Kelet Magyarország, 2006. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-07 / 56. szám

2006. március 7., kedd KELET GAZDAFIGYELŐ /9 • Ültetvényöntözés. A Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Termék- tanács Az intenzív ültetvények öntözése és racionális tápanyag-utánpótlása címmel szer­vez tanácskozást és konzultációt március 8- án Jakabszálláson. • Egész napos látni-, hallani valókkal várja az érdeklődőket az Axiál Kft. március 16- 18-ig Lajosmizsén, a Geréb-kúrián. Lesz töb­bek között technikai és szervizes bemutató, használtgép- és alkatrész-kiállítás, finanszíro­zási tájékoztató. A beiktatott szórakoztató programok célja, hogy akár az egész család együtt látogasson el a rendezvényre. Szárnyaló lehetőségek Nyíregyháza (NZ) — A galambból főzött levest a betegek, lábadozók részére gyógy­szer gyanánt készítették szüléink, nagyszü- leink. A galambhús iránt külföldön jelen­leg is nagy a kereslet, ám a hazai piacon kis túlzással már szinte is­meretlen árucikk. Éppen ezért rendkí­vül figyelemre méltó a közelmúltban a Nyír­egyházi Főiskolán A kendermag szerepe a galambok fiziológiai vi­selkedésében című előadás, mely a fiatal agrár-szakemberek fi­gyelmét volt hivatott felkelteni e téma iránt. Dr. Puskás Lajos, nyugalmazott főiskolai do­cens, kutatói tudományos főmunkatárs is­mertette többek között, hogy ezzel az állat- tenyésztési tevékenységgel lehetőség nyíl­hatna a jelenleg üresen álló kis istállók, ser­tésólak kihasználására. A szükséges takar­mányt pedig akár saját maguk is elő tud­ják állítani a gazdálkodók. Az egyik ilyen lehetőségként említette a kendermagnak az erre a célra történő termesztését, ami a hús­galambok gazdaságos tartásának az alapja lehet. A kendermagtermesztés a megyében nagy múltra tekinthet vissza, Kék, Ibrány, Pátroha vagy Ajak térségében. Puskás Lajos Szárnypróba a ketrecben, ahol etető­és itatóeaenyek segítik a galambokat a moz­dulatlanság türelmes elviselésében. Begyűjtik a lejárt szereket Gödöllő (FH) - Csaknem 90 tonna lejárt szavatosságú, növényvédő szert gyűjtött össze 2005 nyara óta, a szereket áruló cé­gek által létrehozott CSEBER közhasznú tár­saság. Becslések szerint a mostanáig begyűj­tött mennyiség tízszerese lehet még a rak­tárakban. A kereskedőket törvény kötelezi a lejárt növényvédők begyűjtésére. A tavaly indult begyűjtési akcióban olyan anyagokat is találtak, amelyeket veszélyességük miatt már régen betiltottak. Egy 2003-as becslés szerint 900 tonnányi lejárt szavatosságú nö­vényvédő szer lehet elfekvőben Magyaror­szágon. Az elmúlt 50 évben körülbelül 2 mil­lió 400 ezer tonna növényvédő szert hasz­náltak fel. Ennek 20%-a olyan vegyidet, amit már betiltottak, mert a földben nem bom­lik le. Azt viszont nem tudni, hány raktár­ban porosodik még ilyen veszélyes anyag. Eddig öt városban, Kiskunfélegyházán, Ba­ján, Kiskunhalason, Kecskeméten és Gödöl­lőn gyűjtötték be ingyen a régi vegyszere­ket. Az akciót a Balatonnál és Zala megyé­ben akarják folytatnai. Nem fölösleges a biomassza ■ Az energiafűz ültet­vények gyors elterjedé­sére számítanak a tech­nológusok. Mátészalka (KM) - A na­pokban élénk érdeklődése kí­sérte Mátészalkán azt az ener- giafúz-betakarítási bemutatót, amelyet régiónkban az első ilyen 17 hektáros, új ültet­vényben rendezett a tulajdo­nos Szilágyi János agrárvál­lalkozó és a technológia hazai adaptálásán dolgozó Kosa Fe­renc, akivel a helyszínen be­szélgettünk: ff ............... Az eredmények hatására a kö­vetkező évben az energiafűz te­rület további megsokszorozó­dása várható. Kósa Ferenc J - J y I í 1 i\ /, X1 | ; J * 1 — Njk ifi í £ ' . ^g|ÉHF" ‘ 7 j; | 1 / SO j / JS; Wmk é 1 W, ■ ft V k ..............................................'-ff- A nálunk kétéves múltra visszatekintő japán fűz az energianövények közül jelen ismereteink szerint a legna­gyobb terméshozamra képes egy hektárra vetítve és éven­ként, de a fűtőértéke is a leg­magasabb. Kísérleti jelleggel először a gyöngyösi főiskolán telepítettek ilyet, a múlt esz­tendőben már 50 hektár léte­sült, idén tavasszal pedig ez is megtízszereződik a vetésterüle­te, mert az 500 hektárt megha­ladó területen tervezik a gaz­dák ennek a fűzfajtának az ül­tetését. KIJUT huo.'Kmtiopfik.mm.hu Energianövényüzlet. Bioenergetikai Innovációs Központ Észak-Magyarországon (Pdf 60 kB) A környék polgármesterei Szilágyi Jánost (jobbról) faggatták a részletekről A magyarázat rendkívül egyszerű: a termelők számára egyetlen kérdés a döntő, ne­vezetesen, hogy ez a fűz jöve­delmező, vagy nem. A japán fűz telepítési költsé­ge egy hektárra vetítve 500-600 ezer forint közötti summa, a föld minőségétől függően. Laza talajon, ahol a mélylazítás ki­sebb