Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-24 / 171. szám
2006. július 24., hétfő KIÜT MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN ^ J V V j j J v Jr -J -J -J -J J -J J • A parlament nyári munkáját zárószavazásokkal fejezi be ma. A nyári rendkívüli ülésszak utolsó munkanapja várhatóan Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásával kezdődik, majd a szokásos interpellációkat, azonnali kérdéseket követően zárószavazás lesz kilenc előterjesztésről. Kórházban Husszein Bagdad, Ammán (MTI) - Szaddám Húszéin volt iraki elnök kórházba került a 16 hat napon át tartó éhség- sztrájkja miatt, ezért nem lesz jelen a pere hétfői folytatásán - jelentette be vasárnap Dzsafar al-Muszavi iraki főügyész. Huszeint kórházba szállították, hogy orvosi felügyelet alatt legyen, s a kórházban mesterségesen, szájon át táplálják - közölte a főügyész. Nem vesznek részt a per következő szakaszában a megbuktatott elnök ügyvédjei sem, akik arra panaszkodnak, hogy az eljárás nem a szabályok szerint zajlik. A bíróság elutasította a védőügyvédek összes beadványát, melyeket a méltányos tárgyalás minimális feltételeinek biztosítása érdekében nyújtottak be. Bagdadi merénylet Bagdad (MTI) - Két pokolgép robbant vasárnap reggel az iraki főváros, Bagdad főként síiták lakta keleti részében, s legalább 42 embert megölt - közölte a rendőrség. Egy másik pokolgép az északi olajvárosban, Kirkuk- ban végzett 22 emberrel a nem végleges adatok szerint. Mindkét bagdadi merénylet a Szadr- város nevű negyedben történt. Az első esetben a Dzsamila piacnál egy rendőrőrs közelében robbant fel egy kisbuszba rejtett pokolgép. A dörejt több kilométerről is lehetett hallani, amiből arra következtetnek, hogy különösen nagy erejű lehetett a robbanó szerkezet, amely 34 embert megölt, 73- at megsebesített. Az öngyilkos sofőr egy járókelőkkel teli utcán állt meg,. Aláírásgyűjtő akcióba kezd a Fidesz Budapest (FH) - A Fidesz arra kér mindenkit, aláírásával csatlakozzon a párt „Jó reggelt, Magyarország!” kiáltványához, és jöjjön el szeptember 23-án a Hősök terére a Fidesz nagygyűlésére, ahol a megszorító intézkedések ellen demonstrálnak. Szíjjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint a Gyur- csány-kormány olyan pénzügyi válságba sodorta az országot, amit a gazdaság teljesítőképessége már nem bír el. A már-már elviselhetetlenné váló terheket azonban nem lehet az emberekre hárítani - mondta a szóvivő vasárnapi sajtótájékoztatóján. „Jó lenne, ha a kormány megosztaná a parlamenti pártokkal a konvergenciaprogrammal kapcsolatos terveit. Erre a Parlament lenne a legmegfelelőbb fórum, ahol a Fidesz kész megvitatni a kormány előterjesztését” - válaszolt a Fidesz szóvivője arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól a párt Gyurcsány Ferenc javaslatához, amelyben a kormányfő konzultációt kezdeményez a konvergenciaprogramról. %MTGwSS£±Z----------------Jó reggelt, Magyarországi - a Fidesz kiáltványa (PDF 29 kB) ÉKN-INTERJÚ: Kiss Péterrel, az új szociális és munkaügyi miniszterrel jt JjrJjJj j'j fjjSj j j j j j j J j j * s s j * j j J j JJJ j j j J Si-i J J * j * j * j J J J J j"j J V- j j j j j J J J JjjjjjjJJ J j JWJv J j j J j J „Méltányos megoldások..." ■ Nem lesz negyvenezres leépítés a pedagógu sok körében - állítja Kiss Péter. Kiss Péter támogatja a reformokat (Fotó: archív) Szegő Péter peter.szefo@inform.hu Budapest (ÉKN) - Nagy szabadságot kapnak az intézményvezetők a bér- és munkaerő-gazdálkodás terén - mondta lapunknak Kiss Péter, az új szociális és munkaügyi miniszter. ÉKN: Mint az MSZP Baloldali Tömörülés elnöke hogyan viszonyul a reformok hoz? Kiss Péter: A reformok egy nagyon fontos elvet akarnak megvalósítani, azt, hogy a közszolgáltatások az állampolgár „megrendelése” alapján működjenek. A ’90-es évek elejének változásai a politikában és a gazdaságban az állampolgárt tették megrendelővé: a politikában érte versengenek a pártok, és ő választ, a gazdaságban pedig egy versengő piacgazdaság alakult ki, melyet a fogyasztói igények alakítanak. Éppen a közszolgáltatások azok, ahol nem az állampolgár a megrendelő. Tehát a reformokat csak támogatni tudom, hiszen azok azt szolgálják, hogy végre a közszolgáltatások területén is végbemenjen a szükséges fordulat. Szándékukban és irányukban ezek a reformok kifejezetten baloldali törekvések. ÉKN: Melyek azért alaposan átrendezik a 15 év alatt kialakult viszonyokat... Kiss Péter: Kétségtelen, és az is biztos, hogy ez konfliktusokkal jár. Magam arra törekszem, hogy ezeket a problémákat társadalmi párbeszédben rendezzük. Ez azért is fontos, hogy hosszú távra meglegyen a társadalmi többség a változások mögött. Szándékaink szerint ez egy olyan reform, mely végül a kormányok színétől függetlenül „társadalmi megrendeléssé” válik. ÉKN: Milyen módon tud készülni a minisztérium a leépítésekre? Kiss Péter: Mindenhol célzott, egyúttal emberi és méltányos megoldásokra törekszünk. Segítjük a központi közigazgatásból kikerülőket. A mintegy 12 ezres körnek már kidolgoztunk egy prograKözvetítő Közel-Keleten ■ A Hezbollah beleegyezett, hogy a libanoni kormány egy közvetítő harmadik fél révén tárgyaljon. Bejrut (MTI) - Egy dél-libanoni faluból menekülő libanoniakat szállító kisbuszba csapódott be vasárnap egy izraeli rakéta, a támadásban hárman meghaltak, tizenhármán megsebesültek - közölték libanoni biztonsági források. Egy ENSZ-megfigyelő, egy olasz százados is megsebesült vasárnap a Hezbollah fegyvereseinek füzétől, akik izraeli katonákkal vívtak tűzpárbajt Libanon déli részé. A Hezbollah, amely július 12-én foglyul ejtett két izraeli katonát, beleegyezett, hogy a libanoni kormány egy közvetítő harmadik fél révén tárgyaljon a fogolycseréről Izraellel - közölte Nabih Berri, a libanoni parlament elnöke. „Ha Izrael lerohanja Libanont a szárazfóldön is, és közeledik Damaszkuszhoz, Szíria nem fog meglapulni, ölbe tett kézzel várni, hanem minden kétséget kizáróan belép a konfliktusba... - mondta az ABC című spanyol lapnak Mohszen Bilil szíriai tájékoztatási miniszter, aki Miguel Angel Moratinos spanyol külügyminiszterrel tárgyalt Madridban. mot. Átképzési lehetőségeket biztosítunk majd, és a befektetőknek azzal a feltétellel adunk támogatást, ha ezeket az embereket felveszik és át- képzik. Kvalifikált emberekről van szó, sokan elhelyezkedhetnek majd például a pályázati tanácsadást vagy mo- nitoringot végző cégeknél. ÉKN: Igazak azok a hírek, hogy nem is 20 ezer, hanem 40 ezer pedagógust akarnak elküldeni? Kiss Péter: Nem igazak, de konkrét számokról egyelőre nem lehet beszélni. Az egész változás az intézményi vezetők kiszélesített hatáskörére épül: ők döntenek majd a bérekről és arról, hogy ki marad és ki nem. Dönthetnek úgy, hogy kevesebb emberrel, de magasabb bérszínvonallal viszik az intézményt, de foglalkoztathatnak több embert, akár pályakezdőket is, alacsonyabb bérekért. ÉKN: A járulékterhekkel kapcsolatos komoly kritika, hogy a fekete- és szürkegazdaság felé terelheti a vállalkozásokat. Kiss Péter: Kétségtelen, hogy a járulékok akadályozhatják a munka világának kifehéredését. Azonban a reformok éppen arról szólnak, hogy később kevesebb teher legyen majd az embereken. A cél, hogy addig is jóval több váll viselje a terheket. Ha jól csináljuk, ebből már középtávon is az következik, hogy az egy főre eső terhek, járulékok mérséklődnek. ÉKN: Mi a véleménye a vasúti reformról? Nem fél attól, hogy az egyik bezárandó vonal melletti kiállása okán esetleg „vérszemet” kapnak más politikusok? Kiss Péter: Nem, mert én azt mondtam, amennyiben vonatonként csak 14 ember utazik az érintett vasútvonalakon, nem érdemes vállalni a személyszállítás tetemes költségeit, mert racionálisabban meg lehet oldani autóbuszokkal. Ugyanakkor a szakaszok jövőjét nem csak a személy- szállítás szempontjából kell megvizsgálni. Alapos gazdasági számítások után és társadalmi, politikai egyeztetést követően szabad dönteni, hogy az adott vonalon teherszállítás, árufuvarozás szükséges, lehetséges-e, illetve az adott vasúti pálya e célra való fejlesztésére mennyi pénz kellene. Jan Egeland, az ENSZ-főtitkár emberiességi ügyekben illetékes helyettese szerint Izrael, megsértette az emberi jogokat azzal, hogy bombázta Bejrút lakónegyedeit. A tisztviselő bejárta a libanoni főváros síita muzulmánok lakta területeit, ahol az izraeli légicsapások megsemmisítették a Hezbollah fegyveres csoport központját. (Fotó: epa) HÁTTÉR Legyőzhető-e a Hezbollah? Mérő Miklós ekn@inform.hu Az egész világ segítségét kérte a HezDollah síita szervezet lefegyverzéséhez Fuád Szinjóra libanoni kormányfő' egy csütörtöki nyilatkozatában, de figyelmeztetett, hogy a terrorista csoport semlegesítéséhez mindenekelőtt feltétel nélküli tűzszünetre van szükség. Ha ugyanis az izraeli katonai akciók folytatódnak, vagyis a libanoni áldozatok száma növekszik,, s az ország „működésképtelenné" válik, könnyen előfordulhat, hogy - feledve a háborús helyzet kialakulásának okait - a síita mozgalom népszerűsége növekedni fog, és a libanoni kormány teljességgel tehetetlenné válik. Mint ismeretes, mintegy két héttel ezelőtt a Hezbollah gerillái megöltek nyolc izraeli határőrt, két másikat pedig elraboltak, hogy túszaikért cserébe több száz Izraelben bebörtönzött terrorista társuk szabadon bocsátását követeljék. Izrael alku helyett katonai offenzívát indított a Hezbollah feltételezett dél-libanoni és bejrúti tűzfészkei ellen. Az izraeli bombázások tíz napja alatt Libanonban közel 400-an vesztették életüket, több mint ezren megsebesültek és félmillióan földönfutóvá váltak. Válaszként a terroristák rakéták százait zúdították az északizraeli városokra, amelyek szintén többtucatnyi halálos áldozatot szedtek. A libanoni kormányfő szerint a Hezbollah Libanonban immár állam az államban, tevékenységét pedig Teheránból, illetve Damaszkuszból irányítják. Felvetődik tehát a kérdés: vajon legyőzhető-e a Hezbollah? Izrael - bár nem fukarkodik katonai erejével -, úgy tűnik, egyre kevésbé éri el a célját: katonáit a Hezbollah nem engedi szabadon, a terroristák nem menekülnek a határvidékről, ellenkezőleg, rakétáik egyre több izraeli város utcáit, házait dúlják fel, melyek lakói pedig mind több napot töltenek az óvóhelyeken. Azzal pedig, hogy a zsidó állam hadserege már a szárazföldi egységeit is bevetette, a háború teljessé vált. Pedig Izrael - miként hangsúlyozza - nem akarja elfoglalni Libanont. Azt követeli, hogy adják ki katonáit, hogy maga a libanoni hadsereg fegyverezze le a Hezbollahot, s foglalja el annak helyét az izraeli határ mellett, vagyis, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának erre vonatkozó 1559-es határozatát. Csakhogy a libanoni hadsereg erre nem alkalmas. Katonai ereje kicsiny, technikailag elmaradott és gyenge. De ha nagyobb és erősebb volna is, akkor sem tenné ezt, mert lakosságának mintegy 40 százaléka, katonáinak pedig a többsége síita, s a Hezbollah - Isten Pártja - az Iránban honos síita eszméket tűzte zászlajára, vagyis a Hezbollah elleni harc azonnal megosztaná az országot, s az a vallásháború, illetve a polgárháború országává válna. Ilyen pedig már volt egyszer Libanonban, amelyre élesen emlékeznek ott. Az 1975-től 1990- ig tartó polgárháború 150 ezer halálos áldozatot követelt, főként a civil lakosság köréből. Marad tehát a nemzetközi közösség katona ereje, ha van neki olyan. Nem nagyon beszélnek róla, de most is - hosszú évek óta - állomásozik a libanoniizraeli határon 2000 kéksapkás ENSZ-katona, de azoknak fegyverük sincs, s ha volna is nekik, nem tudnák: kire fogják? Az Európai Parlament a minap beszélt arról, hogy felállíthatnak egy az EU-tagállamok katonáiból verbuvált nemzetközi stabilizációs erőt, amelyet a tűzszünet őrzése céljából a térségbe vezényelnének. De mikor lesz és mitől ott tűzszünet? Kofi Annan ENSZ-fő- titkár nemzetközi konferenciájától? Vagy a pápának az izraeli libanoni megbékélésért meghirdetett imanapjától? Nem. Ezektől nem lesz tűzszünet. Csak az olyan akcióktól, amelyek Iránt és Szíriát képesek rákényszeríteni arra, hogy megálljt parancsoljanak a Hezbollahnak. Mert aki a dél-libanonban „működő" Hezbollah ellen harcol, az igazából Teheránnal és Damasz- kusszal vívja háborúját. Szerzőnk külpolitikai újságíró
