Kelet Magyarország, 2006. október (63. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-26 / 251. szám
2006. október 26., csütörtök MINDENFELŐL /2 KELET RÖVIDEN • A kordon mögött. Az ötven évvel ezelőtti Kossuth Lajos téri vérengzésre emlékezett a helyszínen 20-30 ember. Az emlékezők virágokat szerettek volna elhelyezni a kordonnal körülvett '56-os emlékhelynél, a rendőrök azonban feltartóztatták a magát civil emlékezőként meghatározó csoportot szerdán délelőtt. A Fidesz dokumentálja a történteket Budapest (MTI) - Dokumentációs központot hoz létre a Fidesz az október 23-án történt, szerintük „törvénytelen rendőrterror” feltárására - jelentette be Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő (képünkön). Közölte: várják mindazon magyar és külföldi állampolgárok bejelentéseit, akik október 23-án Budapesten törvénytelen rendőri támadásnak voltak kitéve, és nekik, ha igénylik, jogi védelmet is nyújtanak. A bejelentéseket a Fidesz De mokrácia Központjának Polgárok Házában található irodájában várják. Feljelentést tesz Budapest (MTI) - Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő mégis feljelentést tesz az október 23-án vele szemben foganatosított erőszakos rendőri fellépés miatt - ezt maga a politikus jelentette be az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak szerdai együttes ülésén. A Fidesz parlamenti képviselője hétfő délután az Astoria környékén sérült meg, amikor a tüntetők és a rendőrök összecsaptak egymással. Sólyom László: Azért volt méltó ünneplés... Strasbourg (MTI) - Sólyom László a televízió képeivel szemben úgy látja, azért otthon is volt méltó ünneplés. A köztársasági elnök először szólalt meg az október 23-ai budapesti erőszakos események óta ebben az ügyben a nyilvánosság előtt. Strasbourgban, az Európai Parlamentnél tett szerdai látogatása alkalmából magyar újságíróknak nyilatkozva azt mondta, a külföldi vendégek mind azzal a benyomással távoztak, hogy méltó és szép ünnepség részesei lehettek. Emellett szerinte ki kell emelni, régóta most először az operai díszünnepségen ott volt minden politikai erő. Sólyom László egyébként kérdésekre nem kívánt válaszolni, így nem lehetett megtudni, mit gondol a hétfői budapesti erőszakos eseményekről. Sólyom László Strasbourgban (Fotó: mti) „Reformellenes" Budapest (MTI) - Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint a Fidesz reform-népszavazási kezdeményezése valójában reformellenes népszavazást jelent. A kormányfő a szerdai budapesti kormányszóvivői sajtótájékoztatón egy kérdés kapcsán úgy fogalmazott, hogy a népszavazási kezdeményezés, „a változatlanság politikai akarata” valójában reformellenes népszavazást takar. SZDSZ: Nem segíti a tisztánlátást Budapest (MTI) - Orbán Viktor minden egyes megnyilvánulása elbizonytalanítja a magyarországi befektetőket és a pénzpiacot, a reformokról szóló népszavazás kérdései pedig nem segítik a tisztánlátást. Erről Kó- ka János gazdasági miniszter és az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor beszélt szerdai közös sajtótájékoztatóján. „Mi tudjuk, mi a demokrácia" ■ Nem sikerült tisztázniuk a hétfői összecsapás hátterét a bizottságok ülésén. Budapest (MTI) - Kivonultak ugyanis a kormánypárti képviselők az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak szerdai együttes üléséről, amelynek összehívását a testületek fideszes és KDNP-s elnökei az október 23-án történtek miatt kezdeményezték. A kormánypárti képviselők nem fogadták el a napirendi javaslatot. A kérdésre, hogy bizottsági ülés nélkül hajlan- dóak-e a képviselők kérdéseiÖn szerint milyen volt a rendőrök fellépése? A válaszok százalékos megoszlása Megfelelő