Kelet Magyarország, 2006. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-31 / 204. szám

2006. augusztus 31., csütörtök KELET NitTuonsiia AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG /6 Új magyar EP-képviselő Nyíregyháza (KM) - Új európai parla­menti képviselőt jelölt a Fidesz-MPSZ a jú­lius 15-én, 39 esztendős korában elhunyt Pálfi István helyére. De Blasio Antonio július 31- én vette át megbízóleve­lét. Helye az Európai Parlament néppárti frakciójában lesz. De Blasio Antonio 1955-ben Pécsett szüle­tett, édesapja olasz, édes­anyja magyar. Eredeti foglalkozása orosz-angol szakos tanár. Posztgra­duális tanulmányokat folytatott külföldi és magyarországi ösztöndíjasként a menedzs­ment, a kommunikáció és népegészségügy területén. Volt nyelviskolai igazgató, könyv­táros, gimnáziumi nyelvtanár, tolmács. Ma­gyarországi és pécsi vezetője volt az ENSZ Egészségügyi Világszervezet Egészséges Vá­rosok programjának. 1990 óta tevékenyke­dik a Fideszben; a pártnak 1993 óta tagja. Dolgozott a pécsi önkormányzatban és a Ba­ranya megyei közgyűlésben is. J J J J J J J J J J J J 731 J J '' J J J J J J J J Q £ ALDE GREENS /EFA l IND /DEM z UJ ID z l Ausztria 6 7 1 2­­­2 18 Belqium 6 7 6 2­­­3 24 Ciprus 3­1­2­­­6 Cseh­orszáq 14 2 . . 6 1 _ 1 24 Dánia 1 5 4 1 1 1 1­14 Egyesült Királysáq 27 19 12 5 1 10 . 4 78 Észtorszáq 1 3 2­­­­­6 Finnorszáq 4 3 5 1 1­­­14 Francia­orszáq 17 31 11 6 3 3 . 7 78 Görőqorszáq 11 8­­4 1­­24 Hollandia 7 7 5 4 2 2­­27 Irorszáq 5 1 1­1 1 4­13 Lengyel­orszáq 16 10 4 . _ 7 10 7 54 Lettorszáq 3­1 1­­4­9 Litvánia 2 2 7­­­2­13 Luxemburq 3 1 1 1­­­­6 Maqvarorszáq 13 9 2­­­­­24 Málta 2 3­­­­­­5 Németorszáq 49 23 7 13 7­­­99 Olaszorszáq 24 14 13 2 7 4 9 5 78 Portuqália 9 12­­3­­24 Spanyolorszáq 24 24 2 3 1­­­54 Svédorszáq 5 5 3 1 2 3­­19 Szlovákia 8 3­­­­­3 14 Szlovénia 4 1 2­­­­7 Összesen 264 200 90 42 41 33 30 32 732 Forrás: Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Élőben az ülésteremből Nyíregyháza (KM) - Az internet segítsé­gével az érdeklődők lényegében bármikor be­pillantást nyerhetnek az Európai Parlament munkájába. Az www.europarl. europa.eu hon­lapról indulva - a magyar nyelvű oldalon keresztül - az EP Live menüpontban élő köz­vetítést lehet látni a parlament plenáris ülé­seiről. Ezen a helyen - ami közvetlenül www.europarl.europa.eu/eplive/public/de- fault_hu.htm címen is elérhető - hang- és vi- deoarchívum is található a parlamentben ko­rábban történt eseményekről. Matti Vanhanen - az EU soros finn elnöke - és Josep Bőrrel Fontelles, az EP elnöke (Fotó: ep) Összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. Listákról az Európai Parlamentbe Az Európai Parlament összetétele Fő Függetlenek A Nemzetek Európájáért Unió képviselőcsoportja (UEN) A Függetlenség/Demokrácia képviselőcsoportja (IND/DEM) Az Egységes Európai Baloldal/az Északi Zöld Baloldal képviselő- . csoportja (EUl/NGL) A Zöidek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoportja (Greens/EFA) A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport (ALDE) Az Európai Néppárt (keresztény demok­raták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportja (EPP-ED) Az Európai Parlament szocialista -----------képviselő­csoportja (PES) Grafika: Napló, forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája ■ A képviselőket az EU tagállamaiban közvetle­nül választják, a helyi sza­bályoknak megfelelően. Budapest, Nyíregyháza (MTI, KM) - Az európai közös­ségek intézményei 1967-ben összeolvadtak. -Ettől kezdve lé­tezik egyetlen Európai Bizott­ság, egyetlen Miniszterek Ta­nácsa és egyetlen Európai Par­lament. 