Kelet-Magyarország, 2006. június (63. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-19 / 141. szám
2006. június 19., hétfő MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • A Monetáris Tanács ma tartja következő kamatdöntő ülését, az elemzők többsége kamatemelést vár. A banki elemzők a Stana- dard & Poor's csütörtöki, a magyar szuverén devizaadósságot leminősítő döntése után úgy vélik, hogy a jegybank már hétfőn megemeli a jelenleg 6 százalékos alapkamatot. Választmányi ülés Budapest (OS) - Ülésezett szombaton a Fidesz Országos Választmánya, az ülésen az ön- kormányzati választásokon történő jelöltállításról tanácskozott. A küldöttek első körben tárgyalták meg a Szövetség megyei választási listáit tartalmazó előterjesztéseket, valamint a leendő főpolgármester-jelölt személyéről is tanácskoztak. A héten mindkét témában további egyeztetések zajlanak majd a Fidesz megfelelő fórumain, a végső döntés pedig jövő szombaton születhet meg, amikor folytatja munkáját az Országos Választmány - adta híról a Fidesz sajtóosztálya. Ellenzi Becs (FH) - Az EU soros elnöki tisztét ellátó Ausztria kormányfője kijelentette, hogy az unió további bővítése veszélyes volna. Egy vasárnap megjelent interjúban Wolfgang Schüssel azt javasolta, hogy Törökország a teljes tagság helyett valamiféle különleges partneri státust kapjon. „Nem szabad megengedni, hogy az új tagok felvételével az ELI importálja a bizonytalanságot"- szögezte le Schüssel a további bővítéssel kapcsolatban. Bush-vizit Sólyomnál Budapest (MTI) - Sólyom László köztársasági elnök június 22-én a Sándor-palotában hivatalos látogatáson fogadja George W. Busht, az Egyesült Államok elnökét - tájékoztatta a Köztársaság Elnöki Hivatal vasárnap az MTI-t. Az amerikai elnök - őszi belpolitikai kötelezettségei miatt - ez alkalommal kívánja tiszteletét kifejezni az 1956- os forradalom emléke előtt, az 50. évforduló alkalmával. A köztársasági elnök emellett - különös tekintettel a békés, demokratikus rendszer- változások tapasztalataira is - a megbeszélésen eszmecserét kezdeményez a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok terjesztésének leghatékonyabb eszközeiről. 12 pont a székely nagygyűlésen Gyergyóditró (FH) - 12 pontos autonómiakövetelést fogadott el vasárnap a székely nagygyűlés a Hargita megyei Gyer- gyóditróban. A Székelyföld autonómiáját részletező dokumentumot nem szavazással, hanem közfelkiáltással fogadta el a mintegy 3 ezer részvevő. A székely 12 pont közigazgatási, rendőri, oktatási és nyelvi autonómiát követel. A program szerint a Székely- földön befizetett adók 90 százalékának helyben kellene maradnia, a helyi iskolák, kórházak és más közintézmények működtetését, az utak építését a helyi természeti kincsek kiaknázásából kell finanszírozni. A 12 pont szerint a Székelyföld stratégiai fejlesztését saját intézmények terveznék el és valósítanák meg, a közbiztonságról is saját szervek gondoskodnának. A helyi döntéshozó és végrehajtó szervekben a magyaroknak a számarányuknak megfelelően kell részt kapniuk. Követelik, hogy Székelyföldön a magyarok az óvodától az egyetemig minden oktatási intézményben, minden közhivatalban és kórházban használhassák anyanyelvűket. Merényletek Bagdadban Irakban a hét végén legkevesebb 53 ember vesztette életét fegyveres támadásokban és merényletekben. Bagdadban a rendőrség ezenkívül tíz megkínzott és meggyilkolt ember holttestét találta meg. Fegyveres támadók egy pékség tíz munkását rabolták el vasárnap az iraki főváros túlnyomórészt síiták lakta Kadimíja negyedéből. Amerikai alakulatok eközben, két elrabolt katonájuk után kutatva, öt állítólagos lázadót lőttek le, 26 gyanús személyt pedig őrizetbe vettek - jelentette a júszufijai rendőrség. (Fotó: EPA) Reform vagy megszorítás? M Ma kezdi a parlament a rendkívüli nyári ülésszakra benyújtott javaslatok tárgyalását. Budapest (MTI) - Reform vagy megszorítás? címmel politikai vitanapot tartanak ma a Fidesz kezdeményezésére, amelyet követően (kedden és szerdán is) a hét törvényjavaslat általános vitáját folytatják le. A különadókról Hétfőn megkezdődik az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költség- vetési forrásból származó kamattámogatások után fizetendő járadékról, a házipénztáradóról és az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, amelyet kedden folytatnak a képviselők. Az első javaslat értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A hitel- intézeteknek a költségvetési forrásból származó, az adóévben kamattámogatás - például lakáshitel támogatás - címén kapott összeg után kell 20 százalékos járadékot fizetni. A házipénztár-adó - amelynek mértéke 20 százalék - a rendellenes házipénztár-használatot kívánja megakadályozni. A törvényjavaslat szerint az éves átlagban a napi készpénzforgalom kétszeresét meghaladó mértékű házipénztár vagyonnak minősül, és adóköteles. Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító javaslat tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, és az egyszerűsített vállalkozói adó 15-ről 20 százalékra emelését. Önkormányzati „vita” Szerdán négy önkormányzati tárgyú törvény általános vitáját kezdi meg a Ház. A hatékonyabban működő helyi önkormányzati rendszer megteremtését célzó alkotmánymódosító javaslat elfogadása után a régió az állam területi tagozódásának önálló szintjeként ismerhető el, és lehetővé válik egyes önkormányzati feladatok esetében a kötelező társulási feladatellátás előírása. