Kelet Magyarország, 2006. május (63. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-04 / 103. szám
2006. május 4., csütörtök KELET TERJESZTŐI BÁL /15 Egy tűt sem lehetett volna leejteni a táncparketten A nagyvarsányi Kovács Gál Attila hangulatával István is jókedvűen ropta sem volt gond Kézbesítőink elismerése ■ Jubiláló és kiváló dolgozóinkat külön is köszöntöttük a kézbesítőbálon. Nyíregyháza (KM) - Akkor kelnek, amikor legtöbben fordulunk egyet a meleg takaró alatt. Hajnalban, sötétben, szélben és fagyban pattannak kerékpárra, és dobják be a postaládákba lapjainkat. Ők a kézbesítőink, a lapkészítés folyamatának utolsó, de igen fontos, elengedhetetlen láncszemei. Jó volt a hangulat A hagyományoknak megfelelően rájuk figyeltünk szombaton, ők ünnepeltek, őket ünnepeltük, jutalmaztuk. Áldozatos munkájukat megköszönte az Inform Média Kft vezetése, Mán László főszerkesztő-helyettes üdvözlője után a legjobbakat meg is jutalmazta Matyasovszkiné Bu- ri Adrienn terjesztési vezető és Némethné Fórizs Erzsébet kiadóvezető. Előbb a jubilálok vehették át jutalmukat, majd következett a finom vacsora. A jóízű falatozás közben szinte min| Jubiláló kézbesítőink Név Kukucska Pálnak Némethné Fórizs Erzsébet adta át az ajándékot den asztalnál hallhattunk érdekes kézbesítői sztorikat. Ezt követően a legeredményesebbek, a kiválók értékes ajándékokat, DVD-lejátszót vehettek át. Utána ismét a jókedv, a remek hangulat szőtte át az In- kubátorházat. Település (Fotó: amatőr) Kiváló kézbesítőink Név Urszuly Sándor Település Kálmánháza Terjesztési menedzser Török Antal Sándor Zoltán Nyírbéltek Erős János Mezei László Csenqer Kicsák Csaba Káli Heléna Záhony Demkó Árpád Kozák Károlyné Nagyhódos Bartha József baktai kézbesítőnk fia feleségével Bereczki Barnabás Nyíreqyháza Katona Károlyné Csaenqerúifalu Pintér Csabáné Nyíreqyháza Kánya István Tisza becs Tancs Zoltán Nyíreqyháza Kondor Lajos Gulács Vadilku Mihályné Nyíreqyháza Veress Bálint Bereqdaróc Kozma Istvánná Nyírcsászári Baráth Gézáné Gelénes Türk Károly Nyírboqát Dombi István Tarpa Oláh Györqy Nyírvasvári Zsuk Györqyné Márokpapi Dudás Sándor Besenyőd Kiss Ferencné Hetefeiércse Kiss Mihály Geszteréd Simon Györqyné Tarpa Kukucska Pál Borbánya Király Sándor Gyulaháza Feqyver Miklósné Nyírparasznya Raminczki Józsefné Tiszakanyár Kincs József Császló Simon András Újkenéz régióké a jovo Decentralizáció nélkül nincs területi kiegyenlítődés A regionális irányítás lényegéről, a régiók jelenlegi helyzetéről, a korszerűsítés fontosságáról kérdeztük dr. Debreczeni Ferencet, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóját. Arról, hol tartunk jelenleg az átalakulásban, valóban „arccal a régiók felé” fordult-e már Magyarország. Véleménye szerint a régió az „optimális üzemméretű” területfejlesztési egység. Szó volt arról is: milyen feladatai lesznek, lehetnek a jövőben a megyéknek, és milyenek a régióknak. Kiderül, milyen feladatokat vesznek át a régiók, a regionális szint a megyéktől, a központi irányítástól a decentralizáció során, és hogyan illeszkednek a régiók az Európai Unió struktúrájába.- Kezdjük a felsorolt kérdések közül a legutóbbival! Miért olyan fontosak a régiók az Uniónak?- A régió: az uniós struktúra alapegysége. Úgy is mondhatnám, hogy az EU-ban régiókban gondolkodnak, ezen alapul a pályázati rendszer is. A regionalitás és a szubszidiaritás pedig az uniós filozófia alapgondolatai közé tartozik - magyarázza dr. Debreczeni Ferenc. - A szubszidiaritás, amint az talán még nem elég széles körben ismert, annyit jelent, hogy a döntések lehetőleg mindig a legközelebb szülessenek azokhoz, akiket érintenek.- Nálunk azonban - bár létrejöttek és jól működnek a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek -, még nem minden szempontból számít alapegységnek a régió.- A decentralizáció, a feladatok és a források regionális szintre való csoportosítása már megkezdődött, a kormányzati szándék megvan, érzékelhető. Most már csak az a kérdés, hogy a politika és a társadalom hogyan viszonyul hozzá.- Miben jobb a regionális szinten való irányítás, mint a központi?- Tudományos vizsgálatok igazolták az Európai Unió tizenöt „régi” tagállama esetében, hogy azokban az országokban, ahol jelentősek voltak a területi egyenlőtlenségek - márpedig ilyenekből szép számmal akadt, és van ma is a nálunk jóval fejlettebb országokban, az olyanokban is, mint például Nagy-Britannia - központi irányításnál a különbségek csak tovább nőttek. Erre Magyarországon is bőven találni példát.- Az észak-alföldi régióban is?- Hogyne. A régióban az egy főre jutó nemzeti össztermék, a GDP 1994-ben az országos átlag 74 százaléka volt, jelenleg azonban az országos átlagnak mindössze a 65 százalékát éri el! Az unióban csak akkor indultak csökkenésnek a különbségek az egyes területek, régiók, országrészek, tájegységek között, amikor a fejlesztés- politikát a regionalizmusra és a decentralizációra alapozták. Állítom: nálunk sem lesz területi kiegyenlítődés, amíg nem tör utat a decentralizáció. És ez nemcsak a hátrányos helyzetű térségekre, hanem kivétel nélkül mindegyikre érvényes, amint azt az említett példa is jól mutatja.- Közigazgatásunk alapja azonban továbbra is a megye- rendszer. Mi erről a véleménye?- A regionális önkormányzati rendszer pár éven belül mindenképpen megvalósul. Az önálló fejlesztési programját minden régió elkészítette, az ügynökségek pedig kitűnően alkalmasak a menedzserszerepre. Ehhez kapcsolódik a kistérségi és a megyerendszer, mint a feladatvégrehajtás ogységei. Egyelőre azonban valamennyien bizonytalanok vagyunk abban a kérdésben: milyen mértékű lesz az önállóságunk. Ehhez a kormányzati szándékot már látjuk, mint említettem, az intézmény- rendszer azonban mindezt még nem követi. Más szóval: a régiók felkészültek, a kormányzati szándék is megvan, de ennek a struktúrában még nincs nyoma.- A kormányzati szándék azonban biztató alap lehet.- Ez való igaz, de megítélésem szerint ezt a szándékot most mielőbb aprópénzre kell váltani.- Annál is inkább, mert - hogy az Ön hasonlatánál maradjunk - nem is olyan apró pénzről van szó!- De mennyire nem! Óriási összegekről, amelyeket 2007 és 2013 között, a következő uniós költségvetési időszakban fejlesztésre fordíthatunk. A tartalom már megvan, a fejlesztési irányokat minden régióban kidolgozták a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) első szakaszához kapcsolódva. Ennek során 2003 és 2006 között az északalföldi régióban közel 60 milliárd forintot használtunk, használunk fel részben hazai és uniós fejlesztési források, valamint a Phare-pénzek segítségével. Most pedig- a második Nemzeti Fejlesztési Tervre való felkészülés időszakában - elkészítettük saját regionális operatív programunkat, a tapasztalatokat összegeztük, most már csak az intézményrendszert kell a feladatokhoz igazítani. Hiszek abban, hogy ez a kettő együtt nagy lökést fog adni a fejlesztéseknek a mi régiónkban is, mint ahogy mindenütt az országban. Hiszen a régió az az „optimális üzemméretű” területfejlesztési egység, amely remélhetően nálunk is mielőbb kulcsszerepet tölt majd be a fejlesztési források felhasználásában a tervezéstől egészen a megvalósításig. £«»*■ v *'* '**»5 1 / Nyi \ HIRDETÉS
