Kelet Magyarország, 2006. szeptember (63. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-21 / 222. szám

2006. szeptember 21., csütörtök KELET topiob.hu /7 Kedves Olvasóink! Kisebb szünet után jelentkezett ismét Kar­rieroldalunk, amely az elkövetkező néhány hétben folyamatosan megváltozik. Ennek ré­szeként új névre kereszteltük, előbb sza- bolcsjob.hu-ként, szeptember elejétől pedig topjob.hu-ként jelentkezik hetente egyszer. Olvasóink az összeállítással egyelőre egy ol­dalon találkozhatnak, de a későbbiekben a terjedelem is bővül. A jövőben szorosan együttműködünk internetes portálunkkal, a www.szabolcsjob.hu-val, s közösen igyek­szünk mind több segítséget nyújtani az ál­láskeresőknek és a munkát kínálóknak. Várjuk továbbá az önök kéréseit és javas­latait (e-mailben a nyeki@kelet.szon.hu cím­re, valamint postán 4401 Nyíregyháza, Pos­tafiók 25.), hogy miről olvasnának szívesen a szabolcsjob.hu-ban, illetve tanácsért is for­dulhatnak hozzánk - igyekszünk a munka világával kapcsolatos kérdéseikre a legmeg­felelőbb szakember segítségével válaszolni! Üdvözlettel: Nyéki Zsolt szerkesztő A kiscsoportos tréningek hatékonyak (Fotó: Nyéki Zsolt) Megfelelő önismeret Nyíregyháza (KM) - A kommunikáció szabályait mindenkinek ismernie kell, aki sikereket akar elérni az életben. A hatékony kommunikáció alapját a megfelelő önisme­ret, illetve emberismeret képezi. Ezek hiá­nyában nem beszélhetünk eredményes és hatékony együttműködésről, sikeres önérvé­nyesítésről. Többek között erre is felhívják a figyelmet a Human-Net Alapítvány tré- ningjei. Érdekesség, hogy legutóbb, e hét első két napján kizárólag nőknek tartottak tréninget a munkaerő-piaci visszatérés ösztönzésére, a már megszokott helyen: Nyíregyházán, az örökösföldi közösségi házban. A kiscso­portos formában tartott foglalkozás alapot szolgáltat ahhoz, hogy a tagok személyes és munkájukkal kapcsolatos döntéseket tud­janak hozni. liCLEI klip kmtippek.szon.hu Együtt. A tréning felépítéséről további részletek letölthetőek (PDF 98 kB) Találmánya alapján géniusz ■ A gyógyászati alkal­mazásban hozhat for­radalmi változást a kör­fotózás fejlesztése. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - „Testüregek csavarmen­tes pásztázása” - hivatalosan ezt a címet viselte a napokban megrendezett Genius Buda­pest 2006 Nemzetközi Talál­mányi Vásáron programjával Kalocsai István. A nyíregyházi kutatómér­nök évekkel ezelőtt a körfo­n ................... A körelőtét len­cse nagy előnye, hogy bármilyen gyártmányú en­doszkópra fel­szerelhető. Kalocsai István ..............................................» tózásban alkotott újat, s leg­újabb fejlesztése a gyógyásza­ti alkalmazás lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Ötleté­nek a Genius-díj is súlyt ad. Kíméletesebb vizsgálat- Amikor egy ember belső szerveit (tüdő, gége, gyomor, bél) endoszkóppal kell meg­vizsgálni, az fájdalmas és hosszadalmas művelet, hiszen a testüreg teljes feltérképezé­séhez mozgatni kell az endosz­kóp kábelét és felvevő lencse­Genius-díjjal a találmánya mellett (Fotók: a szerző) fejét. A találmány ezt küszö­böli ki körobjektív segítségé­vel - mutatja be röviden szel­lemi termékét a feltaláló. Az orvosnak csupán egy irányban kell mozgatnia az endoszkópot a