410-ről 732-re Az Európai Parlament kép­viselőit eredetileg a nemzeti parlamentek választották, 1979- ben viszont az Európai Közös­ség akkori küenc tagországá­ban megtartották az első köz­vetlen választásokat, és ez le­hetővé tette azt, hogy a tagál­lamok polgárai az általuk vá­lasztott képviselőre szavazhas­sanak. A képviselőket az EU tagállamaiban közvetlenül vá­lasztják, a helyi választási sza­bályoknak' megfelelően. Min­den felnőtt korú uniós állam­polgár választhat és választha­tó. A szavazáson egyéni jelöl­tek nem indulhatnak, a szava­zók csak listákra adhatják le voksaikat. 1979-ben az akkori 410 kép­viselő öt , évre kapta megbíza­tását, így azóta ötévente tarta­nak közvetlen választásokat. 1984-ben 434 képviselő kapott mandátumot. A harmadik köz­vetlen európai parlamenti vá­lasztásra - 1989-re - Portugália és Spanyolország 1986. évi csat­lakozásával 518-ra emelkedett a képviselők száma. A negye­dik közvetlen választás alkal­mával, 1994-ben - a német új­raegyesítés nyomán - már 567 képviselőt választottak közvet­lenül az Európai Parlamentbe. Mivel 1995-ben a szervezetbe belépett Ausztria, Finnország és Svédország, az EP- képviselők száma 1999-ben 626- ra nőtt. A legutóbbi - 2004. jú­nius 10-13. között tartott - európai parlamenti választáso­kon az immár 25 tagúra bővült Európai Unió állampolgárai 732 mandátum sorsáról döntöt­tek. Magyarországot 24 képvi­selői hely illeti meg. Egy választókerület A 2004-es európai parlamen­ti választás előtt a listaállítás­hoz hazánkban 20 ezer ajánló­szelvényt kellett összegyűjte- niük a választáson induló po­litikai pártoknak. Magyaror­szág egyetlen választókerületet alkot, így a cédulák az ország egész területéről gyűjthetők, és a szavazólapok is mindenütt azonosak voltak. Az úgyneve­zett zárt listákról az ott meg­határozott sorrendben és a leadott szavazatokkal arányo­san kerülhetett be az Európai Parlamentbe 24 magyarországi képviselő, amennyiben a listát állító párt megkapta az összes leadott szavazat legalább 5 szá­zalékát. A választási részvétel aránya nem befolyásolta a vá­lasztás érvényességét, illetve eredményességét. Az Európa egy éve című tematikus össze­foglaló letölthető a Szabolcs Online internetes portálról is (PDF, 3 MB). Lakossági arányok szerint Az Európai Parlamentben össznépességén belül. A ki- a képviselők nemzeti hova- sebb lélekszámú országokat tartozásának aránya megfe- természetesen némi előny­lel az egyes tagállamok la- ben részesíti a mandátumok kossági arányának az EU elosztásának rendszere. Mindenki a saját nyelvén Az Európai Parlamentben minden képviselőnek joga van ahhoz, hogy az üléseken az általa választott hivatalos nyelvet használja. Az Euró­pai Parlament alkalmazza a világon a legtöbb tolmácsot; az állandó munkatársak szá­ma 350. A felszólalók mondanivaló­ját az EU húsz hivatalos nyelvén közvetítik. A nemzetközisek Brüsszelben (Fotó: amatőr) A brüsszeli üvegpalota közelről ■ Amit itthon hallunk az unióról, az hihetetle­nül általános, a mélysé­gekbe nem látunk bele. Brüsszel (KM) - Futuriszti­kus üvegépületek, irodaházak, az utcákon öltönyös és kosz­tümös hivatalnokok hömpöly­gő hada. Szavak, mondatfosz­lányok, üdvözlések, kávézás, tárgyalások, plenáris ülések, csúcstalálkozók spanyolul, gö­rögül, magyarul, s az Európai Unió megannyi hivatalos nyel­vén. Székhely, lakhely Mindez Brüsszelben, ame­lyet Európa fővárosaként is emlegetnek, hiszen a szervezet számos intézményének ad székhelyet, s lakhelyet a tag­államokat képviselő diploma­táknak és az őket kisegítő sze­mélyzetnek, tolmácsoknak. Brüsszelben járt a közel­múltban a Nyíregyházi Főisko­la Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének néhány hallgató­ja és oktatója is, akik dr. N. Szabó József tanszékvezető egyetemi tanár irányításával arra voltak kíváncsiak: vajon amit az Európai Unióról halla­ni, olvasni, tanulni lehet, való­ban tükrözi-e mindazt, ami a A bölcső után Az Európai Unió köz­pontja a csoport első úticéljá volt. A bölcső után északnyugat felé vet­ték az irányt és bejárták az Egyesült Királyságot, amely 1973-ban csatlako­zott a szervezethez. Itt Anglia és az unió kapcso­latát vizsgálták, a londoni magyar nagykövetségen az angliai magyarok hely­zetéről tájékozódtak. gyakorlatban Brüsszelben tör­ténik. Az azóta elhunyt Pálfi István európai parlamenti kép­viselő vendégeiként dr. Nagy Andrea és dr. Rozgonyi Ibolya tanszéki oktatókkal az élen a csoport bepillantott számos in­tézmény, így az Európai Parla­ment, az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Eu­rópai Szociális és Gazdasági Bizottság és a Magyar Köztár­saság Állandó Képviselete na­pi munkájába. Olvasni, tanulni- Amit itthon hallunk az unióról, az hihetetlenül álta­lános, a mélységekbe és a rész­letekbe nem látunk bele. Ez azonban nem a mi hibánk, hi­szen az EU akkora rendszer, amelyet nem lehet üyen távol­ságból átlátni. Ahhoz, hogy mindent megtanuljunk vele kapcsolatban, benne kellene dolgoznunk - összegezte a lá­tottakat Nagy Andrea. Új útlevél csippel Budapest (KM) - Augusz­tus 29-től - keddtől - olyan új, úgynevezett biometrikus útle­veleket vezettek be, amelyek­ben egy elektronikus csip is tartalmazza az okmány tulaj­donosának fotóját, nevét, szü­letési idejét és a többi ismer­tetőjegyet. Az új okmány be­vezetése után érvényességi idejük lejártáig a jelenlegi ok­mányok is használatban ma­radnak. Augusztus 28-án még a régi, kék színű útleveleket töltötték ki az okmányirodák, de 29-étől - változatlan illeték­kel - már csak a biometrikus útlevél kerül forgalomba. Az új dokumentum formáját te­kintve ugyanolyan, mint a je­lenlegi, de borítója - az EU rendeletéhez igazodva - az ed­digi kék helyett burgundi vö­rös színű. Szélessávon Budapest (KM) - Min­den négy háztartás közül egyben van szélessávú internet - állapította meg felmérésében az Európai Bizottság. A 25 ezer ház­tartás megkérdezése után elkészített felmérésből ki­derül, hogy legmagasabb a szélessávú internet­penetráció Hollandiában, 62'százalék, a legalacso­nyabb Görögországban, 2 százalék. Az EU-átlag 23 százalék, Magyarorszá­gon 11 százalék, Lengyel- országban 13, Csehor­szágban 10, Szlovákiában 5 százalék. A felmérés szerint az uniós háztartá­sokban a mobil telefonok megelőzték a vezetékes telefonokat. KELET kmtippek-Szon.hu Internet. Európában vezet a szélessávú, le- tölthető (PDF 51 kB.)_________________

Next

/
Thumbnails
Contents