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt módosító javaslat a megyei közgyűlések létszámának átlagosan 20 százalékos csökkentését írja elő azzal, hogy az egyes területi egységekben megszerezhető mandátumok számát a választásra jogosultak számával arányosítja. A helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával lehetővé válik a körjegyzőségek és a kistérségi társulások rendszerének továbbfejlesztése. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt módosító javaslat mérsékli a képviselői tiszteletdíj maximumát és a testületi tagoknak biztosítható magasabb összegű juttatást. Jordi Pujol korábbi katalán elnök leadja szavazatát (Fotó: epa) Népszavazás az autonómiáról Barcelona (MTI) - Az új autonómiatervezetről szavaztak tegnap Katalóniában, amely szélesebb körű önállóságot biztosítana Spanyolország legfejlettebb régiójának. A referendumon mintegy 5,3 millió katalán választópolgár nyilváníthatott véleményt a dokumentumról, amelyet márciusban hagyott jóvá a spanyol parlament. A tervezet nemzetként határozza meg a - spanyollal rokon, de attól jól megkülönböztethető - saját nyelvet használó Katalóniát, bővítve annak jogköreit az adózás és az igazságügy terén. Ha a katalánok többsége igennel szavaz a dokumentumra, akkor az már törvény- javaslatként kerül ismét a madridi parlament két háza elé ratifikálás céljából. Szociáldemokrata győzelem ■ Hat párt jutott a szlovákiai parlamentbe a hétvégi szavazás eredményeként. Pozsony (MTI) - A szombaton lezajlott szlovákiai választás előzetes eredményeinek ismeretében szinte bizonyosnak tekinthető az új parlamentet alkotó hat párt mandátumainak száma. Az eredmények A szavazatok 29,14 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével jegyzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) a várakozásokon jóval felüli, 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. Ez ugyanannyi, mint ahány képviselő az eddigi magyar frakciót alkotta. A magát 11,73 százalékkal - döntően magyarellenes programjával - ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar nevével jegyzett ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) várakozáson aluli, mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott. Finn nem az átdolgozásra Berlin (MTI) - Matti Van- hanen finn miniszterelnök egy német lapnak adott interjúban elutasította a vitatott EU-alkotmány átdolgozását. „Finnország azt akarja, hogy ez az alkotmány életben maradjon” - közölte az EU- elnökség teendőit július elsején átvevő Finnország kormányfője. Finnország két hét múlva veszi át Ausztriától fél évre az elnöki teendőket, utána Németország következik. Vanhanen kijelentette, hogy országa ősszel ratifikálni fogja az alkotmányt, amit a frankfurti lap szerint a lépés bírálói úgy neveznek, hogy „Finnország mutatványt akar végrehajtani egy halott elefánttal”. HÁTTÉR: MIRE SZÁMÍT A LAKOSSÁG A költségvetés egyensúlyával, az infrastrukturális fejlődéssel és az egészség- ügyi ellátással kapcsolatosan pozitívak a lakosság várakozásai, a közélet tisztaságát, a demokrácia helyzetét illetően azonban a többség nem számít javulásra az elkövetkező négy évben. A Marketing Centrum június elején végzett, és szombaton nyilvánosságra hozott felmérése szerint a megkérdezett felnőttlakosság 90 százalékának van valamilyen véleménye a második Gyurcsány-kormány elképzeléseiről. ______________________________ A legtöbben a költségvetés egyensúlyában várnak javulást, ezenkívül lakóhelyük infrastrukturális fejlődésében és az egészségügyi ellátás színvonalában is többen számítanak pozitív változásra, mint rosszabbodásra. _____________ A közélet tisztaságát, korrupciómentességét, valamint a demokrácia helyzetét illetően viszont a legtöbben borúlátóak, és a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban is negatívak a várakozások. __________________________________ A felmérés szerint a válaszok megoszlására erősen hat a pártállás. A megkérdezések során elsősorban az ellenzéki pártok támogatói adtak hanqot csalódottságuknak a kormány elképzeléseivel kapcsolatban. ___________ A mezőgazdaság helyzetének megítélésnél pedig a válaszadók lakóhelye szerint mutatkozik figyelemreméltó különbség: míg Budapesten többen optimisták, mint pesszimisták, addig a vidéki lakosság válaszai általános pesszimizmust tükröznek. Szlovákiában Mindössze 14 mandátumot szerzett a várakozásai alatt szereplő, 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely az év elején a miniszterelnök elleni kifogásai miatt kilépett Dzurinda koalíciós kormányából, és ezzel kikényszerítette az előre hozott választásokat. Ki alakíthat kormányt? Jóllehet, a választások győztese a gyakran populizmussal vádolt Robert Fico szociáldemokrata pártja, az államfő megteheti, hogy mégsem a legtöbb szavazattal bíró erőre, hanem egy stabilabbnak, koalícióképesnek ígérkező, nemzetközileg is elfogadhatóbb program egyeztetésére képes, A győztes (Robert Fico, jobbra) öröme (Fotó: EPA) a négyéves megbízatás kitöltésére alkalmasnak ígérkező jobbközép pártokra bízza a kormányalakítás szerepét. Csúcstalálkozó. Nurszultan Nazarbajev kazah és Vlagyimir Putyin orosz elnök a kazahsztáni biztonságpolitikai csúcsta- j lálkoZÓn. (Fotó: EPA) \ J:
