Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-21 / 169. szám

2006. július 21., péntek AZ EU ÉS MAGYARORSZÁG /10 A finn elnökség céljai Brüsszel (KM) - Matti Vanhanen finn miniszterelnök szerint a mostani Európai Unió meglehetősen más, mint az a közös­ség, melyhez ők tíz évvel ezelőtt csatlakoz­tak. Sokak szerint az EU történetének leg­mélyebb válságát éli át jelenleg. „Az én vé­leményem sokkal pozití­vabb - hiszem, hogy a problémákon, melyekkel az EU jelenleg szembe­sül, úrrá lehet lenni. Az EU képes arra, hogy fon­tos döntéseket hozzon” - hangsúlyozta Matti Van­hanen. Leszögezte: Finn­ország július 1-jén kez­dődött elnöksége alatt „valódi esélye” lesz ar­ra, hogy az EU működé­sének javítására össz- Matti vannanen , .. . , . ,, (Foto epa) Pontosüson - jelentette ° a Bruxinfo. Matti Vanhanen szerint az EU két kulcs- problémával küszködik: ezek a gyenge le­gitimitás és a nem hatékony döntéshozatal. Közölte, hogy Finnország mindkét problé­mával foglalkozni kíván majd. Finnország elnöksége alatt összesen öt prioritásra kíván összpontosítani: a török, horvát csatlakozási tárgyalásokra és a nyu­gat-balkáni helyzetre; az EU verseny-, va­lamint válságkezelési képességére; a nem­zetközi bűnözés, az emberkereskedelem és a terrorizmus elleni hatékony fellépésre; va­lamint az EU működésének áttekinthetősé­gére különösen oda kell figyelni a követ­kező időszakban. Sokan keresnek munkavállalási lehetősé­get az Európai Unióban, legtöbben Angliá­ba mennek. (Fotó: Balázs Attila) Tévhit és tény a bővítésről Brüsszel (KM) - A megosztottság és a há­borúk évtizedei után az Európai Unió ma békés eszközökkel munkálkodik Európa egyesítésén. A hat alapító tagról a tagálla­mok száma 2004-ben huszonötre bővült, sőt, rövidesen 27-re nő. Az utóbbi tizenöt év so­rán az EU gravitációs vonzásának köszön­hetően Közép- és Kelet-Európa kommunis­ta berendezkedésű országai korszerű, jól működő demokráciákká alakultak át. Ez a vonzás a közelmúltban gyökeres reformo­kat indított el Törökországban, Horvátor­szágban és a nyugat-balkáni térség egyéb országaiban. Minden európai polgárnak ja­vára válik, ha szilárd lábakon álló demok­ráciával és virágzó piacgazdasággal rendel­kező országok szomszédságában élhet. A gondosan irányított bővítési folyamat egész Európában kiterjeszti a békét, a demokrá­ciát, a jogállamiságot és a jólétet. Ugyanak­kor a bővítés okait számtalan uniós polgár megkérdőjelezi. Míg a polgárok aggályait a megfelelő szakpolitikákkal igyekszik ke­zelni, a tévhiteket tényekkel kell megcáfol­ni. Erre szolgál az Európa Bizottság által kiadott 20 tévhit és tény a bővítésről. SÜSÜT----.kmtiPBikaon.hu----------------------------------------------------­Bővítés. 20 tévhit és tény a bővítésről, letölthető (PDF, 128 kB) Összeállításunk az Európai Parlament Információs Főigazgatósága pénzügyi támogatására beadott pályázat elnyerésével készült. A régiók felé is nyitottan ■ Az Európai Bizottság Magyarországi Képvise­lete várja az emberek véleményét. Budapest (ÉKN - Sz. P.) - Magyarország 2004. május 1-jével az Európai Unió tagjá­vá vált. Ezzel az Európai Bi­zottság Magyarországi Delegá­ciója befejezte küldetését, és megkezdte működését a dele­gáció utódszervezete, az Euró­pai Bizottság Magyarországi Képviselete. A párbeszéd fontossága- A képviselet elsődleges feladata az Európai Bizottság politikáinak, lépéseinek, érté­keinek és céljainak, a vele kapcsolatos eseményeknek a közvetítése a magyar média, ff ...................... Bárki betérhet hozzánk, hű in­formációra, se­gítségre van szüksége. György Gábor .................................................ff a társadalmi, gazdasági körök és a nyilvánosság számára, valamint az Európai Bizottság tájékoztatása a magyarorszá­gi fejleményekről - mondta el lapunknak György Gábor, a képviselet vezetője. A bizottság új kommuniká­ciós stratégiája új irányt sza­bott az EU-képviseletek műkö­désének is. - Az irányváltoz­tatás lényege, hogy az unió ad­jon keretet és fórumot az Eu­rópa jövőjéről és benne Ma­gyarország, a magyar csalá­dok, egyének és szervezeteik elképzeléseiről folyó demokra­tikus vitának, kezdeményezzen párbeszédet közös dolgainkról, és irányítsa a figyelmet az em­bereket foglalkoztató kérdések európai dimenzióira - muta­tott rá György Gábor. - Az ál­lampolgárok akkor azonosul­nak az életüket hosszú időre meghatározó uniós törekvések­kel, ha választ kapnak kérdé­seikre, és úgy érzik, hogy sza­vuk van a döntések meghoza­talában. A jövőben egyre több változás teszi majd a hétközna­Az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének elérhetősége: Európai Unió Háza, 1052 Budapest, Deák Fe­renc utca 15., tel.: 06-1-209-9700, 209-9710, fax: 466-4221, internet: , e-mail: press-rep­hungary@ec.europa.eu pókban is kézzelfoghatóvá az uniós tagságot. Ilyen lesz már jövőre, hogy ellenőrzés nélkül kelünk át az uniós határokon, vagy később a közös fizetőesz­köz, az euró bevezetése Ma­gyarországon. György Gábor szerint mun­kájukhoz a legfontosabb az emberek véleményét megis­merni. - Éppen emiatt nyitot­tunk a régiók felé, emiatt köl­töztünk a belvárosba a Gel- lért-hegyről. Ezzel közelebb kerültünk az utca emberéhez is. Az irodánkban található in­formációs pont a nap nagy ré­szében nyitva van: bárki be­térhet hozzánk, ha információ­ra, segítségre van szüksége. Folyamatos kapcsolat A képviselet munkatársai rendszeresen találkoznak a magyar régiókban, megyék­ben élőkkel. Vagy úgy, hogy a képviselet visz a vidéki nagyvárosokba rendezvénye­ket, vagy úgy, hogy térségi szakemberek, diákok, tanárok látogatnak a képviselet vala­milyen szakmai rendezvényé­re. Folyamatos a kapcsolat nemcsak az állampolgárokkal, hanem gazdasági csoportok­kal, a civil szféra képviselői­vel, törvényhozókkal és a kor­mány képviselőivel is. Megoldáskeresés az ■ Az Európai Tanács úgy határozott, hogy bölcsebb gondolkodási szünetet beiktatni.. Brüsszel (KM) - A „gondol­kodási időszak” végére - a finnekkel együtt - 16 uniós or­szág ratifikálta az alkotmány­szerződést. Legalább három tagállam azonban még nem tett lépéseket az ügyben, Franciaország és Hollandia pedig a következő választások után sem kíván ugyanerről a szövegről újabb szavazást tar­tani. A ratifikáció nehézségei­vel, illetve a korai felülvizs­gálattal szembesülve az Euró­pai Tanács végül úgy határo­zott, hogy ebben a helyzetben bölcsebb gondolkodási szüne­tet beiktatni - vélekedett a fo­lyamatról nemrégiben Josep Borrell Fontelles, az Európai Parlament elnöke. IIHl kmtippek.szon.hu Josep Borreil Fontellesnek az Európai Parla­mentben elhangzott beszéde teljes terjedelmében (magyar nyelven) letölthető a Szabolcs Online internetes portálról (52 KB). Josep Borrell Fontelles (Fotó: epa) Az intézmények a megszo­kott kerékvágásban folytatják mindennapos munkájukat. Az EU méretével, legitimitásával és hatékonyságával kapcsola­tos problémák azonban ördö­gi körré válhatnak - fogalma­zott Josep Borrell Fontelles. Ezért nem elég csupán az ese­mények alakulására várni. Az alkotmányszerződés nem pusztán azok esztétikai szeszé­lye volt, akik a politikai Eu­rópa globális eszményét támo­gatták, hanem abból a meg­EU-ban győződésből fakadt, hogy a Nizzai Szerződés nem nyújt életképes alapot az európai in­tegráció folytatásához. A „gondolkodási időszak” során az uniós polgároktól rengeteg, néha egymásnak is ellentmondó visszajelzést kap­tunk. És ugyanezeknek a félel­meknek adott hangot a fran­cia és holland népszavazás is. A globalizáció félelmet ger­jeszt. Ma - okkal vagy ok nél­kül - az európaiak 47 száza­léka a globalizációt fenyege­tésnek tekinti. A'bővítés szin­tén aggodalmat kelt. A nem­zetközi verseny megkérdőjele­zi a szociális védőháló fenn­tarthatóságát. A bevándorlás és a népesség elöregedése megváltoztatja a társadalom felépítését. Az emberek fenye­getve érzik nemzeti identitá­sukat is. Szomszédos régióink veszélyesen instabilak, a ter­rorizmus veszélye sem múlik. Sok és kevés „Európa” Mi Európa szerepe e nyug­talanító helyzet tükrében? Az európaiak úgy vélik, hogy túl sok „Európa” van ott, ahol Az alapok szilárdsága Nem lenne bölcs dolog további emeleteket húzni az épületre anélkül, hogy megvizsgálnák az alapok szüárdságát. Az Európai Parlament úgy gondolja, hogy a jelenleg hatályos intézményi keretek kö­zött nem folytatható a bő­vítés. Ez eggyel több ok arra, hogy elmozdulás történjen az alkotmányos patthelyzetből és egyben lehetővé teszi, hogy be­váltsuk a balkáni orszá­gok perspektivikus EU- tagságára vonatkozó ígé­retünket - foglalt állást Josep Borrell Fontelles. nem kéne, hogy legyen és túl kevés „Európával” találkoz­nak azokon a területeken, ahol pedig nagyobb haszna lenne. Az emberek több „Eu­rópát” követelnek, de éppen olyan problémák megoldásá­ra, amelyek tekintetében kor­mányaik nem kívántak ha­táskört biztosítani az unió számára. E vek teltek el azóta, hogy Magyarország az európai közösség tagja lett. Aligha sej­tettük akkor, 2004-ben mit hoz majd a jövő. Idővel bebizonyosodott, hogy együttműködés nélkül nem válhatnak valóra terveink, cél­jaink. Örülök, hogy a csatlakozás mellett döntöttünk. N em bántam meg, hogy annak idején rábólintottunk a csat­lakozásra. Úgy hi­szem, jó irányba ha­lad az ország hajója a nemzetközi vizeken. Nagy a lemaradásunk, a felzárkózás útja pe­dig igen rögös. Beval­lom, előre félek a tél­től, a nagy villany- és gázszámláktól! H azánk sok segítsé­get kapott már az uniótól. Jó lenne a tá­mogatásokkal bölcsen gazdálkodnunk. 25 hektár földem van, konzervgyári alap­anyagokat termelek. Minden mezőgazdaság­ra fordított forint fon­tos, a támogatásokat időben meg kellene kapniuk a gazdáknak. T íz évig dolgoztam konyhán. Gondo­san figyeltünk a há­rom mosogatási fázis­ra, a fertőtlenítésre. Ma már minden ilyen helyen követelmény az uniós HACCP-rend- szer. Nincs ezzel sem­mi baj, a szigorú előírások értünk van­nak, egészségünket szolgálják. J ók a tapasztala­taim, a jövőben még több pozitív, elő­re mutató változást remélek uniós tagsá­gunktól. Sok területen harmonizálunk már az EU-val, de akad még pótolnivaló. A fo­gyasztóvédelem munkájával például nagyon elégedett vagyok. Keczkó János mezőőr Kucsera AndrAsné nyugdíjas Szentimrei Gábor VÁLLALKOZÓ Nagy SAndorné nyugdíjas Nagy KArolyné GYÓGYPED. ASSZISZTENS lm E L C I Az Európai Unió Házának átriumában (Fotók: szegő Péter) A KM MEGKÉRDEZTE: Ön milyennek látja hazánk helyzetét az EU-csatlakozás óta?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents