Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

2006. július 15., szombat MINDENFELŐU /2 RÖVIDEN • Polgári pert indított Dick Cheney ameri­kai alelnök ellen az a volt CIA-ügynök, aki­nek a nevét kiszivárogtatták a sajtónak. Valerie Wilson leánykori neve azután jelent meg a sajtóban még 2003-ban, hogy a férje nyíltan kritizálta George Bush politikáját. Eredményte­len egyeztetés | Brüsszel (MTI) - Ered­ménytelenül végződött az Európai Tanács és az Eu- j rópai Parlament pénteki egyeztetése az EU jövő j évi költségvetéséről, í mondta Surján László i (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő. Az j Európai Néppárt frakció- ; jának magyar tagja az j MTI-hez eljuttatott közle­ményében leszögezte, „a tárgyaláson bebizonyoso- í dott, hogy az Európai Bi- I zottság jobban védi a ma- j gyár érdekeket, mint sa­ját kormányunk”, és, i mint írta, általá- I ban is igaz, hogy \ az új tagországok t ^ | j „érdekeit ismét a Bizottság védte, nem az érintett hi M kormányok”. Bl Nem hagyta Szánk (FH)- Nem engedte elszállítani tenyészlibáit egy szanki gazda. A szár­nyasokat kényszervá­gásra ítélték, ezért akarták elvinni a tele­péről mind az 1100- at. A tulajdonos azonban nem hagy­ta, hogy elszállítsák a tízmillió forintot érő állományt, miniszté­riumi határozatot kö­vetelt az állatorvo­soktól, akik nem tud­tak ilyen papírt fel­mutatni. A gazda vé­gül keddig kapott haladékot. Ha utána sem viheti el a ható­ság a libáit, nem kap állami kártérítést, és jelentős állat-egész­ségügyi bírságra szá­míthat. Döntés a reg.adóról Budapest (MTI) - A regisztrációs adó ügyében a végső döntést az Európai Bíróság ítélete mondja ki, azt a kormány magára néz­ve kötelezőnek tartja - jelentette ki a kor­mányszóvivő. Batiz András közölte: az Euró­pai Bizottság 2005 októberében hívta fel hazánk figyelmét arra, hogy nem felel meg a regisztrációs adó az uniós jogszabályoknak.- Hűha, meglepően szigorú ítélet született!... A felmentés mellé se kártérítést, se kitüntetést nem ajánlottak fel neki! „A békefolyamatnak befellegzett!" 3. nap: Izrael támadja a Hezbollah bázisait 20 km SZÍRIA 4. Koussaya: Izraeli repülők támadják a volt sziriai bázist, mely jelenleg a felszabadulá­sért küzdő palesztin front fő­hadiszállása. 5. Ríyak: A repteret támadják. 6. Qulayaat: Katonai reptér a cél. 7. Éjszaka: A Bejrút-Damasz- kusz autósztrádát bombázzák, 8. Július 12-13.: A Hezbollah több mint 130 rakétát lő ki iz­raeli célpontokra (főleg városok­ra). Haifát két találat éri. © GRAPHIC NEWS B Izrael most túlreagál­ta a helyzetet - véleke­dik Tálas Péter a közel- keleti konfliktusról. Budapest (ÉKN - SzP) - A libanoni-izraeli konfliktusról kérdeztük Tálas Pétert. A biz­tonságpolitikai elemző szerint kölcsönös túszcserék után patthelyzet alakulhat ki. ÉKN: Milyen esély van arra, hogy ez a konfliktus elmé­lyül vagy kiszélesedik? Tálas Péter: Egyik fél sem ér­dekelt abban - sem a Hezbol­lah, sem pedig a Hamász hogy ez a mostani viszály en­nél mélyebb konfliktussá vál­jon. Emlékezhetünk a ’67-es vagy a ’82-es eseményekre, ahol is Izrael szabályosan le­rohanta és megszállta Liba­nont. Ilyenre most nem látok esélyt, persze ez nem jelenti azt, hogy nincs súlyos gond. Véleményem szerint Izrael túlreagálta Sálit elrablását. Emellett ezzel a kemény meg­torló akcióval megadta a lehe­tőséget a palesztinoknak, hogy az áldozat szerepében tetszelegjenek, másrészt pont a Hamász mérsékelt szárnyát lehetetlenítette el. A békefo­lyamatnak ezzel biztos, hogy befellegzett. Ráadásul a nem­zetközi hozzáállás sem egysé­ges most. Az USA a terrorel­lenes harcának zászlaja alatt teljes mellszélességgel támo­gatja és támogatni is fogja Iz­raelt. Az ENSZ BT viszont már mindkét felet egyszerre bírálja. ÉKN: Milyen megoldások kínálkoznak a viszály el- csendesítésére? Tálas Péter: Nem