Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-05 / 155. szám

2006. július 5., szerda KELET VIDÉKFEJLESZTÉS /5 Az MVH várja a kérelmeket Nyíregyháza (KM) - A közeljövőben há­rom Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) tá­mogatási jogcímre nyújtható be támogatási, illetve kifizetési kérelem. A mezőgazdasági területek erdősítése jogcím esetében az új tá­mogatási kérelmek benyújtási határideje jú­lius 31. A jóváhagyó támogatási határozattal rendelkező gazdálkodók a kifizetési kérelmei­ket június 15-ig adhatták be. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önel­látó gazdaságok számára a támogatási kére­lem beadására július 1-31. között nyílik le­hetőség. A már jóváhagyott támogatási hatá­rozattal rendelkező gazdálkodók a kifizetési kérelmeiket ugyancsak ebben az időszakban nyújthatják be az MVH-nak. A termelői cso­portok létrehozásának és működtetésének tá­mogatása jogcímre kérelmet legközelebb au­gusztus 1-31. között adhatnak be a gazdálko­dók. Az NVT jogcímekre vonatkozó aktuális hírekről a www.mvh.gov.hu weboldalon tá­jékozódhatnak az érdeklődők. a#Cg CT A tanácsadók naprakész névsora megtekinthető a www.kszi.hu nELEl weboldalon Az uborkának jót tesz a forróság, a munkásoknak viszont annál kevésbé, így Gyulatanyán reggel öt órakor kezdik szed­ni a termést. (Fotó: Balázs Attila) Miként értékesíthető? Nyíregyháza (K. T. B.) - Miként értékesít­heti az általa megtermelt tejtermékeket a nyíregyházi piaccsarnok területén, kérdezte telefonon egyik kedves olvasónk.- A Búza téri piacon csak a belső, fedett csarnokrészben árulhatnak az őstermelők tej-, illetve húskészítményeket. Az árusítás­hoz hoznia kell a helyi állatorvos által kiál­lított igazolást, de a piacon dolgozó állator­vos is folyamatosan ellenőrzi az ott értékesí­teni kívánt termékeket. Tisztított baromfit is csak a belső csarnokrészben lehet értéke­síteni, az előírt regisztrációs eljárás után, és a megfelelő körülményeket biztosítva. A re­gisztrációhoz az illetékes szakhatóság ellenőr­zi az állattartás és a tisztítás körülményeit. A külső területen kizárólag feldolgozatlan zöldséget, gyümölcsöt és virágot szabad csak árusítani. Szerdai és szombati napokon le­hetőség nyílik arra, hogy élő baromfit adhas­sanak el a gazdálkodók, de ott is feltétel az állatorvosi igazolás, amit az ottani állatorvos ellenőriz, valamint az értékesítés során kö­telező vezetni a jegyzőkönyvet - tudtuk meg Fehér Józseftől a Piaccsarnok vezetőjétől. Az érzékeny tejtermékek (Fotó: olajos Tamás) Az összeállítás... Az összeállítás a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um pályázatán elnyert támogatással való­sult meg. Visszaszorítják a vegyszereket ■ Az ország legismer­tebb egyetemei, kutató- központjai együtt a fel­fedező utakon. Újfehértó (KM - Ny. Zs.) - A mezőgazdaság több szakterü­letét is érintő kutatói munka helyszíne az Újfehértói Kutató Állomás, ahol igyekeznek ki­használni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszté­rium pályázati lehetőségeit. így nyertek támogatást töb­bek között „Az agrár-környe­zetgazdálkodási, tervezési, ku­tatási, fejlesztési feladatok végrehajtására” címmel kiírt pályázat keretében a „Kuta­tásfejlesztés az integrált alma­termesztésben” programra. Az FVM Agrár-környezet­gazdálkodási Főosztályával kötött szerződést a pályázó, *!................................................ Külföldi szakemberek is gyakran érdeklődnek a magyar kutatók munkájának eredményei iránt (Fotók: Nyéki Zsolt) Kutatásainkkal a környezet- és természetvédelmi elvárásokhoz is igazodunk. Dr. Bubán Tamás ...............................ff az Eszak-Kelet-magyarországi Gyümölcs Kutatás-Fejlesztési Alapítvány.