diagnosztizálás­hoz, s a digitális elemzést is lehetővé teszi. A találmány ki­vitelezésében együttműködő partner a nyíregyházi Jósa András Kórház II. számú bel­gyógyászati osztálya, dr. Ágoston Sándor főorvossal. A körelőtét lencse nagy elő­nye, hogy bármilyen gyártmá­nyú endoszkópra felszerelhető. A prototípus már adott, a kö­vetkező lépés a gyártószerszá­mok elkészítése és a sorozat- gyártás megkezdése - lenne. Ez azonban tőkeigényes folya­mat, s egyelőre a gazdasági életből senki nem kapta fel a fejét az ötletre. Remélhetőleg, ez a találmány nem jut a ma­gyar újítások tipikus sorsára, azaz nem tűnik el egy íróasz­tal fiókjában, vagy cseni el va­laki és látjuk viszont mint egy külföldi sikerterméket. Út a találmányig A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építész- mérnöki diploma után be­töltött munkakörök: kivite­lező, építésvezető, vállalati főmérnök irodavezető, vá­rosi főmérnök, vállalati ku­tató. Eddig 20 találmány szerzője, háromszor nyert Genius-díjat, emellett Alpár Ignác-díjas és Vállalkozói Innovációs Díjas. A legidősebb iparosmesterünk ■ Bordás Béla elége­dett, hiszen csinos höl­gyeknek szép bundákat készíthetett. Nyíregyháza (KM) - A 85 esztendős, mindig jókedvű urat sokan ismerik Nyíregy­házán. A megyeszékhelyen látta meg a napvilágot a Se­lyem utcán, s a központban járókelők ma is gyakran üd­vözölhetik. Évtizedekkel ezelőtt műhe­lyében egyik hölgy adta a má­siknak a kilincset, alig győz­te jegyezni a rendeléseket. A szakmában eltöltött hét évti­zed alatt megszámlálhatatlan mennyiségű szőrmegallér, sapka, mellény, kabát és bun­da született a kezei alatt. Elégedett életével- Az édesapám szabómester volt, sok konkurenciával, ám szőrmésből kevés dolgozott akkoriban a városban, ezért szűcstanulónak jelentkeztem. Három év három hónapig ta­nultam a szakmát - mesélte a mester. Egyetlen bunda elkészítése 30 órát vett igénybe, a szabad órákban sapkák és gallérok készültek. Büszkén említette, hogy egy megrendelője a mai napig őriz egy 1948-ban ké­szült, derékig szűk, lefelé bő­vülő, ún. lengyel bundát. Fia, ifj. Bordás Béla is kita­nulta a szakmát, de ez ma már egyetlen családnak sem jelen­tene biztos megélhetést, így ő is, s Béla bácsi lánya, Erika is, máshol kereste a boldogulást. A fia közlekedési polgárőr­ként, a lánya kereskedőként dolgozik. Az idős szűcsmester elégedett az életével. Alkotha­tott a munkájában, s becsüle­tesen el tudta tartani a család­ját. Négy évvel ezelőtt szülővá­rosa életműdíjjal jutalmazta tevékenységét. Legnagyobb élménye Egészségével nincs nagy gond, köszönhető ez a rend­szeres mozgásnak, két évvel ezelőtt korosztályában úszó­versenyt nyert. Élete egyik legnagyobb élménye volt, hogy a barcelonai olimpián szurkolhatott Szabó Tündének és Egerszegi Krisztinának. Ma négy unokája, Béla, Zsolt, Benjamin és Zita, no meg a munka édesíti meg a napjait. Bordás Béla ugyanis ma sem mond nemet, ha apróbb javí­tásra szól a megrendelés. Együttműködés Nyíregyháza (KM) - Regionális szintű együtt­működés segíti a szuny- nyadó tehetségek mozgó­sítását a FORTE elneve­zésű program során. Me­gyénkben az Első Nyírsé­gi Fejlesztési Társaság szervezett szerdán a té­mában fórumot. Autógyár, a tömeg gyártás tipikus helyszíne: egy japán autógyár 50 ki­lométerre Tokiótól