tartom va­lószínűnek, hogy a libanoni hadművelet háborúvá szélese­dik. Elképzelhető, hogy Izrael folytatja a háborús retorikát, de ezzel most inkább csak egységbe kovácsolhatja ellen­feleit. Irán óva intette Izraelt egy esetleges Szíria elleni ag­ressziótól, súlyos megtorlást helyezve kilátásba erre az esetre, azonban én ezt a nyi­latkozatot is inkább csak erő­fitogtatásnak érzem. Azt el­képzelhetőnek tartom, hogy túszcsere, fogolycsere útján elülnek a harcok, és egyfajta patthelyzet jön létre. ÉKN: Van-e, lehet-e valami­lyen, bármilyen hatása en­nek a válságnak hazánk­ra? Tálas Péter: Nem hinném, hogy helytállóak azok a lap- információk, melyek szerint a közel-keleti háborús helyzet miatt megnőhet Magyaror­szág terrorveszélyeztetettsége. Ezek a terrorszervezetek - sőt én inkább fegyveres szerveze­teknek nevezném őket -, re­gionális szervezetek, melyek nem nagyon szoktak a térsé­gen kívül elkövetni semmi­lyen akciót. Emellett a kelet­európai országok maximum közvetve érintettek ebben a válságban, vagyis hazánkat emiatt nem fenyegeti veszély. Az más kérdés, hogy a térség­ben lévő magyar misszió tag­jai igen is fokozottan ki van­nak téve a veszélynek. Izrael fokozta támadásait Libanonban B Ehud Óimért három feltételt támasztott a li­banoni tűzszünet érde­kében. Bejrut, Jeruzsálem (MTI) - Fokozta támadásait Libanon­ban az izraeli hadsereg pénte­ken. Este ismét megtámadták a Hezbollah vezetőjének főha­diszállását Bejrútban: lebom­bázta a síita fegyveres szerve­zet vezetőjének, Hasszán Nasz- rallahnak főhadiszállását az iz­raeli légierő - jelentette az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósí­tója. Az épület megsemmisült a támadásban, de a lapzártánk­kor érkezett hír szerint a ve­zetőnek nem történt baja. Az izraeli hatóságok péntek délután elrendelték, hogy a Ha­ifában és elővárosaiban élők menjenek óvóhelyekre egy nappal azt követően, hogy a li­banoni síita Hezbollah fegyve­resek rakétákkal támadták Iz­rael harmadik legnagyobb vá­rosát. Három feltételt szabott egy libanoni tűzszünethez pén­teken Ehud Óimért izraeli kor­mányfő: a két elrabolt izraeli katona szabadon engedését, az Izrael elleni rakétatámadások leállítását és a Hezbollah szer­vezet lefegyverzéséről szóló ENSZ-határozat teljesítését. Izrael pénteken felszólította Franciaországot, hogy vesse latba befolyását és használja fel Libanonhoz fűződő „törté­nelmi kapcsolatait” a Hezbol­lah libanoni síita szervezet felszámolása érdekében. Jacques Chirac francia elnök azonban „teljesen aránytalan­nak” nevezte a Libanon elle­ni izraeli offenzívát, és feltet­te a kérdést: nem Libanon el­pusztítása-e Izrael végső cél­ja. Az államfő nagyon veszé­lyesnek mondta a közel-kele­ti helyzetet. Elítélte a Hezbol- lahot is Izrael támadása mi­att, „elfogadhatatlannak” ne­vezve rakéták belövését a zsi­dó állam területére. A közel-keleti válság rende­zésére nemzetközi összefogást sürgetnek a világ vezető poli­tikusai. Folytatják? Belgrád (MTI) - Ellent­mondó hírek érkeznek Brüsszelből arról, hogy van-e esély a társulási tár­gyalások felújítására Belg- ráddal anélkül, hogy a szerb hatóságok kiadnák a hágai Nemzetközi Tör­vényszéknek a srebrenicai népirtás levezénylésével vádolt Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai ve­zetőt. Egy nyugati hírügy­nökség csütörtöki jelenté­se névtelenül nyilatkozó brüsszeli diplomatákra hi­vatkozva arról Irt, hogy az EU folytathatja a társulá­si tárgyalásokat Mladic el­fogása híján is, amennyi­ben Brüsszel meggyőző­nek találja az elfogására irányuló belgrádi cselek­vési tervet. Ezzel szemben Janez Potocnik, az EU tu­dományügyi biztosa kije­lentette: Mladic kiadatása nélkül nincs lehetőség a tárgyalások felújítására. Háborús helyzet jellemzi Bejrut egyes utcáit (is) (Fotó: epa) HÁTTÉR G8-as csúcs, vagy