroszország szombat óta több mint 79 ezer tonnát vett ki jogellenesen a Barátság (Druzsba) vezetékből, amelyen kizárólag az európai (köztük a'magyar) fogyasztóknak szánt orosz olaj áramlik - közölte az orosz állami vezetéküzemeltető Transneft vezérigazgatója hétfőn. Andrej Saronov orosz gazdasági miniszterhelyettes néhány óra múltán már azzal vádolta a fehérorosz hatóságokat, hogy „több százezer tonnával" rövidítik meg az orosz exportszállításokat. Minszk arra hivatkozik, hogy a január 3-án visszamenőleg kirótt (de a Transneft által meg nem fizetett) tranzitdíj fejében foglalja le az orosz olajat - háborgott Saronov, aki jogtalannak minősítette a „tranzitvámot" és annak visszavonását a hivatalos tárgyalások előfeltételéül szabta. (Ezekre ma kerülhetne sor.) Mindamellett a fehérorosz külügyminisztérium tagadta Minszk vétkességét a fennakadásokban.A Druzsba fehéroroszországi szakaszának bejáratánál nem a fehérorosz fél hibájából csökkent a nyomás - közölte a tárca szóvivője. Előzőleg viszont egy fehérorosz vezetéküzemeltető illetékes azt mondta az Interfax hírügynökségnek, hogy a Belneftekhim állami olajvegyipari vállalat utasítására függesztették fel az olajpumpálást a Druzsbán Lengyelország és Németorszáq, illetve Ukrajna irányába. _____ Magyarország a Druzsbának a fehéroroszországi Mazirnál délre forduló ágán, Ukrajnán át kapja az orosz olajat Szlovákiával és Csehországgal együtt. A Mól szinte a teljes olajimportját a Druzsbán keresztül bonyolítja, évi nyolcmillió tonnát vásárolva Magyarország és 5,5 milliót Szlovákia számára - jegyezték meg moszk- ■ vai megfigyelők. A Mól - amely elismerte, hogy vasárnap este kis fennakadás volt az orosz szállításokban - hétfő este már a szállítások leállásától tartott. Magyarország 90 napos készlettel rendelkezik kőolajból és olajtermékekből, s a Mól importjából hatmillió tonnát végső soron átterelhetne a készenlétben lévő Adria-vezetékre - mutattak rá megfigyelők. A Mól 2005 elején ötéves szerződést kötött az orosz piacvezető LUKoillal évi ötmillió tonna olaj szállítására. Ez a szerződés tehát a Mól vásárlásainak nem egészen 40 százalékát fedezi és három év múlva lejár. A Mól szóvivője azt mondta, hogy más orosz cégekkel is vannak hosszú távú szerződéseik, s ezek együttesen lefedik a vásárlásaik zömét. ____________• Oroszország újévtől nemcsak a kétszeres (ezer köbméterenként 47 dollár helyett 100 dolláros) földgázárat kényszerített Fehéroroszországra, hanem (tonnánként 180 dolláros) exportvámot is kivetett az oda irányuló (évi húszmillió tonnányi) olajszállításokra is. Ez az orosz cégek számára tonnánként 247 dollárról 405 dollárra drágította a finomítás céljából Fehéroroszországba szállított olaj költségét, érzékenyen megcsapolva profitjukat. Fehéroroszország válaszul tonnánként 45 dolláros tranzitdíjjal sújtotta a Druzsbán keresztül Európába áramló (évi 70 millió tonnányi) orosz olajat, ami több mint 10 százalékkal emeli annak költségét. Rekordfogás, mb mint négyszáz kilogramm kokaint foglalt le vasárnap a macedón rendőrség: a kis balkáni ország történetének eddigi legnagyobb kábítószerfogása. (Fotó: EPA) ^ .............-...v.......:... . J Nincs „gazdája" a kordonnak (Fotó:_ Szegő Péter)