dél­nyugatra. (Fotó: EPA) Mire kíváncsi a munkáltató? Hanusi Péter kelet@kelet.szon.hu M inden álláskereső kerülhe­tett már olyan helyzetbe, amikor a leendő munkáltató egy váratlan kérdéssel zavarba hozta a felvé­teli beszélgetésen. Ezeket a kelle­metlen pillanatokat elkerülhetjük, ha előre felkészülünk az állásin­terjúra. A legtöbb munkáltató ugyanis ugyanazon 15-20 kér­dést teszi fel a jelentkezőknek. Az első kérdések arra vonat­koznak, hogy képes-e az álláske­reső a kívánt feladatot ellátni, a munkát elvégezni. Az álláskere­sőnek a kérdésekre válaszolva be kell mutatnia önmagát, el kell mondania azokat a képzettségeit, munkatapasztalatait, amelyek al­kalmassá teszik az álláshely be­töltésére, egyáltalán miért pont ő az, aki a kérdéses feladatot a legjobban tudná ellátni a jelent­kezők közül. Segíthet ebben a jól megírt szakmai önéletrajz áttekintése is. Fontos, hogy ne csak általános­ságban beszéljünk, hanem konk­rét adatokkal, eddig elért sikerek­kel is egészítsük ki mondandón­kat. Már az első kérdéskörben szerepelhetnek azok a „kényes" kérdések, melyek főleg fiatal höl­gyek esetében a családi állapot­ra, vagy a családalapítási tervek­re vonatkoznak, illetve ide tar­toznak a jelentkező egészségi ál­lapotára és teherbíró képességére vonatkozó kérdések is. Félreve­zetni nem szabad e kérdéseknél sem á munkáltatót, mert a mun­kába állást követően hamar kide­rül, ha valaki nem mondott iga­zat. Törekednünk kell ugyanak­kor arra, hogy ha ezek a mun­káltató számára első hallásra „problémák", nem akadályozzák a jelentkezőt a munkavégzésben, akkor ezt tisztázzák. A következő kérdések általá­ban az álláskereső motiváltságát térképezik fel. Pontosabban: miért pont ennél a cégnél akar a jelentkező dolgozni, és miért a pályázott munkakörben, milyen hosszabb távú céljai vannak a cégnél való elhelyezkedéssel. Ezeken a kérdéseken akkor lehe­tünk túl sikeresen, ha megpró­báljuk a lehető legtöbb informá­ciót összeszedni a kérdéses cégről, mivel foglalkozik ponto­san, mit várnak el a vezetők a dolgozóktól. A motivációra irányuló kérdéseknél arra törekedjünk, hogy a munkáltató számára az álláskereső egyéni céljai és a cég tervei összehangolhatóvá válja­nak. Kíváncsi lehet a munkáltató arra is, hogy a jelentkező hogyan képes beilleszkedni: miért szűnt meg az előző mun­kaviszonya, milyen volt a kap­csolata a munkatársaival és főnö­keivel, csapatban vagy egyénileg szeret-e dolgozni. A munkáltató számára azért fontosak ezek a kérdések, hogy a jelentkező milyen gyorsan képes bekapcsolódni a cég munkájába és beilleszkedni a kollektívába. (Ha sokat szidjuk az előző főnö­köt, ne várjunk felvételt!) Utolsó kérdés, amivel foglal­koznunk kell, a béralku. Akkor érhetjük el a legjobb eredményt, ha konkrét összeget nem mon­dunk a munkáltató kérdésére, de utalunk a munkakörben elvárt magas követelményekre, arra, hogy ennek teljesítésére a jelent­kező képes, és végül fejezzük ki azon „reményünket", hogy ennek a színvonalnak lesz megfelelő a bérezés is. Ha mégis rákérdez a munkáltató a konkrét összegre, olyan számot mondjunk, mely számunkra is elfogadható, de megfelel az adott munkaerőpia­con hasonló munkakörben meg­szerezhető bérnek. A szerző HR-menedzser

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents