Kelet Magyarország, 2006. szeptember (63. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-20 / 221. szám
VÁLSÁG / 4-5 Tűzoltók: csak oltanak Budapest (MTI) - A tűzoltóság nem vett és nem vesz részt erőszakos karhatalmi intézkedésekben - közölte Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Elmondta, keddre virradó éjszaka elterjedtek hírek: a tűzoltóság bocsátott vízágyúkat a karhatalmi erők rendelkezésére a tüntetések szétoszlatására és ezt kívánja ezúton cáfolni. Dobson Tibor közölte továbbá, hogy a fővárosban csupán néhány esetben riasztották a tűzoltókat, vidéken viszont nem voltak ilyen esetek az éjszaka folyamán. Ugyanakkor a Polgári Védelem sebesülteket szállító autóbuszt küldött a Magyar Televízió székházához. (Fotó: EPA) Miért nem olvasták be? ■ Nem lehetett volna le- higgasztani a tömeget, ha az MTV illetékese „az elején" átveszi a petíciót? Budapest (ÉKN - SzK) - A köztelevízió ostromához állítólag az vezetett, hogy az MTV nem olvasta be a tüntetők petícióját. Kérdésünkre az MTV hírigazgatója, Kert Attila elmondta: az „elején” nem követeltek semmit, így annak eleget sem tehettek.- Előbb törtek be az épületbe, nem volt semmiféle hozzánk intézett kérés. Éjjel 1 óra 20 perckor evakuáltuk az épületet. Az utcán tartózkodtam, amikor a rendőrség utánam szólt telefonon: talán lehiggaszthatná a tömeget, ha egy felelős vezető átvenné tőlük a petíciót. Visszamentem, de senki sem tudta, ki adja át a papírt. Tanácstalanul, riadt szemmel néztek egymásra, egymást bökdösték. Végre valaki átadta, azzal, hogy olvassuk fel a tévében. S bár közöltem, hogy nem vagyok rá felhatalmazva, átvettem a követeléseket, s mondtam, hogy a közléssel kicsit elkéstek, mert már jó ideje nem vagyunk képes adásban. Kert Attila A Parlamentet körülvevő kordon íMkotmán^ w * • Kossuth L. ■ tér iwyi*# váimánlL K.** II A rendőri erők közlekedésének iránya IBáthQíVI iVértanúk 1, terelj Megrongált emlékmű tnSrtóatáiia Felgyújtott autók Kigyulladt épület vízágyú Kedden kordonnal lezárták a Szabadság teret Grafika: Észak-Keleti Napló 1 I- j ■ Várakozó mentők, tér W ill |ttimr _ >£. .tűzoltók, rendörök ! SÁ MTvJp 13 1 •.* ««»b ^székházi fi Tömegben kijön az emberből ■ A tömegpszichózis, bár működik, korántsem hat mindenkire egyformán. És függ a körülményektől is. Miskolc (ÉKN - SzK) - A tömegpszichózisról a tüntetések, s főképp a Magyar Televízió épületénél történt erőszak, rongálás, tettlegesség okán kérdeztük dr. Vaszily Mária pszichiáter főorvost, elmeorvos szakértőt. Ha amúgy nem tenné- Ha a tömegpszichózis hatását mérlegeljük, az előzmények sem mellékesek - vetette előre a szakember. - Választások előtt vagyunk, folyik a kampány, szélsőséges indulatokat gerjesztve. Egy érzelem- és indulatlabilitásra hajlamos személyiség ilyen helyzetben képes hasonló személyiségeket befolyásolni. Négy-öt ember már képes felkorbácsolni egy egész tömeget. Márpedig tömegben olyan dolgok is kijönnek az emberekből, amikre egyébként lehet, hogy gondoltak, de másoknak nem mondanának el. Viszont egyet biztosan állíthatok: tettlegességig, erőszakig nem megy el egy intelligens, érzelmileg stabil ember. Nem reagál, nem gyújtogat a tömeg hatására, ha egyébként nem tenné.- Nézve a mostani, tévészékhá- zas felvételeket, az az érzésem, jobbára - talán a legjobb szó rá - huligánok támadásaként értékelhető az esemény. Berúgták az ajtót (Fotó: epa) sült a kórházban (Fotó: epa) JELENTŐSEBB KELET-EURÓPAI TÉVÉOSTROMOK 1989 ÓTA A tömegmegmozdulások, a modern kori forradalmak, illetve puccsok legfontosabb célpontjai közé tartoznak a tömegkommunikációs eszközök. A rádiók és a televíziók ostroma általában az aktivisták első dolga. Különösen akkor volt ez így, amikor még csak egy-egy központi rádióvagy tévéállomás volt az adott országban. Budapest, 1956_________________ 1956. október 23-án a fegyveres harc a Magyar Rádió előtt kezdődött (tévé akkor még nem működött, bár kísérleti adások már zajlottak). Itt voltak az első halálos áldozatok is. A felkelők ostroma 24-én sikerrel járt: a Szabad Kossuth Rádió ezután a forradalom egyik szimbólumává vált. Bukarest, 1989 _________________ Az 1989-es romániai forradalom (amelyet sokan csak puccsnak tartanak azóta is) szintén kulcs- fontosságú mozzanata volt a tévé irányításának megszerzése december 22-én, hiszen akkor egész Romániában ez volt az egyetlen audiovizuális média. Vilnius, 1991 ___________________ A Szovjetuniótól függetlenedni próbáló Litvánia már 1990-től egyre önállóbbá vált, különösen akkor, amikor a Sajudis nevű mozgalom megnyerte a választásokat a balti köztársaságban. A litván függetlenséget azonban végül a nemzetközi tiltakozás „vívta ki", miután 1991-ben a szovjet katonák 13 fegyvertelen tüntetőt öltek meg Vilniusban. A vilniusi tévétoronynál demonstráló függetlenségpártiak végül erkölcsi győzelmet arattak, a nemzetközi felháborodás nyomán. Osztankino, 1993 _______________ Oroszországban, a Szovjetunió jogutódjában is történt halálos incidens tévétoronynál. 