- Kutatási témáink: környe­zetkímélő technológiákkal, módszerekkel kapcsolatos ku­tatás-fejlesztési tevékenységek, valamint a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás kutatá­sok - foglalja össze a munkát a témafelelős, dr. Bubán Ta­más tudományos tanácsadó. Leszögezi: a kísérleti prog­ram a lehető legközvetlenebbül szolgálja a környezet- és termé­szetvédelmi célokat, mert azok elérésével csökken az ültetvé­nyek légterének, talajának és növényeinek, valamint az ott dolgozók, s persze a leendő fo­gyasztók vegyszerterhelése. A témában vállalt feladatok érde­kében végzett kutatás-fejleszté­si tevékenység teljes összhang­• Bay Zoltán Biotechnológiai Intézet, Sze­ged, ___________________________________________ • Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Gyümölcstermő Növények Tanszék, Budapest,_____________________________________ • Debreceni Agrártudományi Centrum, ban van a NAKP minden fon­tos célkitűzésével. Antibiotikum nélkül A kutatás-fejlesztési prog­ram öt, egymástól nem elvá­lasztható részfeladatból tevő­dött össze. Ebben szerepel az alma integrált növényvédel­mének fejlesztése és haté­konyságának vizsgálata üze­mi körülmények között; az al­Kutató Központ Biotechnológiai Labora- tórium. Nyíregyháza,________________________ • Pécsi Tudományegyetem TTK, Biológiai Intézet, Növénytani Tanszék, Pécs, _______ • Szegedi Tudományegyetem TTK, Nö­vénytani Tanszék, Szeged. mafajták és fajtajelöltek beteg­ségekkel, valamint kártevők­kel szembeni érzékenységé­nek vizsgálata a hazai fajtavá­laszték bővítése érdekében; a baktériumos tűzelhalást oko­zó Erwinia amylovora elleni, nem antibiotikumhasznála­ton alapuló, megelőző védeke­zési módszer fejlesztése; az öntözésidőzítési módszerek al­kalmazása a takarékos öntö­zővíz-felhasználás érdekében almaültetvényekben, valamint a fiatal almafák elágazódásá- nak fokozása környezetkímé­lő módon. HELE ÍJ http / kmtippek.szon.hu Kutatói program. További részletek a kutatói munkáról. (PDF, 120 kB) A program együttműködői Lápnézőben a naményi ■ Félő, hogy aktív és intenzív beavatkozás nélkül a közép-beregi lápok elpusztulnak. Vásárosnamény (KM) - Félidejénél tart Vásárosna- ményban a június 23-án kezdő­dött Nemzetközi Ifjúsági Környe­zetvédelmi Fó­rum, amelynek keretében ma­gyar és külföldi fiatalok ismerkedhetnek meg a környék értékeivel, egymás kultúrájával, és a környezetvé­delem céljaival, használható eszközeivel. A résztvevők na­ponta szakmai programokban vesznek részt, amelyek érintik a fogyasztói és vásárlói szoká­sokat, a hulladékgyűjtés mód­szereit, a víz-, és levegő- szennyezés témakörét, és az ökogazdálkodás kérdését is. Láp ellen hatnak • a lápokat övező erdők kivágá­sa, szántóvá alakítása miatt a lá- pok szárazodásnak indultak. • a műtrágyák bejutása sincs po­zitív hatással ezekre a kiemelke­dően fontos élőhelyekre. táborlakók Az egyik érdekes program­nak ígérkezik a közép-beregi sík lápjainak megtekintése. Ezeknek védelmére ugyanis uniós (LIFE) és hazai („Zöld”) forrásból programot indítottak. Félő ugyanis, hogy a körül­mények nagymértékű megvál­tozása miatt aktív beavatkozás nélkül a lápok átalakulhatnak, akár el is pusztulhatnak! Megismerhetik a táborlakók azokat az erőfeszítéseket, me­lyek megmentésük érdekében tettek. |C j További információhoz a http://lifebereg.hnp.hu illetve a http://termeszetbaratok.freeweb.hu inter­netes oldalakon juthatnak az érdeklődők. Akácnézőben Nyíregyháza (KM) - Dél-koreai erdészeti tiszt­viselők tettek a napokban látogatást a FVM Erdé­szeti Főosztálya, valamint