energiadiktatúra? Mérő Miklós ekn@inform.hu M a kezdődik a világ sorsát leginkább befolyásoló nyolc or­szág, az úgynevezett G8-ak állam- és kormányfőinek 32. évenkénti csúcsértekezlete. Az egykori G7- ek - az Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Fran­ciaország, Németország és Olaszország - a hozzájuk csak jó­val később csatlakozott és semmi­lyen tekintetben nem illő Oroszor­szágban, jelesül Szentpéterváron ülnek össze. A csúcstalálkozón ugyan - miként a külügyminiszte­rek az előkészítő értekezleteken felvetették - a világ legégetőbb gondjairól kellene a nagyoknak tárgyalniuk - például az észak-ko­reai rakétaválságról, a fehér-o­roszországi diktatúráról, a Hamász terrorszervezet vezette palesztin kormányról, a darfuri népirtásról, vagy az új izraeli-libanoni hábo­rús veszélyről - ezeknek csak egy kis hányada kerül majd szóba, az is csak szőr mentén. A mostani ér­tekezleten valójában két témára koncentrálnak majd: az iráni atomhatalmi törekvésekre és Euró­pa jövőbeni energiabiztonságára. Tekintettel arra, hogy az USA és az Európai Unió már jó ideje igye­keznek, ám láthatóan hasztalanul lebeszélni Teherán urait az urán­dúsításról, e találkozó volna hiva­tott eldönteni: jogos-e, s ha igen, milyen gazdasági szankciókat al­kalmazzanak Irán ellen? Teherán persze azt mondja: róla dönteni nélküle nem lehet. De a Nyolcak nem hívták meg Szentpétervárra a főként agresszivitásáról és rassziz­musáról ismert perzsa fenegyere­ket, Ahmadinezsád elnököt, aki ki­használva az iraki Szaddám-rezsim megbuktatását, nukleáris fegyver birtoklásával akarja országát a Kö­zép-Keletet uraló hatalommá tenni, ajatollahjainak minden vallási fun­damentalista törekvéseivel együtt. Míg ezt nem éri el, addig viszont az olajfegyverrel fenyegetőzik. Irán ugyanis a világ negyedik legna­gyobb kó'olajexportőrje. És azzal riogatja a világot, hogy ha szank­ciókat alkalmaznak ellene, befa­gyasztja olajexportját. Ennek követ­keztében legkevesebb 100 dollár­ral emelkedne a világpiacon a nyersolaj hordónkénti ára. Egyes vélemények szerint a Hetek Putyin elnököt is szíveseb­ben látnák a csúcsértekezlet hely­színén kívül, mert amikor 1997- ben Oroszországot teljes jogú csúcspartnerükké fogadták, nem tudták, hogy az az ígéretesnek in­duló fejlődő demokrácia és fejlő­dő piacgazdaság útjáról később visszalép. Márpedig azt teszi. Például Putyin az idén egy olyan törvényt léptetett hatályba, amely drákóian szigorítja a civilszer­vezetek ellenőrzését; nyilvánvaló, hogy politikai okokból börtönöz- tette be Hodorkovszkijt, a Jukosz olajtársaság tulajdonosát, s álla­mosította annak vagyonát; tudott, hogy az általa vaskézzel vezetett KGB, a rendőrség és a belső el­hárítás befolyása minden terüle­ten növekszik; gyanúsan magas arányban választották másodszor is államfővé, s hogy a Kreml köz­vetlen befolyása alatt áll a sajtó. De kénytelenek vele együttmű­ködni, mert Oroszország Európá­ra gyakorolt politikai befolyása a felsoroltak ellenére egyre jobban növekszik. Aduja ugyanaz, mint Iráné: az agresszív energiapoliti­ka. Oroszország rendelkezik ugyanis a világ legnagyobb kiak­názatlan gázkészletével. Ezzel az adottságával rendkívül alacsony gazdasági hatékonysága ellenére is képes volt befurakodni a világ iparilag legfejlettebb országainak szűk csoportjába, ahol mint egy energiaszolgáltató „szuperhata­lom" jelenik meg. S mert nyugati segítséggel képes garantálni Euró­pa energiabiztonságát, kompen­zálni tudja az iraki-iráni kettős válság hatására mind magasabbra szökő nyersolaj- és a földgázára­kat, s megbízható szállítónak is minősülhet, mint ilyen - tetszik, vagy sem - Moszkva tényleges szuperhatalomként léphet fel a világpolitika színpadán is. Szerzőnk külpolitikai újságíró KIÜT HßfP&'ff&iP&tf'-ii ska-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents