Kelet Magyarország, 2006. szeptember (63. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-02 / 206. szám

2006. szeptember 2., szombat HÁTTÉR /3 FUBKÓ PANNI ELSŐ NAPJA AZ »»»»** 7 óra: öltözködtem... 7.15: reggeliztem Erdélyi Zsoltné: - A gyerekek szinte ha­za jöttek. Nem volt ismeretlen nekik az épület, az udvar, a lépcsőház. S bár én még most lettem a Kodály nevelő- testületének tagja, jól tudom, hogy itt szokás a legkisebbek megajándékozá­sa, ami ugyancsak személyesebbé, csa­ládiassá teszi a gyerek és nevelő közöt­ti kapcsolatot. Harasztiné Sipos Judit: - Az a legfon­tosabb, hogy játékosak legyenek az első napok. Színessé tettük a környe­zetet is, levélben kerestük meg a szülőket, s kértük, tolmácsolják kicsi­nyeiknek, rajzokat várunk tőlük már nyáron is. Most örömmel tapasztalták, hogy a tanteremben a rajzaik fogad­ták őket. Tényleg szép volt Pók Viktória viktoria.pok@inform.hu Mondják, az idő mindent megszépít. A tény mégis az, én szerettem iskolába járni. Az általános és a középiskolát kifejezetten kedveltem. A moszkvai olimpia évében vol­tam elsős. Míg mindenki Hegedűs Csabának szurkolt, addig én a számokkal, a görbe vo­nalakkal, a nenezen kiolvasható ákombáko- mokkal bajlódtam. Emlékszem az első olva­sókönyvre, az egyenszínű füzetekre, a tűhe­gyes ceruzákra. Kedvenceim az olvasás, az írás, a fogalmazás voltak. Emlékszem első tanítómra, Olgi nénire, aki angyali türelem­mel irányította a ceruzába kapaszkodó uj­jainkat. Nem voltam ám osztályelső. Az általános iskola első két évében soroltak csak a kitű­nők közé. Aztán megálltam a négy közelé­ben. Imádtam Móra Ferencet, s igen hamar újságolvasóvá váltam. Még emlékszem az apukám által vásárolt Esti Hírlapokra, a Ma­gyar Ifjúságra, s később a saját zsebpénzből vett tinilapokra. Hogy Olgi néni miatt, vagy másért, sze­rettem e az iskolát.... S szeretik ma is a gyerekek, azok, akiket nap mint nap kedves pedagógusok, szeretettel és türelemmel ok­tatnak minden szépre és jóra. Induljon hát vidáman a tanév, szelídüljenek meg hamar a rakoncátlan sorok, s formálódjanak minél előbb szavakká és mondatokká az olvasó­könyv ma még ismeretlen betűi. 7.30: elindultunk 7.40: anyuval beléptem a tanterembe 8.30: jelentkeztem 9: tízóraiztam 11: játszottam az udvaron Anyu, de jó, hogy megint itt vagy... (Fotók: Balázs Attila) rosszkedvnek, sőt ahogy telt az idő, úgy lettek mind cser- fesebbek a nebulók. Panni vi­dáman tízóraizott a többiek­kel, s a közös étkezés után to­vább folytatódott az iskola, az udvar felfedezése, a közös él­ményszerzés. ■ Tegnap országszerte jó néhány általános is­kolában megkezdődött az új tanév. Nyíregyháza (KM-P.V.) - A Kodály-iskolában két ked­ves tanító néni, Harasztiné Sipos Judit és Erdélyi Zsolt­né várta a gyermekeket.- Az első közös dolgon túl is vagyunk - mondták csak­nem egyszerre a mosolygós pedagógusok - miután az osz­tályfotó elkészülte után a he­lyükre terelték a gyermeke­ket. W ..................... Alig vártam már, hogy kezdődjön a tanév, az utolsó napokban sok­szor az iskolá­ról álmodtam. Furkó Panni Azaz csak az ideiglenes he­lyükre. Mert még csak ezután jött a feladat, hogy mindenkit a végleges padjába ültessen Judit néni és Irénke néni. Mert az a legfontosabb, hogy valamennyi kis nebuló jól lás­sa a táblát, akkor is, ha szemüveget visel, vagy nem túl nagy nö­vésű. Volt aki azért kesergett, mert nem sikerült lezárni a tech­nikadobozkát, volt aki­nek a sapija landolt mindig a földön, de a ta­nító nénik mosolyogva ol­dották meg a kicsik számára hatalmasnak tűnő problémá­kat. Vidám elsősök A gyerekek a nyári felada­tokból a tanító nénik rendsze­res leveleiből érezhették, na­gyon fontosak. Már ovis ko­rukban találkoztak leendő ne­velőikkel, s a szülői értekez­letre ők is hivatalosak voltak.