Kelet Magyarország, 2006. május (63. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-24 / 120. szám

2006. május 24., szerda KELET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Kormányalakítás, hamarabb. A koalíciós tárgyalások jelenlegi állása alapján hamarabb, június 9-én alakulhat meg az új kormány - mondta Batiz András. A kormányszóvivő is­mertetése szerint a jövő hét elején benyújtják az Országgyűlésnek a kormányprogramot, a jövő hét végén Gyurcsány Ferenc „minden bi­zonnyal" megnevezi a kormány tagjait. Konzultációk a kormány programjáról Budapest (MTI) - A kormányprogramot és a koalíciós tárgyalások ta­pasztalatait tárgyalja meg az MSZP országos választ­mánya szombaton Buda­pesten - mondta Simon Gábor, a testület elnöke. Emlékeztetett, az SZDSZ küldöttgyűlése vasárnap határoz a kormányprog­ramról, és a miniszterel­nök május 30-án nyújtja be a dokumentumot és a kor­mányzati struktúráról szó­ló javaslatot az Országgyű­lésnek. Elmondta: az MSZP választmánya kon­zultációt folytat a programról, és ha érdemi szak­mai javaslat me­rül fel, bele is kerülhet a dokumen­tumba. Akikre figyelnek Budapest (MTI) - A hat országos szakszer­vezeti konföderáció vezetőivel kezdett tár­gyalást Gyurcsány Fe­renc kijelölt miniszter- elnök és Kuncze Gá­bor, az SZDSZ elnöke az alakuló kormány- program főbb elemei­ről. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a követ­kező időszakban ha­tározott lépéseket kell tenni egy egyensúlyt tartó költségvetési po­litika irányába. E fo­lyamatban vannak társadalmi csoportok, amelyekre különösen oda kell figyelni, mert kevésbé képesek ér­dekeik érvényesítésé­re. Ilyen csoportok a nyugdíjasok, a kis­gyermekes családok, a munkát keresők, a fogyatékkal élők, a kormányfő szerint. „Folytatódó támadások" London (MTI) - Magyarországon tavaly folytatódtak a romák elleni rasszista indít­tatású támadások az Amnesty International kedden kiadott éves világjelentése szerint. A világ legnagyobb emberi jogi szervezeté­nek 320 oldalas jelentésében a Magyarország­ról szóló fejezet azt írja: a romák elleni diszk­rimináció a közszolgáltatások minden szek­torában változatlanul jelen volt. A szervezet szerint a rasszista támadások és egyéb, fajüldöző indíttatású bűncselekmények a zsi­dó közösség ellen is folytatódtak. Néven nevezi az Al-jelentés Semjén Zsol­tot, az (előző) Országgyűlés emberi jogi bi­zottságának alelnökét is, akit „az egyik ri­vális pártra tett homofób gúnykijelentései miatt értek bírálatok”. KDNP: határozott, elszánt Lentihegy (MTI) - A mostani parlamen­ti ciklusban a konstruktív szakmaiság jelen­ti a KDNP-frakció stratégiájának lényegét, középpontjában a szociális igazságossággal és az arányosabb teherviseléssel - közölte a párt elnöke a képviselőcsoport kihelyezett ülését követően. Semjén Zsolt szerint a Ke­reszténydemokrata Néppárt „határozott, el­szánt pozitív ellenzéki szerepre készül, se­gítve az ország problémáinak megoldását”. Még nagyobb szigor a határon ■ A vendégmunkások csak orvosi igazolással állhatnak munkába a madárinfluenza miatt. Budapest (ÉKN - SzP) - Új­ra és komoly ütemben terjed a madárinfluenza Romániá­it...................... Magyarországon a háziszárnya­sok között nem találtak madárinfluenzá- val fertőzöttet. DékAny András ............................................'!? ban. Eddig 9 megye 43 tele­pülésén jelent meg az ember­re is veszélyesés kór, Buka­rest két külvárosi kerületéből is jeleztek madárinfluenza- gyanús eseteket. A magyar szakminiszter szerint is sú­lyos a romániai helyzet. A ha­zai küátásokról, a várható in­tézkedésekről Dékány András, az FVM kommunikációs fő­osztályvezetője nyilatkozott lapunknak. ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): Mi­lyen biztonsági intézkedé­sek vannak Magyarorszá­gon? Dékány András: Országos szinten eddig semmilyen kü­lönleges intézkedésre nem volt szükség, ugyanis minden legálisan működő baromfi- tartó üzem hatóságilag rend­szeresen ellenőrzött és így szavatolható a biztonságos működésük. Bizonyíték er­re, hogy fél éve, mióta megjelent a vadmadarak­ban nálunk is a kór, a háziszárnyasokban egy­szer sem találtak a ve­szélyes vírusból. ÉKN: Milyeneket kell bevezetni, ha Romá­niában tovább súlyos­bodik a helyzet? Dékány András: Minden­kire vonatkozó, különleges intézkedéseket nem kell bevezetni. Viszont szük­ség van a határállomásokkal együtt dolgozó állatorvosi szolgálatok megerősítése. Ez azt jelenti, hogy a határ men­ti ellenőrzések még szigorúb­bak lehetnek. A magyar-ro­mán határ az unió keleti ha­tárát jelenti, ebből következik, hogy minden Romániából ér­kező szállítmányt tételesen el­lenőrizni kell. ÉKN: Mit jelent mindez a keleti megyék lakosai szempontjából? Mit kell tenniük? Dékány András: Elöljáróban, a hazánkban forgalomba ho­zott baromfitermékek hatósá- güag ellenőrzött élelmiszerek, melyek teljes biztonsággal fo­gyaszthatok. Ami a határ menti településeken dolgozó baromfitartókat, illetve -fel­dolgozókat illeti, nekik az ed­digiekhez hasonló gondosság­gal kell eljárniuk munkájuk során. Minden állattartónak kapcsolatban kell lennie egy Fertőtlenítés szerződéses magánállatorvos­sal, a telepeket emellett a ha­tósági állatorvos is ellenőrzi. Ami legalább ilyen fontos: a Romániából érkező vendég- munkások alkalmazása he­lyett más megoldást kell talál­ni, vagy a foglalkoztató szigo­rúan kérje az orvosi ellenőr­zést igazoló papírokat. Hang­súlyoznom kell, ha a gazdál­kodó gondatlansága miatt fer­tőződik egy állomány, akkor az állatok leölése után nem jár kártérítés a gazdának, és a további támogatásokban sem részesülhet. ÉKN: A romániai hírek ag­gasztóak, állítólag teljes a fejetlenség. Hogyan látja, nálunk a hatóságok milyen kontrollal tudnának kezel­ni egy hasonló helyzetet? Dékány András: A kérdés el­méleti és nagyon nagy való­színűséggel az is marad. A ha­zai állategészségügyi szolgálat példásan szervezett. Ez nem­csak a mostani helyzetre igaz - évtizedes hagyománya van. Ennek köszönhető, hogy Ma­gyarországon sem sertéspes­tis, sem baromfivész, sem más komoly járvány, mely más uniós tagországban pusz­tított, még csak fel sem ütöt­te a fejét. Gráf József mi­nisztersége óta, tehát az eltelt egy évben külön stratégiai terv készült arra, miként kell ellenőrizni a különböző üze­meket. ÉSZ** Ellenőrző pontok az országban (PDF 87 KB) H5N1: aggasztó hírek Romániából ■ Hírügynökségi jelenté­sek szerint Romániában kaotikus a helyzet a jár­vány miatt. Brüsszel (ÉKN, MTI) - A védekezésben és a kármentés­ben részt vevő hatóságok egy­másnak ellentmondó intézke­déseket hoznak. Ráadásul a lakosság sem könnyíti meg a munkát: számos településen ellenségesen, támadólag fo­gadják a fertőtlenítésre és a beteg állatok leölésére szako­sodott állatorvosi csoportokat. Állítólag a fővárosban egy olyan kerületet vontak karan­tén alá, melyben nem is volt jelen a vírus. Súlyos helyzet Tegnap az Európai Unió tagországainak mezőgazdasá­gi miniszteri találkozóján Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter súlyosnak minősítette a romá­niai helyzetet, rámutatva, hogy a madárinfluenza egyre közelebb kerül a határhoz. Le­szögezte, Magyarország min­den segítséget megad az ottani hatóságoknak, de - mint uniós határországnak is - fokoznia kell a biztonsá­gi intézkedése­ket is. Ennek keretében szigorít­ják az állategészségügyi el­lenőrzéseket a határon. Nincs rá bizonyíték Bukarest (MTI) - A ro­mán hírszerző hivatal (SRI) madárinfluenzával kapcso­latos jelentésében nincs egyértelmű bizonyíték ar­ra, hogy Magyarországról és Szlovákiából származó baromfiimport okozta vol­na a romániai madár influ­enza-járványt - jelentette ki kedden Calin Popescu Ta- riceanu román kormányfő. Gráf József Nálunk nem volt jelen háziszárnyasokban TUDOTT RÓLA? A FI5N1-es vírus-altípus egyelőre 13 EU-tagországban (köztük Ma­gyarországon) bukkant fel vad­madarakban, háromban (Fran­ciaország, Svédország, Németor­szág) pedig baromfik között is. Budapest (ÉKN) - Batiz András kormányszóvivő kér­désünkre azt mondta, minden alapot nélkülöz, hogy Ma­gyarországról származik a mostani romániai fertőzés. ­Egyrészt Magyarországon há­ziszárnyasokban nem volt je­len a vírus, így exportálni sem lehetett fertőzött állatokat. A két ország közti