Kelet Magyarország, 2006. október (63. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-03 / 232. szám

2006. október 3., kedd MINDENFELŐL /2 úri vv KELET RÖVIDEN i j j j jWtYjtj>■ J • Távozásra szólított fel. Ismét távozásra szólította fel a magyar kormányt az Európai Néppárt elnöke Brüsszelben, és gratulált a Fidesznek az önkormányzati választáson elért „nagy sikerért". Wilfried Martens úgy ítéli: a Fidesz-győzelem azt mutatja, a la­kosság elvesztette a miniszterelnökbe és a kormánykoalícióba vetett bizalmát. Alacsony részvétel a kisebbségi választáson Budapest (MTI) - Az Országos Választási Iro­da (OVI) vezetője szerint meglepően alacsony részvétel mellett zajlot­tak a vasárnapi kisebb­ségi választások. Rytkó Emilia tudatta: a legak­tívabbak a szlovének (75, 37 százalék), a néme­tek (72 százalék), vala­mint a horvátok (70,49 százalék) voltak, míg a legkevesebben a bolgá­rok (47,49 százalék) ke­resték fel a külön szava­zóköröket. A legtöbb lel­ket számláló magyaror­szági kisebbség, a ci­gányság 59,86 százaléka vett részt a voksoláson. Nyugodt volt Budapest (MTI) - Rendkívül nyugodt körülmények között zajlottak le a válasz­tások - jelentette ki Szigeti Péter, az Or­szágos Választási Bi­zottság elnöke hét­főn, a választási köz­pontban tartott saj­tótájékoztatón. „Az volt a rendkívüli, hogy nem voltak rendkívüli esemé­nyek" - mondta a választási testület vezetője. LAPSZEMLE A konzervatív ellenzék győzelme a magyarországi hely- hatósági választásokon gyengíti a szociálliberális koalí­ció helyzetét. A Gyurcsány-kormány helyzete olyan idő­pontban gyengült, amikor a koalíciónak a következő négy évben keresnie kell a megegyezést a konzervatív ellenzék pártjaival a népszerűtlen reformok megvalósí­tása érdekében. EFE, SPANYOL HÍRÜGYNÖKSÉG A vasárnapi szavazás eredménye nem kötelezi semmire a parlamenti többséggel rendelkező kormánypártokat, ame­lyek elszánták magukat a reformok végrehajtására. Ám „az utca nyomása alááshatja az alkotmányhoz ragaszko­dók szőrszálhasogatását". ANSA, OLASZ HÍRÜGYNÖKSÉG. A magyar miniszterelnök visszautasítja a köztársasági el­nök és az ellenzék vezetőinek felhívását, amelyek lemon­dását szorgalmazták a szocialistáknak a helyhatósági vá­lasztásokon elszenvedett súlyos veresége után. Úl KÍNA HÍRÜGYNÖKSÉG Kossuth tér, október 1., éjszaka (Fotó: epa) „A tüntetés hozzájárult a Fidesz győzelméhez" Budapest (MTI) - A Kossuth téri tünte­tés nagymértékben hozzájárult a Fidesz vá­lasztási győzelméhez - mondta Tamás Ká­roly, a Forradalmi Nemzeti Bizottmány elnö­ke a szervezők hétfői sajtótájékoztatóján. Ta­más Károly úgy értékelte, a Kossuth téren történelmet csinálnak, tévedés az, hogy most kezdődik az erőszakmentes erkölcsi forrada­lom, mert már 15 napja tart. Célja 1956 be­teljesítése, nem ér véget, amíg el nem éri azt. Börtönt kapott a tévét ostromló rendőr Budapest (MTI) - Letöltendő, három és fél éves börtönbüntetést kapott első fokon a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán hét­főn az a dunakeszi rendőrtiszt, aki szeptem­ber 18-ról 19-re virradóan részt vett az MTV székháza elleni ostromban. A bíró által is szigorúnak és súlyosnak mondott ítélet nem jogerős, az ellen a vádlott és védője felleb­bezett. A bíróság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyú és hogy az MTV székházánál történtek országos felháborodást keltettek. Bizalmi szavazást kért ■ Gyurcsány Ferenc bizalmi szavazást kért, Orbán Viktor ultimátu­mot adott. Budapest (ÉKN - SzP) - Hiába ért véget a kampány és zajlott le a választás, egyelőre marad a bizonytalanság és a felfokozott hangulat. Nem adja fel Péntekre bizalmi szavazást kért Gyurcsány Ferenc a kor­mányprogram és saját szemé­lye ellen. A miniszterelnök ezt tegnap jelentette be a parla­mentben. Vele egy időben tar­tott sajtótájékoztatót Orbán Viktor is, aki jelezte, ócska trükknek tartja a bizalmi sza­vazást, és felszólította a koalí­ciót, menessze Gyurcsány Fe­rencet. Gyurcsány Ferenc kor­mánya nevében kezdeményez­te a parlament rendkívüli ülé­sének összehívását péntekre. A kormányfő sajtótájékoztató­ján bejelentette, bizalmi szava­zást kér a kormány program­járól, de a szavazás a minisz­terelnök személyéről is szól, „Látom, hogy a többség kriti­kusan viszonyul a kormány programjához, és ennek követ­keztetéseit le fogom vonni” - fogalmazott, majd hozzátette, hogy figyelmét a jövőre fordít­ja. „Hiszek a programban, a reformokban, melyet véghez fogunk vinni” - tette hozzá. Ultimátum A Fidesz közben felszólítot­ta az MSZP-t és az SZDSZ-t, hogy 72 órán belül, csütörtö­kön délután egy óráig nyújt­son be konstruktív bizalmat­lansági indítványt Gyurcsány Ferenc ellen és ezzel tegye egyértelművé, hogy le akarja váltani a miniszterelnököt. „Ha ez nem történik meg, pénteken délutánra nagygyű­lést hívok össze a Parlament elé a Kossuth térre” - jelen­tette be Orbán Viktor. A Fidesz szerint azért van szükség a konstruktív bizal­matlansági indítványra, mert ezzel tudnák egyértelművé ten­ni a koalíciós pártok, hogy tel­jesítik a nép akaratát és levált­ják a miniszterelnököt, míg a bizalmi szavazás csak annyit jelentene, hogy a kormány to­vábbra is Gyurcsány Ferencet kívánja miniszterelnöknek lát­ni. Orbán jelezte, pártja szerint továbbra is olyan szakértői kormánnyal lehet kezeli a kialakult gazdasági helyzetet, amely a pártoktól független, Szijjártó Péter és Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc (Fotó: mti) nemzeti egységet megtestesítő képviselőkből áll. „Először fordul elő” „A rendszerváltás óta elő­ször fordul elő Magyarorszá­gon, hogy egy politikai párt az alkotmány kereteit átlépve akarja a miniszterelnököt meg­buktatni” - hangzott el hétfőn a France Info hírrádióban. Az MSZP arra kérte Orbán Vik­tort, ha ultimátumot ad, ter­jessze be ő a bizalmatlansági indítványt Gyurcsány Ferenc ellen. Válasz az államfőnek A kormányfő döntése összhangban áll Sólyom László köztársasági elnök vasárnapi kezdeményezésé­vel, hogy a parlament dönt­sön a kormányfő személyé­ről. Elemzők szerint a bizal­mi szavazás várhatóan szim­bolikus lesz, hiszen a koalí­ció az önkormányzati vá­lasztások éjszakáján kiállt a kormányfő mellett. Tegnap egyébként az ál­lamfőválasztás körülményeit is firtatták a felháborodott kormánypártiak. Szili Kata­lin méltatlannak, Kuncze Gábor furcsának nevezte a vasárnapi Sólyom-beszédet. Kfur" ...(ion h„1 — A köztársasági elnök beszéde (PDF 34 kB) HkÁVTÉR _____________________ Mi történik, ha bukik a kormányfő? Elemzők szerint kevésbé tot. Sólyom László vélhetően olyan személy jelölne, aki­nek van esélye a megválasz­tatásra: akit az MSZP és az SZDSZ elfogad (a koalíció al­kotja a parlamenti többsé­get). Az államfő szabad be­valószínű, hogy Gyurcsány Ferenc belebukik a bizalmi szavazásba. Ha mégis, az ál­lamfő kezébe kerülne a dön­tés, hogy új miniszterelnök személyére tegyen javasla­látása szerint nevezhet meg jelöltet. Ha ezt a jelöltet 40 napig nem választja meg a parlament, akkor Sólyom László feloszlathatja az Or­szággyűlést, és új választást kell kiírnia. Erre azonban tényleg kicsi az esély. Dávid Ibolya: Az ország a válság felé sodródik Gyurcsány Ferenc most olyan kockázatot vállal, amellyel hosz- szabb távon nagyobb politikai nyereséget érhet el: a miniszter- elnök azzal, hogy bizalmi szava­zást kezdeményez, tudatosítja: most még van esély rá, hogy le­váltsák, ha marad, később erre kevesebb lehetőség lesz. Kiszelly ZoltAn politológus Budapest (MTI) - Ma­gyarország bajban van, az or­szág politikai válság felé sod­ródik - írta hétfői. A békés Magyarországért című nyilat­kozatában Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum el­nöke. Az MDF elnöke szerint a kialakult belpolitikai hely­zetben az ország nyugalmáért két ember felelős: Gyurcsány Ferenc, aki elítélendő módon hazudott, és Orbán Viktor, aki felelőtlenül utcára viszi az embereket és tömegekkel zsa­rolja Gyurcsány Ferencet. Három kérés A Magyar Demokrata Fó­rum a változás érdekében kéri az érintettektől: az MSZP és az SZDSZ vonja meg a bizalmat Gyurcsány Ferenctől, Orbán Viktor vonja vissza az embe­reket az utcáról és tegye egyér­telművé, a jövőben ilyen esz­közt a képviseleti demokráciá­val szemben nem vesz igénybe, s a költségvetési egyensúly megteremtése legyen az új mi­niszterelnök elsőrendű felada­ta, és ebben minden parlamen­ti pártnak támogatnia kell. Klfefl'Z.Tn"Z'h„""""" A békés Magyarországért (PDF 35 kB) A piac érdeke Budapest (MTI) - A bi­zalmi szavazás hírére gyengülni kezdett a fo­rint. Pénzpiaci elemzők arra is figyelmeztettek: a piacok számára az a leg­fontosabb, hogy maradjon a miniszterelnök, mert eb­ben látják a stabilizációs program biztosítékát. A választás következményeiről J J J j S'Yj j J j j j j j Wf j j"j J J J J J J Öül.ú UÉ.II ß Hip­Gyulai Attila, a Capital Könnyen előfordulhat az a helyzet - főleg megszorító poli­tika alkalmával -, hogy az or­szágos vezetéstől eltérő „színezetű” önkormányzatok és megyei közgyűlések alakul­nak. Egy normális demokráci­ában ez természetes dolog, a mindennapokra - elvben - nem lehet hatással. Válság akkor lehet, ha a kor­mány elveszíti a parlamenti többség bizalmát, vagy ha az el­lenzék országos tiltakozó moz­galmat indít, s ehhez sikerül társadalmi bázist teremteniük. Utóbbi esetben elhúzódó krízis elé nézhet az ország. A köztár­sasági elnök állásfoglalása új konfrontáció kezdetét jelentheti. A megoldásnak jelenleg a kör­vonalai sem láthatóak, mindkét oldal görcsösen ragaszkodik a saját álláspontjához. Valamilyen reformra mindenképpen szük­ség van. Nem számítok gyors megegyezésre, a közeledés nehe­zen képzelhető el, Gyurcsány Ferenc mögött erős a hátország. Politikai patthelyzet van. A pártoknak az önkormányzati eredményt úgy kell magyaráz­niuk, hogy saját győzelmüket igazolják, és ebből a szempont­ból a Fidesz könnyebb helyzet­ben van. Ez azt is jelenti, hogy önmagát a Fidesznek kell ke­vésbé újradefiniálnia. A választás után ismét a mi­niszterelnök jövőjére terelődhet a figyelem, Orbán Viktor vele szemben „megmenekült”. Az eredmények mellett Sólyom László beszéde is erősítheti azokat a hangokat, amelyek akár az ellenzékből, akár az MSZP-n belülről követelik vagy felvetik a miniszterelnök-cserét. A tüntetések közül a választás után felerősödhetnek azok, amelyeket az érdekképvisele­tek az elmúlt két hét esemé­nyei miatt elhalasztottak. A miniszterelnököt lemondásra csak az őt megválasztó parla­menti többség kényszerítheti. Fontos kérdés, hogy a jelentős önkormányzati pozícióvesztés elindít-e az MSZP-n belül egy olyan mértékű elégedetlenségi hullámot, ami a két frakció többségét egy másik szocialista politikus mellé felsorakoztatja, mondjuk éppen a pártvezetés ellenében. Sólyom László továbbra is ki­állt a demokratikus keretek kö­zött folyó tüntetések mellett, valamint most először, ugyan burkoltabban, de a miniszterel­nök leváltása mellett szólt. Ez utóbbi a parlamenti ellenzék számára is komoly hivatkozási alapot fog jelenteni az elkövet­kező időszakban. A kormánypártok nincsenek túl az elmúlt két hét politikai válsá­gán. A kormányfő lemondása csak a kormánypárti többség erodálódása esetén lehetséges. A koalíciós pártok fő feladata, hogy képesek legyenek kitartani addig, amíg a reformok pozitív hatásai érzékelhetővé válnak.

Next

/
Thumbnails
Contents