Kelet Magyarország, 2006. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-14 / 189. szám

2006. augusztus 14., hétfő KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Rajtaütés. Csapdába csalt, és megölt nyolc rendőrt egy fegyveres csoport Irán délkeleti részén. A rajtaütést, amelynek a halálos áldozatokon kívül három sebesültje is volt, szombat este hajtották végre ismeretlenek a Bám városát Zahedánnal összekötő úton. • Tüntetés. Több ezren tüntettek a libanoni háború és a Bush-kormány Közel-Kelet-poli- tikája ellen Washingtonban, a Fehér Ház közelében szombat délután. A felvonulás tizenöt szónoka elítélte az „Egyesült Államok által támogatott izraeli agressziót". Nem lesz kártérítés Budapest (FH) - Nem téríti vissza a Malév a jegyek árát azoknak az utasoknak, akik a csü­törtöki londoni járattör­lések miatt nem tudtak elutazni. A három nap­pal ezelőtti események a vis maior kategóriába tartoznak, így nem ter­heli kártérítési kötele­zettség a légitársaságot - mondta Németh Krisz­tina kommunikációs ve­zető. A Malév szóvivője azt is elmondta, hogy az augusztus 12-ei londoni járatokra szóló jegyeket szeptember 12-ig ingyen átírathatják az utasok olyan londoni járatra, amely szeptember 15-e előtt indul. Kilenc repü­lőjáratot érintett a csü­törtöki londoni terror­riadó. Az óvintézkedé­sek miatt Ferihegyen öt induló és négy érkező já­ratot töröltek. Munká­ban Budapest (MTI) - Két hét szabadság után mától ismét Gyurcsány Ferenc irá­nyítja a kormány munkáját. A kor­mányfő családjával a Balatonon és Hollan­diában nyaralt. Az el­ső héten Szilvásy György kancelláriami­niszter helyettesített, a második héten Kiss Péter munkaügyi mi­niszter vette át a ten­nivalókat. Úgy tudni, hogy jelenleg a mi­niszterek közül Gráf József, Kiss Péter, Persányi Miklós és Veres János dolgozik, a többiek még nya­ralnak. Négy merényletterv volt London (MTI) - A brit belügyminiszter közlése szerint négy nagyobb terrorista me­rényletet hiúsítottak meg Nagy-Britanniá- ban a tavaly júliusi londoni robbantásos merényletek óta. John Reid a BBC hírtele­víziójának vasárnap nyilatkozva azt mond­ta: a kormány úgy véli, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat már 2000-ben ter­vezett Birminghamben egy merényletet. Ismételten figyelmeztetett: „nagy a való­színűsége” annak, hogy terroristák továb­bi merényletek elkövetésére tesznek kísér­letet, ezért helyes a legmagasabb riasztási fokozat fenntartása Nagy-Britanniában. Nem cáfolta azokat a médiajelentéseket, hogy a rendőrség mintegy 25 terrorista sejt után nyomoz az országban. Reid azt mondta, hogy a terroristagyanús személyek vádemelés nélküli őrizetben tar­tásának határidejét a jelenlegi 28-ról 90 nap­ra kellene meghosszabbítani. Lapjelentések szerint a belügyminiszter mellett Tony Blair miniszterelnök és Gordon Brown pén­zügyminiszter is híve ennek a megoldásnak, mert a 28 napos vizsgálati időt elégtelennek tartják. Vasárnap még javában hullottak a bombák mindkét oldalon Elfogadták a BT határozatát ■ Mindkét fél elfogadta a BT-határozatot az el­lenségeskedések meg­szüntetéséről. Bejrut, Jeruzsálem (MTI) - „A libanoni kormány szom­bat este egyhangúlag elfogad­ta az ENSZ Biztonsági Taná­csának 1701-es sorszámú hatá­rozatát, amely felszólítja Iz­raelt és a Hezbollah síita szer­vezetet, hogy szüntessék be egymás ellen folytatott harcu­kat - jelentette be Fuád Szin- jóra libanoni miniszterelnök. Közlése szerint a kabinet négy órán át tartó tárgyalás után adta áldását a dokumen­tumra „némi tartózkodással”. Mohammed Fnejs, a kor­mány síita vízgazdálkodási minisztere közölte: a kormány két Hezbollah-tag tárcavezető­je tartózkodott, mert szerin­tük a határozat azt a látszatot kelti, hogy Izraelt nem terhe­li felelősség a háborúért, és a Hezbollahot okolja az egy hó­napja tartó vérontásért. A kormány tegnap újabb ülést tartott, amelyen már azt tár­gyalták meg, hogy mily mó­don lehet a gyakorlatba átül­tetni a BT-határozatot. „Jó Izraelnek” Az izraeli kormány is elfo­gadta vasárnap a Libanonra vonatkozó BT-határozatot. Egy magas rangú izraeli kormány- tisztviselő elmondása szerint a kormány közel ötórás ülés után hagyta jóvá a határoza­tot. Ehud Óimért miniszterel­nököt idézve a tisztviselő azt mondta, hogy a határozat „jó Izraelnek”. Közölte azt is, hogy a 25 miniszterből 24 szavazott igennel, egy - Saul Mofaz köz­lekedési miniszter, volt védel­mi miniszter - tartózkodott. Az izraeli katonai rádió sze­rint Óimért az ülés után azon­nal dicsérte a kabinet dönté­sét, és kijelentette, hogy „a Hezbollah a továbbiakban nem lesz állam az államban”. ENSZ-katonák A határozat értelmében a harcok beszüntetése után mintegy 15 ezer libanoni kato­na és hasonló létszámú ENSZ- erő vonul be a következő na­pokban a dél-libanoni térség­be, a Hezbollah pedig kivonul az izraeli-libanoni határ és a Lítáni folyó közötti övezetből. „Izrael akkor vonul ki onnan, amikor a libanoni és a nem­zetközi erők bevonulnak, s nem előbb” - hangoztatta Jaakov Ederi tárca nélküli miniszter a szavazás után. Tegnap még harcoltak.. Annak ellenére, hogy el­vileg hétfőn reggel lép élet­be a tűzszünet Dél-Libanon- ban, vasárnapra virradó éj­jel és vasárnap reggel válto­zatlan intenzitással folyt a harc az izraeli hadsereg és a libanoni Hezbollah síita szervezet között. Izraeli ka­tonák éjszaka túzpárbajt folytattak a Hezbollah erői­vel a dél-libanoni Szűr kikö­tővárosa közelében. Előző­leg, szombaton 24 izraeli ka­tona halt meg a harcokban. Ez volt eddig Izrael legna­gyobb napi vesztesége a li­banoni háborúban. Ismét rakétákkal lőtt va­sárnap a Hezbollah libano­ni síita szervezet is több észak-izraeli várost, a táma­dásban egy izraeli polgári lakos életét vesztette, heten megsebesültek. A haláleset Slomi településen követke­zett be, ahol egy Hezbollah- rakéta telibe talált egy há­zat. Rakétatámadásra fi­gyelmeztetve szirénák szó­laltak meg Haifa kikötővá­ros körzetében. A határ kö­zelében lévő Kirjat-Smona területére több rakéta is be­csapódott. Újságképek Castrórol Rakéta, pokolgép Bagdad (MTI) - Legkeve­sebb húszán meghaltak és het­venötén megsebesültek, ami­kor rakéta csapódott be, majd pokolgép robbant vasárnap es­te Bagdad délkeleti részén, Zafaraníja negyed piacán. Az iraki fegyveres erők vasárnap bejelentették azt is, hogy har­minc lázadót tartóztattak le, akik közül másfél tucatnyit az­zal gyanúsítanak, hogy Núri al-Máliki iraki miniszterelnök hozzátartozói ellen terveztek merényleteket a hétvégén kü­lönböző városokban. Egy kubai férfi olvassa a Juven- tud Rebeldét (Fotó: epa) Havanna (MTI) - Megjelen­tek az első fényképek vasárnap a betegségéből felgyógyulóban lévő Fidel Castro kubai elnök­ről. Ezek az első nyilvánosság­ra hozott felvételek, amióta jú­lius végén megműtötték. A ké­peket a kubai kommunista if­júsági szervezet lapja, a Juven- tud Rebelde közölte. A négy fo­tón Castro ülve, eléggé elnyűtt arccal, piros-fehér Adidas- melegítőben jelenik meg, s az egyiken a központi pártlap, a Granma különszámát tartja a kezében. A számot a kubai po­litikus vasárnapi, 80. születés­napjának szentelték. Két fotó az éppen telefonáló kubai ve­zért ábrázolja. „Azt javaslom mindenki­nek, hogy legyen optimista, ugyanakkor mindig legyen kész az ellenkező értelmű hír­re is” - üzente a politikus Ku­ba népének, és az érte aggó­dó külföldieknek. Hozzátette, hogy az ország dolga rendben halad, és „tökéletesen jól fog haladni” ezután is. „Izrael és Libanon augusztus 14-én befejezi az ellenségeske­déseket" - jelentette be szomba­ton Kofi Annan, az ENSZ főtitká­ra. A harcok a két fél megegye­zése szerint közép-európai idő szerint ma, hétfő reggel 7 órakor fejeződnek be - derült ki a világ- szervezet vezetőjének a közle­ményéből, aki megkérte a fele­ket, nogy haladéktalanul fejezzék be a harcokat, és arról biztosítot­ta őket, hogy a térségben tartóz­kodó ENSZ-erők (UNIFIL) együtt fognak munkálkodni velük annak érdekében, hogy érvényt szerez­zenek megállapodásuknak. Ha ez ilyen egyszerű volna, kedves Kofi Annan! Csakhogy a dolog egyáltalán nem ilyen egy­szerű, ha mégannyira is elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa a he­tekig vitatott tűzszüneti megái la- odást Izrael és Libanon között, a azt mindkét ország kormánya maradéktalanul magáévá is tette. Mert az egy hónapja kitört rakéta­háborút - mely ez idő alatt mint­egy 1300 halott és több ezer se­besült áldozatot, valamint sok milliárd dollár értékű anyagi kárt követelt magának - nem Izrael és Libanon, hanem az ok nélkül megtámadott zsidó állam hadse­rege és a Libanontól szinte telje­sen független, annál inkább Szíria és Irán által irányított és támoga­tott iszlám terrorszervezet, a Hezbollah vívja egymással. Liba­non és Izrael területén, s e terüle­tek ártatlan lakóinak a számlájára. Azután is, hogy az ENSZ BT 1701-es sorszámmal jelzett fenti határozatát meghozta. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a hábo­rúnak az a 40 áldozata, akik már a határozat megszületése után csak vasárnap délig vesztették az életüket. Mert a háború kitörésé­nek okát az ENSZ BT határozata nem szüntette meg. A két, saját hazájából elrabolt és túszként Li­banonban fogva tartott izraeli ka­tonát a terroristák nem engedték szabadon. Ezt csak követeli tőlük az ENSZ határozata, mint ahogy azt is, hogy a Hezbollah fegyve­resei vonuljanak rakétáikkal az iz­raeli határtól olyan távolra, hogy azok hatótávolsága ne érhesse el a zsidó államot, helyüket pedig adják át vagy 15 ezer libanoni katonának és a jövőben odaren­delendő békefenntartó ENSZ- erőknek. Addig is meghagyta Iz­raelnek azt a lehetőséget, hogy míg ezeknek a követelményeknek a terroristák nem tesznek eleget, önvédelmi céllal ott tartsa kato­náit Dél-Libanonban. A Hezbol­lah vezére viszont azt mondja: amíg az izraeli hadsereg alakula­tai Libanonban tartózkodnak, ad­dig folytatják a harcot. Vagyis ad­dig változatlanul lövik kimeríthe­tetlen arzenáljuk rakétáit az észak-izraeli településekre. Amit persze nem hagynak válasz nél­kül az izraeliek, ha mégúgy elha­tározták is, hogy beszüntetik a Li­banon elleni támadásokat. A há­ború törvénye ugyanis az, hogy lövésre lövéssel, rakétára rakétá­val kell válaszolni. Lehetőleg még nagyobbal. Aki ezt nem teszi, az elvesztette a háborút. És annak sohasem lesz igaza, követelései pedig - akár jogosak, akár nem - nem teljesülnek. A túszok kiszabadítását termé­szetszerűen az izraeli hadsereg vállalta magára. Ezért indította a háborút. Gyanítható, hogy ENSZ- határozat ide, ENSZ-határozat oda, a síita Hezbollah nem adja föl szó nélkül immár negyedszá­zada elfoglalt állásait Dél-Liba- nonban. Elűzni onnan csak fegy­verrel lehetne. De erre a kis Liba­non gyenge, rosszul felszerelt had­seregének katonái nem lesz képe­sek. Már csak azért sem, mert a li­banoni katonaságnak legalább a fele maga is síita. S mint tudjuk: holló a hollónak nem vájja ki a szemét. De az UNIFIL odavezény- lendő rendfenntartó erői sem fog­ják ezt megtenni, mert azoknak az ENSZ BT határozata nem adta meg a fegyveres akciók jogát. Ma­rad tehát a kérdés: valóban befe­jeződnek Libanonban és Izraelben a harcok? Szerzőnk külpolitikai újságíró

Next

/
Thumbnails
Contents