állategészség­ügyi egyezmény értelmében, ha Románia tudomást szerez ilyesmiről, haladéktalanul ér­tesítenie kellett volna a ma­gyar hatóságokat. Ezt a román fél minden bizonnyal megtet­te volna - mondta a szóvivő. HÁTTÉR Az utolsó döfés Szerbiának Mérő Miklós ekn@inform.hu N/iontenegró népének többsége- 55,5 százaléka - vasárnap az utolsó döfést adta Jugoszlávia egykori vezető hatalmának, Szerbiá­nak, amikor a függetlensége mellett szavazott. Crna Gora (Fekete Hegy) 88 év után ismét önállóvá válhat. A függetlenségpárti tábor eufóriában fürdik. Az unionisták - a változat­lanul Szerbiához való tartozás hívei- természetesen bejelentették, hogy nem ismerik el a történelmi nép­szavazás eredményét, és követelik minden szavazat újraszámlálását. Ha meg is történik ez, a végered­mény nem változik. Az „Európa szegényházának" tartott Montenegró önálló, az Európai Unióba tartó ország lesz. Mind a 650 ezer lakójával, s egykor Titográdnak nevezett fővárosával, Podgoricával együtt. No meg adriai-tengeri partjá­val. Kormányfőjének, Milo Djukanovicnak nem gratulált a szerb „testvérek" miniszterelnöke, Vojislav Kostunica, de még csak el sem ismerte a montenegrói referen­dumot. E magatartást Djukanovic úgy értékelte, hogy az Szerbia „rossz szomszédsági politikájának folyamatosságát jelzi". Vagyis Belgrád reakciója a mon­tenegrói függetlenségi akaratra már ma magában rejti egy újabb balkáni válság csíráját? Meglehet. Annál is inkább, mert ezzel megszűnt Szerbia egyetlen meg­maradt tengeri kikötője is. Hogy már holnaptól diszkriminálják-e a Szerbiában élő mintegy 400 ezer Crna Gora-it, vagy csak az után, hogy végül is kénytelenek lesznek tudomásul venni Montenegró le­válását, az kizárólag a belgrádi urakon múlik, akik mindenesetre már a népszavazást jóval megelőzően bejelentették, hogy ha Montenegró elutasítja az eddig fennálló államszövetséget, akkor a Szerbiában élő kisebbség elveszíti minden addigi, a szerbekkel egyen­lő jogát. Hogy nem fajul majd fegyveres konfliktussá is az ellentét a két ország között - miként az Horvátország, vagy a Bosznia le­válásakor is történt -, abban csak reménykedni lehet. t\Ae g az EU segítségében, amelynek az a feltétele, hogy Pod­gorica - ellentétben Belgráddal - változatlanul együttműködjön vele abban, hogy a háborús bűnökkel vádolt szerbek - mindenekelőtt Ratko Mladic - végre a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül­jenek. Az Európai Unió, a NATO és a balkáni országok mindegyike üdvözli Montenegró elszakadását Szerbiától. A szlovének, a mace­dónok, a bosnyákok, a koszovóiak, az albánok, a moldovaiak, de még Dnyeszteren túli moldovánok is úgy vélik, hogy a montenegrói népnek „joga volt ahhoz, hogy más délszláv népekhez hasonlóan maga döntsön a sorsáról", s hogy e döntéssel Mon­tenegró, mint a többi kis önálló állam fontos tényezői lesznek a térség stabilitásának. A koszovói kormányfő rögtön abbeli reményét fejezte ki, hogy hazája az év végéig - utolsóként - hasonlóképpen elsza­kad Szerbiától. Az önrendelkezés szándéka és kivívása dicséretes dolog, de nem mentes a veszélyektől. Szó szerinti alkalmazása a térség balkanizá- lódásának folytatásához vezethet, járványszerűen, Bosznia-Hercego­vinában és Macedónia albánok lakta területén. Az Európai Unió egyetlen eszközzel gyakorolhat nyomást a nyílt konfliktusok elkerülése érde­kében: a csatlakozás perspektívájá­val. De a most, vagy a jövőben újjá­születő miniállamok még évekig nem fogják tudni a csatlakozási követelményeket teljesíteni, mi­közben az európai közvélemény és kormányok egyre ellenségesebben viszonyulnak az újabb bővítésekhez. Tovább megyek: Montenegró külön­válása és Koszovó biztosra vett függetlensége után a szerbiai Vaj­daságban is szóba hozhatják az önállósodást, Jugoszlávia totális szétesését követően pedig Romániában, vagy a posztszovjet térségben is elindulhat egy végeláthatatlan lavina. Mert Erdély sem önálló, de Dél-Oszétia, Abházia, a Dnyeszter-vidék, és a Karabah-hegyvidék se. Csakúgy, mint a franciaországi Korzika, vagy a törökországi Kurdisztán... Szerzőnk külpolitikai szerkesztő

Next

/
Thumbnails
Contents