az Állami Erdészeti Szol­gálat meghívására. A vendégeket érdekelte a magyar erdészeknek, így a Nyírerdő Zrt. szakembe­reinek az akáccal kapcso­latos tapasztalata, az er­dészeti törvényhozás, a környezetvédelem, a fenn­tartható erdőgazdálkodás, az erdők megóvása. Környezetvédelmi kötelezettségek várnak ránk ■ A mezőgazdaságba kí­vülről bevitt anyagok, energiák felelősek a kör­nyezeti gondokért (1.) Nyíregyháza (KM) - A me­zőgazdaság, azon belül is az in­tenzív gazdálkodás okozta kör­nyezetszennyezések közismer­tek. A gazdálkodó ember „kí­vülről” visz anyagokat és ener­giát a gazdálkodási folyamat­ba, s ezek a fő okai - szakér­tők szerint - az egyre sokaso­dó környezeti gondoknak, a nemkívánatos környezeti vál­tozásoknak. Minthogy a környezet káro­sításában a mezőgazdaság - jel­legénél fogva - kiveszi a maga részét, ezért gazdálkodókkal szemben olyan elvárások, kö­telezettségek támaszthatók, melyek a Nemzeti Vidékfejlesz­tési Terv (NVT) intézkedései­ben konkrét, a környezeti ká­rokat mérséklő célokként fo­galmazódnak meg. A vizek védelmét az EU már évek óta egyik fontos környe­zetvédelmi feladatának tartja. A „Víz Keretirányelv”-ben ki­jelöli azokat a feladatokat, me­lyeket a vizek védelme érdeké­ben a tagországokban végre kell hajtani. A hazai mezőgaz­daságra az NVT keretén belül a vizek védelmében is sok feladat hárul, minthogy a ha­zai mezőgazdaság okozta víz- szennyezés igen jelentős mér­tékű. Mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés a maga sajátos gyakorlatával sok vízszennyezés forrása. Gondol­junk az állattartó telepek óriá­si mennyiségű hígtrágyájára, a különféle termékfeldolgozó üzemek használt vizére, a vegyszerek - a műtrágyák, a növényvédő szerek - kiszórá­sa, illetve permetezése során a vízbe jutott vegyi anyagokra. Ne szökjön a nitrogén A felszíni vizekben a szennyezések nyomán elsősor­ban eutrofizálódás (algásodás, hínárosodás), a felszín alatti talajvízben, rétegvizekben nitrátosodás következik be. A vízi és a vízparti élővilág jó ökológiai állapotának a bizto­sítása tehát olyan fontos cél, melyhez a mezőgazdaságnak is hozzá kell járulnia a maga esz­közeivel. A vizeink további nit­rátszennyezésének megállítása érdekében csökkenteni kell az úgynevezett nitrogénkibocsá­tást Magyarországon. A kije­lölt nitrátérzékeny területeken, régiókban megfelelő trágyázá- si gyakorlatot kell alkalmaz­ni. így a legfontosabb feladat: a gazdálkodók törekedjenek ar­ra, hogy az állattartás során keletkezett trágyát a mezőgaz­dasági területeken használják fel, és az állattartó telepen ke­letkező trágyát pedig a környe­zeti előírásoknak megfelelően tárolják. A mezőgazdaság, különösen annak intenzív formája jelen­tős mértékben hozzájárul a biológiai sokszínűség, az úgy­nevezett biodiverzitás elszegé­nyedéséhez, így nemegyszer helyrehozhatatlan károkat okozva a környezet állapotá­ban. Ezért az unió által a bio­diverzitás megőrzésére irányu­ló alapelveit, mint feladatokat Magyarországon beépítették az NVT-be, amelyhez forrásokat is rendeltek. A vadonélő ma­dár-, illetve egyes növény- és állatfajok, valamint azok élő­helyei számára hazánknak is megfelelő védelmi intézkedése­ket kell hozni. Mindehhez gyakran korlá­tozni kell a gazdálkodók föld- használati és kezelési jogait. Bizonyos esetekben pedig az úgynevezett közösségi jelentő­ségű madárfajok védelme ér­dekében az extenzív - azaz a természetközelinek mondott - gazdálkodási formák beveze­tésére is szükség van. Ezek a módszerek elsősorban a Natura 2000 hálózaton belül valósíthatók meg a szakértők szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents