Kelet Magyarország, 2006. augusztus (63. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-12 / 188. szám

2006. augusztus 12., szombat KELET HORGÁSZOKNAK /9 • Telepítés. A nagyhalászi Rétközi Horgász Egyesület a kezelésében lévő Fertő II. tóba augusztus 10-én öt mázsa horogérett pon­tyot telepítettek. • Versenyek. A gávavencsellői Tiszaparti HE a helyi Kacsatavon, a rakamazi Cor- morán HE a Morotván, augusztus 13-án tartja házai halfogó versenyét. Összhangban a folyóval Dankó Mihály _________________ dankoekelet.s2on.hu A napokban egy dombrádi horgász hí­vott fel. Szerinte rengeteg kommunális szennyvíz kerül a környékükön a Tiszába. Invitált, menjek ki egyszer hozzájuk szom­bat hajnalban, magam is megtapasztalha­tom a szagokat, és a folyón úszó szennyet, így csak elijesztjük az embereket - mondta. A horgászok bizonyos érzékszervei való­színű fejlettebbek, mint az átlagemberé. A víz minden rezdülését, változását észreve­szik, különösen a gyakran látogatott ked­venc helyükön. S talán nekik fáj a legjob­ban - néhány kivétellel, mert valljuk be ilyen is van -, ha szemetes, koszos a part. Nem elég csak a nagy katasztrófákat okol­ni, szükség van az apró figyelmességre. Le­gyünk mi azok, akik nem dobják el a ciga­rettavéget, az üres etetőanyag zacskóját, az ételmaradékot! A folyó, a tó, a természet oly csodálatos összhangot teremt. Ebben az összhangban benne van az ember is, csakhogy ő az, aki akaratával meg is tudja változtatni a kör­nyezetét. Már annyiszor bebizonyosodott, a felelőtlenség mindig visszaüt. Ha nem is azonnal, később, a gyerekeink, az uno­káink életében. Lehet rabolni, lehet szeme­telni, a Tisza eddig kiheverte, de vajon meddig lesz képes erre. Gondoljunk csak a nyugati országok nagy folyóira. A francia, a német horgászok még ma sem eszik meg az ott kifogott halakat. Gondolom, nem ezt akarjuk. Nálunk a tiszai nyurga, kecsege kincs, s ezt a kincset őrizzük meg! Ha pedig azt tapasztaljuk, hogy a fele­lőtlenség mennyire rombol, kiáltsuk világ­gá, mert az ellenérdekek könnyen elnyom­ják hangunkat. ■ A halfajok elterjedé­sében az esetleges vál­tozásokban szerepet játszott az ember is. Tiszalök (KM) - Neves ven­dégei voltak a nemrégiben megyénknek. A tiszalöki hal­sütő fesztiválon járt Szalay Ferenc, a Magyar Országos Horgászszövetség ügyvezetője, valamint dr. Halasi Kovács Béla, halbiológus.- Sokan úgy gondolják is­merik a Tiszát, biztosan így is van, de érdemes egy kicsit tudományosan is elemezni ezt a 962 km hosszú folyót - kezd­te a biológus. - Három jelen­ít ................. A területi jegy nem egyenlő a halhús árával, ez csak lehetőség a horgászatra. Szalay Ferenc ..............................................» tős szakaszt különböztetünk meg: a Szamosig tart a felső, a Marosig a középső és a du­nai torkolatig az alsó. Ezekre más-más halállomány jellem­ző, amit jelentősen befolyásol a vízsebesség, az aljzat. A ma­gyar szakaszon megkülönböz­tetünk pér-, márna-, dévér- szintet. A halfajok elterjedésé­ben az esetleges változások­ban szerepet játszott az ember »**•** kmtippek.szon.hu Természetes vizek. Korábbi cikk letölthető. (PGF, 41 kB) Nincs szebb, mint a nyugodt vizen evezni (Fotó: amatőr) is. Például a folyószabályozás­sal, a tiszalöki duzzasztó megépítésével stb. Népszerű a bojlizás Külön ki kell emelni a Ti- sza-tó és a holtágak élővilágát, azoknak az élővilág láncolatá­ban betöltött szerepét. Külön­ben ahogy közeledünk a tor­kolathoz, úgy nő a halsűrúség is. S hogy mégis több halat fognak a horgászok itt a me­gyében, azt mutatja, gyako­ribb a telepítés és maximáli­san kihasználják a horgászok a lehetőséget. Szallay Ferenc a horgász­sport népszerűségét emelte ki: ma Magyarországon 330 ezer fő rendelkezik engedéllyel, ami 6-6,5% a teljes lakosság­nak. Az utóbbi időben csök­kent a fiatalok száma, náluk nagy még az egyéb csábítás. Emelkedett viszont a felnőttek között a népszerűsége a pecá- zásnak. A divat nagyon sokat számít. Az új módszerek között egy­re elterjedtebb a bojlizás. Megszűnőben van az ún. hús­horgászat. Sokan a kifogott halat lefényképezik, s vissza­engedik élőhelyére. Bálák i Tiszábsn t j j j j j j > j- j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j u j j j j j j j j j j A Tiszában 68 halfaj él, ebből Magyarországon 62 található meg, köztük 24 a védett. ____________________________________________________________ A felső szakaszon egy hektárra 71 kg hal jut, addig ez Kiskörénél a duplá­ja. Szegednél pedig 300 kg. _____________________________________________ Ponytból a felső részen 9 kg él egy hektáron Szegednél 40 kg. Hü / j j j j j Lebegő anyaggal sikeresebb ■ A dévért a felsőbb vízrétegbe kell csalni, s ott kisebb eresztékkel horogra keríteni. Nyíregyháza (KM) - Na­gyon szeretek dévérezni. Egyesületem vízterületén van is belőlük bőven, de a renge­teg törpeharcsa szinte lehetet­lenné teszi az eredményes ke- szegezést. Hogyan lehet ez el­len védekezni? - érdeklődik szerkesztőségünknél egy fiatal horgász.- A dévérkeszeg valóban a fenéken turkálva keresi táplá­lékát - válaszolt a felvetésre Szűcs Sándor, a megyei válo­gatott edzője. - Sajnos, a tör­peharcsa is főleg itt fogható, Szűcs Sándor (Fotó: amatőr) s mivel egy jó etetésen hamar megjelenik, elronthatja a dévérezni szándékozó horgász szórakozását. Ebben az eset­ben azt kell elérni, hogy a tör­peharcsa a fenéken marad­jon, a dévért pedig a felsőbb vízrétegbe kell csalni, s ott horogra keríteni. Ezt úgy ér­hetjük el, hogy etetőanya­gunkba bőven teszünk fené­ken maradó etetőanyagot, és az etetőgombóc szétesése után felfelé szálló, ún. „lebegő” anyagot is. Kis eresztékkel A fenéken maradó anyag­ként tökéletesen megfelel pl. a főtt búza, a csemegekukori­ca, lebegő anyagként pedig az ízesített aprószemcsés etető. Vigyázzunk, ne vizezzük túl az etetőanyagunkat, hagyjuk a szokásosnál kicsit szára­zabbra, így érvényesül a lebe­gő hatás. A dévérkeszeg kö­vetni fogja az etetőanyagot, s kisebb eresztékkel itt biztosan megfogható. narcsa. A tiszavasvá- ri Kacsás-tóban július 23- án Smidt István Nyíregy­házi horgász egy 28,65 kg, 162 cm-es harcsát fogott. Tizenöt percig fárasz­totta. (Fotó: amatőr) Mit eszik a ponyt? A boldog győztesek (Fotók: amatőr) Babgulyással zártak ■ A ponty egyik leg­kedveltebb horgászha­lunk, kifogásához jó tudni, mit szeret? Nyíregyháza (KM) - Egy nyíregyházi fiatal horgásztár­sunk arra volt kíváncsi: mit eszik a ponty? Egy szép tükörponty A pontyivadék táplálkozá­sát a vízben lebegő apró álla­ti szervezetekkel (kerekes fér­gek, kandicsrák, vízibolha, stb.) kezdi. A második nyár­tól fő tápláléka a partközeli vizeken és a nyílt víz iszap­jában nagy tömegben tenyé­sző legkülönbözőbb rovarálca. Csiga az étrenden De még a több kilós ponty is ezeket az apró, puha tes­tű állati szervezeteket fo­gyasztja a legnagyobb meny- nyiségben, továbbá a csigát, a kagylót - főképpen vándor­kagylót -, a gilisztát, a kérész­álcát stb. Ezeket túrja ki a fenék­iszapból, csipegeti le a nád­szárról és más vízinövényről. Elfogyasztja ezenkívül egyes hínárfélék fiatal hajtását, ter­mését is - tudtuk meg. Gyüre (KM) - A gyürei Holt-Tisza Horgász Egyesület augusztus 6-án tartotta ez évi házi halfogó versenyét. Ideá­lis körülmények között végül a felnőtteknél Kiss Bertalan (2,03 kg), Kovács Bertalan (1,87), Ballah István (1,57) volt a sorrend. Az ifjúsági kategó­riában az első Bíró Tibor (1,84), a második Debreceni Krisztián (1,8), a harmadik Tóth Csaba (1,4) lett. A győz­teseknek és a helyezetteknek az ajándékutalványt Krámos László, elnök adta át. Délben Szűcs Andrásné, Borika néni főztjét, finom babgulyást tálal­tunk fel a helyi közmunkások által rendben tartott parton - tudósította lapunkat Toplán- szki Csaba titkár.

Next

/
Thumbnails
Contents