határozottsággal léptek fel Túlságosan agresszívak voltak Egyáltalán nem kellett volna fellépniük a tüntetők ellen Nem volt elég határozott Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: Medián Bene László (középen), előtérben Gergényi Péter re válaszolni, a meghívóttak - Bene László országos rendőrfőkapitány, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány és Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója - egyöntetűen nemmel feleltek. „Van mit vizsgálni, de” Gusztos Péter (SZDSZ) némi vita és hangoskodás után azzal indokolta a kormány- párti képviselők szavazatát, hogy véleményük szerint a három bizottság ellenzéki elnökeinek előbb a bizottságok elnökségi ülését kellett volna összehívni, a kormánypárti alelnökök részvételével. Mint mondta, az ellenzéki elnökök egyoldalúan, önkényesen ösz- szeállított napirenddel hívták össze az ülést. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyetlen kormánypárti képviselő sem mondja azt, hogy nincs mit vizsgálni a három bizottság közös ülésén, de nem értenek egyet azzal, hogy egyeztetés nélkül, önkényesen kiválasztva hívják meg a vendégeket, és nem adnak lehetőséget mások meghívására. A teremből távozó Bene László országos rendőrfőkapitány a képviselőkkel közölte: távozásuk nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem kívánnak tájékoztatást nyújtani. Mint mondta, egyszerűen csak arról van szó, hogy egy olyan helyzetben, amikor a bizottság egy része távozik, és már Ítéletet mondtak a rendőrség felett, egyelőre nem kívánnak válaszolni a kérdésekre. „Csak egyelőre nem” A főkapitány visszautasította azt az ellenzéki oldalról érkező bekiabálást, amely azt tette szóvá, hogy neki „fogalma sincs a demokráciáról”. „Mi tudjuk, mi a demokrácia. A demokráciához az is (Fotó: MTI) hozzá tartozik, hogy ha egy parlamenti bizottság egy ilyen nagyon fontos kérdést vitat meg, olyan körülményeket teremt, hogy ezt normálisan, emberhez méltóan, szakmailag megalapozottan meg tudjuk beszélni, hogy felkészülési időt kapjunk arra, hogy megfelelően felkészüljünk, és autentikus tájékoztatást tudjunk adni. Ha ezeket az objektív feltételeket nem tudják biztosítani, nem kívánunk válaszolni a kérdésekre. Ha megteremtik a feltételeket, bármikor állunk rendelkezésre” - jelentette ki. A közvélemény a rendőri fellépésről A megkérdezettek háromnegyede elítéli, hogy a tüntetések megzavarták az októberi évforduló ünneplését - állapítja meg a Médián közvélemény-kutató felmérése, A Népszabadság megbízásából végzett vizsgálat eredménye szerint az emberek többsége helyesli, hogy a rendőrök feloszlatták a Kossuth téri tüntetést és egyetért azzal is, hogy helyesen jártak el a be nem jelentett tüntetések során is. Élesen megoszlik a közvélemény a rendőrségi fellépés keménységét illetően. 41 százalék szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint viszont ez pont fordítva történt. Hasonló eredményeket mért a Szonda Ipsos is. Az MTV-ben ismertetett számokból kiderül, a megkérdezettek 54 százaléka egyetért a rendőri fellépés keménységével, 31 százalék szerint viszont az túl brutális volt. Segítséget kérnek az elnöktől ■ Az Európai Parlamentet is bevonnák az összecsapások hátterének tisztázásába. Budapest (MTI) - Sólyom László köztársasági elnök segítségét kérik az Országgyűlés emberi jogi, nemzetbiztonsági és rendészeti bizottságának elnökei, hogy tisztázhassák az október 23-ai rendőri intézkedés hátterét. A KDNP az Európai Parlament közbenjárását is kéri a történtek kivizsgálásához - közölte Si- micskó István, a KDNP ország- gyűlési képviselője. Az ellenzéki képviselő kijelentette: a jövő héten a három bizottság ismét összeül, és ismételten megpróbálja meghallgatni a rendőri vezetőket. Tudni szeretnék, ki volt a politikus, aki utasítást adott arra a rendőrségnek, hogy ilyen brutálisan lépjenek fel a békés ünneplőkkel szemben. Simicskó István MSZP: Orbán Viktort is! ■ A kormányoldal Orbán Viktorral együtt tisztázná a történteket. Budapest (MTI) - Az MSZP javasolja, hogy az Országgyűlés emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságait azután hívják össze az október 23-i események megvitatásra, hogy a testület kormánypárti és ellenzéki tagjai megállapodtak a napirendről - közölte Vadai Ágnes, az MSZP képviselője. Szerint a meghívottak között lehet Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, és a párt biztonsági főnöke, akiket a rendőrök értesítettek, hogy randalírozók tartanak a párt rendezvénye felé. ÉKNrHÁTTÉR Ha úgy nézzük, minden ■ A büdzsé így nem módosítható, de a szakértő szerint ez nem lehet gát. Budapest (ÉKN - BAL) - Reális-e, jogszerű volna-e? - ezt boncolgatják alighanem a következő napokban az elemzők a legnagyobb ellenzéki párt vezetője részéről hétfőn elhangzott népszavazási kezdeményezések nyomán. Mint ismeretes, Orbán Viktor a 23-ai rendezvények keretében népszavazás meghirdetéséről beszélt. A referendum a politikusi bejelentés szerint „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjrendszer, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében” zajlana. Másnap már ismertté is váltak a (lapunkban szerdán közölt) konkrét kérdések. A konkrét megfogalmazások híján nem is lehetett még érdemben beszélni a kezdeményezés reális, illetve jogszerű voltáról. Szikinger István alkotmányjogászt kedden és szerdán egyaránt meginterjúvoltuk a kérdésben. ff .............. Nem népszavazás kérdése például, hogy, teszem azt, a miniszterelnök távozzon. Szikinger István ................................ff Első alkalommal ő maga is arra emlékeztetett, amin a politikai vita kirobbant, s ami miatt vélhetően a következő hetekben sem szűnik majd a polémia: nem lehetséges „akármiről” referendumot tartani. Egy népszavazási kezdeményezés nem irányulhat összefügg bizonyos, törvényileg kizárt témákra.- Nem népszavazás kérdése például, hogy, teszem azt, a miniszterelnök távozzon. Nem lehet szavazás tárgya az állami költségvetés, annak végrehajtása, az adószabályok, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi ügyek - mondta Szikinger István. Más kérdés, hogy ha úgy nézzük, jóformán „minden” összefügg a költségvetéssel. - Igen, emiatt ezeket a tilalmakat erősen megszorító értelemben kell venni. És értelemszerűen csak az aktuális büdzsére vonatkozhat a tiltás, nem például bármely jövőbelire. Burkolt vagy sem? Másnap, a Fidesz által közzétett kérdések ismeretében a jogász így fogalmazott:- Nem látok egyetlen olyan pontot sem a mondatokban, ami alapján ne volna feltehető a hét kérdés. Ezek nem közvetlenül a költségvetésről szólnak. Természetes, hogy mindennek van költségvetési kihatása, de nem szabad erre elvinni az ügyet. Olyan tételeket érintenének a referendum által esetleg megerősített javaslatok, amiknek a fedezete megoldható. Hiszen a szavazást biztosan nem idén rendeznék, a következő évek büdzséi pedig még nyitottak... A második kérdés lehet e tekintetben problémás, és az utolsó is okozhat gondokat. Az ellenzők hivatkozhatnak az Alkotmány- bíróság állásfoglalására, miszerint népszavazás tárgya még burkolt formában sem lehet alkotmánymódosítás - azaz nem lehet „burkolt költségvetés-módosítás” sem. Ezzel együtt tartom: szerintem a kezdeményezés „átmegy” az Országos Választási Bizottság kontroliján. ■ htt kmtippek.szon.hu Törvény a népszavazásról (PDF 297 kB)
