Kelet Magyarország, 2006. április (63. évfolyam, 77-100. szám)
2006-04-15 / 89. szám
2006. április 15., szombat HÁTTÉR /3 • Vasárnap a máriapócsi kegytemplomban 10 órától húsvéti szent liturgiát celebrál dr. Keresztes Szilárd megyéspüspök. • Nyíregyháza a római katolikus társszékesegyházban a vasárnapi misék fél héttől, fél nyolctól, kilenctől és 18 órától lesznek. A 10.30-kor kezdődő misét Bosák Nándor megyéspüspök celebrálja majd. Vissza a gyermekkorba Sípos Béla bela.sipos@kelet.szon.hu H úsvéthoz közeledve - az utóbbi években mindig hatalmába kerít egy különös érzés. Igen, a gyermekkoromra, az ifjúságomra gondolok, az iskolás éveimre. Hús- vétkor már szabadabbnak éreztük magunkat, elmúlt a tél, megpattantak a rügyek, s ezzel egyidőben a napsugarak kicsalogattak a friss levegőre. Könnyedén, kabát nélkül szaladgálhattunk, előkerült a labda is, folyt a játék sötétedésig. Akkor a tavaszt jelentette a húsvét, meg a locsolódás örömét, hogy egy nap tíz meg húsz helyre is elmehettem. Aztán növekedésemmel együtt valahogy elmaradtak a nagy locsolódások. Pedig emlékszem, gyerekfejjel még versi két is költöttem, a saját vers elmondása után pedig nem egy, két tojás járt. Büszkén vittem haza, este számolgattam, mennyi jött össze. Húsz, harminc hímes mindig megvolt. (Ennek meg az volt a következménye, hogy nálunk a húsvét utáni napokon általában rakott krumplit főzött édesanyám.) Nagyot változott a világ, a húsvét sem lett kivétel. Megnőtt az egyházi jelentősége, de egyre inkább elvész a népi jellege. A locsolódás csak a szűk családi körre korlátozódik, s a hétfő is inkább a családi programoké. Innen is, onnan is azt hallom, kirándulni megyünk, ellátogatunk a parkba, nem hagyjuk ki a fürdőt sem... Az utakon autó autó hátán, de talán így van ez jól. A ma embere már más, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt volt. Más, s az is lehet, újabb harminc esztendő múlva valami teljesen más népszokás dívik majd. Ez a világ sora, ám azok a gyermekévek nem felejtődnek el. Ön megvette már a húsvéti sonkát? Szavazók száma: 173 2006. 04. 14. 17 óra Igen 63,58% I Nem 36,42% Következő kérdésünk: Ön jár locsolkodni? IHHi www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. A lábmosás szertartása (Fotók: Ádám János) Az ünnepi szentmise Erdő Péter áldoztat Újjá akarja formálni Szeretet jeléül ■ Kívánom, hogy a mennyei Atya tegye áldottá húsvéti ünnepünket. Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Feltámadott az Úr, bizonnyal feltámadott! A húsvéti örömüzenet évszázadokat átívelve eljut hozzánk, és ma is meghatározza életünket, reménységgel töltve el szívünket. Az az Isten, aki Nagypénteken az emberi bűn miatt egyszülött Fiát adta a keresztfára engesztelő áldozatul, húsvét hajnalán Krisztus feltámasztásával elvégezte, hogy nem a gyászé, nem a halálé, nem a reményvesztettségé az utolsó szó, hanem az Övé, az élet Istenéé - osztotta meg ünnepi gondolatait lapunkkal Angyalosy Zsolt, nyírbogdá- nyi református lelkész. Jézus Krisztus feltámadásának a ténye arról tesz bizonyságot, hogy a mennyei Atya az ő szeretetének az erejével és a Szentlélek közreműködésével újjá akarja teremteni, újjá akarja formálni az emberi bűn és gonoszság által megrontott világot. Mindazok, akiknek a szívéig eljut a feltámadás örömüzenete, ezt az isteni akaratot kell hogy szolW ..................... Ez a hit késztet örvendezésre húsvét ünnepén, és ez a bizonyosság indít munkálkodásra hétköznapokon. Angyalosy Zsolt ..............................................ff gálják a hitnek és a szeretetnek az erejével. Krisztus feltámadott! Ez a hit késztet örvendezésre húsvét ünnepén, és ez a bizonyosAz utolsó vacsorára emlékezve vált ma is eleven hagyománnyá a lábmosás szertartása. Esztergom (ÉKN) - A húsvéti szent három napon és húsvétvasárnap ünnepi szertatásokkal emlékeznek meg Jézus szenvedéséről és feltámadásról a székesegyházakban. Csütörtök este Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az esztergomi bazilikában mutatott be ünnepi a világot ság indít munkálkodásra és az örömhír továbbadására a hétköznapokban. Isten új országot, az 0 akarata szerint való örökkévaló országot akar teremteni, ezért hívja és várja a húsvéti evangéliumot meghallókat, hogy munkatársai legyünk az O akaratának a véghezvitelében. A feltámadott Jézus amikor először áll meg feltámadása után tanítványai körében, a békesség szavával köszönti őket. Ebben a mai félelmektől és reménytelenségektől zaklatott világban Krisztus szava, az isteni szó valóban képes félelmeket oszlatni és békességre vezetni. Kívánom valamennyiünknek, hogy a mennyei Atya tegye áldottá húsvéti ünnepünket, és vezessen bennünket a hétköznapokban Krisztus békességére, és az 0 feltámadásába vetett hitre. szentmisét. Az utolsó vacsora miséje tulajdonképpen a szenvedésre induló Jézus búcsúja övéitől. Jézus Krisztus ekkor adta át búcsúajándékait: szeretetének jelét a lábmosásban, testének és vérének szentségét, a papi átváltoztató hatalmat, s mintegy végrendeletül elmondta búcsúbeszédét, és elmondta egyházáért főpapi imáját. Az utolsó vacsorára emlékezve vált hagyománnyá a lábmosás szertartása: Erdő Péter püspök 12 kispap lábát mosta meg a csütörtöki szentmisén. Húsvét, hétfő Nyíregyháza (KM) - A húsvét minden korosztálynak mást jelent - véli Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója. Mást a fiúgyereknek, a lánynak, a felnőttnek, a vallásos érzelműnek, az ateistának. A húsvétot a maga sokszínűsége, összetettsége és mégis egyedisége miatt szeretjük. Ezért várja izgatottan a kisgyerek húsvét második napja reggelét, hogy csapatostul járva, tarisznyával az oldalukon bezörgethessen kora reggeltől az ismerős lányos házak ajtaján, mondja el versét, öntözze meg kölnijével, rózsavizével a lányok-asszo- nyok hajfürtjeit. kmtippek.szon.hu Sóstó. Hétfő a Múzeumfaluban. (PDF, 60 kB) ____________________________ „Hittel valljuk feltámadásodat" Erdő Péter bíboros, prímás „M a Krisztus fel nem támadt, hiábavaló a mi hitünk" - írja Szent Pál apostol (vö. 1 Kor 15, 12-19). Krisztus feltámadása a keresztény hit központi igazsága. Ez ad irányt és értelmet a keresztény ember életének. De a feltámadás nem puszta gondolat, még kevésbé mítosz. A keresztények Krisztus feltámadását konkrét történelmi valóságnak tekintették a kezdet kezdetétől: így valljuk ezt ma is. Tehát nem mitikus elbeszélés a feltámadás története, amelynek csak a jelentése, csak a mondanivalója tartalmazna örök igazságot, hanem nagyon is benne áll az emberiség történelmének konkrét folyamatában. Manapság az időt Jézus Krisztus születésének utólag becsült időpontjától számítjuk. Maga az Újszövetség is beszél arról, hogy ki volt a császár, ki volt a fejedelem Jézus születése idejében, de megőrizte számunkra azt is, hogy ki volt a római helytartó, kik voltak a főpapok, amikor Krisztust keresztre feszítették. Ezért hát, amikor a Hitvallásban Pontius Pilatus nevét említjük, nem lényegtelen dolgot mondunk, nem véletlenül került Pilátus a Credó- ba. Az ő említése is jelzi, hogy nem jelképes eseményben, hanem konkrét történelmi személyben hiszünk, az ő kereszthalálát és feltámadását valljuk. Egyébként az első keresztények korában is jelentkeztek már ellenkező vélemények, találkozunk annak nyomával, hogy nem kevesen elutasították a Krisztusba vetett hitet, vagy a keresztényeket. De az ellenvélemények közül hiányzik Jézus Krisztus történetiségének, csodálatos gyógyító hírének és kereszthalálának tagadása. A kereszt szerepel a római korban falra firkált keresztényellenes gyűlöletkeltő karikatúrákon is, s maga az Újszövetség említi, hogy többen azzal vádolták Jézust, hogy Belzebubnak, a gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket. Tehát elutasítói sem csodálatos gyógyítói ténykedését vitatták, inkább hatalmának eredetét káromolták. Hallunk az Újszövetségben arról is, hogy egyesek Krisztus üres sírját azzal akarják magyarázni, hogy a tanítványok ellopták holttestét. Ez is erősíti azonban egyrészt a kivégzés és az eltemetés tényét, másrészt közvetett módon utal azokra a jelenségekre, amelyek a tanítványok hitét megalapozták. Hiszen nemcsak üresen találták a sírt, hanem sokan közülük találkoztak is a Feltáma- dottal. Ez az öröm változtatta meg az életüket. Ez az esemény nyitotta fel a tanítványok szemét az ószövetségi jövendölések megértésére is. Ezzel érkezünk el a feltámadásba vetett hitünk másik nagy vonatkozásához. Hiszen önmagában egy római módra kivégzett ember feltámadása csak feljegyzésre méltó, titokzatos kuriózum lenne, olyan különlegesség, amilyenhez hasonlókat Titus Livius, vagy más ókori történetírók jegyeztek fel magyarázat nélkül. Krisztus feltámadásának azonban jelentése van, olyan jelentése, melyből szükségképpen következik, hogy erre a tényre építsük az életről, a történelemről, az ember sorsáról szóló hitünket. Ezt a jelentést pedig csakis az Ószövetség vallási összefüggésében érthetjük meg. Szenvedése előtt Jézus étkezésen vett búcsút tanítványaitól. Ez a közös étkezés valódi húsvéti vacsora, pászkavacsora volt. Ahogyan hajdan Isten a választott népet a rabságból a szabadságra vezette, úgy Krisztus - halála és feltámadása árán - megváltotta az embert a bűn és a halál rabságából, az Istennel való barátság, kiengesztelő- dés és az örök élet számára. Krisztus személyében az Egyház a húsvéti bárány előképének beteljesedését ismerte fel. Az ő feltámadása alapján hiszünk a saját feltámadásunkban is. Ezt a feltámadást ünnepeljük minden Eucharisztiában, de hetenként újra meg újra minden vasárnap is, legfőképpen pedig Húsvétkor, az egyházi év csúcspontján.