- A tesóm, Lili, jót is, rosszat is mesélt. Elmondta, hogy csendben kell lenni, fi­gyelni kell, én mégis jól ér­zem magam. Alig vártam már, hogy kezdődjön a tanév, az utolsó napokban sokszor az iskoláról ál­modtam - mondta Furkó Pan­ni. S minden ellenkező hír­rel szemben a mai elsősök igencsak vidámak. Legalább­is Panni és az osztálytársai. Egész nap nyoma sem volt a « Anya, nagyon jó volt a suli! ■ Pénteken délután, az első nap végén Panni vidáman ugrott édes­anyja nyakába. Nyíregyháza (KM) - Az el­ső nap végén a Furkó család kisebbik lánya, sugárzó arc­cal fogadta édesanyját.- Panni így fogadott: anya, nagyon jó volt! - kezdte Furkóné Szabó Marianna. Az újonc elsős elmesélte azt is, fegyelmezettek voltak az osz­tálytársak, s két régi ovistár­sa közelében ül. Nem szomor- kodott azon sem, hogy még w A nagyobbik gyermekem sok­kal tempera- mentumosabb és talpraesettebb. Furkóné Szabó Mariann nincs barátja, a kislányom úgy fogalmazott, még ismer­kednek. Egyáltalán nem fá­radt el a nap végére, jóllakot- tan és jókedvűen mentünk ha­za. Ez azért is örömteli, mert a nagyobbik gyermekem sok­kal temperamentumosabb és talpraesettebb, neki mégis ne­hezebb volt az elválás annak idején - mesélte az édesanya. A kislány szíve szerint ma is hátára vette volna az iskola­táskát. De a hétvége, csakúgy mint eddig, a nagyszülőké. íílí.T Becsöngettek. Cikk az iskolakezdésről letölthető. (PDF, 78 kB) Panniről.... Panni névjegye: születés: 1999. április 9. _________ bölcsőde: 2001. szeptembertől óvoda: 2002. szeptembertől iskola: 2006. szeptember 1. _____ Édesanyja: Furkóné Szabó Marian­na ____________________ Édesapja: Furkó Károly Testvére: Lili, 9 éves ____________ Kedvenc állata: delfin Kedvenc színe: fekete, piros Kedvenc kabalája: kismajom Panni menüje az első napon reggeli: vajas kenyér kakaóval tízórai: kifli, sajt, tea ____________ ebéd: spagetti, ananászlé________ uzsonna: gyümölcs __________ vacsora: sült csirke francia fű­szerekkel Hogy telt az első nap az iskolában? Kedves Beatrix (8) Vigyázzunk a gyerekekre! Ön szerint kellő szigorral bünteti-e a törvény a lopást? Szavazók száma: 257 2006. 09. 01. 18 óra Igen I Nem 11,28%l 88,72% Következő kérdésünk: Önnek jó emlékei vannak az iskoláról? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. J ól érzem magam, mert már nagyon vártam azt, hogy végre elsős legyek. A Napsu­gár oviba jártam, és a társaimmal és az óvó nénikkel sokat beszél­gettünk már az iskolá­ról. Otthon is csak ez járt az eszemben. Le is rajzoltam, hogyan kép­zelem el a tantermet, el is hozom majd amit készítettem. Nem csalódtam, jó itt lenni. Tarek Ferenc N agyon vártam már az iskolát, és jól is érzem magam. Szeret­nék minél hamarabb megtanulni írni, olvas­ni, számolni. Már az oviban is sokat tanul­tunk és az anyukámék elmesélték, hogy itt is tanulással telnek majd a napok. De én ezt nem bánom. Szere­tek játszani is, de a ta­nító nénik azt ígérték, itt is sokat mókázunk majd. Simkó Anna S zép színes a tante­rem, tele van a fali­újság a rajzainkkal. Kíváncsi vagyok, tény­leg olyan sokat kell-e itt tanulni, ahogy a nagyok mondják. A te- sómtól ezt hallottam, ő is idejár, 10 éves. Ér­dekel minden, amikor megkaptuk a tanköny­veket, le sem akartam tenni, annyira izgal­mas volt mind. A tanító nénik is nagyon kedvesek. Koczkás Boglárka T etszik, úgy tűnik belejöttem. Mikor reggel beléptünk a ka­pun, megijedtem kicsit, de úgy tűnik, szeretni fogok ide járni. Csak egy kicsit pityeregtem. Nincs testvérem, így csak az anyukámékat kérdezgethettem, mi is vár majd itt rám. Az óvodában is sok volt a gyerek, de itt elsőre a hatalmas épület és a rengeteg iskolás kicsit ijesztő volt. BAba Bence Béla A z oviban sok min­dent tanultunk már, de még több is­meretlen vár itt rám, úgy hallottam. Szerintem jó lesz itt, mert nagyon kedve­lem a meséket, szeretek verset mon­dani, biztos jó lesz majd az olvasásóra. Nem is tudom, hogy fogom ezt a rengeteg élményt el­mesélni az óvodás tesómnak. Torda Sztella \ p >

Next

/
Thumbnails
Contents