1993. október harmadikán, a Borisz Jelcin elleni keményvonalas puccskísérlet idején az osztankinói tévéadóban és környékén 25 ember halt meg az összecsapásokban. Belqrád és Újvidék, 1999 ________ A NATO bombázásai, amelyek a szerb fővárost, illetve a Vajdaság székhelyét érték, több halálos áldozatot is követeltek. A központi tévében 16-an haltak meg egy NATO-rakéta becsapódásakor 1999-ben. Forrás: www.index.hu Mi az, ami most Magyarországon történik? Kicsit hasonlít a forradalomhoz a kialakult helyzet, de nem az. Inkább kormányválságnak nevezném. Várható volt egyébként ez a tömegmegmozdulás, de semmiképpen sem helyeslem. Akik kivonultak az utcára, a térre, azok csalódottak, de bizonyára nem volt más eszközük a tiltakozásra. Azt azonban nem hiszem, hogy a Fidesz van a háttérben. Maczkó JAnosné (55), nyugdíjas Én az eseményeket szélsőjobbos fut- ballhuligánok tombolásának nevezném. Biztos, hogy akciójuk nem hoz megoldást. Elolvastam a miniszterelnök beszédének teljes szövegét, és ami a médiában megjelent, csak kiragadott mondatok. Hogy kinek lesz jó a tüntetés, azt nem tudom. Bárki kijöhet belőle jól, még talán maga a miniszterelnök is. Kerekes Csaba (33), kereskedelmi vezető Lázadás van ma Magyarországon, amit a kormánnyal szembeni elégedetlenség szült. Azt helyesnek tartom, hogy az emberek kifejezik nemtetszésüket, de a durva eszközöket elítélem. Gyurcsány beszédét meghallgatva az fogalmazódott meg bennem, hogy a miniszterelnök közönséges, hazáját, és annak állampolgárait nem tisztelő ember. Bondzsér Ernőné (78), nyugdíjas Lázongásnak tartom a tegnapi és a ma hajnali megmozdulásokat. Az emberek Gyurcsány Ferenc megszorító intézkedései miatt háborodtak föl. Túlzás forradalomnak nevezni az eseményeket. Ha forradalom lenne, fegyverrel harcolnának az egymással szemben állók. Szerintem a miniszterelnöknek fnennie kell, az lesz a vége, hogy leváltják. SzAsz Krisztián (19), tanuló Gusztustalan dolog, ami a fővárosban történt. Nem így kellett volna hangot adni az elégedetlenségnek. Sok igazság van a tüntetők követeléseiben, de nem kellett volna törni- zúzni, gyújtogatni. Nem hiszem, hogy megoldódnak a problémák, de hátha ezek után elindul valami. Gyurcsánytól nem volt szép, hogy trágár szavakat használt. KollAr Flórian (45), felszolgáló Nem helyeslem a tüntetők randalí- rozását, nem ez az útja-módja a problémák megoldásának. De mit tehetünk? Ilyenek az emberek Magyarországon. Gyurcsány beszédéből kiragadtak egy-egy mondatot, és félreértelmezték azokat. Ha valaki végigolvassa az egész szöveget, nem tűnik durvának. Bűnbakot mindenképpen fognak keresni a történtek miatt. OlAh Ildikó (27), közgazdász Abszolút nem érdekel ez az egész. Maguknak csinálták az emberek. Azok vonultak a térre és az utcára, akik korábban a szocialistákra szavaztak. Semmi megoldást nem hoz, ha verekednek és gyújtogatnak. Ez senki hasznára nem válik, senki nem jön ki belőle jól, csak vesztesei lehetnek az ehhez hasonló lázongásoknak. Teljesen feleslegesnek tartom az egészet. Garabacz Erzsébet (21), operator FRANCE INFO HlRRÁDIÓ: A hírrádió szavai szerint „a puskaporos hordóban a szikrát az a nyilvánosságra került •hangfelvétel jelentette, amelyen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beismerte, hogy a választások megnyerésének céljából hazudott az ország gazdasági helyzetéről". LE FIGARO: Több ezer, többségében szélsőjobboldali tüntető az állami magyar televízió ellen indított támadást a miniszterelnök lemondását követelve. A kommunizmus bukása óta Magyarországon nem volt ehhez hasonló erőszakos megmozdulás. DER STANDARD: Magyarország miniszterelnöke sokkolja a nemzetet című egész oldalas összeállítást közölt a lap a budapesti eseményekről, amelyek sorában hírt adott arról: a rendőrség hétfő este könnygázt használt a tüntetőkkel szemben a közszolgálati televízió székházánál. KURIER: A napilap beszámolt arról, hogy a rendőrség könnygázt vetett be a tüntetőkkel szerbben, akik meg akarták ostromolni a televízió épületét. NEUE KRONEN ZEITUNG: A szocialista-liberális kormány erőszakra is kész ellenfelei megostromolták a televízió székházát, és az évtizedek óta legsúlyosabb zavargásokban legalább ötvenen megsebesültek. CORRIERE DELLA SERA: Szélsőjobboldali és huligánakciónak nevezte a Corriere della Sera olasz napilap internetes kiadása kedden a budapesti tv-székház ostromát. LA REPUBBLICA: A római napilap ugyancsak internetes portálján emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rendszerváltást megelőző tiltakozó akciók óta ezek voltak az első utcai összecsapások Magyarországon, néhány héttel az 1956-os „tragikus események" 50. évfordulója előtt.