költséget jelent, ott ol­csóbb, erősebben kötött talaj esetében természetesen a felső érték a mérvadó. A banki vizs­gálatok is azt igazolták, hogy mindenfajta támogatás nélkül is tíz évnél rövidebb a beru­házás megtérülése, a bankok ezért is finanszírozzák örö­mest. A termékátvétel kötelező Ami az energiafűz támo­gatását illeti, az már jelen­leg is elérheti a 45 százalé­kot. Ez azt jelenti, hogy már felismerte az agrárpo­litika, hogy az energianövé­nyek támogatása célszerű, s külön előny, hogy nem a 2009-től nagy valószínűség­gel megszűnő és az EU ter­vei szerint farmtámogatás­sá alkuló, földalapú támo­gatások körébe utalták. A felhasználói köre bővül. In­duláskor a legjelentősebb az az erőműhálózat, amely­nek szüksége van erre a megújulásra képes, bio ala­pú masszára. Hozzátehetjük: * kevés olyan növény létezik, amelyre nézve átvételi kö­telezettség van előírva, de az energianövények ilye­nek. Még kevesebb az olyan növény, amelynek a - növekvő méretű - ter­mesztését az unió előírja - erre született EU jogsza­bály hazánknak is. Különleges almásév volt... ■ A szolgálat szakem­bere az alma növény- védelmének tavalyi ta­nulságairól. Nyíregyháza (NZ) - Az al­ma termesztésében Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a mai napig meghatározó helyet fog­lal el az országban. Sok itte­ni gazdálkodó munkájának eredményessége múlhat azon, hogy milyen sikerrel veszi fel a harcot a különféle gyü­mölcsbetegségekkel szemben. Érdemes talán ebből a szem­pontból kicsit elemezni a 2005- ös évet, hogy a tapasztalato­kat idén hasznosítani lehes­sen. Az alma növényvédelmének szempontjából különleges év volt a tavalyi - ismertette Si­mon Zoltán, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat kórta­ni szakelőadója. A fagyos feb­ruárt télies március követte, s a késői kitavaszodás után még június hónap átlaghő­mérséklete is, több, mint egy fokkal volt alacsonyabb a sok­ff .............. Nehéz volt jó és egészséges almát termelni a tavalyi, ki­fejezetten varas esztendőben. Simon Zoltán ...............................ff éves átlagtól. A viszonylag hűvös nyarat rövid kánikulák tarkították, és inkább az ősz volt nyárias. A növényvédel­mi munkák időben történő el­végzését hátráltatták a gyako­ri, olykor több napos esőzé­sek, amiknek következtében a varasodásra érzékenyebb faj­táknál (pl. Gála, Starking, stb.) igen magas (30-50%-os) gyümölcsfertőzöttségek ala­kultak ki. Az is problémát je­lentett, hogy a - helyenként már el is öregedett - géppark hiányos karbantartásából vagy a helytelen beállításából adódóan, nem tudták kellő fe­dettségben, jó minőségben kijuttatni a növényvédő sze­reket. A virágzáskori hűvös időjá­rás nem kedvezett a tűzelha- lásnak (Erwinia amylovora), az almában csak elszórtan alakult ki hajtásfertőzöttség, a körtében viszont helyenként kritikus volt a helyzet, pl. a Hardenport fajtánál. Az almalisztharmat minden évben veszélyezteti a Jonatán fajtakört, de 2005-ben gyen­ge fertőzöttség volt tapasz­talható. * KELET hUD://kmtiPDek.szon.hu Almafavarasodás. A betegség múlt évi alakulásá­nak adatai letölthető. (PDF 24 kB) Biokonferencia Tarpán mintegy más­félszáz ökotermesztést folytató, netán vele ka­cérkodó gazda, továb­bá termelői szerveze­teik tisztségviselői, bioélelmiszereket elő­állító üzemek képvise­lői és nem utolsósor­ban az ökogazdálkodás, tudományos alapjaival foglalkozó neves kuta­tók, oktatók részvéte­lével rendezték meg nagy sikerrel pénteken az immár V. Bioter­mesztési Konferenciát. (Fotó: Galambos Béla) Szatmárban hemzseg a pocok ■ A gazdáknak érde­mes felmérni a pockok egyedszámát, és ha kell, védekezni. Csenger, Fehérgyarmat (NZ) - A mezőgazdasági kár­tevőként ismert rágcsálók kö­zül a leggyakoribb megyénk­ben is a mezei pocok. Na­gyobb egyedszámot a szatmá­ri térségben észleltek a szak­emberek, ahol 12 lakott járat is előfordult száz négyzetmé­terenként - tájékoztatott Lip­csei Sándor, a megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat munkatársa. Gyümölcsös és pillangós területeken megye- szerte jelentős e kártevő fel­szaporodása. Egyes térségek­ben a területek 75 százalékán jelen van, így a védekezések elvégzése szükségszerű. Külö­nösen a fehérgyarmati és csen­ged rész fertőzött, (mintegy 30 lakott járat/100 m2), ahol már kb. 100 hektáros területen vé­dekeztek is ellene. Bejelentési kötelezettség A számukra kedvező időjá­rás, a hosszan tartó hóborítás miatt folyamatosan növekszik a létszámuk, ezért a gazdák­nak érdemes felmérni a terü­leteiken a pockok egyedszá­mát, és ha szükséges, elvégez­ni a védekezést. A felhaszná­lásról értesíteni kell a terüle­tileg illetékes hatóságot. L i

Next

/
Thumbnails
Contents